A közeljövőben lehetőségünk lesz egy, a 60as években épült "kockaház" felújítására. Kicsit én szeretnék rajta alakítani is. Ennek mi a pontos, szabályos menete? Felkeresek egy tervező építészt, majd a tervekkel bemegyek az önkormányzat építési osztályára? Lenne falbontás is. Újak felhúzása.
egyik előző lakásban, (szokástól és előírásoktól eltérően) a szaki úgy rakta be a kádat, hogy az alját telibe kifújta purhabbal (a kádat meg megtöltötte fullra).
"Ne huppogjon" alapon.
Így utólag azt gondolom, hogy ha rakott volna valami nylont a kád aljára, akkor talán az esetleges javítás/kiszedés is egyszerű feladat maradt volna. Bár 12 év alatt szerencsére nem kellett hozzá nyúlni.
Na az biztos, hogy abból a kádból sosem hűlt ki gyorsan a víz, pedig egy 150 éves bérház földszintjén volt, alatta pince, hőszigetelés meg 0.
Nyaralóban, felújításkor másféle szaki volt, csak a szokásos kád talpakat rakta le, és nincs más rögzítés/kitöltés.
Ott baromi gyorsan kihűl a víz, nemcsak ősszel, de nyáron is.
kérdésem lenne, az öcsém vett egy házat vagy venni fog, ugy néz ki. km tégla kb 50 cm vastag falak, szigetelés nincs.
fűtés nincs melegvíz nincs, legalábbis "0" ról kell indulni, a gáz bent van. ha nem lesz cirkó bent akkor mindenképp kell éjjeli árammal bojler.
megy a tervezgetés, hogy
1. van egy melléképület oda lehetne tenni vegyestüzelésű kazánt
2. vizteres kandalló
3. légfűtéses kandalló bojler melegviznek
4. kondis cirkó
egyenlőre maradnak a régi fa nyílászárók, max a födémre megy gyapot, míg kicsit stabilizálódik az anyagi helyzetük.
én azt értem, hogy a fűtésrendszert a ház hőigényével kell tervezni, de még jó pár évig nem lesz rajta szigetelés, és ablakcsere.
Ha meg utána meglesz akkor a fűtésrendszer lesz túl nagy....
viszont a beköltözéshez először a fűtést kell megcsinálni, mert egy rossszul bekötött cserépkályha van benne, a gáz bent van de régóta nem használják. plusz melegviz is kellene a fürdéshez.
2003-as telepítésű zsindely fedett tető, ránézésre tök jó állapotú.
Most mégis rá kellett jönnöm, hogy több helyen is beázik.
A kibúvótól távoli pontokon ázik, és mivel én nem nagyon akarnék szambázni a tetőn, ezért nem tudom megállapítani, hogy mekkora a gáz.
Keresek mestert aki nem esik le a tetőről, és meg tudná oldani a javítást.
Eddig nem volt szerencsém a netes keresésekkel, mert inkább csak palatető-felújító cégeket találok, meg olyanokat, akik a komplett tető javítása esetén mozdulnak csak, 5-10 helyen javítgató mestert nem találtam.
Tudnátok esetleg ajánlani valakit ilyen célra Bp-n?
Nem lehetetlen, de problémás lenne beállnia kilencven fokos kanyar miatt. Az első verziót látom egyébként a legegyszerűbbnek, hogy középre ássuk a gyűrűket.
Vagy vesztek trapéz léceket vakoláshoz és a simítónak megfelelő távolságra felrakjátok a falra, bevakoltok és a simítóval a lécekhez nyomva azt véglegesre húzzátok. Vannak vékony vaklatok de azzal is lehet hepe hupás az eredmény.
Ha nem látom, el se hiszem :) Még félig tudtam csak megnézni, ott elakad, kicsi a Telenoros térerő. Ez a módszer működőképes köves talajban is? Itt sok az ökölnyi vagy nagyobb kő.
olyan gondom van, hogy édesapámmal kivakoltuk a ház egy részét(külsejét), de nem tetszik a végeredmény. Van vm kültéri anyag, ami úgy működik mint a glett? Felviszem, csiszolom?
Az akna a kertben van, azt elfelejtettem mondani, hogy eredetileg szikkasztónak készült, sőt akként is használták, de már évtizedek óta csak akna.
Hogy milyen talaj van, azt nem tudom, csak azt, hogy nekem minek tűnik. Agyagos mészkőnek nézem, olyasmi narancs árnyalatú, amivel a képen rajzoltam. A kútgyűrű helyén is ez a köves talaj van. A kútgyűrű és a föld közé én osztályozott kavicsot gondoltam. Kapocskára hallgatva az 1-3mm-t választva. A kavicsot szerintem nem különösebben lehetne tömöríteni. A gyűrű fala és a talaj közötti vízbe tudnám beszórni, amíg egészen meg nem telik a rés. De utána még tartok attól, hogy az aknafal alatti talajból az agyag bemosódik a kútba és ettől roskad ott a föld.
Az aknáért nem kár, csak ha beomlana, az nem túl szerencsés később sem, amikor már nincsen lenn munkás. Ha a középpontba kerül a kút, az mennyire segít?
Ezt így megépíteni meglévő épületben egyszerű módszerekkel nem ajánlatos. Bár nem tudom, hogy milyen talaj van, de nagyon könnyen előfordulhat, hogy az alaptest kinyomja maga alól a talajt. Szemcsés talajnál (homokféleségek) a talajnak látszólagos kohéziója van amíg nedves. Ha kiszárad beomlik. (lásd homokozó, gyerekvár). Kötött talajnál (iszap, agyag) valamivel jobb a helyzet, mert annak valódi kohéziója van. Én nem csinálnám biztosítás nélkül. (már mint dúcolás nélkül). Lehet dúcolással is, csak úgy nagyon macerás. A dúcolás csak a munkást védené meg, az építményt nem annyira. Az további kérdés, hogy sikerülne tömöríteni a sódert a termett talaj és a kútgyűrű között ilyen keskeny helyen. Ha nincs jól tömörítve akkor üllepedik és az épület megmozdul. Ez profinak való feladat, de ott se mindnek.
Kérdés: Malesi XHT páccal, majd XGC43/M fedőlazurral lett festve egy kb. 20 nm-es lambéria mennyezet.
Nem megfelelő festék felkeverés vagy különböző nedvességi fokú lambéria miatt azonban vannak benne világosabb színű szálak is. Ez felrakás után lett nyilvánvaló.
Az XGC43/M vízzáró. Milyen festékkel tudnák ráfesteni, ami rajta is marad és nem tünteti teljesen el a fa erezetét?
