Gárdonyi Géza írónak állít emléket, aki — még mint Ziegler Géza — itt kezdte tanítói pályafutását 1882-ben. Később írásaiban kissé keserűen, csalódottan örökítette meg ezt az időszakot. Az én falum című novelláskötete a karádi, nem éppen felhőtlenül boldog éveket, anyagi nyomorúságát idézi, ugyanakkor felejthetetlen képet rajzolt benne a környezetről és a
Először a templomot mutatom, mert ez a legrégibb épülete, középkori. A jelenleg felszinen álló rész barock, 1742-ből, Acsády Ádám épitette, aki akkor Veszrpém püspöke volt.
Pár kép Karádról aztán holnap majd visszatérek rá bővebben, kulturtörténetileg több mint érdekes falu... és jellemzően a Dunántuli falvakra, igen sok helyütt megmaradt a hagyományos 19. sz-i falukép és majd mutatom azt is,.
A Somogy vármegyei Karád vajon kiről, miről kapta a nevét?
Egykori birtokosáról vagy esetleg az ott szállásoló nemzetségről?
Etimológiailag a szó töve a türk eredetű kara, ami feketét jelent, a -d pedig személynévképző és helynévképző is volt az ősmagyarban.
Itt nekem gondolatban beugrik a Benkő László történelmi regényében szereplő Karád bő (bő - kb. nemzetségfő a honfoglaló magyaroknál, vesd össze türk beg, bég, bej), aki népi-nemzeti erőkből toborzott Bakony-vidéki és Balaton-felvidéki könnyűlovasaival Vajk fejedelem csapatait támogatta a Kupan (Koppány) dux elleni sólyi csatában.:-)
Csak az a gond, hogy Karád Somogy vármegyében vagyon, a regénybeli Karád bő bősége pedig a nagy tótól északra terült el. :-)
Nem most , kb 10 éve...a cím se jó...amúgy pár éve meghalt a tulaj is , az örökösök közt megy a cécó...így most eléggé elhanyagolt a terület, már amennyire be lehet látni. Amúgy -a munkámból kifolyólag - napi szinten járok a faluban.
Nem pörgettem teljesen végig a topicot , de nekem a történelemhez hozzátartoznak a malmok /elsősorban vízimalmok is /. Bár Fekete István minden írása kedvencem , talán közülük is kiemelkedik a Hajnal Badányban...bár a címben szereplő Badány nem létező hely, de gyakorlatilag a környékünkön játszódik , az ihletet adó malom pedig Fekete István rokonságáé volt Somogyfajszon .
...na azóta én beleszerelmesedtem a malmokba /is /...és kutakodásaim közben találtam egy nagyon jó kis összefoglaló munkát...sajnos csak a Zala megyei / régi Zala / malmokról...nem tudom van-e tudomásotok hasonló , Somogyi malmokról készült munkáról ?
Gyerekkoromban még -ha csak kivülről is- láttam vízimalmot a környéken , Nemesvid -Kisvidon...illetve többnek a helye megvan , igaz csak erősen nyomokban...
Belülről amúgy csak a Nemeshanyi helyreállított malmot sikerült még megnéznem, de az is nagy élmény volt. :)
Dél Somogy hajdani főutja. Más néven "Betyárok utja". A török aloli felszabadulás után épült ki, majd két évszázadon át főutként funkcionált.
Soha nem volt kövezett ut, a vármegyében nem volt kőbányászat, drága lett volna burkolni, helyette kövekkel szorták le.
Ma jó minőségű földut.
Funkcióját az 1890-es években átvette a 67-es ut (veszélyes ut).
Ma már széleit évszázados fák örzik.... vala egy csárda is és helyét a népi emlékezet ma is Csárdahelyként tartja nyilván, állitolag a 19. sz. derekán leégett, de én még a II. József korabeli térképeken sem találtam meg, erre emlékeztet a mintegy 10 éve oda épült nádfedeles épület.
Kaposváron a Kapos hidján indult, majd elhagyva Töröcskét a Zselic rengetegén át haladva ér el Kishárságyra, majd Somogyhárságyra végül Szigetvárra torkollik be a "Kaposvári uton" keresztül....
Az 1870-es évekből itt maradt kilométerkövek itt ott még megtalálhatók, az 5-ös, a 14-es és a 15-ös....ez utobbit narancs szinü porral beszorták, hogy az arra járó erdészeti munkagépek ki ne forditsák.
Ezt köszönöm Berci végignyálaztam és nagyon jó összefoglaló. :)
Tolna és Somogy hadműveleteiről.
A kérdéses területről adatot csak keveset tartalmaz (Zselic Kadarkut környéke).
Talán ez:
A Balaton és a Dráva között a 2. páncéloshadsereg (Angelis tábornok) LXVIII. hadteste ....... Nagybajom körzetéből, a Kutas–Nagyatád terepszakaszról készült fel az “Eisbrecher” (Jégtörő) hadművelet végrehajtására, vagyis a Kaposvár és Szekszárd felé való előrenyomulásra.
Az hogy ezentul merre koricáltak a Tigrisek, ha valoban azok voltak és nem keverete össze a népi emlékezet...
Persze hogy összekeverte.
Az üzenet itt inkább a korrupcióról szól... és az adatközlöm se tudja pontosan csak találgatott mi az amit elloptak, gyanitotta hogy a Régi posta kocsi ut ? lehetett ez. (Másnéven betyárok utja ami a 19. sz végéig volt a fő közlekedési utvonal, majd késöbb tevődött át a 67-es utra).
De arra lehetne inkább keresni, ha valaki akar de nem neten inkább levéltárban, hogy csakugyan lenyultak-e ezen a részen valami nagyobb utépitést?
A népi emlékezetet még utoljára megörökitette, aztán csakugyan eltünt kivéve a fizetett pásztorfaragókat (if. és id. Kapoli) a dolgokat egy korabeli sótartó faragáson....
le kellett volna fotoznom mert szenzációs, de én kisökör nem tettem.....
"1989-ben, mai szemmel vicces, hogy néhány kiló cukor lopása volt akkor még a korrupció"
Átmenetileg.
Öregek mesélik, hogy a nácik Tigris tankjai honapkig beragadtan vesztegeltek a régi postakocsi uton a zselici rengetegben.
A németek 44-ben korszerű térképeik segitségével vélték magukat jol tájékozottnak, hogy a régi postakocsi ut, Somogy Vármege valahai régi főutja ami Kaposvárt Szigetvárral összekötötte az egy 4 sávos kövezett ut.
Helyette egy olyan földutat találtak amibe a tankok is beleragadtak olvadás idején.
A magyarázat, valóban volt ilyen terve a Vármegyének és a keret is megvolt rá, sőt a németek térképére is felkerült vajon a főispán vagy az alispán vagy a stromanjainak a zsebébe kerülhetett-e mert máig semmi nem valosult megbelőle?
