"Vagyis azt a minőséget, ami felett már senki sem áll"
Egyáltalán nem adódik ilyen szükségszerű következtetés,"
Adj más magyarázatot, de ne nevettetsd ki magad azzal a debil ötleteddel, hogy a besenyőknek nyolc nagy (képességű) fejedelme volt, a türköknek meg egy, mert ezzel csak a hülyeséged mélységes mélységére világítasz rá.
"Tudománytörténeti szempontból is érdekes a -d képző kicsinyítő értékéhez az a vita, amiről ZOLNAI GYULA cikkében olvashatunk (1928: 114), és ami az Anonymusnál szereplő Borsod helynév képzőjének státusáról szól. Már PAIS DEZSŐ is megállapítja, hogy Anonymus mint első nyelvészünk a Borsod-ot a Bors személynév -d képzős származékának mondja (1928: 114). PAIS szerint a -d funkciója itt kicsinyítő képző, és mindezt az Anonymusnál található népetimológiás magyarázatra alapozza, ami úgy hangzik, hogy Bors pedig ( )
-----------------
Neharagudj, az összes magyarázat, feltételezés nem érdekel.
"Tudománytörténeti szempontból is érdekes a -d képző kicsinyítő értékéhez az a vita, amiről ZOLNAI GYULA cikkében olvashatunk (1928: 114), és ami az Anonymusnál szereplő Borsod helynév képzőjének státusáról szól. Már PAIS DEZSŐ is megállapítja, hogy Anonymus mint első nyelvészünk a Borsod-ot a Bors személynév -d képzős származékának mondja (1928: 114). PAIS szerint a -d funkciója itt kicsinyítő képző, és mindezt az Anonymusnál található népetimológiás magyarázatra alapozza, ami úgy hangzik, hogy Bors pedig ( ) várat építtetett, ezt a nép Borsod-nak hívta, mert kicsiny volt. Vagyis PAIS szerint Anonymus azt gondolta, hogy Borsod vára kicsinysége miatt nyerte építtetője nevének kicsinyített formáját. ZOLNAI szerint pedig, amikor Anonymus a vár elnevezésének alapjául a vár kicsinységét hozza fel, egyszerűen a borsra gondolt, hiszen a bors eleve kicsi, és nem valószínű hogy a Borsod névnek éppen a kicsinyítő képzős alakjánál fogva gondolta volna a vár elnevezését olyan találónak. Felmerülhetne egyébként emellett a puszta személyneves alakulás is, mivel a Bors és a Borsod is adatolható személynévként a korból, mégis valószínűbb a helynévképzővel való keletkezés: az ÁSz. tanúsága szerint a Bors személynév jóval gyakoribb, mintegy 60 adattal szerepel, míg a Borsod személynév mindössze kétszer. Legutóbb BENKŐ LORÁND írt (más megközelítésben) a témáról egyértelművé téve, hogy Anonymus hőse nem történelmi személy, P. mester e személynevet a hasonló alakú helynevek alapján alkotta. Mindezzel együtt abban az időben a Bors valóban létező személynév volt, és Anonymus, mint oly sokszor (a magyar nyelvben jellegzetes személynév > helynév alakulási módot ismerve) a helynév alapján alkotta meg az állítólagos névadó személy (tulajdonos) nevét. Itt ráadásul nem is puszta személyneves névadásról van szó, hanem képzővel történő helynévalakulásról, így kerülhet a történetbe a -d képző akkoriban meglévő kicsinyítő funkciójából kiindulva a vár kicsiségére utaló mozzanat (1998: 16)."
Elhiheted Anonymusnak azt is, hogy Csepel a vezérek közös búvóhelye lett. A te bajod.
Szokott módon alkot egy honfoglaló hőst a földrajzi névből: "Árpád vezér elindult ..., és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda, és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig."
Ezzel szemben a keserű valóság: kurd çepel 'piszkos'"
------
Erre kérdeztem melyik kurd nyelvről van szó?
Innen indult az egész.
A kun és a kurd nem ugyanaz.
A valóság valójában nem más mint egy kamu duma.
Anonymusnak fogalma sem volt a kurdokról valószínüleg.
Köze nincs Anonymushoz a téma és nem más mint Anonymus hitelének kétségbe vonása.
De mindenképpen lényegtelennek tartom, mert a kurd nyelv az nem török.
A másik.
Anonymussal kapcsolatban pedig az egészet hülyeségnek tartom.
A saját többé-kevésbé hiteles gesztánk hitelét romboljuk ezekkel a feltételezésekkel, aki azért megközelítőleg leírja a honfoglalás történetét az Árpádok szempontjából.
És azt sem illik elfelejteni, hogy az is lehetséges, hogy nem XIII. századi vagy későbbi hanem XI. századi.
Figyelmedbe ajánlom Hölgling írását Anonymosról és makkay János írásait is.
Elhiheted Anonymusnak azt is, hogy Csepel a vezérek közös búvóhelye lett. A te bajod.
Szokott módon alkot egy honfoglaló hőst a földrajzi névből: "Árpád vezér elindult ..., és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda, és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig."
---
"Ezzel szemben a keserű valóság: kurd çepel 'piszkos'"
Azért én erre nem eskünék.
A véleményeket is kétségbe vonom AQnonymussal kapcsolatosan.
Valóban óvodás szint, hogy a "nagy" egy közönséges minőségjelző. Az egyik homokvár nagy, a másik meg nem. Ugyanez a helyzet egyébként a légvárakkal is :)
