Kötetlen beszélgetés céljából alakítom az amerikai polgárháború történetéről, haditechnikájáról, és egyéb vonatkozásairól ezt a topikot. Szeretnék ezen topik útján azonos érdeklődésű emberekre lelnem. Remélem nem vagyok egyedül és van olyan ember ebben az országban akit nem untat a fenti téma.
Akár egy kis polgárháborús hadijáték is szervezése sem lenne rossz! Az honvéd hagyományőrzőkhöz hasonló bemutatókkal. :) Nos van akit érdekel az amerikai polgárháború?
Az, hogy az északiak végső célja a háborúval a Dél kifosztása volt, egy ordas nagy hazugság, semmi több.
-- Miért, mit mondasz arra a rendszerre, ahol az állami bevételek 90-95%-a vámokból áll elő és annak kb. 85%-át egy gazdaságilag elmaradottabb déli országrészen szedik be - és ez még nem elég, mert szeretnék felemelni a vámokat kábé kétszer-háromszor akkorára, mint addig voltak. Miközben statisztikailag kimutatható, hogy a vámemelés miatt a déli mezőgazdasági export súlyosan visszaesik, ahogy ez a 1831-es válság idején már kiderült.
Továbbá a megemelt védővámok miatt az ipari termékek ára nő. Délen jellemzően nem állítanak elő ilyesmit, ezért vagy északról vásárolják, vagy ugyebár importálják, de a vámok miatt mindenképpen sokkal szarabbul járnak, lényegében minden vámemelés szélesre nyitja az agrárollót (az árszínvonal különbség a mezőgazdasági termékek és az ipari termékek között nagyra nő, az előbbiek előállítói szívnak, az utóbbiak előállítói extraprofitot zsebelnek be).
Szerintem ez elég közel esik a "kifosztás" fogalmához.
Hogy Földi Pállal együtt ne süllyedjen el a topik is, javaslom, vegyük sorra a polgárháború nagy csatáit. Természetesen nem komplett csataleírásokra gondolok, mert az meghaladná a fórum kereteit, inkább érdekességekről, a csatában részt vett egyes alakulatokról, meg hogy mekkora szerepe volt a csata kimenetelében a hadvezéri teljesítménynek, a különböző csapatok teljesítményének vagy éppen a vakszerencsének.
Menjünk sorban és nézzük először az első Bull Run-i csatát, amiről mindkét fél azt gondolta, hogy kimenetele villámgyorsan eldönti majd az egész háborút. Mindkét fél tökéletesen meg fog győződve róla, hogy természetesen ő lesz a csata és a háború győztese.
Volt már szó a csatában részt vett 11. New York-i önkéntes ezredről, a "Tűzoltó Zuávok"-ról. Elmer E. Ellsworth, Lincoln elnök munkatársa és barátja volt az ezred megszervezője és első ezredese. Azonban nem adatott meg neki a lehetőség, hogy csatába vezethesse embereit. 1861. május 24-én, amikor csapatával benyomult a Potomac folyó túlpartján fekvő virginiai Alexandriába, leszedett egy fogadóépület tetejére feltűzött konföderációs lobogót, mire a tulajdonos, James W. Jackson egy duplacsövű puskával agyonlőtte. Ellsworth egyik katonája erre szuronyával nyomban ledöfte a gyilkost. Ellsworth halála mélyen megrendítette Lincolnt, aki a Fehér Házban ravataloztatta fel barátja holttestét, majd később a New York-i városházán, ahol ezrek rótták le kegyeletüket az első férfi előtt, aki az Unió ügyéért áldozta életét.
Egy elszánt déli harcos, kétcsövű puskával és Navy colttal felfegyverkezve. Úgy látszik hiányzott a biztonságos fegyverviselés szabályai oktatásról. :)
Már említettem John Keegant, aki az egész orosz frontot letudja ollózással, igaz néha említi a forrást is : amely nem más, mint J.E.,aki semmiféle autentikus kutatást sem végzett (igaz nem is végezhetett a körülmények okán)...
Hogy fan, az talán túlzás, de érzelmileg valóban inkább Északhoz húzok. Viszont természetesen elismerem, hogy a déliek rendkívül eltökélten harcoltak és a maguk részéről honvédő háborúnak tekintették a konfliktust. Azt már írtam, hogy én miért nem tudok ezzel azonosulni.
Mindenesetre a motíváltabb déliek szimpibbek, ők mély eltökéltségből harcoltak, a " haza " védelmében. Lee is pont ezért nem lett északi. Nem mellesleg épp ezért tarthattak ki a déliek mégha több problémával is küzdöttek ilyen sokáig...
Ismeretlen északi katona szuronyos puskával. Sapkáján a H betű a századot jelöli, övcsatján a VMM betűk jelentése: Volunteer Maine Militia (Maine-i Önkéntes Milícia).
"kit érdekel, hogy most az az ó kutatása vagy sem..."
Ezt mondd azoknak a történészeknek, akiktől lopott.
De hagyjuk már Földi Pált (én akkor hajítottam végleg sutba, amikor a magyar lovasság története címszó alatt az Arvisurát kezdte előadni), térjünk vissza a polgárháborúra.
Ami azt illeti, noha kilátszik a Déli szimpátiája a megjegyzésekből, végül is olvasható, már csak azért is, mert több helyról és mástól ollózott, kit érdekel, hogy most az az ó kutatása vagy sem... Viszont jól összefoglalja és ne felejtsük el, hogy a végén a felhasznált irodalmomban sok könyvet tüntet fel, amik nem is olyan régi kiadások! Persze ti sem tudhatjátok mindegyikről, hogy ki írta és milyen elgondolások alapján...
Ez a hozzászólásodhoz... A másik, hogy aki általában egy összefoglaló könyvet ír, az mind un. plagizál, mint ahogy kénytelen is, az alapvető mód miatt, mely a több helyről való ismeretszerzés szintéziséről szól. Egy Földi dolog a könyvből: a négert nem lehet a ma szokásos színesbőrű kifejezéssel illetni, mert ez abban az időben nem állta meg a heylét, mert az indiántól kezdve, a kínaiig bárkire ráilleszthető. Egyébként a néger szót abban az időben egy bizonyos fogalomként használták északon is.... Ő is ezért használja abban a formában. Ezt egy zárójeles hozzáfűzésben írja. Persze ez egy összefoglaló, nem szó szerinti idézet. De ha ilyesmire gondoltok, nem tudom mi evvel a probléma. Ha nem világos amit írtam, le tudom konkrétan is írni szó szerint.
sok mindent elolvastam Földi Páltól még jó pár évvel ezelőtt, és az a véleményem arról, amit csinál, hogy egyrészt etikátlan (mert plagizál, plagizál és plagizál), másrészt roppantul káros, mert hülyeségekkel tömi tele a gyanútlan olvasó fejét
Lófaszt...
Miért pl John Keegan nem plagizál, amikor a kurszki csata leírásában más történészt idéz ?
Nos, Bagatur már gyakorlatilag válaszolt is helyettem, de azért hadd mondjam el én is: elég sok mindent elolvastam Földi Páltól még jó pár évvel ezelőtt, és az a véleményem arról, amit csinál, hogy egyrészt etikátlan (mert plagizál, plagizál és plagizál), másrészt roppantul káros, mert hülyeségekkel tömi tele a gyanútlan olvasó fejét. Úgyhogy nem, nem fogom elolvasni a könyvét, nagyjából úgyis sejtem, hogy mivel kínálna meg.
Egyébként nem kell Földi Pált olvasgatnia az embernek ahhoz, hogy fura értelmezésekkel találkozzon Észak és Dél viszonyáról a rabszolgatartáshoz ill. a feketékhez. Elég a wikis szócikket böngészgetni. A rabszolgaságról szóló részt olvasgatván az embernek az a gyanúja támad, hogy Margaret Mitchell "Elfújta a szél" c. örökbecsűjét olvasgatja. Persze nyilván sok igazság van abban, hogy az északiak többsége maga is rasszista volt bizonyos fokig (hozzátenném, hogy a "fehér faj" felsőbbrendűségébe vetett megingathatatlanul szilárd hit az adott történelmi korban természetesnek számított), de azért az mégiscsak némileg túlzás, hogy az olvasó valami ilyesmivel találkozik: a rasszista északi jenkik ki akarták űzni Amerikából szegény feketéket akiktől undorodtak, akiket csak déli gazdáik értettek meg és fogadtak el igazán, a család szeretett tagjai voltak, együtt laktak, utaztak fehér gazdáikkal stb.
A téma alaposabb körüljárása érdekében hadd idézzek Urbán Aladártól:
"A néger rabszolga nemcsak munkájával tartozott gazdájának, de személyében teljesen ki volt szolgáltatva. Saját tulajdona nem lehetett, tilos volt megtanulnia írni, olvasni, és csak gazdája írásos engedélyével hagyhatta el az ültetvényt. Munkavezetői és felügyelői a legkisebb engedetlenségért megkorbácsolhatták és ha az áldozat ebbe belehalt, azt a törvények nem tekintették gyilkosságnak. A négerek élelmezéséről és elhelyezéséről is a tulajdonos gondoskodott, ennek követelményeit törvények vagy előírások nem szabályozták. A munkanap hossza, nők és gyermekek dolgoztatásának mikéntje is a gazda belátásától függött.
A NÉGEREK HELYZETÉRŐL szólva a korabeli beszámolók ugyanúgy különböznek egymástól, mint a mai tanulmányok. Abban azonban megegyeznek, hogy az észszerűség határt szabott a négerekkel való kegyetlenkedésnek, éheztetésüknek vagy agyondolgoztatásuknak. A rabszolgák behozatalának tilalma és a gyapotkultúra terjedése ugyanis növelte a rabszolgák értékét. Az 1850-es évek körül átlag 300 dollár volt egy fiatal, mezőgazdasági munkára alkalmas néger ára, az 1850-es évekre ez már meghaladta az 1200 dollárt is. Így elfogadható az az érvelés, hogy a Tamás bátya kunyhójá-nak szadista felügyelője nem általánosítható jelenség, s talán az is, hogy egy emberségesebb gazda rabszolgái esetleg nem éltek rosszabbul mint egyes kelet-európai területek emberszámba sem vett jobbágyai. Az tény, hogy a szabad munka – mint ezt a megfigyelők ugyancsak megállapították – 30–50%-kal volt hatékonyabb. Dél azonban a világpiaci követelmények hatása alatt felépült gazdasági rendszerétől nem tudott szabadulni hiszen tőkéjének nagyobb része a „beszélő szerszám” volt. (Mikor 1852-ben meghalt az amerikai Dél leggazdagabb ültetvényese, rabszolgáinak értéke 1 millió dollár volt, s vagyonának többi része: a föld, az épületek, a birtokában volt kötelezvények és értékpapírok együttesen tették ki a másik milliót.)
Az amerikai történészek többsége szerint az ültetvényeken gyakran „családias” volt a kapcsolat a gazda és rabszolgák között. Ez azonban inkább a tulajdonos és családja körüli szolgaszemélyzetre: kocsisra, dajkára, szakácsnőre érvényes. A napkeltétől napnyugtáig robotoló, zsúfoltan elhelyezett és esetleg nem is kielégítően élelmezett négerek között érthető volt a mindennapi feszültség, amelyet egy-egy különösen kegyetlen büntetés vagy a családok szétszakítása forrpontra juttatott. Ezért kísérik végig az amerikai rabszolgák történetét nemcsak a szökések, hanem a kisebb-nagyobb szervezkedések és megmozdulások, amelyek miatt állandó félelemben éltek az ültetvényesek. A legjelentősebb fejlemény 1831-ben adódott Virginiában, amikor Nat Turner néger prédikátor áll a szervezkedés élére. A 60 fehér és 120 néger halálát okozó események megrázták az egész Délt, amely állandó őrjáratokkal, az eddigi engedmények szigorításával – például a négerek tanításának teljes tilalmával – reagált."
Na látjátok, azért csak írt valamit Földi!:) Végül is ő is sokat ollózott máshonnan és ha nem tudjuk beszerezni azt a máshonnant, akkor nem marad más, csak az elérhető és ollózott verzió...:) Az ő következtetései, meg vagy teszenek vagy nem, mellesleg, nem írta ki a könyvben melyek az ő következtetései!:) Azt hiszem ízelítőt adtam a nehézségekről, ami a kutató elmére vár.
"Ennek ellenére, volt olyan rabszolga, aki a már dekraláltan nem rabszolgatartó államba szökött át és visszatoloncolták gazdáinak..."
Igen, sőt az 1850-es "szökött rabszolga"-törvény értelmében akár 20 év elteltével is kötelezően visszatoloncolandó volt.
Mi volt ennek a törvénynek a háttere?
"...az 1850-es kompromisszum (Compromise of 1850), amely az utolsó volt a három rabszolgakérdéssel kapcsolatos megállapodás között. Bár ezek közvetlenül ugyan nem érintették a szövetségi állam és a tagállamok viszonyát, ugyanakkor megszületésükkel elodázták a kiválással kapcsolatos kérdések felmerülését. Texas felvételét és a mexikói háborúban megszerzett területek sorsát öt törvénnyel rendezték: Kaliforniát szabad államként felvették az Unióba, a fővárosban eltörölték a rabszolgakereskedelmet - de nem a rabszolgaságot, megszervezték az Új-Mexikó és Utah területeket (államiság nélküli, a szövetségi állam igazgatása alatt álló részei voltak ezek az Egyesült Államoknak, amelyek maguk dönthették el, hogy engedélyezni vagy tiltani akarják-e a rabszolgaságot), elfogadtak egy a szökött rabszolgákkal szembeni kemény fellépést előíró törvényt (amely az Egyesült Államok minden polgárának kötelezővét tette a szökött rabszolgák kézrekerítésében és visszaszolgáltatásában való közreműködést, ez volt a Fugitive Slave Act, amely ugyanakkor az északi lakosságot sokkolta, kényszerítve őket a rabszolgakérdéssel való szembenézésre, növelve a északiak és déliek között meglévő távolságot), valamint Texas államról leválasztották a nyugati részét pénzügyi kompenzáció mellett."
Ennek ellenére, volt olyan rabszolga, aki a már dekraláltan nem rabszolgatartó államba szökött át és visszatoloncolták gazdáinak... Egyébként olvasom Földit. Te olvastad már a könyvét? Csak mert véleményed van róla. Persze kritizálni, csak azt lehet, amit ismerünk! Utána másnál is körüljárjuk a témát és így kialakul a saját szintézisünk. Bejáratott történész módszer!
Nemigen definiálhatta magát annak az Alkotmányban, ugyanis a "rabszolga" szó nem is szerepel benne. A déli rabszolgatartók érdekeit figyelembe véve szó sem esik róla, illetve az alábbi módon van körülírva pl.:
"Olyan személyek bevándorlását vagy behozatalát, akiket a jelenlegi tagállamok alkalmasnak találnak a bebocsátásra, a Kongresszus 1808. év előtt nem tiltja el, azonban az ilyen behozatalra személyenként legfeljebb 10 dollárt kitevő adót vagy illetéket lehet megállapítani"
Ez magyarra fordítva azt jelentette, hogy 1808-ig szabad behozni rabszolgákat az országba, utána tilos.
