A vege az volt, hogy szarravertek... Nagy Frigyest.:)
Soha sem tartottam nagy hadvezernek. A nagysaga abban nyilvanult meg, hogy megprobalta elsokent egyesiteni a nemet fejedelemsegeket es kiralysagokat (grofsagokat, stb.) illetve ramutatott Ausztria gyengesegere (nem volt nagy kunszt megverni apropo az egyik leghiresebb ,,gyoztes" csataja ketszer annyi katonaba kerult neki, mint a vesztes osztrakoknak.
A haboru donto utkozeteben meg Aprakszin es Rjumjancev seregei iszonyuan megvertek.Melyik is volt az? (A kortarsak ugy irtak utanna, hogy: ,,Frigyes egy nap alatt husz evet oregedett". Akkor roppant ossze idegileg is.)
Bem erre is jó példa. Bár az emberanyag sem lehetett rossz, hiszen voltak székely őrezredek is alatta.. No meg itt a magyar huszárság, amely haderőnemet teremtett...
A székelyek az egyik legrégebben katonáskodó nép. (A mi ghurkáink:)) Érdemes lenne összeszámolni, kik ellen csatázott a székelység, a székely őrezredek. Kezdjük: -ELőször nyugaton: osztrákok és csehek ellen. -Utána keletre mentek: Tatárok, kunok, bolgárok, litvánok, törökök, lengyelek, oroszok, magyarok (..), oláhok, szerbek. Aztán az 1760 után megalakult székely határőrség keretein belül pluszba jönnek a franciák. Aztán szabadságharc, világháborúk, de ott már nem jött be újabb náció a sorba. Hagytam ki?
És ha mindkettő jó: pl. Gusztáv Adolf és a svédjei? (Bár a dajcsok nem szívesen emlékeznek rájuk...)
Kinizsi és vasasai?
No meg hát Bem és erdélyi serege... Biztos ismeritek: Egy magyar tüzér éppen meglátta Puchnert, és ráirányozta az ágyúját, de Bem odaugrott, és félrerúgta az ágyúcsövet. Mire a tüzér: Dehát tábornok úr az a tollas-csákós ott Puchner!! Erre Bem: Tudom, de hol találna a császár, seregei vezetésére, még egy ilyen fajankót?
De, folyt a tengeralattjáró háború ott is, bár a japánok kizárólag az angol, amerikai és más, semleges zászlók alatt közlekedő hajókra vadásztak (bár több esetet is feljegyeztek, hogy egyes szovjet zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók is ,,eltűntek" a Csendes-óceánon.).
A legnagyobb lens-leas szállítások nem az Északi-tengeren és nem a Csendes-óceánon zajlottak, hanem az Atlanti-óceánon át, az Indiain és a Petzsa-öblön, Perzsián át. A szállítmányok oroszlánrésze ezen az útvonalon át érkezett. (A Csendes-óceán térségében a döntő fontosságú az Alszib volt, az ,,Alaszka-Szibéria légi folyosó, amin az amerikai repülőgépek érkeztek).
No de mindegy, ez a II.VH-s topikok témaköre, itt OFF.
> Moszkvánál nem osztott nem szorzott a távolkeleti hadsereg. Gyakorlatilag az egész nehézfegyverzete és a csapatok züöme ott maradt a háború végéig.
Jol tudom, hogy az amerikai hajok csendes-oceani kikotokre hoztak a hadanyag utanpotlast a szovjeteknek? Es hogy ezeket a hajokat pl a japik atengedtek, es hagytak oket kikotni, semmi totalis tengralattjaro haboru, semmi kiserlet az ellatasi utvonalak megzavarasara akar szarazfoldon, akar tengeren..? Nagyon nem akartak ok balhet a szovjetekkel.
Ismerünk olyan eseteket is a történelemből, hogy kiváló hadvezérnek jutott rendkívül rossz hadsereg (p.l. a mexikói Santa-Anna), vagy rendkívül jó hadseregnek kimagaslóan rossz hadvezér állt az élén (p.l. poroszok a hétéves-háborúban).
Csak azért gondoltam mert a legjobb katonák tuti jó hadvezéreiről (Nagy Sándor stb.) lehet beszélni a Top 10 hadvezérben. Egyébként is ez nálam nyitott kapu, mert azt gondolom abban az időben az uralkodónak, hadvezérnek is jó katonának illik lenni. Persze volt kivétel, azt hiszem Narses bizánci hadvezér nem igen avatkozott harcba, ugy tudom eunuch volt és pici termetű, vézna ember, nagy ésszel. Narses kortársa viszont Belizár kiváló katona volt.
Hmm, hát igen... Szociálpolitikusan mondva a túl sok hódítás a társas viszonyok romlásával, szociális feszültségekkel, a családtól való elhidegüléssel jár együtt; kijelenthető továbbá, hogy a világhódítási vágy legtöbbször elfojtott gyerekkori traumák következtében tör elő. A világhódítók addiktív alkatok, gyakran kerülnek pszichikai függőségbe a munkahelyen elért sikerektől, bármilyen negatív élmény, kudarc a világhódítót depresszióba vagy dührohamba kergetheti. :)
Nagy Sándor csatát ugyan tudott nyerni, de amit utána tett, az egy közönséges rabló mentalitását mutatta ki (népirtások, kegyetlenkedések, meg ugye részegen városgyújtogatás). No Pyrrhusnál ilyet nem találsz.
Ez pont Pyrhhus hadjárata idején volt, aki a Saturnáliákra engedte haza a foglyokat, de megígéretette velük, hogy visszatérnek, és visszatértek. Egyébként eltemetette a római halottakat és meggyógyítatta a sebesültek. Szóval jó fej volt, bár a nőkkel speciel nem volt szerencséje...
Igen, egyes mítoszok igen mélyen beivódnak a társadalom tudatába.:( Mindig hajlamosak elfelejteni az események kapcsán, hogy 1932-től, de gyakorlatilag 1927-től a japánok belemásztak a kínai háború ingoványába, a szovjetekkel pedig azért voltak óvatosak, mert csúnyán kikaptak előtte a Haszan tónál és Halhin-Golnál... Észak-Kínában gyakorlatilag az egész nehézfegyverzetet elvesztették (tüzérség, harckocsik, repülőgépek) és ha lehet hinni a kutatásoknak, ezt csak 1942 végére tudták pótolni. Ráadásul óriási problémájuk volt a japánoknak a logisztikával: Észak-Kínában, a haszani és nomonhani (halhin-gol) konfliktusnál még a külföldi cégek képviseleteitől, illetve a civilektől is kénytelenek voltak elkobozni a személygépkocsikat, teherautókat, mezőgazdasági járműveket, illetve a bargutoktól a méneseket. Még így is iszonyuan akadozott a csapatok mozgatása és ellátása. A japán tüzérség és harckocsik minőségéről pedig jobb, ha nem is próbálunk vitát kezdeni...
Istenem. Mikor lesz már végre vége a ,,szibériai hadosztályok" mítoszának.?:( Pedig már unalmassá vált, hogy két-három hónaponként el kelljen gyan azt ismételni.:(...
Volt egy nagy szovjet hadsereg valahol keleten , akik a japánokra várt és csak amikor biztosra vették , hogy nem jönnek , akkor vetették be őket.Talán pont akkor fordult meg a kocka.
Én személy szerint nem szeretem Nagy Sándort, de azt nem mondanám hogy csak rablóvezér volt. Az apja által megteremtett abban az időben valóban a lejobb sereget a macedonok seregét, felhasználva és kihasználva megteremtett egy valóban egyedülálló birodalmat. Ez véleményem szerint több mint egy rabló vezér ténykedése. Már csak azért is több mert nem ment vissza a "vackára" a rablás után. A "lovagi" erények pedig abban a korban hát nem tudom... A "legjobb katonák" a "legjobb hadseregek" és a "legjobb hadvezérek" számára akkoriban a győzelem volt a legfontosabb, és ezen oltáron feláldozták a lovagi erényeket. Aki "lovagias" volt akkoriban az bukott halott katona,sereg,király volt.
Érdekes, mennyire fejlett volt a kohászatuk a görög városállamoknak, ennyi nehézfegyverzetű gyalogoshoz egy csomó fegyvert kellett kovácsolni. No meg mennyi fa kellett hozzá... A mostani Görögországot nézve ezt fura elképzelni. De most említsük meg a későbbi kor egyik legnagyobb hadvezérét, Pyrrhust. Személy szerint többre tartom nagysanyinál, aki inkább egy rendkívül sikeres rablóvezér volt, de nékülözött minden "lovagi" erényt. Ezek az erények viszont megvoltak Pyrrhusnál.
Hát igen, Szicília esetében az athéniak seregét egész más szellemiség vezérelte, mint régebben. Bár kitaláltak egy fedősztorit, hogy a demokrácia nevében meg kell buktatni Szirakúza csúnya tirannoszát, Szaddámot, valójában már csak zsoldos és martalócsereg volt. IGazából a thébaiak is nagyon jó katonák voltak, bár őket nem emlegetik, csak a spártaiakat meg az athéniakat. Meg ott vannak az argosziak is, ők a 300-ak csatájában döntetlent hoztak Spártával szemben.
A déloszi szövetséget mindenesetre nem a perzsák tették tönkre, hanem az athéniek, akik nyúlták a pénzt és osztották az észt. Az athénieket meg a saját demagógjaik. (Engem kísértetiesen emlékeztet Amerikára, most ők is megtalálták a maguk Szicíliáját.)
