Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
nem voltak messzebb, mint az 1440-es években. és pont nikápoly környékén nem volt közben ütközőállam: a szerbeket teljesen annektálták tudomásom szerint, csak az ankarai csata után lazult az ottomán fennhatóság az északi területeik felett, bodont valamikor az 1380-as években már elfoglalták..
Azért ne a mai autópálya tempóval számoljunk. Az a nem voltak messze legalább egy hét lovaglást jelentett... s hadsereg felvonulásban még többet (szekerek miatt). S volt közben még ütközőállam is.
minden állam a saját érdekeinek megfelelően politizál. a balkániaknak például a katolikus térítés és elnyomás nem volt éppen elfogadható, ezért nem is meglepő, hogy nem rajongtak a magyar segítségért : )
Minimum új keresztes háborút kellett volna hirdetni :)
Egyébként volt nemzetközi összefogás, hiszen francia lovagok is voltak Nikápolynál.
Egyébként 1et értek, a törökök akkor még éppen csak megjelentek Európában, a magyar határtól elég messze, s nem lehetett tudni, hogy később milyen dinamikusan terjeszkednek.
Olyan dolgokat kérsz számon Zsigmondon, amiket akkor és ott egyrészt lehetetlen lett volna megtenni, másrészt pedig 1390 környékén messze nem tűnt olyan fenyegetőnek az oszmán hódítás, mint amilyennek te a következő 200 év ismeretében látod.
Megjelent Európában egy majdnem nomád nép, akkor még kialakulatlan államszervezettel, bizonytalan területekkel, nagyjából stabil hátország nélkül. Volt már ilyen Európa történetében egynéhány, és a magyarok kivételével egyik sem tartott valami hosszú ideig.
Már a szerbek rigómezei kudarca (1389), ill. a méretes nikápolyi zakó (1396) után fel kellett volna vetődnie a felelősségteljesen gondolkodó politikusokban egy széles oszmánellenes egységfront kialakításának.
Ez magában foglalhatta volna a Magyar Királyságot, mint a térség legerősebb keresztény államát, továbbá Velencét, a szerb fejedelemséget és az oláhok két fejedelemségét, Havasalföldet és Moldovát.
No persze nem ártott volna ennek a koalíciónak megnyerni magának a pápa és a császár támogatását is.
Meg az ortodoxok vallási jogait is széles körben el kellett volna ismerni, ahelyett, hogy állandóan a katolicizmusra való áttéréssel b@sztatták volna őket.
De hát a hosszútávú, felelősségtreljes gondolkodás már akkor sem volt a magyar politikai elit sajátja, Zsigmond királyt meg épp eléggé lekötötték a német-római birodalom belügyei és a huszitizmus kérdésköre.
Én minden rokon topicba beírom, hogy véleményem szerint nagy hiba volt Mátyás király döntése, hogy egyedül hagyta Velence szövetségi rendszerét 1465 után.
Velence kétszer harcolt hosszan az Oszmán Birodalom ellen. Egyik az 1684 től 1699 ig volt a másik a magyar történelmi tudat számára ismeretlenül 1463 tól 1479 ig.
Vajon hazánk résztvétele a Velnce által összehozott szövetségi rendszerben adott volna valami pluszt (pld ütköző államokat a déli határnál).
1331 Nicea 1337 Nicomedeia (Izmit) 1354 Ankara 1389 Aydin, Saruhan, Germiyan 1391 Antalya 1397 Karamán állam egyik fele 1461 Kanarid emirátus, trapezunt 1468 karamánok másik fele 1473 Akkoyunlu
Ezek csak nagyjábóli tájékoztató számok, mert a folyamatos háborúskodás miatt volt olyan terület, amit 100 év leforgása alatt négyszer hódítottak meg az oszmánok...
1420 környékén II. Radu volt a havasalföldi fejedelem, őt az oszmán udvarban nevelték és azok is ültették trónra. Politikai ellenfele (majd utódja) Dan a magyar koronához húzott. Így nagy szeretettel engedte át az oszmán csapatokat Erdély irányába:)
hát azért ez így kicsit egyoldalú. azért folyamatosan szorult vissza a Mkir, elvesztette havasalföldet mint vazallust, még azelőtt a vidini cárt is, aztán a déli erődök egy részét is: galambócot, szörényvárat, szerbia és bosznia is magyar érdekövezet volt, és a portyázó betörések megállítása nem egy nagy dolog szvsz. ráadásul azok igen mélyen be tudtak törni. hozzáértőbbek azért gondolom fel tudnak sorolni olyan betöréseket is amelyeket nem sikerült megállítani.
Képesek voltak az oszmánok ugyan Mo-t támadni a Hunyadiak alatt, de (hős fiainknak köszönhetően) szinte valamennyi alkalommal csúnyán csöcsre futottak:-))))
Trapezunt az Trapezunt, semmi köze az örményekhez, bizánc egyik utódállama volt, a komnenos dinasztiáé (miközben bizánc a palaelogosoké a vége felé. - nem esküszöm meg hogy pontosan írtam a neveket) Kis örményország a földközi tenger partján volt, adana környékén.
tehát szerintem beláthatjuk hogy a különbség a mkir és az ottomán bir között akkoriban nem elsősorban a terület és a népesség volt, hanem az, hogy az ottomán haderő, logisztika és államigazgatás sokkal magasabb szinten állt. ezért volt képes a török magyarországot támadni, és ezért nem igazán volt képes a mkir az ottománok hatalmát veszélyeztetni. :)
Anatóliában én sem vagyok biztos, de Kis-Örményország (Trapezunt és környéke) 1461-ig (?) független volt, meg talán voltak még féig vagy teljesen független szeldzsuk emírségek is.
Gazdaságilag és népességileg az Oszmán Bir. súlypontja már akkor is Európára esett, a törökül Rumnak hívott részre, amely az 1440-es években lényegében Thrákiát, Macedóniát, Bulgáriát, Thesszáliát és Észak-Görögországot foglalta magába, ahogy te is mondod.
nos ez nem véletlen, mivel nem volt szokás az ortodoxokat tolerálni katolikus részről (és fordítva se, de itt a katolikusok voltak az erő pozíciójában).
mivel most az 1440-es évekről volt szó, ezért szerintem az elejét nézzük : ) ekkor szerbia maradéka még megvan, bosznia, albánia függetlenek, a románok közül havaselve hol vazallus hol nem, moldva még nem az, dél görögo nem az övék csak lényegében bulgáriára, thrákiára, macedóniára és dél szerbiára terjedt ki a török uralom. ez területileg kisebb mint a mkir terület. anatóliában sztem csak nyugat anatólia állt az uralmuk alatt. de ebben bizonytalan vagyok, majd jön Kaif és megmondja, ő a muszlim.
A legfőbb gondunk az volt, hogy az észak-balkáni népeket, főleg a rácokat és az oláhokat nem sikerült tartósan a mi oldalunkra állítani az oszmanlik elleni harcban.
Ezek úgy ingadoztak, mint a nádszál, hol erre, hol arra az oldalra álltak.