Keresés

Részletes keresés

showtimes Creative Commons License 2008.01.16 0 0 649
meg kellene nézni egy korabeli térképet.
Előzmény: Joranne_Sutt (648)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.16 0 0 648
nem voltak messzebb, mint az 1440-es években. és pont nikápoly környékén nem volt közben ütközőállam: a szerbeket teljesen annektálták tudomásom szerint, csak az ankarai csata után lazult az ottomán fennhatóság az északi területeik felett, bodont valamikor az 1380-as években már elfoglalták..
Előzmény: showtimes (647)
showtimes Creative Commons License 2008.01.16 0 0 647

Azért ne a mai autópálya tempóval számoljunk. Az a nem voltak messze legalább egy hét lovaglást jelentett... s hadsereg felvonulásban még többet (szekerek miatt). S volt közben még ütközőállam is.

Előzmény: Joranne_Sutt (645)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.16 0 0 646
minden állam a saját érdekeinek megfelelően politizál. a balkániaknak például a katolikus térítés és elnyomás nem volt éppen elfogadható, ezért nem is meglepő, hogy nem rajongtak a magyar segítségért : )
Előzmény: Müller őrmester (640)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.16 0 0 645
na azért a magyar határoktól nem voltak messze. :)

1402-ben még le is nullázta őket Timur Lenk, akkor lett volna a legnagyobb esély lépni valamit.
Előzmény: showtimes (643)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.16 0 0 644
Egyébként volt nemzetközi összefogás, hiszen francia lovagok is voltak Nikápolynál.

Meg angolok és burgundok. Egészen kivételes eset.
Előzmény: showtimes (643)
showtimes Creative Commons License 2008.01.16 0 0 643

Minimum új keresztes háborút kellett volna hirdetni :)

Egyébként volt nemzetközi összefogás, hiszen francia lovagok is voltak Nikápolynál.

Egyébként 1et értek, a törökök akkor még éppen csak megjelentek Európában, a magyar határtól elég messze, s nem lehetett tudni, hogy később milyen dinamikusan terjeszkednek.

Előzmény: Törölt nick (641)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.16 0 0 642
Minden állam alapvetően a maga érdekeit nézni, ezért kárhoztatni marhaság.
Előzmény: Müller őrmester (640)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.16 0 0 641
Meg még mi mindenkit kellett volna megnyerni?:)

Olyan dolgokat kérsz számon Zsigmondon, amiket akkor és ott egyrészt lehetetlen lett volna megtenni, másrészt pedig 1390 környékén messze nem tűnt olyan fenyegetőnek az oszmán hódítás, mint amilyennek te a következő 200 év ismeretében látod.

Megjelent Európában egy majdnem nomád nép, akkor még kialakulatlan államszervezettel, bizonytalan területekkel, nagyjából stabil hátország nélkül. Volt már ilyen Európa történetében egynéhány, és a magyarok kivételével egyik sem tartott valami hosszú ideig.
Előzmény: Galgadio (639)
Müller őrmester Creative Commons License 2008.01.16 0 0 640
Azért a kisebb államok is megérték a pénzüket. Velencének meg csak pénzügyi érdekei voltak.
Előzmény: Galgadio (639)
Galgadio Creative Commons License 2008.01.16 0 0 639

Már a szerbek rigómezei kudarca (1389), ill. a méretes nikápolyi zakó (1396) után fel kellett volna vetődnie a felelősségteljesen gondolkodó politikusokban egy széles oszmánellenes egységfront kialakításának.

Ez magában foglalhatta volna a Magyar Királyságot, mint a térség legerősebb keresztény államát, továbbá Velencét, a szerb fejedelemséget és az oláhok két fejedelemségét, Havasalföldet és Moldovát.

 

No persze nem ártott volna ennek a koalíciónak megnyerni magának a pápa és a császár támogatását is.

Meg az ortodoxok vallási jogait is széles körben el kellett volna ismerni, ahelyett, hogy állandóan a katolicizmusra való áttéréssel b@sztatták volna őket.

 

De hát a hosszútávú, felelősségtreljes gondolkodás már akkor sem volt a magyar politikai elit sajátja, Zsigmond királyt meg épp eléggé lekötötték a német-római birodalom belügyei és a huszitizmus kérdésköre.

Előzmény: jamaica2 (638)
jamaica2 Creative Commons License 2008.01.15 0 0 638

Én minden rokon topicba beírom, hogy véleményem szerint nagy hiba volt Mátyás király döntése, hogy egyedül hagyta Velence szövetségi rendszerét 1465 után.

Velence kétszer harcolt hosszan az Oszmán Birodalom ellen. Egyik az 1684 től 1699 ig volt a másik a magyar történelmi tudat számára ismeretlenül 1463 tól 1479 ig.

Vajon hazánk résztvétele a Velnce által összehozott szövetségi rendszerben adott volna valami pluszt (pld ütköző államokat a déli határnál).

Előzmény: jamaica2 (636)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.15 0 0 637
Húszezer másik is kimaradt:)
Mondjuk a 16. századra már nem akartam áthúzni, ezért Adana és a késői karamán kánság nem került be. Trapezunt ott van.

Alaşehir meg 1390, tessék:)
Előzmény: jamaica2 (636)
jamaica2 Creative Commons License 2008.01.15 0 0 636
Trapezunt, Kis örményország (Adana) és Philadelphía  kimaradt.
Előzmény: Törölt nick (635)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.15 0 0 635
Anatóliai hódítások:

1331 Nicea
1337 Nicomedeia (Izmit)
1354 Ankara
1389 Aydin, Saruhan, Germiyan
1391 Antalya
1397 Karamán állam egyik fele
1461 Kanarid emirátus, trapezunt
1468 karamánok másik fele
1473 Akkoyunlu

Ezek csak nagyjábóli tájékoztató számok, mert a folyamatos háborúskodás miatt volt olyan terület, amit 100 év leforgása alatt négyszer hódítottak meg az oszmánok...
Előzmény: Galgadio (623)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.15 0 0 634
trapezunt és környéke görög terület volt az első világháború végéig.

Inkább csak görög nyelvű terület:)
Előzmény: Joranne_Sutt (629)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.15 0 0 633
1420 környékén II. Radu volt a havasalföldi fejedelem, őt az oszmán udvarban nevelték és azok is ültették trónra. Politikai ellenfele (majd utódja) Dan a magyar koronához húzott. Így nagy szeretettel engedte át az oszmán csapatokat Erdély irányába:)
Előzmény: Joranne_Sutt (632)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 632
nem kevés. havasalföld ennyire átjáróház volt? vagy ez attól függött, kinek a hűbérese volt a fejedelem?
Előzmény: Törölt nick (631)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.15 0 0 631
Ezek mind sikeres és elég nagy oszmán betörések
Előzmény: Törölt nick (630)
Törölt nick Creative Commons License 2008.01.15 0 0 630
Csak a 15. század eleje és csak Erdély, nagy vonalakban:

1420. Hátszeg
1420. Szászváros
1421. Brassó környéke
1432. Szászföld nagy része és Székelyföld negyede
1438. Szászsebes
Előzmény: Joranne_Sutt (628)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 629
szerintem biztosan igazam van :)
trapezunt és környéke görög terület volt az első világháború végéig.
Előzmény: Galgadio (627)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 628
hát azért ez így kicsit egyoldalú. azért folyamatosan szorult vissza a Mkir, elvesztette havasalföldet mint vazallust, még azelőtt a vidini cárt is, aztán a déli erődök egy részét is: galambócot, szörényvárat, szerbia és bosznia is magyar érdekövezet volt, és a portyázó betörések megállítása nem egy nagy dolog szvsz. ráadásul azok igen mélyen be tudtak törni.
hozzáértőbbek azért gondolom fel tudnak sorolni olyan betöréseket is amelyeket nem sikerült megállítani.
Előzmény: Galgadio (626)
Galgadio Creative Commons License 2008.01.15 0 0 627
Lehet, h. igazad van, majd utánanézek otthon a töri atlaszban.
Előzmény: Joranne_Sutt (625)
Galgadio Creative Commons License 2008.01.15 0 0 626

Képesek voltak az oszmánok ugyan Mo-t támadni a Hunyadiak alatt, de (hős fiainknak köszönhetően) szinte valamennyi alkalommal csúnyán csöcsre futottak:-))))

 

1440: Nándorfehérvár első ostroma

1440-1441: Ihszak és Mezid bej portyái

1456: Nándorfehérvár második ostroma

1479: Kenyérmező

 

Hogy csak a nagyobbakat említsük...

Előzmény: Joranne_Sutt (624)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 625
Trapezunt az Trapezunt, semmi köze az örményekhez, bizánc egyik utódállama volt, a komnenos dinasztiáé (miközben bizánc a palaelogosoké a vége felé. - nem esküszöm meg hogy pontosan írtam a neveket) Kis örményország a földközi tenger partján volt, adana környékén.
Előzmény: Galgadio (623)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 624
tehát szerintem beláthatjuk hogy a különbség a mkir és az ottomán bir között akkoriban nem elsősorban a terület és a népesség volt, hanem az, hogy az ottomán haderő, logisztika és államigazgatás sokkal magasabb szinten állt. ezért volt képes a török magyarországot támadni, és ezért nem igazán volt képes a mkir az ottománok hatalmát veszélyeztetni. :)
Előzmény: Galgadio (623)
Galgadio Creative Commons License 2008.01.15 0 0 623

Anatóliában én sem vagyok biztos, de Kis-Örményország (Trapezunt és környéke) 1461-ig (?) független volt, meg talán voltak még féig vagy teljesen független szeldzsuk emírségek is.

Gazdaságilag és népességileg az Oszmán Bir. súlypontja már akkor is Európára esett, a törökül Rumnak hívott részre, amely az 1440-es években  lényegében Thrákiát, Macedóniát, Bulgáriát, Thesszáliát és Észak-Görögországot foglalta magába, ahogy te is mondod.

Előzmény: Joranne_Sutt (621)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 622
nos ez nem véletlen, mivel nem volt szokás az ortodoxokat tolerálni katolikus részről (és fordítva se, de itt a katolikusok voltak az erő pozíciójában).
Előzmény: Galgadio (620)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.01.15 0 0 621
mivel most az 1440-es évekről volt szó, ezért szerintem az elejét nézzük : )
ekkor szerbia maradéka még megvan, bosznia, albánia függetlenek, a románok közül havaselve hol vazallus hol nem, moldva még nem az, dél görögo nem az övék csak lényegében bulgáriára, thrákiára, macedóniára és dél szerbiára terjedt ki a török uralom. ez területileg kisebb mint a mkir terület. anatóliában sztem csak nyugat anatólia állt az uralmuk alatt. de ebben bizonytalan vagyok, majd jön Kaif és megmondja, ő a muszlim.
Előzmény: Galgadio (619)
Galgadio Creative Commons License 2008.01.15 0 0 620

A legfőbb gondunk az volt, hogy az észak-balkáni népeket, főleg a rácokat és az oláhokat nem sikerült tartósan a mi oldalunkra állítani az oszmanlik elleni harcban.

Ezek úgy ingadoztak, mint a nádszál, hol erre, hol arra az oldalra álltak.

Előzmény: Joranne_Sutt (617)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!