Ha tényleg csak erre kellene, esetleg olvasd el a Chandler-féle szabadépítményes felsőléces fekvőkaptárról írt "Méhészkedés természetesen" című könyvecskét. Tudtommal szabadon letölthető. Azért nem a Csuja-féle rakodókasos változatot javaslom, mert a Chandler-kaptár sokkal könnyebben elkészíthető egy átlagos kézügyességgel is, és szinte egy dekopírfűrész meg egy csavarbehajtó is elég a készítéséhez, míg a rakodókas egy kissé bonyolultabb.
Tanácsot szeretnék kérni tőletek. nemrég vettem egy kertes házat egy olyan utcában, ahol a szíjtelkek vannak, a telkek végében pedig egy hatalmas kaszáló, azon túl pedig egy patak/csatorna. A kerteket gondozzák, sok a gyümölcsfa. A kertek (nem a telkek) mérete kb 800m2, ebből van itt vagy 20az utca geyik oldalán. A másik oldalon a telkek mögött temető van nagy akácfákkal.
Arra gondoltam, hogy jó lenne méheket telepíteni a kert végébe, ahol amúgy sem igen járunk, jó lenne a gyümölcsfáknak meg a veteménynek a porzás.
Tehát ha nem a mézből akarok megélni, csak porzás miatt tartanám őket, akkor mekkora meló lenne a tartásuk?
És pénzben biztos nem éri meg így, de nem iszok nem cigizek csak gyereket nevelek :) , szóval inkább erre szórnám a pénzt ennek legalább értelme is lenne.
A rablás megaakadályozása szinte lehetetlen, inkább meg kellene előzni. Hordástalan időben nem kell szabadon hagyni a kivett lépeket, egy pillanatra sem. Eddig nekem egyetlen módszer vált be, a külső virágporszedő felhelyezése.
Ismerjük a rezisztencia kialakulásának veszélyét, jól megtanultuk a Bayvarollal. A következő szer nem lesz amitrázos, és jól megnézzük a használati utasítást.
Olvasd el a használati utasítást, hogy milyen min. hömérsékletnek kell lennie a használatakor. Ha a kezelés vége felé már fürtbe húzódtak, akkor megb...a a rossebb, mert ugyan nem fognak a lapkáddal érintkezni.
Ha meg ez az a feketén beszerzett szer (mert legálisan Magyarországon nem árusítható), akkor dobd ki, mielött rezisztens atkatörzset sikerül kitenyésztened, ugyanis annyira bio, hogy még amitráz is van benne...
Nálam ez a zümi-szürcsi vált be a legjobban a Hunor kaptárban.
A kaptár végébe tettem s így csak a kaptár tetőt kell egy kicsit megemelni és a rostaszöveten keresztül be lehet önteni a szirupot. Több itatót is be lehet sorakoztatni nagyobb szirupmennyiség adagolásához.
Külső itatónak is nagyon jó egy csapos vizes vödörrel kombinálva.
Milyen etetöd van, hogy tálat kell cserélni? Nekem még a keretetetöt se kell cserélni (Nálam az az egy fajta az, amit úgy kell feltölteni, hogy meg kell hozzá bontani a kaptárt)
Érdekes, tegnapelőtt délelőtt kaptárbontáskor minden család nyugodt volt. Este mindegyik az volt, kivéve ezt az egyet, amikor etetés előtt tálat akartunk cserélni. Tegnap délelőtt betettük a tálakat, ez a család megint ideges volt, este nem tudtam megetetni ezt a családot.
Nem egy család frontérzékeny, hanem mind. Kiskoromban, amikor még nem volt ekkora a méhsürüség és emiatt simán lehetett a méhek körül izzadtan fürdögatyában szaladgálni, esök elött apám mindig mondta, hogy "most ne gyere ide, mert bolondok, érzik a rossz idöt".
"Növényi illóolajokat tartalmaz nagyobb részben. 1 csomag 10 db fapálcikát tartalmaz 1 csomag 5 családra elég. Super Strip Varrora atka ellen Kumafosz tartalommal 1 csomag 10db fapálcikát tartalmaz 1 csomag 5 család kezelésére elég"
A kumafosz-tartalmat nem is értem az előzőekben idézettek fényében, és az utolsó két mondatból szűrtem le tegnap, hogy családonként kettő kell elvileg. Viszont minél tovább olvastam róla, annál inkább azt gondolom, hogy egy sem kéne. Én nem használnám a helyedben.
"Sok helyen téma volt és sokan olvasták, ill ki is próbálták a Herba Strip-et. Megvan a labor vizsgálat, amitrázt és akrinathrin hatóanyagot találtak benne. Gondolom mindenki emlékszik a GabonPA-92 nevő atka elleni lapkára. Abban volt ez a hatóanyag, kb 1,5mg mennyiségben. Na e herbában 1mg van a mérések szerint.Valamint 0,03mg amitráz, ami nagyon kevés ugyan, de valószínű fokozza a másik hatását.
Tükör!
Téged idéztelek, de alapjában véve nem neked írom, hanem tanulságképp azoknak, akik a Facebookon most éppen mosdatják a szerecsent, illetve félrevezetően ecsetelik a történéseket, s osztják a nemlétezőt...
Amiért mégis téged idéztelek, annak oka, hogy a 0,03 mg-nyi amitráz nem fokozza a piretroid hatását, hanem egyenes út azon irányba, hogy az amitráz-rezisztencia kialakulása felé megtegyük az első lépéseket...
Ami azt illeti, a próba eredményei alapján kijelenthető, hogy pillanatnyilag nincs Magyarországon detektálható piretroid rezisztencia, hiszen potyogott a Herbától az atka, mint a hejderménkű. Nos, az okos méhész le is vonhatja a következtetést: a fluvalinátra sincs eszerint rezisztencia, hiszen a mellékelt publikációkból kiderül, hogy ha lenne, akkor az azonos hatásmechanizmus révén az acrinathrinra is működne a keresztrezisztencia. Az okos méhész tehát elkönyveli, hogy a szintetikus piretroidok nem túl gyakran és nem nyakra-főre használva alkalmasak a Varroa destructor kontrollálására, egyedül egy dologra illik odafigyelni: a piretroid hatóanyagok erősen lipofil, tehát szintúgy erősen hidrofób tulajdonságokkal bírnak, tehát a lépekben a gyakori használat szubletális koncentrációjú szermaradvány-értékeket produkál. Ez pedig egyenesen a hatóanyag iránti toleranciához vezet. Erről ír Randy Oliver a Scientific Beekeeping oldalán:
"Fluvalinate does have some issues with comb contamination and can build up to levels that may negatively impact bees, queens and particularly drones. We had a good run with Apistan/Mavrik, but after several years, the only mites left were resistant to the product (even increasing the dose by more than 100 times would no longer kill them). However, if you haven't used it for some years, it may again give good mite control (once). If you should use it, be sure to test your bees afterward to confirm that it did indeed work!"
Hogy jobban képben legyünk, s ne csak amerikai adatokra kelljen támaszkodnunk, nézzünk Európába is. Stephen J. Martin a rezisztencia elterjedésének kezdeti történetét írja le, a cikket "szakállas" volta ellenére is azért idézem, mert egyrészt megállapításai ma is igazak, másrészt szemléletes sémát közöl a hatásmechanizmus és a rezisztencia kialakulásának megértéséhez:
Idézek egy cseh kutatócsoportot is az Experimental and Applied Acarology 69(1) ˇ February 2016 lap nyomán. Friss is, no, meg az acrinathrint is tárgyalja:
Természetesen szívesen idézek a további kutatási anyagokból is, ha valakit részletesebben érdekel a téma, de ennyi talán elég lehet a helyzet korrekt értékeléséhez.
A szituációból viszont le kell vonnunk a tanulságot: nem szabad nyakló nélkül behozni és nyilvánosan terjeszteni olyan "gyógyszereket", gyógyhatású készítményeket, melyek összetétele ismeretlen.
Jelen esetben nem történt jóvátehetetlen baj, hiszen a hatóanyagot nem keresik mézben (nincs MRL értéke), a fluvalinát analógiájára a nagyon alacsony maradvány-értékre szükségtelen vizsgálni, de a viaszban egy idő után biztosan megjelenik és hosszú ideig ott is maradhat. A bioméhészeket pedig megtéveszthette az "ajánlás", hiszen ők egy gyógynövény- készítmény ígéretének birtokában igyekeztek a készítményt beilleszteni a Varroa elleni védekezésükbe, e helyett kaptak egy aránylag alacsony dózisú szintetikus piretroidot és némi amitrázt mellé. No, meg stabil szermaradványt... Ha az auditáló szervezet a viaszukból mintát vesz, a laboratórium a tandem szermaradvány-vizsgálat során kimutatja, hogy az ökológiai méhészkedésben tiltott szereket használtak. A lépek újbóli kiépíttetése következtében felmerült kárukat a készítmény "importőrén" polgári peres úton bátran érvényesíthetik. Ne feledkezzünk meg továbbá arról sem, hogy a törvény e tevékenységet büntetni rendeli, lásd a nem túl régi NÉBIH fellépést: http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C3%A9s.pdf
Nem ártana tanulni a történtekből, de mindenesetre hangsúlyozom: az illegális gyógyszer, gyógyhatású készítmény behozatala nem filantróp cselekedet (eképpen feltüntetni sem túl elegáns), és semmiképpen nem valós és releváns az állítás, hogy e tevékenység az atkával küszködő méhészek munkájának "segítése" érdekében történt.
Gondolom, nem szükséges tovább ragoznom, le kell vonni a tanulságot és építkezni a tapasztalatból...
Ha nincs hozzá magyar nyelvü leírás, akkor minden bizonnyal. Magyarországon kizárólag olyan (ez esetben atka elleni) szer hozható forgalomba, ami rendelkezik magyarországi (uniós) engedéllyel és el van látva magyar nyelvü használati utasítással, tájékoztatóval.
A keret méretét elfelejtetted megírni... Mert ha július óta etettek, és mondjuk csak négy és fél keret félkeretes népesség va,n ott gubanc lesz. Ha NB, akkor sanszos z áttelelés.
A fekete cuccoddal kapcsolatban mintha azt írták volna, hogy 10 pálcika van egy dobozban, és családonként kettő kell. A.múgy gugli a barátod :) Én is onnan informálódtam, ha rosszul emlékszem, ne engem hibáztass ;)
Ez a baj a feketén beszerzett cuccokkal. Fingod sincs róla, hogy mit kell vele csinálni, de másnak se, mert rajtad kívül senki nem használja... De még az összetevöit se tudni, amivel a méheidet mérgezed...
Mi július óta etetünk, de kiscsaládok voltak. Az rendben van, ha most egy család négy és fél kereten van? Ha etetünk szeptemberig, akkor felerősödhet annyira, hogy túlélje a telet?
Az nem megoldás, hogy serkented és eteted őket, hogy felerősödjenek telelésre? Az előrejelzések és "trendek" szerint simán elképzelhető, hogy szeptemberig-októberig is "rendesen" fiasítani fognak az anyák, nem lenne jobb ilyen irányban gondolkodni először?
Az Anivet-et nem ismerem, de biztos van leírása, használati útmutatója. Az mit mond?
