Nálunk, Egerben ez kb. úgy néz ki, hogy a java rész az első vizsga után kivág egy bukfencet, majd a második, legrosszabb esetben a harmadik (nagyságrendekkel könnyebb vizsgát) nagyjából ugyanolyan jeggyel teszi le, mint az, aki félgőzzel vette az első akadályt. Ilyen szempontból még az se nagy probléma, ha egy csaj szent meggyőződéssel állítja, hogy Lux. Zsigmond atyja I. Nagy Lajos volt. Ha ehhez még hozzáveszem a mifelénk kötelező (nagyjából a kiskorúak testi fejlődését taglaló) tanárképzési tárgyak ált. átlagfelhúzó jegyét (amire én, a tört.-hez hasonlóan, az uralkodó hagyomány szerint b@szok tanulni, ergo rosszul sikerül), kapásból összejön nekik a jobb átlag. Sok okom mondjuk nincs irigykedni, ha a pár ezres havi ösztöndíjakat veszem alapul...
Szerencséjük van. Valamint nem kapnak irgalmatlan nagy pecőt azért sem, ha azt írják, "Koppány apja volt Tar, és mivel kopasz volt, a kopaszokat ezután így nevezték." Vagy ha csúnyán írt jegyzetet kapnak, és ezért úgy tanulják meg, hogy Noé fiai Sém, Hám és Jofet voltak.
Vagy pl. átmennek az ókorszigorlaton négyessel(!), majd a középkori szemináriumon kiderül, hogy sohasem hallottak Moesia provinciáról, és még kimondani sem tudják ("Mó-e... micsoda?"). Sőt, Odoaker nevével sem találkoztak a római anyagban, épp ezért nem is hallottak még róla sem.
Vagy pl. a Várak a középkori Magyarországon c. szemináriumon Sempte várát csípőből "Szemptének" ejtik, mert hát csak.
Sőt, mindmáig nem íratkoztak be a könyvtárba, pedig lassan a középkorszigorlatnál tartunk. Durva, nem?
Ezeket mind egy szőke picsa követte el, aki mindezeket a hibákat még csak cikinek sem érzi. És persze több lóvét kap, mint én.
Úgy látom, nálunk, Debrecenben jobbak a körülmények, mint az ELTÉn... nem gondoltam volna.
Viszont egyvalamivel nem tudok kibékülni: a hülyéket miért nem buktatják meg? Tavaly még nálunk is tanított ókort Szűcs tanárúr. Normális faszi volt, a hülyéket könyörtelenül meghúzta. Az idén már nem tanít, elküldték. Lehet, hogy nem emiatt, lényegtelen. De helyette bekerült egy olyan csávó, aki hármasnál rosszabbat senkinek nem ad. Egyik haverom 3 óra hosszát készült a szigorlat ókori kelet részére, és átment. Hát ilyenkor tudom én felkapni a vizet.
Egyébként Szűcs sem ért túl sokat. Egyik ismerősöm (szőke, csaj) kihúzta nála a szigorlaton az egyiptomi óbirodalmat. A piramisokon kívül fingot nem tudott róla. Szűcs megkérdezte, hogy ha már mindig a piramisoknál lyukad ki, mondja már meg, mikor építették őket. Persze nem tudta. Szűcs megmondta neki, hogy menjen ki az épület elé, nézzen fel a homlokzatra, és akkor láthatja, hogy ki van írva: EGYETEM. Ide nem kötelező járni, köszönöm, elégtelen.
Korrekt.
Ennek ellenére a B szigorlaton a csaj (és még kb. 50 ember, akiket elsőre meghúztak), úgy mentek át az írásbelin, hogy a ketteshez szükséges 50 pontból a vizsgáztató tanár 40-et lesúgott. És még így is voltak, akik buktak. Persze azóta már átmentek a C-n.
És a legjobb: ezek a balfasz szerencsétlen sík idióták ugyanannyi, sőt, több ösztöndíjat kapnak, mint én.
"És tragikomikus, hogy PhD-sek sem járnak kutatrni! Pedig az ottani tantervben ez kötelező!"
Láttad már például a közép- és kora újkori egyetemes tanszék phd programját? Ugyanazt a három tanegységet tanulod 3 éven át... Ez a tragikomikus.... Voltam már olyan doktori címvédésen, ahol fennhangon kihirdették a várományos témavezetőjének a nevét, aki a tanszékvezető volt... Namármost a kedves tanszékvezető nem is látta a doktori dolgozatot, még vázlat formájában sem, mert nem érdekelte... A címvédésen meg elégedetten vigyorgott, hogyhátugye, az ő diákja... Ez szerintemmár csak tragikus, ebben már valahogyan nem vélem felfedezni a komikumot....
"Tévedés. Az aktuális félévre iratkozottak után kapja a Kar az pénzt, ezért késik mindig hónapokat az ösztöndij, meg minden lóvé."
nemnem. a minisztérium a felvettek után számol (vagy az első félévre beiratkozottakkal - ez lényegében ugyanaz) , utána pedig pár % lemorzsolódással. az ösztöndíj késése nem a normatíva utalástól függ, pláne hogy az nem is a képzési normatívából megy, hanem a hallgatói normatívából.
"Ha nincs meg a benntartási kényszer, szerinted miért jár még mindig oda egy olyan srác, immár a 11. (pót)félévre, aki még egyetlen szigorlaton sem vett részt, és a legjobb jegye - 3-as???!!"
Mi önköltségesek vagyunk, évente 150000 ft. Második után elgondolkoztunk azon hogy vajon nem azért engednek tovább néhányunkat, mert a költségtérítést pontossan fizeti? Voltak fura vizsgák, március meg október elején is....
"Régi vesszőparipám, hogy szét kellene választani az elitképzést a "sima" diplomásoktól és a tanárképzést végzősöktől. Ekkora létszám mellet egyszerűen lehetetlen tutoriális képzést folytani, egyes diákokra koncentrálni csak."
Szivemből szóltál, én is igy gondolkiodom a dologról, de...
"Persze segyt ebben az Eötvös koli, de hát néha az is olyan, amilyen...És nem elég..."
...tőlük meg falra mászom. Egész félévben nem is láttam a legtöbbjüket a Karon - közösségiu élet ohne -, ha meg néha belengtek, felsőbrenmdű képpel közlekedtek, és nekünk, pedig együött kezdtünk, NEM IS KÖSZÖNTEK!
"Ebben a rendszerben egyszerűen nincs lehetőséged nagyon arra, hogy észrevegyék, hogy te aztán tényleg tudsz valamit. ha nem vagy törtető és agresszív, elsikkad a tehetséged a tömegben, és ez nem jó... Van egy-pár olyan ismerősöm, aki kitűnő kutató lehetett volna, de nem karolta fel senki, lett egy sima diplomája, most fociedző... Elveszett tehetség."
Fúbakker:))) Akkor én törtető volnék? Általában a tanárok is észrevették, én nem vagyok a szürke átlag része, és biza hüjje módon mindezt a többiek előptt nyilvánitották ki. (Nem mindegyik..)
Ezután már énrám is úgy bámultak a többiek, mintha egy ötvöskolis lennék....
De, fenntartom: a diákok nagy része lusta, csak a diplomára hajt. És kész. Hiller végigkérdezett minket 3. évben, hogy ki végzett már levéltári kutatást. egy kéz sa magasban. (Én....) Szóval vki vagy nekimegy már elsőévesként a dolognak.. tud. ösztöndij pályázat, OTDK stb. Enélkül NEM MEGY. A sültgalamb nem repül az ifjú kutatójelölt szájába.
És tragikomikus, hogy PhD-sek sem járnak kutatrni! Pedig az ottani tantervben ez kötelező!
" "A tanár célja ugyanaz, mint az egyetemé: nehogy kibukj, mert akkor ugrik az utánad kapott fejkvóta. Ez az oktatási rendszer hibája, nem a tanároké."
ezt ftonyo írta, de egyébként sem igaz. a fejkvóta a felvettek után jár, nem az aktuális létszám után, tehát az egyetemnek nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy bent is tartson. de egyébként ez a motivációs tényező töri szakon abszolút nem figyelhető meg."
Tévedés. Az aktuális félévre iratkozottak után kapja a Kar az pénzt, ezért késik mindig hónapokat az ösztöndij, meg minden lóvé.
Ha nincs meg a benntartási kényszer, szerinted miért jár még mindig oda egy olyan srác, immár a 11. (pót)félévre, aki még egyetlen szigorlaton sem vett részt, és a legjobb jegye - 3-as???!!
Első félévben mikor megkezdődőtt minden abszolult semmi tájékoztatást nem kaptunk hogyan is nézzen ki egy referátum mert azt azért kell írni. Ennek megfelelően az enyém olyan szerencsétlen lett, mert nem értettem meg hogy mit is kell csinálni, és hogyan... Lényeg hogy az egész 10 oldal nem saját fogalmazás hanem a téma ókori forrásainak-idézetrészeteinek füzére volt... Nyilván más is bénázott mert második félévben már mutatóba láthatunk egypár ilyen referátumot, jogyan készüljön. Innentől ment is a dolog.
Gondot jelentett a szakirodalom összeszedése is. Tanárunk elég maximalista volt, a bibliográfia sokoldalas, igen ritka művek is voltak benne, meg nagyon újak.
De mivel levelezősöknek csak szeptember közepén volt az első oktatás, a nappalisok addigra már a iskolai és városi könyvtárt kifosztották. Elöbb tudták mi kell... De minket is azokból a könyvekből vizsgáztattak, tehát ennek megfelelően felkészülésünk igen foghíjas volt, akinek szerencséje volt az olyan tételt húzott amiről volt szakkönyv és ki tudta dolgozni. Már ha jutott ideje a munkahely, vagy/és család mellett, mert az is volt.
Eleinte megpróbáltunk összedolgozni, szétosztani ki mit tud megszerezni alapon, aztán elküldjük egymásnak, de ez csak addig müködött amig voltunk vagy 20-an.
Második év második félévére 14, majd harmadik kezdetén 10 fő. A kiesettek közül csak egy bukott a többi átjelentkezett máshová vagy abbahagyta munkahely miatt.
Kis létszám mellet már nem tudtunk kidolgozni majdnem mindet és kialakultak a klikek is. Van egy csapat aki rendesen bejár a havonta 3 napra, és van egy csapat akinek ez jó ok egy jó kis berugásra (családtól távol..) Aztán másnap vagy másnaposan-büdösen űl be az oktatásra, vagy el sem megy. A tanár meg felhúzza magát (jogosan) és a rendszeressen jelenlévőket is megszivatja dühében a vizsgán (jogtalanul).
A három napba nem fér bele sok minden, előadások csak bizonyos anyagrészekből szeminárium a tanár általi témából, de ez így természetes ugyebár.
Szigorltanál előfrodult hogy attól függött kinek sikerült elsőre, hogy melyik tanárhoz jutott be elöbb a vizsgázó.
Egyik tanár ugyanis aprólékos, kákán-is-csomót-kereső volt, csomó szakirodalmat követelt egy tételhez, lekezelő stilusa belefolytotta az emberbe a szót.
Másiknál is kellett jól tudni, de a légkör ott barátságos volt, korrekt, kérdések ha megakadt az ember, szivesebben is mentem oda be. Szóval aki itt
3-ast szigorúnál utánna 1-est kapott, annak az átlaga 2-es és átment... aki viszont elsőre a rosszabb helyre jutott és ott elöbb kapta meg az 1-est annak ismétlés lett a sorsa. Erre a szisztémára nyugodtan építhettünk, nekem és másoknak ez többször bejött !!! A szerencsétől függött.
1. sajnos nekem az a tapasztalatom , hogy a legtöbb előadás sem megy végig az adott korszakon. vannak persze kivételek, de ez a ritkább. innentől kezdve viszont ott a hiány a szemináriumok és az előadások között. (pl. Bizánc története előadás - ha azt veszed fel, akkor másról nem hallasz az egyetemes középkorból)
2. semmi bajom azzal, ha a szigorlaton a lexikális tudást mérik - azt kellene mérni az előadások esetén is. A gond a szigorlatokkal az, hogy nem a tudást, hanem könyvek tartalmát kell visszaadni egyes esetekben.
3. a szakmai alapokkal kapcsolatosan abszolút igazad van.
4. elitképzés: a bolognai folyamat és az EU meglevő rendszere alapján annak helye a PHD képzés.
szerintem a történészképzés lényegesen nem különbözik a földrajztól, hasonló az órastruktúra is, ott is nagyrészt előadások és gyakorlatnak nevezett szemináriumok vannak. A gyakorlatok nagyjából hasonló felépítésűek. csak pl. szervesen kapcsolódnak az előadásokhoz. (ami nem lenne hátrányos törin se.)
Bocs a vegyes bevágásért, csak gondoltam egyszerűbb, ha minkettőtök hozzászólására egyeb reagálok. Ígérem, ezentúl pontosan feltüntetem a forrást jó történész módjára:)
Rendben, akkor menjünk bele a ELTE töri szakának oktatási rendszerébe mélyebben. Azt általad annyira hiányolt részletesebb, de nem specifikus oktatási rendszer véleményem szerint itt nem működhet úgy, mint földrajzból. Ennek több oka is van.
1. A pontosság kedvéért válasszuk szét a szemináriumokat az előadásoktól. Az előadások anyaga az esetek igen nagy részében lefedi a szigorlati anyagot, tehát nagy részét nem neked kell összeollózni és megtanulni otthon. (off Amúgy meg nem tudom, van-e olyan emberke még ott, aki maga szedi össze a szigorlati tételeket a kötelező irodalomból, amikor komplett tételsorok köröznek mér évek óta:) on). A szemináriumokon tanítják a tanárok a kutatási területeiket, de hát a szemináriumok célja pontosan ez: a meglévő alapokon kívüli információk nyújtása. Lehet válogatni, elég bő az anyag. Ha nem érdekel, vagy nem találod hasznosnak, nem kell felvenni. Feltéve ha nem időpontprobléma okán, de az más tészta. Tartottam már egy-két órát (na nem koplett félévest:)) odabennt, egyszerűen rá vagy kényszerítve arra, hogy abból a témából tarts, amihez a legjobban értesz. Másra ott van az előadás...
2. A féléves anyag és a szigorlat problémája. A szigorlaton egyértelműen a lexikális tudást mérik. Ennek több oka van: valamilyen módon le kell zárni egyes oktatási periódusokat, és megvizsgálni a diákok haladását, felkészültségét. Szakdolit csak nem lehet íratni évente, egy szemináriumi doga meg ehhez kevés, marad tehát a lexikális tudás. A szigre felkészülni van egy teljes éved, csak elég... Emellett tanulhatsz te specifikus témákat szemináriumon. Iylen egyszerű...
A legnagyobb problémát én ott látom, a diákok egyszerűen nem kapnak megfelelő szakmai alapot az első évben, szerintem ez nagyban a segtud tanszék sara... Az nem a szakmai képzettség alapja, hogy beléd verik a pecsét és oklevéltant, ez elsősorban levéltáros képzési anyag... Persze történészként is hasznos, de nem elsőrendű. Nagyobb hangsúlyt a történészi irányzatokra, módszertanokra kellene fektetni, és megtanítani rendesen szemináriumi dolgozatot írni. Javítottam már olyan negyed éves dolgozatát, akit legszívesebben érettségin sem engedtem volna át ilyen tudással és íráskészséggel, de hát a tanszékvezető azt mondta, meghúzni azért nem húzzam meg. Kapott egy kettest, erre sírni kezdett, hogy négy évig senkinek sem volt baja a dolgozataival.... Erre mit lehet válaszolni? Aki sem hivatkozni, sem lábjegyzetelni nem tud, és egy könyvet használ szakirodalomnak? Nem volt buta, csak egyszerűen fogalma sem volt arról, hogyan kell egy tudományos igényű dolgozatnak kinéznie.
Régi vesszőparipám, hogy szét kellene választani az elitképzést a "sima" diplomásoktól és a tanárképzést végzősöktől. Ekkora létszám mellet egyszerűen lehetetlen tutoriális képzést folytani, egyes diákokra koncentrálni csak. Persze segyt ebben az Eötvös koli, de hát néha az is olyan, amilyen...És nem elég...Ebben a rendszerben egyszerűen nincs lehetőséged nagyon arra, hogy észrevegyék, hogy te aztán tényleg tudsz valamit. ha nem vagy törtető és agresszív, elsikkad a tehetséged a tömegben, és ez nem jó... Van egy-pár olyan ismerősöm, aki kitűnő kutató lehetett volna, de nem karolta fel senki, lett egy sima diplomája, most fociedző... Elveszett tehetség.
A kreditrendszer, és az etr még lehetővé teszi a szabad óraválasztást, mert az előfeltételek nem változtak meg. Előbb leteheted a középkor szigorlatot, mint az ókort, ha úgy akarod. Az etr is csak ugyanazokat az előfeltételeket ismeri, mint ami eddig s meg volt. (Legfeljebb szarul csinálták meg, olyan apróságokat elbakizva, mint pl. a latin záróvizsga az a tön-239).
"Ennek viszonylag egyszerű oka van: történelmet lehet sokféleképpen oktani, de számonkérni nem nagyon. Nem kérdezhet rá arra, hogy mi a Te véleményed az adott témakörben, mert ez nem osztályozható kategória... Osztályozni ekkora hallgató létszám mellet sajnos nem is lehet másként, csak törzsanyag és a tételek számonkérésével."
na de pont nem ennek az anyagnak a tételes számonkérésével osztályoznak.
"A tanár célja ugyanaz, mint az egyetemé: nehogy kibukj, mert akkor ugrik az utánad kapott fejkvóta. Ez az oktatási rendszer hibája, nem a tanároké."
ezt ftonyo írta, de egyébként sem igaz. a fejkvóta a felvettek után jár, nem az aktuális létszám után, tehát az egyetemnek nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy bent is tartson. de egyébként ez a motivációs tényező töri szakon abszolút nem figyelhető meg.
"A tárgyválasztás már egy másik kérdés, és szerintem ez nem akkora nagy probléma. Személy szerint nem érdekelt se az ókor, se a legújabbkor, tehát "átsumákoltam" rajtuk az általad sztárnak nevezett oktatók segítségével... Ez nem rendszer-probléma, gond csak akkor lehet, ha valaki az egész egyetemet így járja végig... De hát ez is inkább neked vagy nekem zavaró, hiszen az ilyenek lefelé nyomják a diplomád amúgy sem fényes értékét..."
ezt is ftonyo írta, arra reagáltál.
"Neki lehet állni személyeskedni egyes tanárokkal, de szerintem nem érdemes. Az ELTE sajnos máig nem tudta tisztázni, hogy elsősorban oktatási intézmény, és másodsorban kutatói bázis, vagy fordítva."
nem személyeskedtem, ftonyo adott nevet a tanárnak. Asszem az ELTÉ-nek ezt nem szükséges tisztáznia, mert egyértelműen oktatási intézmény. a pénzt a hallgatók után kapja, nem a kutatási tevékenysége után. ez messzire vezető probléma persze.
"tragikusan fiatalon elhunyt Sahin-Tóth Péter. "
elhunyt??? :( nem is tudtam. egy éve még jártam hozzá órára...
"Ez is a már fennt említett probléma része: ha oktatói intézmény, és elsősorban diplomagyárként, vagy töritanár-képzőként működik, akkor nincs mese, le kell adni a kibővített gimnazista anyagot, hiszen másra úgysincs szükséga a diáknak."
itt nem egy dologról beszélünk. földrajzos példa következik. a népesség és településföldrajznak semmi köze nincs a gimnáziumi tananyaghoz, merthogy abban alig szerepel a téma. viszont az órán nem a tanár kutatási témájáról tartott előadást, hanem egy összeszedett, felépített anyagot adott le. budapest településföldrajzáról, vagy szuburbanizációról, saját kutatási eredményeiről (amik egyébként vannak neki szép számmal) nem beszélt. na én erről beszélek.
"Ha kutatói bázis és elitképző, akoor ezeket tanuld meg otthon, a tanárok pedig a saját kutatási területeiken át a legújabb eredményekkel ismertetnek meg. "
mégegyszer mondom: ezt én tanfolyamnak tudom nevezni, amit leírtál. mert otthon magadnak kell tanulnod. akkor minek az egyetem? teszek egy vizsgát,mint a nyelvvizsga és lesz egy papírom.
Előre is elnézést kérek a tisztelt hölgyektől és uraktól, hogy kívülállóként beleszólok a vitába, de hát a múltam kötelez:)
"nem a megtanulással van itt problémám, hanem azzal, hogy akkor miért hívjuk az egészet egyetemi képzésnek. egy vizsgán kell beszámolnom és annyi. mint a nyelvvizsga. akkor meg minek fenntartani egy elég kiterjedt oktatói kart?"
Ennek viszonylag egyszerű oka van: történelmet lehet sokféleképpen oktani, de számonkérni nem nagyon. Nem kérdezhet rá arra, hogy mi a Te véleményed az adott témakörben, mert ez nem osztályozható kategória... Osztályozni ekkora hallgató létszám mellet sajnos nem is lehet másként, csak törzsanyag és a tételek számonkérésével.
"Gyerekem: a tanár célja az, hogy Te kapjál ösztöndijat. Ha a nulla tudsűásoddal bemész vizsgára, és össze vissza beszélsz, bevághat egy karót. Te meg nemn kapsz ösztöndijat, ha em éred el a megfeleő tanulmányi átlagot-kreditpontot......"
A tanár célja ugyanaz, mint az egyetemé: nehogy kibukj, mert akkor ugrik az utánad kapott fejkvóta. Ez az oktatási rendszer hibája, nem a tanároké.
"Amúgy csak azok a tanárok osztályoznak igy, akik "sztárok". Látom Te ezeket az órákat látogattad, és véletlenül sem voltál szigorú tanárnál, ugye? Pfúj, szabad tárgyválasztrás, ugye?"
A tárgyválasztás már egy másik kérdés, és szerintem ez nem akkora nagy probléma. Személy szerint nem érdekelt se az ókor, se a legújabbkor, tehát "átsumákoltam" rajtuk az általad sztárnak nevezett oktatók segítségével... Ez nem rendszer-probléma, gond csak akkor lehet, ha valaki az egész egyetemet így járja végig... De hát ez is inkább neked vagy nekem zavaró, hiszen az ilyenek lefelé nyomják a diplomád amúgy sem fényes értékét...
"Konkrétan most Németh Istvánt anyázod??? :((((((( Igen, nem tud előadni. Igen, még a No történetével kapvcsolatos dátumokat is papirból "puskázza". Igen, zavarba lehet hozni, de NEKED SEMMI JOGOD nincs őt, a tapasztalt kutatót igy minősiteni!"
Neki lehet állni személyeskedni egyes tanárokkal, de szerintem nem érdemes. Az ELTE sajnos máig nem tudta tisztázni, hogy elsősorban oktatási intézmény, és másodsorban kutatói bázis, vagy fordítva. Amíg megpróbál az intézmény a porosz és angolszász rendszer között lavírozni, addig sajnos tele leszünk olyan tanárokkal, akik jó pedagógusok, de csapnivaló történészek, és olyanokkal, akik elsőrangú kutatót, de tanárnak hát ugye... Látványos, hogy azok a tanárok, akik mindkét feltételnek megfelelnek, elsősorban a fiatalabb korosztályból kerülnek ki. Pl. a már említett Molnár Antal, Nagy Balázs, Dezső Tamás, vagy a tragikusan fiatalon elhunyt Sahin-Tóth Péter. Az már másik kérdés, hogy ezt ők meddig bírják szuflával és lelkesedéssel. Draskóczy tanár úr mondta egyszer nekem, hogy hát igen, a fiatal tanárok még lelkesek, de nemsokára beleunnak majd ők is, és nem fogja érdekelni őket a diák tényleges tudása...
"jé, érdekes módon földrajzon nem a tanárok kutatási témáiról tanultunk. mert a gimnáziumi anyag, és a kutatási téma között még van egy elég széles sáv,amit elvben nem ismersz hallgatóként. na az EGYETEM volt, a töri meg SZAKKÖR."
Ez is a már fennt említett probléma része: ha oktatói intézmény, és elsősorban diplomagyárként, vagy töritanár-képzőként működik, akkor nincs mese, le kell adni a kibővített gimnazista anyagot, hiszen másra úgysincs szükséga a diáknak. Ha kutatói bázis és elitképző, akoor ezeket tanuld meg otthon, a tanárok pedig a saját kutatási területeiken át a legújabb eredményekkel ismertetnek meg. Hát most van ilyen is, meg olyan is, mégis ugyanazt a diplomát kapják a diákok. Ez van...
ezt nem tudom pontosan , mert én nem kreditben csináltam, de elvben a kreditrendszernek nem kell ezt átírnia.
"Ezt hivják úgy, hogy tutorális rendszer. A szigorlat meg a régi germán-iskola. Hogy kitől akarsz infót pl. Fro-ról? Meg van adva a kötelező olvasmánylista! Hja, aki lusta ELOLVASNI, KIJEGYZETELNI, egyszóval MEGTANULNI ezeket............."
nem a megtanulással van itt problémám, hanem azzal, hogy akkor miért hívjuk az egészet egyetemi képzésnek. egy vizsgán kell beszámolnom és annyi. mint a nyelvvizsga. akkor meg minek fenntartani egy elég kiterjedt oktatói kart?
"Gyerekem: a tanár célja az, hogy Te kapjál ösztöndijat. Ha a nulla tudsűásoddal bemész vizsgára, és össze vissza beszélsz, bevághat egy karót. Te meg nemn kapsz ösztöndijat, ha em éred el a megfeleő tanulmányi átlagot-kreditpontot......"
hát ez a baj. a tanár ne azzal foglalkozzon, hogy kapok e ösztöndíjat. az az én dolgom. ő azt nézze, télleg tudom e az anyagot. ha nem akkor olyan jegyet adjon.
"Amúgy csak azok a tanárok osztályoznak igy, akik "sztárok". Látom Te ezeket az órákat látogattad, és véletlenül sem voltál szigorú tanárnál, ugye? Pfúj, szabad tárgyválasztrás, ugye?"
nézd, akkor most említek neveket. Ladányi Erzsébet, Kertész István, Poór János, Németh György, Krász Lilla - Sahin-Tóth Péter, Borsodi Csaba, stb. nem ők számítanak lazának. Én egy tanárral találkoztam: Molnár Antallal, aki ötfokozatú osztályzást alkalmazott. Becsültem is érte nagyon, holott csak hármast kaptam nála.
"Nem tudom mi lenne, ha kötött órarendben kellett volna látogatnod kibirhatatlan tanárok, unalmas óráit, és örömödben sirtál volna egy kegyelemkettesnek! (A TFK-n ez van.....)
Az újkoron és a legújabb koron pont azért sorsolják a tanárokat, hogy ne legyen "bratyi"........."
Képzeld: földrajz szakon ezt tettem - és mégis azt tartom NAGYSÁGRENDEKKEL JOBB szaknak.
"Konkrétan most Németh Istvánt anyázod??? :((((((( Igen, nem tud előadni. Igen, még a No történetével kapvcsolatos dátumokat is papirból "puskázza". Igen, zavarba lehet hozni, de NEKED SEMMI JOGOD nincs őt, a tapasztalt kutatót igy minősiteni!"
nos, aki nem tudja, mi is az az infláció, hát hogy mondjam: miért beszél róla akkor? földrajzon szóvá is tettem párszor, ha valamelyik tanár történelmi kérdésben tévedett. senki sem sértődött meg érte: nem az a szakterülete, én viszont pont azt tanultam akkor, elfogadták, hogy ezt tudhatom jobban is akár. Konkrétan Németh Istvánt mi világosítottuk fel arról, hogy az infláció nem pont úgy működik, ahogy ő tudja...
"Jé, grat, hogy észrevetted! Ez NEM gimnázium, hanem EGYETEM! "
jé, érdekes módon földrajzon nem a tanárok kutatási témáiról tanultunk. mert a gimnáziumi anyag, és a kutatási téma között még van egy elég széles sáv,amit elvben nem ismersz hallgatóként. na az EGYETEM volt, a töri meg SZAKKÖR.
"aztán az osztályzás: alapvetően két fokozatú, jeles, vagy jó. az előbbi, ha tudsz, az utóbbi, ha nem. vannak persze kivételek, de ritka. szigorlatra viszont ez nem érvényes. az újkor szig. pl. a megfelelő vizsgáztatóknál eleve úgy tervezendő, hogy elsőre nem sikerül. "
Jah, és most mondjak anekdotákat?
Arról a srácról, aki 3-ast kapott úgy, hogy a reformációról szóló előadás vizsgáján a Luther munkássága kérdésre azt válaszolta, hogy "Nagy reformáror volt."??????
Vagy azt az illetőt, aki azzal dicseledett, hogy a jogi karon nemzetközi jogból irta a szakdogát, a két német állam kapcsolatáról, és arra a beugratós kérdésre, hogy mutassa meg egy, a mai No-t ábrázoló térképen Poroszországot, elkezdi keresni azt???
Mindezek után a tanárokat szóljuk le?? Ilyen primitiv diákokat látva... ??!!!
"szabad tárgyfelvétel van: nagyon kevés a tárgyi előfeltétel, tehát bármikor bármit felvehetsz kevés kivételtől eltekintve. Ráadásul egy tárgyon belül is választhatsz, hogy kinél akarod felvenni, és követelményekben elég nagy különbségek vannak."
Már nincs. Kreditrendszer, etr!
"ennek az a következménye, hogy a tanárok nem egy korszak teljes terjedelméről tartanak órát, hanem mondjuk a középkoron belül bizáncról. a többi országgal nem foglalkoznak. a középkoros tanegységeket így könnyen letudhatod azzal, hogy nem is hallottál semmit mondjuk angliáról, vagy franciaországról. szigorlatra persze tudni kell róluk meglehetősen sokat, de az a te dolgod, hogy kitől , vagy miből tanulod meg. "
Ezt hivják úgy, hogy tutorális rendszer. A szigorlat meg a régi germán-iskola. Hogy kitől akarsz infót pl. Fro-ról? Meg van adva a kötelező olvasmánylista! Hja, aki lusta ELOLVASNI, KIJEGYZETELNI, egyszóval MEGTANULNI ezeket.............
"aztán az osztályzás: alapvetően két fokozatú, jeles, vagy jó. az előbbi, ha tudsz, az utóbbi, ha nem. vannak persze kivételek, de ritka. szigorlatra viszont ez nem érvényes. az újkor szig. pl. a megfelelő vizsgáztatóknál eleve úgy tervezendő, hogy elsőre nem sikerül. "
Gyerekem: a tanár célja az, hogy Te kapjál ösztöndijat. Ha a nulla tudsűásoddal bemész vizsgára, és össze vissza beszélsz, bevághat egy karót. Te meg nemn kapsz ösztöndijat, ha em éred el a megfeleő tanulmányi átlagot-kreditpontot......
Amúgy csak azok a tanárok osztályoznak igy, akik "sztárok". Látom Te ezeket az órákat látogattad, és véletlenül sem voltál szigorú tanárnál, ugye? Pfúj, szabad tárgyválasztrás, ugye?
Nem tudom mi lenne, ha kötött órarendben kellett volna látogatnod kibirhatatlan tanárok, unalmas óráit, és örömödben sirtál volna egy kegyelemkettesnek! (A TFK-n ez van.....)
Az újkoron és a legújabb koron pont azért sorsolják a tanárokat, hogy ne legyen "bratyi".........
"nagyon sok oktatónak alapvető pedagógiai hiányosságai vannak, de nem olyan kevésnek a tudásával is vannak gondok. lehet hogy az illető nagyon beásta magát németország XX. századi történelmébe, de az ugyanez időszak magyar történelmével meg nem nagyon van tisztában."
Konkrétan most Németh Istvánt anyázod??? :((((((( Igen, nem tud előadni. Igen, még a No történetével kapvcsolatos dátumokat is papirból "puskázza". Igen, zavarba lehet hozni, de NEKED SEMMI JOGOD nincs őt, a tapasztalt kutatót igy minősiteni!
"nagyon sok szeminárium eleve az illető tanár kutatási témájáról szól."
Jé, grat, hogy észrevetted! Ez NEM gimnázium, hanem EGYETEM!
szóval nagy vonalakban a következő a helyzet. szabad tárgyfelvétel van: nagyon kevés a tárgyi előfeltétel, tehát bármikor bármit felvehetsz kevés kivételtől eltekintve. Ráadásul egy tárgyon belül is választhatsz, hogy kinél akarod felvenni, és követelményekben elég nagy különbségek vannak.
ennek az a következménye, hogy a tanárok nem egy korszak teljes terjedelméről tartanak órát, hanem mondjuk a középkoron belül bizáncról. a többi országgal nem foglalkoznak. a középkoros tanegységeket így könnyen letudhatod azzal, hogy nem is hallottál semmit mondjuk angliáról, vagy franciaországról. szigorlatra persze tudni kell róluk meglehetősen sokat, de az a te dolgod, hogy kitől , vagy miből tanulod meg.
aztán az osztályzás: alapvetően két fokozatú, jeles, vagy jó. az előbbi, ha tudsz, az utóbbi, ha nem. vannak persze kivételek, de ritka. szigorlatra viszont ez nem érvényes. az újkor szig. pl. a megfelelő vizsgáztatóknál eleve úgy tervezendő, hogy elsőre nem sikerül.
nagyon sok oktatónak alapvető pedagógiai hiányosságai vannak, de nem olyan kevésnek a tudásával is vannak gondok. lehet hogy az illető nagyon beásta magát németország XX. századi történelmébe, de az ugyanez időszak magyar történelmével meg nem nagyon van tisztában. nagyon sok szeminárium eleve az illető tanár kutatási témájáról szól.
vannak persze élvezetes órák, de azok is azért jók, mert a tanár személyisége olyan. én földrajz-töri szakos voltam, de azt kell hogy mondjam, hogy a földrajzon nagyságrendekkel több tudás ragadt rám, és nagyságrendekkel jobb óráim voltak.
az eltén szar a töri. nagyon liberális az oktatás, és ez meg is látszik a szinvonalon. de erről később írnék igazán többet, mert most fáradt vagyok összeszedni a gondolataimat. :)
