Azt hiszem az ókorra vagy legalábbis a középkor elejére kellett volna zárnom az amazonos időszakot. Katalinnak meg a többinek itt már semmi értelme sincs.
Persze, ha időnként benézek a konyhába, időnként úgy tűnik, elszánt harcosok védik a tűzhelyt...
A Prága alapításáról szóló mondában Libussa királynő, aki férjévé választja Premyslt a parasztot? A testőrségének parancsnoka Valaska és női seregének felkelése Premysl és a férfiak ellen Devin-Leányvár, Visehrad bevétele, majd a férfiak csele Piccolominél?
Paulus Diaconus emlíése a longobárd harcos és amazon közötti párbajról a híd átkelés kivívására? ...Németország legtávolabbi végein a nőknek ez a népe a mai napig fennáll..
Ibn Jakub zsidó geográfus említi 973-ban a szláv földeket tárgyaló leírásában:
..Rusztól nyugatra áll a nők városa.Földjeik és rabszolgáik vannak.Teherbe esnek a szolgáktól és amikor a nő fiut hoz a világra megöli. Lovagolnak, háborút viselnek, bátrak és vitézek.
"In Abalessa, the ancient capital of the Hoggar region, there is the tomb of the famous Tuareg queen Tin Hinan. About this famous ancestress of the Tuaregs following story is told: Tin Hinan came in the company of her maid-servant Takamat from Tafilalet in South Morocco to the Hoggar. There she became the first Tamenokalt (= Queen) of the Tuaregs and her fame was so great, that even today the Tuaregs call her ťMother of Us AllŤ.
Her sepulchre was also a place of pilgrimage and worship, so there were found hints that inside this tomb healing sleep was practised. "
Abalessában, a Hoggar régió ősi fővárosában van a híres tuareg királynő, Tin Hinan sírja. A tuareg törzsek híres ősnőjéről a következőket mesélik: Tin Hinan szolgálójának, Takamatnak a társaságában érkezett Tafilaletből, Dél-Marokkóból a Hoggarba. Ott ő lett a tuaregek első Tamenokaltja (királynője). A híre olyan nagy volt, hogy a tuaregek a mai napig "Mindannyunk anyjának" nevezik.
"There was a significant historical event at the first Arab invasion about 700 A.D. It was a female Berber leader named Kahina, who very successfully put up a fierce resistance to the Arab conquerors and even succeeded in driving them back, though in the end she was defeated and lost her life! "
Röviden: Kr. u. 700 körül a berber törzseknek volt egy Kahina nevű királynőjük vagy női vezérük, aki rendkívül erős és sikeres ellenállást alakított ki az arab hódítók ellen.
Átmenetileg vissza is szorította az arabust, de végül vereséget szenvedett és maga is elesett.
<Sorold fel az általad ismert indoeurópai királynőket.>
Az indoeurópai meglehetősen tág fogalom.
Ha pl. azt mondom, hogy Nagy Katalin cárnő, I. (Tudor) Erzsébet angol királynő, Kasztíliai Izabella spanyol királynő, Krisztina svéd királynő, akkor mit lépsz?
Nyelvészeti értelemben ők mind indoeurópaiak voltak.
Az óír legendákban egyébként van szó királynőkről, ha jól emlékszem, még harcos, hadakat vezető királynőről is. Meave volt a neve, ha nem csal az emlékezetem.
Persze tudom, hogy az őstörténeti topikokon egyesek kétségbe vonják az írek, ill. a kelták indoeurópai voltát...
<E véleményemet egészen addig fenntartom, ameddig valaki nem bizonyítja be, hogy XY birodalmat nem ZX nép női hadseregei vertek szét. Érted, csak a csajok.>
Lehet, hogy én vagyok a gyönge, de ezt a mondatot nem igazán értem...
Szerintem épp azt kellene bizonyítani az amazonok létezéséhez, hogy létezett olyan ZX nép, amelynek kizárólag vagy nagyobb résztn nőkből álló hadserege volt.
Hogy birodalmat tudtak-e szétverni, ebből a szempontból most mellékes.
Az hogy a berbereknek meg néhány más ókori népnek női uralkodóik (is) voltak, önmagában még nem bizonyíték.
A site a szárazföldön levő sós tavakról gondolja, hogy azok foglalták magukba a Hesperidák kertjének szigetét. A berbereket egyértelmúen a Capsien kultúra őslakóihoz kapcsolja.
Némiképpen folytatva előbbi válaszomat, általában véve az a véleményem az amazon kérdésről, hogy egy nagyon ősi, egyenjogúságon alapuló társadalomba érkezett új lakosság leszármazottai nem mindenben értették meg azt a kultúrát, amelybe belenőttek.
Más értékrendeket követve nem azonosultak a korábbi kiterjedt műveltséggel, így az egyenrangú nő náluk mindig értetlenség tárgya marad már.
E véleményemet egészen addig fenntartom, ameddig valaki nem bizonyítja be, hogy XY birodalmat nem ZX nép női hadseregei vertek szét. Érted, csak a csajok.
A berber hagyaték okán egyébként bárhány királynő serkenhetett. Nemcsak Axumban, nemcsak Sába, nemcsak Britanniában Boudicca, hanem még ezer másik, akiknek nem maradt nyomuk a feljegyzésekben.
A tuareggel már baj lehet, láttam egy filmet, ahol a toareg bezárta az asszonyt valami ketrecbe.
Ha egy nép ragozó nyelvű (?), mellérendelő jellegű világban él - ahol az emberek egyenrangúak, (ez a döntő) - ráadásul tiszteli az Atya-Anya-Fiú hármasságot, automatikusan a nőt is meg fogja becsülni. Nem a Szentlelket, akit helyette raktak oda.
Szerintem ne óvakodj, mert ez világos és egyenes beszéd.
A delphoi jósdában a pûthia háromlábon (tripusz) ül és titokzatos gõzöket lehel be jóslás elõtt. A szentély elõször Földanyáé, majd Phoibéjé, azután Themiszé és végül Apollóné volt. Az elsõ delphoi szentély méhviaszból, a második összetekert páfrányszárakból, a harmadik babérágakból, a negyedik bronzból és aranyból és az ötödik faragott kõbõl épült.
Az elsõ embert, Alalkomeneuszt a Föld szülte saját magából (ekkor a Hold még nem létezett, Alalkomeneusz Zeusz tanácsadója lett Hérával szemben, valamint Athéné nevelõje is õ lett).
Alalkomeneusz és társai voltak az aranykor nemzedéke, Kronosz uralkodott felettük, nem dolgoztak, gond nélkül éltek, a természet eledeleit (makk, gyümölcs, méz, juh- és kecsketej) ették, nem öregedtek és nem féltek a haláltól.
Az ezüstkor nemzedéke is istenek teremtményei voltak, a férfiak teljesen alá voltak rendelve anyjuknak, kenyeret ettek, kötekedõk és tudatlanok voltak, sosem áldoztak az isteneknek, de nem is háborúskodtak.
A rézkor nemzedéke egy kõrisfáról pottyant le, kenyeret és húst ettek és rézfegyvereik voltak, amikkel állandóan háborúskodtak.
A következõ rézkor nemzedéke istenektõl és halandó emberektõl valók, ezért nemesebbek az elõzõ rézkor embereinél. Héroszok lettek belõlük és az Elíziumi Mezõkön laknak. (Õk harcoltak Théba ostrománál, az argonauták hadjáratában és a trójai háborúban.)
Ha jól emlékszem Graves-nél olvastam amazon jellegű fejtegetést Odysseus környékbeli hányattatásaival kapcsolatosan. Ha jól emlékszem akkor Djerba szigetéhez kötötten.
A berberek azok mocskos tetves kalózok voltak. Neked mint spanyolnak tudnod kéne, hogy mennyi pusztítást okoztak a Mediterrán országokba a 16-19 századba.
Az biztos, hogy Észak-Afrika ősi rejtélyekkel teli titokzatos világ.
Római kor előtti története (Egyiptom kivételével) az idő homályába vész.
Elképzelhető, hogy a Szahara homokja több ősi város romjait is rejti. Valamiképpen az Atlantisz-legenda is kapcsolható Észak-Afrikához, pontosabban a Maghreb-vidékhez ( a mai Marokkó, Algéria és Tunézia területe).
Az amazon-mítosz klasszikus interpretációja szerint Myrine királynő amazon birodalma is a Maghreb földjén született meg.
Szerintem a berberek és tuaregek is megérdemelnének egy külön topikot.
Ha már az amazon lánykáknak meg az indiánusoknak adtunk egyet:)))
Én annyira óvakodnék, hogy ez nem igaz:) Ott vannak pl. az akkádok, akiknél a nők időnként még "egyenjogúbbak" is voltak, mint a férfiak:) A nyelvük meg úgy flektál, hogy öröm nézni.
Amúgy nem is pontosan értem, hogy mit jelent az, hogy az agglutináló nyelvek mellérendelőek, a többi meg nem...?
Ne kételkedj, mert ez nem patriarchális vagy matriarchális kérdés.
A szabad nő nem ebben a körben keresendő, hanem az egyenrangú párban.
Tudod, van egy csomó társadalom, ahol a nő korlátozva van. Vagy csadorba dugják, vagy két lépéssel a férj mögött kullog, esetleg nem mehet be a templomba, nem adnak nekik választójogot, stb - én ilyenekre gondoltam. A KM és a sztyeppe elmúlt évezredeiben ilyesmire nem találsz példát.
A ragozók - és nyelvtanukban mellérendelők - számára ez nem kérdés. A többiek - nyelvtanukban alárendelők - bizony ütik, vágják a nőt.
Az én vízválasztóm e tárgyban az, hogy van aki használja a nőt, és van aki tiszteli - saját magáért. Például azért, mert az Anya is tagja az isteni hármasságnak - Atya, Anya, Fiú. Aki ebben nem hisz, az alárendelő lesz és eszerint viselkedik.
Ami Etrúriát illeti: jelentős keleti eredetű népességet kaptak, ahol ez ugyanígy működött. (KM, Mezopotámia, Anatólia, Kréta stb.). Ezért ne csodálkozz az etruszk nők harcias freskóin.
A rettenthetetlen régésznő, Jeannine Davis-Kimball, a vad eurázsiai sztyeppék egzotikus ásatásaitól a Mongólia mélyén rejlő titokzatos sírokon keresztül az észak-írországi rúnákkal borított temetkezési dombokig utazik, a történelem leghatalmasabb asszonyairól keresve az igazságot# Miután felnevelt hat gyermeket, nővérként dolgozott Idahóban és állattenyészőként Dél-Amerikában, Jeannine Davis-Kimballt a múlt világainak felfedezése kezdte vonzani. Elbűvölték azok az ókori tárgyak, melyek az eurázsiai temetkezési dombokból, Nyugat-Kína sivatagaiból és a Fekete-tenger szigeteiről származnak, ahová a legenda az amazon törzseket helyezi. Mivel kíváncsian és elszántan saját maga akarta látni mindezeket, a szerző útnak indult Kazahsztánba, egy távoli régióba, több száz kilométerre Moszkvától délkeletre és félúton Mongólia felé. Ezeken a magas, üres, szélfútta síkságokon kezdte meg Davis-Kimball saját életútját, csodálatos felfedezések odisszeáját, melyek összezúztak nem egy történeti feltételezést, például az alábbi témákban: Az amazonok eredete és a lovagló, harcoló, nagyszerű nők öröksége nem mítosz, hanem igazság. A titokzatos kínai mumifikálódott papnők, akik magasak voltak, gesztenyebarna hajúak, és kétségtelenül kelte eredetűek. A híres szaka "Arany Ember" valód kiléte, akit olyan árulkodó jelekkel temettek el, melyet férfi régészek sokáig figyelmen kívül hagytak. Az ír harcos királynők eredete, akiknek a sírjai a mai napig állnak Eire buja zöld legelőin.A Harcos nők-ben Davis-Kimball izgalmas, új képet alkot azoknak a nőknek a csoportjáról, akik bővelkedtek aranyban és tudásban. Ezek a meg nem énekelt hősnők most méltó helyükre kerülnek az emberi történelem hatalmas panorámájában - min gondozók, jövendőmondók, harcosok és vezetők, akik visszaverték a támadókat és segédkeztek új világok meghódításában.
A termék tulajdonságai: Kiadó: Gold Book Kiadó Oldalszám : 272 Méret [mm] : 150 x 215 x 26 Tömeg [g] : 470 --
Elolvastam a Najahuha által belinkelt tanulmány 1. részét (African Amazons).
Myrina királynő hadseregéről az idézett ógörög és római szerzők egyike sem állítja, hogy (pusztán) nőkből állt volna, csupán azt mondják, hogy 30 ezer gyalogosból és 3 ezer lovasból állt.
Nem lehet, hogy ez a Myrina v. Myrine tényleg létezett valamikor mint erőskezű közel-keleti vagy észak-afrikai (lybiai) királynő, csak később kapcsolták össze az amazon mítosszal?
A maghrebi berbereknél pl. kimutathatók a matriarchátus nyomai? (Ti. a legenda és a források valahová a Maghrebbe helyezik Myrine államát).
