Lehet talán a kimberekkel téveszted őket. Őket Kr. e. 110 körül irtották ki a rómaiak, mintegy 750000 embert. Cézár példaképe, Marius volt a tettes.
A kimmerek ezzel ellentétben a Fekete-tenger körül éltek, és egy alkalommal a szkítákkal találták magukat szemben."
Legnagyobb sajnálatomra ebben turturnak van igaza....................
"A kelták elődei Európában a germánoknak, de nem a rokonaik. Viszont rájuk telepedve műveltségüket és nyelvüket átvéve mégiscsak új nép jött létre az egyesülésükből. Ezeket hívják ma germánnak"
Ez viszont baromság, Gobineau gróf rasszista elméletének felelevenitése (németek= kelta-germán-szláv "fattyúnépség")
az előbbi hsz-ed után nekünk nincs megbeszélnivalónk. Én csak tudományos elméletekről vagyok hajlandó beszélgetni. délibábos hülyeségek...nos ez nem az én asztalom inkább a kollégáddal beszélgess. Tudod, nekem már nincs türelmem az ilyen ostobaságokhoz. azért jöttem ide, hogy megtudjak egyet-mást Arthur koráról. ehelyett azt kell olvasnom, hogy a kelták a germánokra telepedtek. Vagy fordítva. mindegy a dolognak sehogy sincs értelme. Ezért megbocsáss a továbbiakban nem válaszolok.
Lehet talán a kimberekkel téveszted őket. Őket Kr. e. 110 körül irtották ki a rómaiak, mintegy 750000 embert. Cézár példaképe, Marius volt a tettes.
A kimmerek ezzel ellentétben a Fekete-tenger körül éltek, és egy alkalommal a szkítákkal találták magukat szemben.
És legföljebb túristaként jártak Britanniában.
Ezek biztosan nem jártak ott a mai adatok alapján.
A kelták egyébként a germánok legközelebbi rokonai kulturális értelemben.
Erről lenne párezer oldalnyi megbeszélnivalónk, ha akarod. A kelták elődei Európában a germánoknak, de nem a rokonaik. Viszont rájuk telepedve műveltségüket és nyelvüket átvéve mégiscsak új nép jött létre az egyesülésükből. Ezeket hívják ma germánnak.
Amerika korai látogatói
“Sok ismeretlen nyelvű sziklafeliratot fejtettek meg a szakértők Amerikában, melyekről kiderült, hogy már 25-30 évszázada látogatják e kontinenst Európából, Ázsiából, Afrikából hajós nemzetek fiai.
Rengeteg eszköz is előkerült és ezt különböző múzeumokban bemutatják már. Így a laikus számára is szembetűnik egyes amerikai eszközegyüttesek teljes azonossága a mellette kiállított európai, ázsiai és afrikai hasonló szerszámokkal.
Ezenkívül a temetkezési dombok és a halottak eltemetésének azonossága is szembe tűnt már több régésznek. Számtalan csillagászati tájolókő, dolmen és ménhír építési módja, alakja és keletkezési ideje is bizonyítja az Óvilág és az Újvilág réges-régi kapcsolatát.
Barry PELL az egyik olyan tudós Ausztráliából, aki ezeket a kővéseteket és írásokat a legutóbbi időben újra tanulmányozta ér több más kollégájával tisztázta ezek eredetét. Az erről szóló könyv alapján írom most le Amerika népeinek kialakulását az elmúlt 3000 évben. Csak azon csoportokról esik szó, melyek eredete más kontinensről már bizonyítható. egyes népek, csoportok eredete ma még nem tisztázható.
Idézem magát a könyv íróját: “Háromezer évvel ezelőtt már kelta hajósok szelték át az Atlanti-óceánt, hogy felfedezéseket tegyenek, s ezután gyarmatosították Észak-Amerikát. Ezek a mai Spanyolországból és Portugáliából jöttek, érintve a Kanári-szigeteket, vitorlázva a szelek segítségével, mint ahogyan Kolumbusz Kristóf tette sokkal későbbi időben.”
Ezek a szelek először a Karib-tenger szigeteire vitték el a keltákat, itt azonban nem telepedtek meg tartósan. Tovább is mentek felfelé a partok mentén a hegyes New England partjaira. Itt létrehoztak egy királyságot, melyet saját nyelvükön Jargalomnak mondtak. Ez annyit jelent: Napnyugtán Túli Föld.
Itt telepeket hoztak létre, templomokat emeltek, druida szentélyeket alkottak, szent ligeteket alakítottak ki, vésett kövekkel fedték be halottaikat. Kelták éltek itt már a Kr. e. 9. századtól egészen a római császárkorig, mint ahogy ezt Julius Cézár idejében, a naptárreform idejében kivésett kövön a régészek megállapították. Ezen az ún. Beltaine-kövön, - amit 1975-ben találtak New-England-ben, - látható a római módra készített kelta dátum, a Kr. e. 46. évből és a római újévtől számított (március 25.) 39 nap római számokkal van megadva. Ez a nap pedig a kelták nyarának kezdődátuma: május 1-3. ...
... Ezek a merész kelta kivándorlók először New-England déli részén, New Hampshire-ben telepedtek le a Merrimac folyó mentén, Észak-Salemben. Később felhajóztak a Connecticut folyón Vermont államba, majd nyugatra fordultak és felfedezték a Green Mountains vidékét is. Itt félreeső völgyekben papjaik kőköröket, phallusokat (ménhíreket - megjegyzés tőlünk) állítottak fel, tájoló-kamrákat építettek, ahogyan ezt Európában tették.
Ogam írásukkal köveken feliratokat hagytak. Ezek közül sokat megtaláltak az utóbbi időben. Többet, mint az Óvilágban, mert ott a keresztyénség terjedésével ezeket elpusztították. Amerikában ez nem következett be, mert a keresztyénség itt akkor nem létezett. Észak-Amerikában megmaradt az európai ember nagyon régi vallási szokásrendszere, míg ebből Európában csak nagyon kevés maradt.
Ogam írásokról már írtam. Most csak azt emelem ki, hogy ezek az írások igen egyszerűek voltak, bárki könnyen megtanulhatta. Húzott egy vonalat egy lapos kövön, sziklafalon egy színesen fogó kővel és a vonal fölött és alatt hosszabb-rövidebb függőleges vonalat huzigált. E vonalak száma 1-től 5-ig terjedhetett az ogam írásban. Így máris 20 jelet lehetett alkotni. A legegyszerűbb ogam írás pontosan 15 mássalhangzóból és 5 magánhangzóból állt. ...
..... James Whitall régész volt az első, aki kimutatta a hasonlóságot és párhuzamot az ibér és az észak-amerikai írások között. Portugáliában talált olyan vallási központot, melyhez hasonlót később Vermontban is felfedeztek. Kelta előkelőségek sírjait látta Ibérföldön és ilyeneket találtak Vermontban egy szakrális helyen. Pálmaág és rövid kard látszott itt kőre vésve, ami a háború és béke jelképe a keltáknál. ...
Nem írásos, de nagyon régi korból eredő lelet a kelta bronz tőr, amit 1900-ban C. A. Kershaw talált Massachussets államban. Ugyanilyen tőrt találtak Spanyolországban El Algar közelében, már korábban. E helyről kapta e kultúra a nevét. Ennek virágkora Kr. e. 1500-1200 között volt! Jelenleg a Harvard Egyetem Peabody Múzeumában található mindkét bronztőr és ikertestvérként hatnak a vitrinben. Még egy ilyen tőrt találtak 1924-ben Maine államban, Madison város közelében.
J. Whitall összegyűjtötte az Amerikában talált kelta eredetű fémeszközöket és a melléjük beszerzett óvilágiakat is. Kiállította őket és senki sem mondhatja, hogy nem ugyanazon kultúra termékei azok!
Meg kell említenem az ún. “Marhabőr-bronzokat”, melyek az Égeikumban i. e. II. évezredben terjedtek el, s mint fizetési eszközt alkalmazták ezeket. Ilyen bronzöntvényeket találtak az Ohio-völgyében. Ezek alakja és nagysága megegyezik a Knosszoszban talált hasonlókkal. Más államok moundjaiban is találtak hasonló bronzönteteket Amerikában. Az első ilyen “bronz-bőröket” 1896-ban Ciprus szigetén ásták ki és nem tudták a régészek, hogy mik is ezek? Azóta a Földközi-tenger környékén számos ilyen bronzlapot találtak, köztük olyat is, amit elsüllyedt hajóból emeltek ki.
Az amerikai leletek azt bizonyítják, hogy az i. e. I. évezredben a bronzlapok a nemzetközi kereskedelem fizetőeszközei lehettek. Elsősorban tengerjáró hajókereskedők használták ezeket a “marhabőröket”.
Ezek is igazolják Amerika korai látogatottságát, de még sok más is. Például kisebb kövekre felemelt hatalmas monolitok láthatóak Connecticut és New York államokban, s rajtuk ogam betűkkel a kelta napisten, Bel nevével. Teljesen azonos típusú monolitokat látni Carrezdában, az Óvilágban, Portugáliában.
Kelta nagy fedett urnákat találtak Oyasco helységben, New York államban és ugyanilyeneket Barcelona közelében. Megtalálható a korai kelta látogatások írásos nyoma egy karib-tengeri kis szigeten, Saint Vincenten is! Ez a felírás az i. e. 8-9. századból ered, s ezt jelenti: “Mab felfedezte ezt a távoli, nyugati szigetet.”
Connecticut államban Danbury közelében egy mészkőből épített kis helységről J. Williams régész kimutatta, hogy nyílása a téli napforduló napjára van tájolva. A közelben található sziklára ogam-kelta és ibér-pun írással rövid szövegek állnak erre vonatkozóan. Egy rajzot is látni, amely egy kör kettészelve. Ez a Égeikumban a napéjegyenlőséget jelenti több népnél. Az írások között látni a kelta napisten, Bel nevét is. Korukat a Kr. e. 7. századra teszi Barry Fell.
Mystery - Hill felfedezése
1975 májusában New Hampshire-ben egy erdővel körülvett, dombos vidéken néhány régész és néhány szimpatizáns jött össze tanulmányozni ezt a helyet, ahol ismeretlen eredetű épületromokat lehet látni. Ezt a területet egykori gazdája Titokzatos-dombnak nevezte el találóan. Ez egy kb. 20 hektárnyi terület, ahol megalitikus romok, monolitok hevernek látszólag nagy össze-visszaságban. Nagy részük földdel borítottan, más romok beomolva, nagy részük pedig elbontva, mert a környékbeliek elhordták a köveket építkezésre.
Előzőleg már Barry Fell tanulmányozta a régebben M. B. Pearson által készített fotókat, s ebben részt vett Norman Totten professzor is, a Bentley Kollégium Történeti Intézetének vezetője. Ekkor Pell a köveken ogam és ibér-pun betűket fedezett fel. Másrészt Skóciában már évekkel ezelőtt látott B. Pell hasonló romokat. Mindebből már sejtették, hogy ezeket az építményeket is kelták emelték. Eddig ugyanis az itt talált, földbe süllyesztett kőkamrákat “zöldséges veremnek” határozták meg a régészek, amelyeket az első telepesek építettek volna, hogy megvédjék répájukat a téli fagytól. Ez a nevetséges állítás szívósan tartotta magát szakkörükben. ...
J. Whitall néhány éve már járt ezen a területen, s talált egy háromszögletű, lapos követ, melyen ibér-pun írással ez állt: “Baalnak ajánlva a kánaánitáktól! ” Ebből beigazolódott, hogy a föniciaiak is jártak e területen már korai időkben.
Most a jelenlévők közt az a vélemény alakult ki, hogy itt minden valamilyen szempont szerint, egy bizonyos célból került oda ahol van, tehát megtervezett építkezésről van szó. Később így fogalmazták ezt meg: ez a hely egy vallási és csillagászati központ volt, amit druida papok terveztek és alkottak. Azt is látták már, hogy a kis kőkamrák különböző irányokba néznek nyílásukkal. Júliusban meghívták George Carter texasi régészt, aki ámulva látta a sok ismeretlen romot. Mély benyomást tett rá az ún. Table of Sacrifice, az áldozati asztal. Ez egy nagy, durván faragott, trapéz alakú kőlap volt. Pereméhez közel, kb. 10-12 centiméterre vastag árok futott és a kő jobb felső sarkában egy fúrt lyuk is látszott. Mindez felvetette az emberáldozat gyakorlatát itt.
Carter érkezése után Bob Stone fiatal régész egy másik írásos követ talált a közeli kőfalban. Ez az írás ogam jelekkel készült, s három betűből állt: B-B-L. Ezt Belnek (ajánlva) fordították, tehát felajánlási tárgy volt a kőlap. ... E régészcsoport találta meg az ún. Beltaine-követ, melyen már a Julius Cézár által bevezetett naptárreform szerint állt a dátum. Kiderült, hogy a kis, téglalap alakú kamrák nem véletlenül olyan alacsonyak, s alakjuk sem véletlenül ilyen. Betájolták az egyik kamrát és rájöttek, hogy nyílásán a téli napforduló napján süt csak be a felkelő nap és első sugarai elárasztják a szemközti falat. Ezzel határozták meg a téli napforduló napját, pontos idejét, december 21-ét. Kultikus ünnepet tartottak ilyenkor a kelták.
Egy másik ilyen építmény a tavaszi napéjegyenlőséget jelezte a druidáknak. Ugyanígy az őszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló meghatározására is ilyen kamrák álltak itt.
Később felfedeztek egy szabadtéri “kőkalendárium”-ot. Ennek központja egy simára egyengetett kör alakú térség lett. Ezt megfigyelőhelynek nevezték. Pontosan északi irányban állt e helytől néhány méterre egy csúcsos, nagy monolit. Később bemérték tájolóval az északi irányt és a druidák mérése olyan pontos volt, hogy csak néhány másodperc eltérést lehetett kimutatni.
E kőtől balra kb. 56,5 fokra, s ugyanennyire jobbra is találtak egy-egy álló követ. Ezekkel határozták meg a nyári napforduló napját, s ezen belül a napfelkelte és a napnyugta idejét. Ezt utánmérésekkel be is bizonyították az amerikai csillagászok. Déli irányban, a megfigyelőhelytől kb. ugyanilyen távolra szintén 1-1 nagy követ helyeztek el a druidák. Ezek közül egyik, a délkeleti időközben ledőlt.
Ezekkel határozták meg a téli napforduló pontos idejét. Így többféle módszerrel is be tudták határolni ezeket a napokat, s ha az egyik módszer pontatlannak bizonyult valamiért, a hibát észre lehetett venni, és időben kijavítani a tévedést. Ezek a nagy pontossággal működő építmények Stonehenge és Carnac (Bretagne) építőinek alkotóit juttatják eszembe, mert a druidák ezek építőinek méltó utódai lettek és ismereteiket átvitték az Újvilágba is.[1]
Dr. Fürstner László: Történelem és kultúra új megvilágításban. II. Dunakeszi, 1996. 39-43. o.
Kedves Elsőpolgár!
Szeretném, ha nem értenél félre. A keltákról annyira keveset tudunk, hogy minden új adat csak a jobb megismerésükhöz vezet. Lehet, hogy ez a közelebbi megismerkedés korábbi téveszméket is magával ránt. De hát ez benne van a kutató elme kockázataiban.
[1] Dr. Fürstner László: Történelem és kultúra új megvilágításban. II. Dunakeszi, 1996. 39-43. o.
Sok érdekeset hallottam, de ez új. Hogy a kelták nem indoeurópaiak. Azért én ennek a helyedben gondosabban utánanéznék. A többivel nem foglalkozom, mert tömören marhaság. Hosszan meg nincs időm kifejteni. Eddig ez a topik érdekes volt, mert a téma is az. Ha lehet ne hozd ide ezeket a délibábos baromságokat. A kimmerek germánok tehát indoeurópaiak. És legföljebb túristaként jártak Britanniában. A kelták egyébként a germánok legközelebbi rokonai kulturális értelemben.
Beezer: az isten neve ősi indoeurópai tő, azonos a latin lux-fény szóval. rovó: Nem minden indoeurópai, ami fénylik. A lux-ról most nem jut az eszembe semmi (Götz-ben talán van valami?).
De például a kelta Belisama isten neve sem indoeurópai, sőt talán maguk a kelták sem indoeurópaiak. Wales kelta nevéből (Cimru) arra is következtettek már, hogy ők a kimmerekkel lennének azonosak, akik előbb Közép-Európában erősödtek meg s aztán jutottak el a brit szigetekre. Belisama nevére nézve fontold meg az alábbiakat:
*********************************************
Bél, belső szavunk a ma sémi istenként ismert, de a szemitáknál jóval korábbi magyar Bél fiúisten nevével azonos. Megjelenik az Apollóval azonosított kelta Belenus (bel "világos”) és női párja, a Minervához hasonlított Belisama (bel "világos", sama "hasonló”), Álmos ősének, Eunedubeliánusnak, valamint a Balaton (Pelso) és a Pilis nevében is. Mély hangrendű változata a Bál, amely az ugariti istentriász fiú tagjának neve. A Bél-pel-pi-fiú hangváltozás során az istennévből keletkezett a fiú szavunk.
A bél változata rejlik a világ szócsaládjának tövében. E szócsaládot Sadovszky (1989/176) a miwok és patwin indiánok nyelvében lényegében azonos formában megtalálta. A közvetlen indián párhuzam arra utal, hogy az istennév nem sémi és nem indoeurópai, hanem kőkori magyar eredetű (… ábra).
magyarangolmiwok
világ
world
wilak (patwin)
világít
shine
wilep-
villám
lightning
wilep
virul
bloom
wilet-y
virág
flower
wile-
… ábra. A világ szócsaládjának megfelelője a miwok indiánoknál (Sadovszky/1989/176)
Bél jelképe a „b” rovásjel, amelyet gyakran láthatunk felülnézeti világmodellek belsejében, amiképpen a Balaton és a Pilis is a Kárpát-medence szakrális középpontjával azonos.
Nem ketlem, hogy jo hajoik voltak, csak eppen kicsik. a kereskedelem meg lehetett decentralizalt, part menti is a sok kis torzs kozott, amig a romaiak centralizaltak a kereskdelmet. Az mindensetre teny, hogy Londonban szinte semmi regeszeti lelet nem talalhato Claudius elotti idokbol es Caesar sem emlit meg semmit, pedig o pont a kesobbi varoskozpontnal folytatott harcos atkelest ie. 54ben.
Első Polgár: A -den vegu angol helysegneveknek mi az eredete? A -don, -ton gondolom a townbol jon.
rovó: A kelta Lugus - Írországban Lug "világító" - isten alakjához az ügyesség kapcsolódik, ő a művészetek feltalálója is. Nevét napjainkig őrzi pl. Lyon, London, Leiden neve. A kelta dun "megrősített hely". (Bellinger: Nagy valláskalauz, Akadémiai Kiadó, 1993) London neve tehát egy kelta istenről elnevezett megerősített hely neve.
Lehet, hogy így van. Viszont a Spektrumon volt erről egy műsor, amiből kiderült, hogy a venét törzsnek igazi, az Atlanti óceánra való hajói voltak, sokkal jobban a rómaiak hajóinál, amelyek eredetileg a Földközi-tenger viszonyaira készültek. Balszerencséjükre azonban elállt a szél, és mivel a római hajók evezővel is el voltak látva, mozgékonyak maradtak és szétverték a venét hajóhadat. Az tehát nem áll, hogy a kelták ne ismertek volna tengeri hajózásra alkalmas járműveket. Az pedig nyilvánvaló, hogy a szigetek és a kontinens élén kereskedelmi-kulturális kapcsolatban álltak egymással. Ami hajó nélkül nem megy.
Amit igy egy ora alatt osszeolvastam az interneten a temaban, azt talaltam, hogy habar London strategiai pozicioja a kelta idokben is ismert volt, azonban semmilyen preroman telepules nyomat nem sikerult megtalalni.
Ennek a magyarazata szerintem az lehet, hogy a Keltak meg nem alltak se technologialiag se gazdasagilag olyan magas szinten, hogy London adottsagait kihasznaljak (hid + melytengeri kikoto).
A Loire torkolatanal megvivott csataban a keltak strapabiro laposfeneku csonakokkal harcoltak, amelyek hatasosok csataban es csapatszallitasban, de kereskedelmi jelentoseguk nincs. Melytengeri kikotore ezeknek a csonakoknak nincs szukseguk. A vikingek is hasonlo technologiaval rendelkeztek, valszeg ennek koszonheto, hogy nem Londinium romjai kozt, hanem a nyugatabbra levo Aldwychbe vittek bazisukat.
A romaiak idejen (Claudius) azonban hid, erod es kikoto epult a mai City helyen. A 2. szazadban brittania kereskedelmi forgalmanak 2/3-at Londiniumon keresztul bonyolitottak le. A romaiak kivonulasat kovetoen a kereskedelem valoszinuleg lehanyatlott es ez okozta London kiuruleset.
A kelták természetesen foglalkoztak hajózással, hiszen különben hogy kerültek volna a Brit szigetekre? Caesar mielőtt megszállta volna Britanniát hatalmas tengeri csatát vívott a venét nevű törzzsel és csak a különleges szerencsének köszönhette, hogy ezt a csatát megnyerte. Vagyis igen komoly tengeri erejük volt a kelta törzseknek. akkor pedig már semmi ok sincs rá, hogy pont egy ilyen kedvező helyen ne építsenek maguknak kikötőt. De persze ezt nem tudhatjuk biztosan. Az tény, hogy a rómaiak építkeztek ezen a helyen. valaminek mindenképpen kellett itt lennie, hiszen a Tower helye pl. kitüntetett szerepet kapott a Brannről szóló kelta mondában, t.i. Brann fejét itt temették el, hogy védelmezze az országot a keletről érkező hódítók ellen.
hmm nem tom.ugy emlekszem Cezarek epitettek egy erodot, es akore szervezodott a mai City of London. vegulis London kedvezo helyzete annak koszonheto, hogy ott kezdodik a Temze tolcsertorkolata. Tehat a legnyugatibb pont ameddig meg a melytengeri hajok be tudnak hatolni a sziget belsejebe , es a legkeletibb, ahol meg esszeru hidat epiteni. Tehat csak a tengerhajozas fejlodesevel lett jelentosege. Sima atkelohelynek 10-20 km-rel feljebb esszerubb hidat epiteni, mert ott a Temze mar csak fele olyan szeles. Tehat, ha a keltaknak nem volt ott kikotojuk, akkor szamukra nem lehetett tulsagosan erdekes hely. Vajon a romaiak epitettek e kikotot ott?
Nem Caesar alapította. egy ilyen kedvező fekvésű helyen bizonyára volt már korábban is település. Másrészt mit gondolsz a rómaiak honnan vették a nevet? nyilván a helyiektől. Ahogy Lutetia Parisiorumból Paris lett, ugyanígy történt London esetében is. Az nagyon ritkán fordul elő, hogy a semmiből felhúzzanak egy várost.
London eredeti neve Caer Llundein volt, Ezek szerint nem Cezar alapitotta Londont? Azt hiszem a Musuem of Londonban azt lattam, hogy a varos tortenete ugy kezdodott, hogy a romaiak hidat vertek a Temzen a mai London bridge helyen es ekorul alakult ki a varos. Arrol nem irtak, hogy a keltaknak mar lett volna valamilyuk ott hamarabb.
A bury eredetileg azonos a német burggal. Várat jelent. Régi angolul burgh-nak írták. tehát a bury és a borough egy tőről fakad. Lásd még Olaszországban a Borgo kezdetű városneveket. A -don nem mindig a town-ból származik. London eredeti neve Caer Llundein volt, ezután a latin formája következett, a Londinium, ebből a szász hódítás után lett London. A -den végződéssel kapcsolatban tanácstalan vagyok. Végtére is fordító vagyok, nem nyelvész. még annyit hozzáteszek, hogy az angol -chester végződés a latin castrum (tábor) szóból származik. Akárcsak a magyar Keszthely, az egyetlen helyiség amely megőrizte latin ősének nevét.
Nahat ez meg eszembe se jutott hogy ezek a nevek is onnan jottek.
A -den vegu angol helysegneveknek mi az eredete? Es a -burry vegzodesunek?
A -don, -ton gondolom a townbol jon.
Rendben. Lehet, hogy igaz. Ugyanakkor a viking vík szót legtöbbször wich-nek szokták angolra átírni. Nézd meg a térképen a régi Danegeld vidékét. Ipswich, Norwich stb.
Aldwych az. A Trafalgar tertol a city fele kell indulni a The Strand-en. A fleet street is onnan indul.
Ha jol emlekszem a viking Ald wyk - oreg kikotobol ered a neve,
Néhány kisebb hiba: nem briton. brit király. az a nevük, hogy brit. A csata Baedun dombjánál zajlott le. A történészek szerint a mondának ez az eleme valós lehet. A városrész neve pedig Aldwich. A többivel egyetértek.
A filmbe ugy volt, hogy a szaszok valahol a faltol eszakra szalltak partra es onnan meneteltek del fel. A skot hegyek kozt is volt egy csatajelenet. Ez szerintem eleg butasag. Meg a danok sem hoditottak olyan eszakra, pedig ok nem kispalyasok voltak a hajozasban.
Egyebkent utananeztem, a romaiak 410-ben uritettek ki katonailag Britanniat. A filmben emlitett Flavius Honorius vezetesevel. Az elso szasz betores 452 ben volt ( ez a film idosikja) amikor is Kentben fellazadtak a helyi briton kiraly ellen a segitsegkepp behivott szasz katonak. Aztan a Badon Hill-i csata ami szinten benne volt a filmben ugy 510-ben jatszodott, a Camlan-i csata meg 544ben ( ez mar nem volt benne a filmben )
A masik meg az, amin csodalkoztam, hogy a Museum of Londonban azt lattam, hogy a romaiak kivonulasa utan a varosfallal korulvett City of London teljesen kiurul 300 evre, csak a vikingek idejen nepesedett be, akkor is a mai Aldwych kornyeken, tehat nem a Cityben. Tehat en azt hittem, a romai behatas teljesen megsemmisult a IV-V. szazadban.
Csak katonailag, a provincia lakosságának áttelepítésére nem volt lehetőség, részben kapacitáshiány miatt, részbem, mert már nem volt hová" tegyük hozzá, nem is volt minek. A lakosság túlnyomó többsége ellatinosodott bennszülött volt. Nem is akartak elköltözni.
383-ban volt egy kisérlet, amikor is néhány kelta törzset római irányítással áttelepítettek a Csatornán. Miattuk hívják Bretagne-t Brittany-nak, ugyanis ott telepedtek le, a még szintén nem annyira romanizált kelta armoriak nyakára." Lehet, hogy volt ilyen kísérlet, de ezt én másképpen ismerem. Amikor a jüt-szász törzsek elkezdtek rendszeresen fosztogatni a keleti partokon, az ott élők menekültek át a hozzájuk legközelebb eső gall területekre, és mivel ők magukat teljes joggal briteknek nevezték (eredeti formája Inis Pridein, vagyis Brit Szigetek), tehát a megszáll területet Kis-Britanniának nevezték el. Armorica ennek egy tartományak. Ar mór annyit jelent, hogy tenger, vagyis a tengerparti területeket nevezték így. Bizonyítékképpen elmondom, hogy a kelta nyelvcsalád két nagy csoportra oszlott, a kontinens-keltára és a szigeti keltára. Mára csak ez utóbbi létezik, tehát a kontinensen beszélt breton nyelv is a szigeti kelta csoportba tartozik.
A szászok kelet felől támadtak. Az invázió súlypontja Kentnél lehetett, de a "jobbszárny" messze északon tört be." Ez annyira igaz, hogy Skócia síkföldi részén (lowland) már ezer éve az angol nyelvet beszélik annak ellenére, hogy az ott élők átvették a skót társadalmi berendezkedést és klánokba tömörültek. Amikor aztán 1066-ban Vilmos megverte II.Haroldot, számos szász család menekült a normannok elől északra.
Megnéztem a kerekasztalát, azt úgy 1000 körülre teszik keletkezési (készitési )dátumát.
Az ember ilyenkor mindig csalódik, mert amit elképzel ill. filmekben lát az messze nem ugyanaz mint a valóság.... egy kb 10 m átmérőjű fából készült kerek asztalka.. :-)
szemben a nagy márvány asztallal amit a filmekben mutogatnak :-))
"nekem volt szerencsém bejárni az állitólagos helyszineket"
Úgy érted, azokat a helyeket, ahová a romantikus utókor helyezte a legendát, ugyanis egyetlen beazoniosítható helyszín sincs. Még Camelot helyéről is vitatkoznak, Bretagne-tól Walesig mindenki igényt tart rá.
