Az állam (a honvédség) tulajdonában van 1913 óta. Most is az államé.
Korábban városparancsnokság, majd tüzérmúzeum volt benne, de aztán a katonák kiürítették a leromlott állapotú, tetőcserére és fűtéskorszerűsítésre szoruló épületet.
A kastély 1993 óta üresen állt.
Az épület bérleti jogát - figyelem, nem az épületet! - a Trianon Múzeum Alapítvány szerezte meg 10 évre, 1 forintért.
Ennek az alapítványnak a kuratóriumi elnöke volt akkor (ma már nem) Bayer.
"...az alapítvány tanácsadó testületének tagjai között olyan elismert szakemberek vannak, mint Ormos Mária akadémikus, a korszak vezető kutatója."
"Az alapítvány amellett, hogy tíz évre egy forintért kapta meg a műemlék épület bérleti jogát, a szerződésben azt is vállalta, hogy három éven belül 214 millió forintért felújítja a kastélyt, és megvalósítja az épületben a tervezett kiállítást a Kárpát-medencéről és Trianonról."
A kastélyt felújították és 2004. június 26-án megnyílt a Trianon Múzeum.
” Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, akkor szállj le róla!”
A menedzserek azonban gyakran kigondolnak más stratégiákat is:
1. beszerez egy erosebb ostort. 2. Lecseréli a lovast. 3. Azt mondja: “mindig is így lovagoltunk.” 4. Felkeres helyeket, hogy lássa, hogy lovagolnak máshol döglött lovakon. 5. Kitágítja a minoségi standardokat a döglött lovak meglovagolására. 6. Létrehoz egy task force-ot a ló újraélesztésére. 7. Szervez egy tréninget, hogy jobban tudjanak lovagolni. 8. Összehasonlítja a különbözo módon meghalt lovakat. 9. Megváltoztatja a kritériumokat, amely szerint a ló halott. 10. Külso embereket vesz fel, hogy ok lovagoljanak a döglött lovon. 11. Megállapítja, hogy “nem lehet egy ló annyira döglött, hogy ne lehetne azt megülni”. 12. Pótlólagos eszközöket szabadít fel, hogy a ló teljesítményét növelje. 13. Készít egy tanulmányt arról, hogy léteznek-e olcsóbb tanácsadók, akik megállapítják, hogy a ló tényleg döglött-e. 14. Megállapítja, hogy az o lova “jobban, olcsóbban és gyorsabban” döglött. 15. Átdolgozza a teljesítményszempontokat a döglött lovak számára.
Kamuti Jenő, a MOB főtitkára a következő helyreigazítási kérelmet küldte el Vince Mátyásnak, az MTI vezérigazgatójának:
"Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének augusztus 7-én tartott rendkívüli üléséről a Magyar Távirati Iroda valótlan megállapításokat tartalmazó hírt tett közzé és ezzel a közvéleményt félrevezette. Különös, hogy a közszolgálati hírügynökség általános gyakorlatával ellentétben magát megnevezni nem kívánó személy nyilatkozatára hivatkozzon. A nekem tulajdonított kijelentést: „az elnök szavát adta, hogy legkésőbb december 9-ig lemond tisztségről”, sehol sem tettem, így ennek megfelelő helyreigazítást követelek. A Magyar Olimpiai Bizottság, mint kiemelt közhasznú civil testület, joggal várja el a hiteles, a közszolgálati hírügynökség feladatának megfelelő tájékoztatást a Magyar Távirati Irodától. Amennyiben helyreigazítási követelésemnek nem tesznek eleget, megfelelő helyen jogorvoslatot kérek. "
Unoweb – On-line
2002. 01. 28.
Pályázat a minimálbér-emelés terheinek kompenzálására A magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb vállalkozása ebben a kormányzati ciklusban a minimálbér jelentős emelése, ezért fontos a kabinet és az üzleti szereplők számára, hogy az emelés pozitív hatása is érvényesüljön - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter közölte: a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) döntése alapján pályázatot írnak ki a 2002. évi minimálbér-emelés miatti többletköltségek ellentételezésére. A pályázatokat 2002. február 15. és március 18. között lehet beadni. A MAT május 15-ig dönt a rendelkezésre álló 15 milliárd forint felhasználásáról, a rászorultság és a normativitás elve alapján. A miniszter elemezte a minimálébér-emelés gazdasági környezetét. Utalt arra, hogy a vállalkozói szektor egy részénél többletterhet jelent a minimálbér-emelés. Az erősödő forint az exportáló mikró kis- és középvállalatok számára jelentős többlet terhet eredményezett, valamint a 2001 második felétől tapasztalható világgazdasági recesszió érződik az üzleti szektorban is. Matolcsy György szólt arról, hogy a negatív hatásokat a kormány igyekszik ellensúlyozni. A recesszió elleni küzdelemben a fogyasztói keresletet növeli és az állami beruházást dinamizálja. A miniszter szólt arról, hogy 2001-ben a reáljövedelem - a reálkereset és a családi kedvezmények - 8 százalék felett nőtt és ez a tendencia az idén is folytatódik. A miniszter elmondta, hogy 2001-ben a minimálbér 676 ezer főt érintett, ebből 490 ezer a versenyszférában, 186 ezer a közszférában dolgozott. 2002-ben az 50 ezer forint minimálbér-emelés 880 ezer alkalmazottat érint, közülük 660 ezren a versenyszférában, 220 ezren a közszférában dolgoznak. Parragh László,a Magyar kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar gazdaság szereplői üdvözlik a minimálbér-emelés többletterhének ellentételezését. Emlékeztetett arra, hogy a minimálbér-emelés kapcsán nagy viták voltak arról, hogy mekkora terhet jelent ez a vállalkozásoknak. Parragh László, utalt arra, hogy a munkanélküliek aránya 12 százalékkal csökkent és nem nőtt jelentősen a részfoglalkoztatás. A kamara elnöke kiemelte, hogy tavalyi 2 milliárd forinttal szemben az idén 15 milliárd forint áll a minimálbér-emelés többletköltségének kompenzálására, és bővül a támogatásra pályázók köre. A támogatást még az első félévben kifizetik. Parragh László a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány és a kamara között szoros együttműködés van a vállalkozások érdekében. Az 50 ezer önkéntes kamarai tagot tömörítő kereskedelmi és iparkamara fontosnak tartja, hogy a kormány a kereslet növelésére is nagy hangsúlyt helyez
Netlap – Online
2002. 01. 28. 15 milliárd támogatás a minimálbér emelése miatt Február közepétol lehet pályázni
Jövo hónap közepétol lehet beadni a pályázatokat a minimálbér-emelés miatti terhek enyhítésére. Tavaly 1,8 milliárd forintot adott az állam, idén több mint hétszeres összeg áll rendelkezésre. Erre az évre az Országos Munkaügyi Tanácsban született megállapodás szerint összesen 15 milliárd forintnyi támogatás áll rendelkezésre a munkaeropiaci alapból arra a célra, hogy a vállalkozásoknak a minimálbér emelésébol származó terheit enyhítsék. A vissza nem térítendo pénzre az idén is pályázni kell az illetékes munkaügyi központokon keresztül. Létszámtól függetlenül mindenki pályázhat, beleértve a fo foglalkozású egyéni vállalkozókat is.
Az elbíráláskor a rászorultság és a normativitás elve érvényesül, vagyis, mint ahogy a gazdasági miniszter, Matolcsy György elmondta, az pályázhat, akinek az élomunkateher növekedése meghaladja a tb-járulék csökkenésébol eredo elonyt. Azt, hogy milyen arányban vállalja át az állam a terheket, vagyis hány százalékban, ez május 15-én derül ki és ezt a százalékot fizetik ki mindenkinek. A megítélt támogatásokat az ígéret szerint még az elso félévben utalják. A pályázatokat egyébként február 15. és március 8. között fogadják be, vagyis a vállalkozásoknak elore kell számolniuk, kalkulálniuk. (Krónika
Gyerünk, Magyarország! ... Csináljunk egy olyan országot, ahol... mi is lesz, gyerekek? Na, ezt most vitára bocsájtjuk. Magunk nem dönthetünk, mi a franc legyen azzal a temérdek pénzzel, aminek rövidesen tulajdonosai leszünk... Döntsünk közösen! De gyorsan ám, mert mert nektek hat évvel tuti, hogy kevesebb lesz... Addig viszont, amíg el nem döntjük - közösen, persze -, addig érvényesek az én döntéseim... Tudom, hogy ezeknek nem örültök. Tudom, hogy ezzel sokaknak rossz lesz. De tudom, hogy éppen ez benne a jó. Gyerünk, Magyarország!
1.) Van egy, a férjemmel közös bt. Tevékenységi körét már most kiegészítem az ingatlan-hasznosítással, cégbíróságon bejegyeztetem.
2.) Saját nevemen megterveztetem a ház központi fűtésrendszerének korszerűsítését.
3.) A bt. szerződést köt velem és a férjemmel, hogy a közös tulajdonunkban lévő családi ház fűtési rendszerét a bt. hasznosíthatja. Szerződésünk határozatlan időre szól.
4.) Ezután a bt-nek én és a férjem nyújtunk 1,5 millió forint kölcsönt. A könyvelő ezt szépen lekönyveli.
5.) A bt. a fenti kölcsönből bevásárol, megveszi a kazánt, a radiátorokat, stb., alvállalkozóval elvégezteti a központi fűtés kiépítésének munkálatait.
6.) Ha a bt. elkölti az 1,5 millió forintot, akkor visszaigényel 300.000,- Ft áfát az állami költségvetéstől. Így ténylegesen a ház fűtési rendszerének kiépítését 1,2 millió Ft-ból megúsztuk.
7.) Bár a kazán, a radiátorok, a csövek, ahogyan a ház kéménye is, a családi ház tulajdonosaié, vagyis az enyém és a férjemé, azt mégis a bt. hasznosítja.
8.) A hasznosítási szerződés alapján átíratjuk a gázszámlát a bt. nevére, így már nem mi, hanem a bt. fogja azt fizetni, az áfa pedig jön vissza a családnak.
9.) Néhány év múlva, amikor a bt. könyveiben el lehet kezdeni a fűtési rendszert amortizálni, adásvételi szerződést kötök az unokatestvérem kft-jével, amely megveszi a bt-t. Ezt megelőzően 25 %-ot papíron megveszek az ő kft-jének üzletrészéből, tehát itt is tulajdonos leszek.
A kft-ben így lesz mondjuk 3 millió forintnyi üzletrészem mégpedig 1,5 millió Ft készpénzben. Ez az 1,5 millió forint lesz a bt. vételára. Így a bt. már visszafizetheti nekem és férjemnek azt az 1,5 millió forintot, amit a tranzakció legelején kölcsönadtunk neki.
10.) A fűtési rendszer hasznosítási joga természetesen az unokatestvérem (és kisebb részben az én) kft-jében marad, s így már az unokatestvérem kft-jének könyveiben is csökkenthetjük a kft. társasági adóalapját, mert hogy a fűtési rendszert tovább hasznosítjuk, tehát azt tovább amortizálhatjuk.
11.) Természetesen én és a férjem, csakúgy, mint Dobrev Klára nagy tehetségű kémleány, ingyér adjuk át a bt-nek a családi házunk fűtésrendszerének hasznosítási jogát. Egy rohadt buznyákot nem fogunk kérni magunktól, hogy magunknak ne kelljen fizetni.
A Fittelina-mozgalom célja, hogy minél több magyar családot megmozgasson, és végre kivergődhessünk mély nyomorunkból.
Tudomásom szerint rengeteg kisvállalkozás, betéti társaság létezik. Ha egy-egy család nem csinál többet, mint a családi bt-jével köt egy hasznosítási szerződést a háza fűtési rendszerére, vízvezetékrendszerére, stb. akkor átírathatja saját nevéről a bt. nevére a közüzemi díjszámlákat és a bt. annak áfáját visszaigényelheti.
Így lesz olcsóbb 20 %-kal a magyar családok lakásfenntartásának költsége!
Semmi pánik emberek: ha október 30-ig senki nem lép, a MINISZTERELNÖK-nek meg kell bennünket védeni az adóhatóságtól!
Mi csak tőle tanultuk, hogyan kell a frankót megcsinálni!
Ja, hogy eddig úgy tudtuk: a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások GAZDASÁGI EREDMÉNY LÉTREHOZATALA céljából működnek… Felejtsük el!
Ezentúl minden gazdasági vállalkozásnak joga van HASZNOSÍTANI!.
Magyarország a szocialista-liberális kormányok kísérleteinek következtében ma a pénzügyi válság szélén áll, s a politikusok hibáit a becsapott választóknak kell majd az évek során megfizetniük –állítja A helyzet rossz című, terjedelmes elemzésében az Euro cseh gazdasági hetilap.
Az újság a hétfőn megjelent, legújabb kiadásában fő laptémaként több írásban is foglalkozik a magyar pénzügyi válsággal, amelyet Csehország számára is figyelmeztetőnek tart. Az anyagot a címlapon A pokolba Budapesten keresztül vezet az út cím alatt harangozza be. A vezető cseh gazdasági hetilap úgy véli, hogy a múlt héten elfogadott, drasztikus kormányzati intézkedéseknek, illetve a további, már előkészített lépéseknek semmi közük sincs a valódi reformokhoz – idézi a lapot a Világgazdaság online kiadása.
„Az eddig elfogadott lépések nem jelentenek mást, csupán hisztérikus pénzelvonást a lakosságtól és a vállalkozóktól. A távlat hiányzik” – írja az Euro. Megjegyzi: a kormányprogram abszolút ellentétben van a győztes pártok választási programjaival, s ennek a magyar demokrácia 16 éves történetében s talán világviszonylatban sincs előzménye.
Az újság kritikusan ír Gyurcsány Ferencről is: amikor a milliárdos Gyurcsány két éve átvette a kormány irányítását, pénzügyi géniuszként emlegették. Megígérte a közpénzek stabilizálását, majd totális csődöt mondott. A lap ugyanakkor idézi Demján Sándort, a TriGránit befektetőcsoport vezetőjét is, aki nyilatkozatában azt állítja, hogy a csődért mindkét politikai oldal felelősséget visel. A cseheknek nagyon oda kellene figyelniük arra, hogy mi történik most Magyarországon, mert Csehország ma nagyjából olyan helyzetben van, mint Magyarország 2002-ben – írja egy másik cikkében az Euro. A reformokat, amelyeket Vladimír Spidla vagy Stanislav Gross kormánya is csak mímelt, a Paroubek-kabinet mélyen eltemette, a választások előtti adakozásával pedig tízmilliárdokkal növelte az állami kiadásokat.
Mesterházy Attila dr. (SOSZ) , a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, az Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, országgyűlési képviselő
Warvasovszky Tihamér (Megyei jogú város), Székesfehérvár város polgármestere, országgyűlési képviselő
Szekeres Imre dr. (Triatlon szöv.), a Magyar Triatlon Szövetség elnöke, országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke
Toller László dr. (Megyei jogú város), Pécs város polgármestere, országgyűlési képviselő
csak már kikerestem mer tele lett a tőgyem azzal,hogy naponta 15 topikot hazudnak tele azzal,hogy ez a fidesznáci a mai napig sem volt hajlandó bemutatni az építési engedélyét.