Az 1545-ben elsüllyedt Mary Rose ról előkerült 137 hosszúíj átlagos húzóereje 100lbs volt. De azok 450 évet töltöttek a tengerben! A replikák húzóereje 150-200 lbs volt. A könnyű nyílvesszőt 330 a neheztet pedig 250 méterre lőtte el. Egy átlagos íjjásztól elvárták hogy percenként 10 célzott lövést adjon le ezekkel az íjakkal. 165 méterről illett eltalálni egy embernagyságú célpontot. A mester íjjászok pedig percenként 20 lövésre voltak képesek!!!
Ha valamit nem próbálsz akkor ???? barátaidhoz elátogatsz és remekül lehet kipóbálni a dolgokat, szó sincs arról hogy nem lehet de a barátaid mit mondanak az íjászatról, könyyű vagy nehéz dolog ,,,, mekkora a lövésszám ami szerinted már íjászatnak számít ??? 60IBS íjal tíz lövés ???? vagy mennyi... mert száz alatt nem lövés... vagy anno tizet löttek aztán mentek a szaunába??? íj anyaga... hát lehet hogy csak a vita kedvéért vitatkozunk mert nem beszéltük meg milyen íj... a mai szóhasználattal élve laminált ill. rétegelt íjakról beszélsz ??? vagy most miről beszélünk...csak ugy általában az íjakról vagy ???? mert íjak voltak pl.Dél Amerikában is nem, meg északon az indiánok által használva
Ez tetszik... ez a nézetek ütköztetésének a lényege...
kérdezem te íjászkodsz ??? akár lovon akár gyalog .... kérdés, hogy mit is nevezünk "nehéz vértnek"? :) ez a lényeg... szkita ábrázolásokon lehet látni un. pikkelypáncélokat, ha nem tévedek ez bőrre vart fém ( hogy milyen fém nem felismerhető) lemezek, ezek a vértezetek láthatók az alán szarmata lovasokon is, sőt ott még a lovon is... mongol források mondják a mongol vértek kettő réteg marhabőr összeragasztva mily meglepő kátrányos anyaggal és fém szegecsekkel, elötte felfőzve és formára domborítva... ez bármily meglepő de ott az adott viszonyok közt prima védelmet adott a lovasnak, nyíl,kard más kézi fegyver ellen, és nem gátolta a mozgásban lovast, és nem is volt nagyon nehéz.. Ha ez a vértes lovasság akkor, bocsi ugyanazt a kaput döngetjük, ebben a vértben lehet sőt lőttem is...
hát a szaru.... a török íjakon is van szaru (a mongol íjakon meg mind) ez a gyártási mód különbözteti meg ezeket az íjakat pl. a longbowtól...
karika láb a mai embereknél... igazad van én tévedtem, a mai emberek már nem nomádok abban az értelemben hogy Mongóliában mikor jártam akkor bizony motorral közlekedtek a középgeneráció már legálább is.. meglepő mi? a mai embereket bűn összehasonlítani az anno élt emberekkel, bármennyíre is nomád az a mongol vagy kazah pásztor már gyilkolják le a szomszédai ha netán motorozik és nem lovagol ( ha érted mire gondolok... az a kor más embereket kívánt...)) kis türelem az utánna nézésnek mert tényleg utánna kell néznem...
nem cenzor vagyok, hanem moderátor. Nekem nem az a feladatom, hogy lángpallossal álljak a fórum előtt, és aki hülyeséget mond, azt kaszaboljam le.
Tőlem nyugodtan hozzászólhatsz ott akármennyi nickeddel, ha normális hangnemben teszed azt, mert amit tegnap este műveltél ott, az minden, csak nem normális kommunikáció. A kitiltás pedig pontosan arra volt jó, hogy ezt figyelembe vedd.
háát az anyag.. az eléggé egyforma, ugy tudom... mégpedig( reflexről beszélve) juhar mag, külső réteg állati inak, mert ez nyúlik, belső réteg szarulemez mert ez pedig tömörödik a belső famag pedig semleges összekötö anyag, a szaru tárolja az energiát a collagén hozzá nyúlik fesztelenitéskor pedig mint egy " emlékező fém" a szaru visszanyeri eredeti alakjátamedig az ideg engedi, a kazah és mongol mesterek pedig a mai japán kardkovácsokhoz hasonlóan sok sok munka árán jutottak el oda hogy nagy biztonsággal állithato a régihez hasonló modon készitik íjaikat ( nem a Tesco polcaira természetesen )
ostromnál mozogni... nem árt ha az ember nem mereven áll a védők próbálkozása elött.. a gyorsan mozgó csapatok előnyben voltak
karika lábak.... a Hortobágyon láttan vén csikóst, háát jobban mozgott lovon vagy akár biciklin mint gyalog, a hunoknál vagy más pusztai népeknél itt állattartókra gondolok most is fellelhető a karika láb.. tv-ben dokumentum műsorokban látni hogy egész apró gyerekek nyeregben biztosabban ülnek mint az anyaföldön mozogva... egy lovasem- bert megkérdezve aki az egész napját nyeregben tölti lehet karika láb...
mongolokról olvastam hogy ( majd utánna nézek ) hogy pl. az oroszoktól mikor kényte- lenek voltal leszálni a lóról mert sürü erdős terepre menekültek az orosz gyalogosok vereséget szenvedtek, elfujták őket az orosz harcosok, taktikájuk épp ezért az volt hogy körbevették a vitatott területet aztán vagy felégették vagy megvárták mig előjönnek
páncélos lovasok ..... az avarokat ( nehéz páncélos csatalovassággal rendelkeztek ) a frankok megállították, Baján kagán idejében.... békét ill. megnemtámadási paktumot kötött a frank királyal.... de... lovasíjász csak könnyü börpáncélos lehetett mert nehéz vértben lőni lehetettlen ez tapasztalat mondatja velem, tehát egy megfelelő számú kellően kiképzett( márpe- dig miért ne lett volna kellően kiképezve hisz a mongolok is körvadászaton gyakorolták a háborut) íjakkal felszerelt sereget nyílt területen lehetettlen volt megállítani.
egyébként ez a magvas bszélgetés nagyon kedvemre van....
"A páncélosokat igenis leverték ezek is. Ha az ominozus angol-francia ütközetre gondolsz az is igaz. De az angol lőtáv ott is csak max 190m volt. De ez is elégnek bizonyult a gyözelemhez."
Nem, az összes egykorú forrás megjegyzi, hogy a Agnicourtnál az angol íjjászok a nyilaikkal számottevő kárt nem okoztak a franciáknak. A nyílvesszők egyszerúen lepattantak a páncélról. Az egyetlen hatása az volt hogy feldühítették a franciákat akik szervezetlen rohamba kezdtek.
"A angol íj késői kreálmányról pedig csak azt hogy már Julius Caesar britanniai hadjárata.."
Igen. A legrégebbi angol hosszúíj, ami gyakorlatilag megeggyezik a maival ie 2665-ből származik. (Az angoloknak remek dendro adatbázisuk van onnan ez a pontos adat).
Nekem ugy rémlett hogy a kisérlet során bábura szerelt sisakról beszéltek a Kassainál.
hun íj... rekonstruált íjíkról lévén szó igazad van, nincs eredeti íj....kvázi régészeti adatokra támaszkodva töprengte ki pár ember.... sok adat van az anyagokra gyártásra a tv-ben pedig láttam egy mongol vénséget aki ma is a réges régi módszerrel gyártja az íjakat
longbow..... ma is gyártott fegyver,.. olyan anyagokból is mint régen, magyar íjakat is gyártanak hagyományos anyagokból ( ár: 270 000 ezer forint .... Grózer a gyártó ) a lemérést pedig Grózer, Kassai, Szőllősi, Szalóky stb végezték még anno...
török távlövők...... igy igaz... török íjak szerencsére sok fennmaradt eredeti is. még a mai anyagokból gyártotak is rendkívül gyorsak robbanékonyak rendkívül hajlított "c" formájuk miatt....báe azt had tegyem hozzá hogy a régi időkben nem kommersz íjakról beszélünk hanem a megrendelőre szabott fegyverről,
ostrom..... igaz.... bár a feljegyzések nem említik hogy leszáltak volna... belegondolva a gyalogos alulról felfelé lő, a védő pedig felülről lefelé, ( tüzérségnél is azonos kaliberü ágyuknál a fenntról lövők előnyben voltak) ebben az esetben fegyver fed le nagyobb területet... nagy tömeget amivel érdemes nyillal várat ostromolni gyalogosan nehéz mozgatni... hozzávéve a hunok hát ugymond karika lábait nem gondolom hogy gyalogosan remekeltek....
volt gyalogság... a meghóditott népek fiai( ágyutöltelék) mongoloknak is kinai gyalogság, de nem hiszem hogy egy igazi mongol nagyon gyalogolt volna...
asszirok.... azért rakták szekerekre, mivel az asszirok támadó militáns nép volt rájöttek hogy ez igy hatékonyabb... ebből adódóan a támadó taktikát stratégiát fejlesztették....( nem mindenki most sem harckocsizó)
páncélosok a lovasságnál... igen van... perzsa halhatatlanok,avar csatalovasság, türk páncélosok, mongol vértesek kinai páncélokban.... az avar kagánok csatalovasai csatadöntők voltak, a harc végén, mikor már nem mozoghattak az ellenség sorai mert a könnyülovasok megszoritották őket... a bizánci nehézlovasság is ilyen volt.... jó példa a könnyülovas és a nehézvértes összegyúrására Belizár lovassága...
sajnos ezeket a dolgokat így ebben az irásos formában nehézkes jól kivesézni... de érdeklődve várom további irásodat aztán majd ütköztetünk... szia...
Ja, amúgy nem megy be a buksimba, mire jó felnőtt emberek közt ez a kitiltósdi... Két perc alatt már bent is voltam másik nickkel. De ne féljenek se a moderátorok, se az ott hőzöngő fúdenagyonokosvagyok Nyúl Bélák: többet nem fogok beírni a topicba.
Majd az idő eldönti, kinek volt igaza.
De előre szólok: jobb, ha vesznek némi napolajat, mert nagy égés várható....
Élek a gyanúval, hogy kitiltottak az 50 ezer éves a magyar írásbeliség című fórumról...
Álljon ez itt kommentár nélküli mementójául annak, hogy bizonyos áltudományoskodó rétegek hogyan próbálnak tűzzel-vassal utat törni a talán bizonyítható, de általuk bizonyítani nem igazán akart és eleddig bizonyítani nem is tudott téziseik előtt.
Ez így igaz ezt senki sem vitatja. A merevszarvú reflex íjak korában is voltak íjászok nyugaton.A páncélosokat igenis leverték ezek is. Ha az ominozus angol-francia ütközetre gondolsz az is igaz. De az angol lőtáv ott is csak max 190m volt. De ez is elégnek bizonyult a gyözelemhez. H az ellenség nem ér el a fegyvereivel akkor már nyerő vagy. Ott a 190m elég volt. De sajnos azt kell mondanom és ez nem feltételezés hanem bizonyított tény a visszacsapó reflexíjak hordtávolsága 250-300m-ig terjed. Levéltári adat ( adománybirtokról, ziámet adomány ) hogy janicsár átlőtte a Boszporuszt. Hát az 720m. Nyílhegy::: vértes ellenségre nem madárlövő ( félhold alaku ) heggyel lőttek. A angol íj késői kreálmányról pedig csak azt hogy már Julius Caesar britanniai hadjárata alkalmával az ott lakó kelták efféle íjakkal lődözték a római legiosokat. Ezek a távok sajnálom de bizonyított tények. Én különben ezzel foglakozom.( honfoglaló lovasíjászat)
Mivel mindenevő vagyok, szívesen olvasnék ezekről a dolgokról.Mármint hogy a hunok gyalogos harcmodort alkalmaztak az európai csatáikban.sajna én eddig csak az ellenkezőjéről olvastam. A volgán túli hun birodalomban Balamber hun nagykirálynak nem is volt még gyalogsá- ga.Nem volt rá szükség mert akikkel addig összeakadtak lovas népek voltak.Szarmaták jazigok,aorsok, jüecsik stb.A Volga átlépése után a gótok leverésével lett gyalogos haderő.Bár a gótok felerészben lovasok voltak.A germán népek(gepidák,szkirek,marko- mannok,turcilingek stb) hódoltatása hozott gyalogosokat. Úgy tudom a szkita szó maga is íjfeszítőt jelent. A keleti s nyugati római birodalomrész is lovasíjász mivoltuk s ezt magas fokon való művelésük miatt kérte fel oly sokszor a hunokat segitségül. Galliában Attila nagykirály ostromot is nem egyszer lovasíjászokkal végeztetet.Napokig lötték a várat amig nem volt elegendő fegyveres a megmászás elhárítására. Ami a parthusokat illeti legyőzték ők a legiokat többször is. Amiket írtam adatokat az íjakról nem fiktiv adatok ,bizonyított számok.Lőtáv stb... Az íjak ereje: 42IBS mongol íj 150-160 m, 45" lövésszög.A hunok 60IBS alatt nem használtak fegyvert, csak gyerekek. A páncélról: megfelelő találati szög esetén ( közelharcról beszélünk, ami lovasíjásznak 50 m. ) egy 60IBS reflexíj képes bezuzni a katonai rohamsisakot. Ez ki van próbálva bizonyitva. Az is tudott aki volt katona tudja hogy a katonai rohamsisak képes kivédeni a pisztolyból leadott lövést is.Itt is a találati szögről beszélünk. A hegyekről: nyilván nem madárheggyel( félhold alaku) lövöldöztek vértes ellenségre. Több forma van a vértezetek ellen, létezett kifejezetten sodronying törő hegy stb... Lovasíjász népek ( mint amik voltak a szkiták is, a leletek alapján ugyanis igy van) gyalogosharcról beszélni annyi mint a mongolokat gyalogosíttani. Ezt valószínü nagyon kikérné magának Dzsingisz bogdo,Szubudaj Bagatur vagy Dzsebe nojon Mukhali vagy mások.
Az angol hosszúíj pedig egész remek találmány , bár elég késői kreálmány.Amit már a reflexijak nem tudtak , később ezek a hosszúíjak megtették.Földhöz szegezték a páncélos lovasságot.Sok függ a nyílhegyen is , ezt is sokat fejlesztették.A lőtávja meg szerintem nagyobb mnmt a reflexé.
Mégis, bár a parthusok ugyan először legyőzték a rómaikat. A következő 300 évben a rómaiak akkor rabolták ki a parthus főváros amikor nem szégyelték. Úgy néz ki a háború nem csak matematika. Talán a páncél amit nem tudott átütni a nyílvessző, talán más miatt.
Európában a hunok a könnyűlovas íjjászokat legfeljebb fosztogatásra használták. A nagy csatákban mindig rengeteg gyalogossal és európai módra harcoltak. A magyarok bár remekül használták a könnyűlovasokat hódítani azzal a fegyvernemmel nem lehet. Főleg nyugat európában nem.
Hát sajnos igen, ez az eső dolog valóban nagy ellensége a lovasíjásznak, meg minden íjásznak. Sajnos ez történt a Lech mezei csatában a magyar nyéki horkával Bulcsuval, vagy később a hódtavi csatában IV. László idejében a kunokkal. Megáztak az idegek. A gyalogosok lemennek teknőcbe ... ez jó védekezés... csak egy baj van vele. Ha teknőc alakzat akkor mozgás, gyors mozgás elfelejthető. Ha tényleg teljes teknőc akkor a védelem akadályozza az saját íjászokat a kilövésben. Ha lassu mozgás akkor már félig vert állapot, hacsak vissza nem vonul a teknős alakzat valami erdős sziklás terepre. A kézifegyvereknél pedig ötven méter szerintem a max. táv. Már amennyire a nehéz lándzsát szekercét dobni lehet. Egy lovasíjásznak az ötven méter pedig a közelharc. Ötven méteren belül a páncél résein belövöldöztek. Amenyit pedig a védekező teknőc alakzat miatt a saját íjászok leszedtek a lovasok közül... hát ezt hívták a cél érdekében meghozandó áldozatnak.
Na ezt most nem értem. Az íjászatban keleti és nyugati harcmodorról beszélünk. A keleti nagyállatartó pusztai nomádok általában lovasíjászok. A nagy területek, állatok felügyelete szükségessé tette a lovak használatát. Ha van ló minek gyalogosan lövöldözni. Az asszirok is szekerekre rakták az íjászaikat. Gyorsabb eredményesebb. Szkiták,perzsák,hunok,avarok magyarok mongolok és ált. a türk népek mind lovasíjászok voltak.Könnyülovasok bőrpáncélban. Gyorsan mozogtak. Ezzel szemben nyugaton még az angol longbow íjászok elött is gyalogosok az íjászok. Germán,gót népeknél, a rómaiak a szír íjászokat szintén lovakra ültették. Namármost a keleti pusztai lovasíjászok visszacsapó reflex íjakat használtak. A nyugati íjászok pedig mindig is az egy tömbből készitett a feszítés irányába hajló íjakat gyártottak.( lásd. longbow íj .. angol hosszu íj..) A reflex íj tette a keletről nyugat felé nyomuló nomádokat legyőzhetettlenné. És miért ??? A nyugati íjak bármennyire remek fegyverek voltak a maguk nemében lő- táv tekintetében alulmaradtak a keleti reflex íjakkal szemben. Egy longbow bár remek fegyver 150-190 m. messze lőtt, minél nagyobb a terület belövő szög annál kisebb a táv, bár az átütőerő növelszik. A keleti reflex íjak ezzel szemben terület belövésnél 250 métert is túlhaladták.Na most bármekkora egy lovas ha ezt a távot ami keleti harcmodornál 220-250 méternél kezdődik a gyalogos íjász nem tudja átlőni, mit talál el??? Ha meg keleti íjász valami katasztrófa miatt leszáll a lováról, akkor azt már a halál nyaldossa. Ugyan ő is ellő 250 méterig, de lovas kollegája lőtávjához hozzáadódik a vágtató ló mozgási energiája, ha ez jó esetben csak öt méter akkor megint csak a gyalogos marad alul.
Ugya azért a gyalogosok is használhatnak íjjat? A lovas a lovával (pláne egy lovas hadsereg) pedig k.rva nagy célpont. Egyetlen nyílvessző pedig harcképtelenné tud tenni akármilyen lovat.
Aztán itt van a híres kompozit íj. feszítőereje kb ugyanakkora mint az angol hosszúíjnak. A távolságirekordot a kompozit íj tartja, de csak mert a nyílvesszők súlya így átütőereje is kb fele annak amit a hosszúíjjakban használtak (ott fontos volt hogy átmenjen a páncélon). Viszont párás éghajlaton, esőben a kompozit íj szétesik. A ragasztáshoz használt enyv vízben oldódik ugye.
Szia mindenkinek aki irogat a fórumba.Most találtam és nagyon tetszik.Még nem olvastam el mindent ezért bocs ha már valaki írt arról amiről akarok.. ( elsőre ) Olvastam egy gyalogos lovas összehasonlítást. Nagyon jó. Ehhez csak annyit tennék hozzá ( magyarokról lévén szó, meg általában íjfeszítő népekről ) egy ezred lovasíjász kellően kiképezve, tízszeres gyalogos haddal is sikeresen mérkőzik. Pláne ha a gyalogság nehézfegyverzetü., és a lovasságnak van kifutó tere a jobb és bal fordulóra, a gyalogság nem támaszkodik erdős területre. Akkor is kivitelezhető csak kicsit tovább tart.A lovasíjász ugye csak előre balra oldalt és hátra tud hatékonyan lőni egy 180' körben. A gyalogsági fegyverek ( hajító )kb. ötven méteren belül halálosak. Hát aki eldobja a szekercét ötven méterre. Az ötven méter a lovasíjásznak még közelharc. Ötven méteren belül 180' körben a cél magasságától távolságától függetlenül egy vágtató ló hátáról el kell találni.Itt ugye emberi méretekről beszélünk, ezért nem mondtam a cél nagyságát.Magyarán a lovasíjász kilovagolja a gyalogos szemét az meg nem tud tenni ellene semmit. Így jártak a gótok a hunok ellen a volgai csatában. Na most... azonos számú, azonos termetü lovak,emberek azonos fegyverzet( íj, könnyűvért stb.. ) egyforma kiképzés, tehát minden azonos csapat mérkőzéséből na- gyon valószínű hogy az előbb vágtába ugrató csapat jön ki győztesen. Azért mert a 45' szög alatt maxra. feszített fegyver lőtávjához még vágtató lovak mozgási energiája is hozzáadódik. Ha ez csak két méter is akkor is messzebre lőnek. Terület belövésnél pedig a méter is számít. Egy hatvanszor-hatvanas két méter magas kifeszített kötélen kell átlőni, gyakorlásképp. Ekkor pedig már az egy méter is győzelemhez vezethet.
A KAFTÁN lehet, hogy Európában a magyarok által lett igazán ismerős, de nagyon régi öltözet.. Meglehet, hogy annakidején a SZKÍTÁK és a HUNOK terjesztették el KÍNA felé is...
Ahogyan a rovásírást, az összetett reflexíjat, vagy korábban a kereket és az ekét is...
Tegnap találtam a neten egy hülye felsorolást, aminek az a konklúziója, hogy a magyarok találták fel a spanyolviaszt...
HÁT NEM.
Szép lenne, de nem. Én is magyar vagyok, szeretem a hazámat, de tudományos adatokat, tényeket nem a hasamra csapva és hazafias érzelmeimre hallgatva szoktam közzé tenni... (Illetve nem így tennék, ha kutatással foglalkoznék.)
Az öregek sokszor mondják: a franc essen beléd. Francia betegség, vérbaj, melyet az újvilágból hurcoltak be, és a francia hadjáratok idején terjedt el Európában.
DE NEM AZOK A KURVA FRANCIÁK TENYÉSZTETTÉK KI EGY PÁRIZSI LABORATÓRIUMBAN!!!
Ha a magyarok vándorlásaik során mindenfélét hurcolásztak, elterjesztettek (szokásokat, viseleteket, motívumokat, nyelvi jel- és szókészletet), attól még nem feltétlenül tőlük származik az összes.
------------------------------------
Nyelvészet
A finnugrisztika évtizedekig görcsölt azon, hogy minden egyes analógiát megvizsgáljon, és RENDSZERBE helyezzen, mert ez az elmélet látszott a legvalószínűbbnek és leginkább igazolhatónak. Erre mit büfiznek ide a netre egyre sűrűbben?
"Tucatnyi idegen isten visel magyar szavakat, köztük a magyarok Istenének jelzőit név gyanánt (atya - Attis; egy - Odin; ősúr - Ozirisz, Assur; jó, javas - Jahve; él - Él; bél - Bél; anya - Anat stb.)"
Az fel sem merül a nagymagyar tündérvilágot az akadémia helyére illeszteni akarók mogyorónyi árpádsávos agyában, hogy a vándorló hunok-magyarok-kukutyiniak vették át ezeket a szavakat azoktól a népektől, akikkel érintkeztek?
Miért tudományosabb az, hogy fordítva történt?!
egy - Odin És a szláv OGYINról mélyen hallgatunk?! Az is egyet jelent, ráadásul sokkal jobban hasonlít a hangalakja az Odinhoz.
atya - Attis - OTYEC ???????????????????????????
Albánul, gótul, görögül... soroljam?!
És még van egy rakás hangzásbeli hasonlóság, ami ráadásul azonos jelentésű szavakat állít egymás mellé. De ezeknek semmi (bizonyítható) közük nincs egymáshoz: pl. Haus - ház
