Süpek Ottó szerint a gesta keletkezésének évszáma 1279, amit az iniciáléban rejtettek el archaikus arab számjegyek formájában. Süpek forrása az arab számírás XII. és XVI. század közötti fejlődését bemutató táblázat volt. Ennek kilencedik, XII. század végéről származó tabellája tartalmazza az anonymusi számjegyeket. ------
névtelen megadja a választ billa és baks személyében,akiket kunoknak mond...
a mű alapvető ideológiai mondandója - az egyesülés eszméje - ....
Dubois, pontosan rámutattál a problémára, mondhatni, a torkánál ragadtad meg a kérdést. Kíváncsiságból jöttem erre a topikra, mert nagyon sok dolog fúrja az oldalam Anonymussal kapcsolatban, és csalódtam, mert az eddigiek nem közelítenek a lényeghez. Persze, ebben közrejátszott időhídépítő témanyúzása.
Miért nem ír A1 a saját koráról részletesen?
Miért nincs nyoma az elődiratoknak?
Miért került sor az A1 A2 A3 krónikák írására, mi volt az ok ehhez?
Miben igaz és miben hamis a krónika?
Szóval érdemben valami ilyesmire vártam volna észrevételeket.
Legalább két előző krónika másolata az általunk Anonymus szerzőségével azonosított kódex.
Az első ősgeszta Taksony koráig terjedhet ki, és alaposan feltételezhetően azért, mert akkor élt annak írója.
A második geszta kora a III. Béla korának állapotleírásából következően a 12-13. század fordulója. (De: nem biztosan III. Béla a 'néhai jóemlékezetű...')
A világirodalom és a zenei kultúra nem egy ismeretlen szerzőt tart számon, és többnyire az "Anonymus" latin szóval szokták megnevezni őket. A mi Anonymusunk, a magyar honfoglalás történetéről latin nyelven író névtelen középkori krónikásunk személye még a művét nem ismerők tudatában is élénken él, főleg városligeti szobrának jóvoltából. Anonymus művének, a 250 éve felfedezett Gesta Hungarorum kutatásának már saját története van. A szerző kiléte azóta izgatja a középkorkutatók fantáziáját, amióta a XVII. században a bécsi Hofbibliothekba került kódex szövegét 1746-ban kiadták. A vita a szerzőségről többször fellángolt, és mindig holtpontra jutott. A kérdésnek könyvtárnyi irodalma van, szellemes, logikus és dilettáns magyarázatok garmadája. Mára mintha konszenzus alakult volna ki, hogy Anonymus valószínűleg III. Béla király jegyzője volt.
Már Cornides Dániel 1802-ben kiadott művében valószínűsítette, hogy III. Béla jegyzőjéről van szó, és történészek (Mátyás Flórián, Pauler Gyula, Hóman Bálint, stb.) sora bizonyította, hogy a szerző ismeretanyaga az 1200 körüli Magyarország társadalmi és politikai viszonyait tükrözi. Ennek ellenére mindig felmerültek vélemények, amelyek I., II., vagy IV. Béla korába helyezték a szerzőt. 1898-ban, Sebestyén Gyula foglalta össze "Ki volt Anonymus?" című könyvében, hogy III. Béla jegyzőjében, a Párizsban tanult Adorján mesterben - aki később erdélyi püspök lett - vélte felismerni Anonymust. Akkor ezt nem fogadta el a történetkutatás, de 1937-ben Szilágyi Lóránd a Századokban kiadta az Anonymus-kérdés revíziója című tanulmányát, amelyben kétségtelenné tette, hogy Anonymus III. Béla jegyzője volt.
A mű hangvétele világossá teszi, hogy P. mester világi pap volt, főnemesi rokonsággal, fénykorában a királyi udvarban élt. Jakubovich Emil véleménye óta elfogadott feltevés, hogy Anonymus francia egyetemen tanult, Süpek Ottó a gestában párizsias nyelvi elemeket is talált. A gesta 17. fejezete alapján Györffy György valószínűsítette először, hogy Anonymus az Aba nemzetséggel rokoni vagy baráti kapcsolatban állt, ugyanis feltűnően és kiemelkedő módon bizonygatja Istentől és ősi vérüktől való jogukat birtokaikra és rangjaikra.
Jakubovich Emil nyomán nyelvészeink és történészeink nyelvi jellegzetességek alapján a XII. század közepére helyezték a gesta keletkezését. Szilágyi Lóránd összevetette, Mátyás Flórián nyomán elindulva Anonymus társadalmi, gazdasági és diplomatikai vonatkozású kifejezéseit a korbeli Magyarországi oklevelek kifejezéseivel, és megállapította, hogy ezek együttesen csak a XII. század végére jellemzők. Pauler Gyula az Anonymus által ábrázolt Magyarország szomszédos országok viszonyát vette vizsgálat alá: ez csakis III. Béla korára jellemző. A mű 48 oldalnyi kéziratának írásmódját és hártyalapjait megvizsgálva szakemberek a XIII. század második felére datálják, tehát IV. Béla és Kun László korára. Ez azonban nem perdöntő, mivel a Gesta Hungarorum egyetlen ismert példánya az eredeti másolata is lehet. A P iniciáléról többen is felvetették, hogy a Magyarországon csak 1220 óta működő domonkos rendnek a szimbólumait ábrázolja. Süpek Ottó hívta fel a figyelmet a P betű felső öblében az O és V betűre: POV - Predica Orbi Vade (Menj, prédikálj a világnak!), ezek a domonkos rend jelszavának kezdőbetűi. Azonban ha a mű csak másolat, akkor ez csak a miniátor (kódexfestő) domonkos rendi mivoltára utal.
Általánosan igaz, hogy a tollforgatók műveikben ott mutatnak pontos helyi tájékozottságot, ahol maguk is otthon vannak, így Györffy György kutatásából kiderült, hogy Buda és Pest környékét mindennél jobban ismerte. Jakubovich Emil nézete szerint óbudai prépost volt, ami annyiban illeszkedik az általános nézethez, hogy a XII. század második felében gyakorlat volt, hogy a lelépő királyi nótáriusok, mielőtt püspöki székre emelkedtek volna, a gazdag óbudai prépostságot kapták meg. Anonymus még két vidéket ismert feltűnő módon: Csongrád-Pusztaszer és Sárospatak-Dél-Borsod környékét. Itt azonban királyi egyház nem volt, amit a kancellária tagjai elnyerhettek volna. 1186-tól 1211-ig nem ismerjük a budai prépostok nevét - volt ugyan egy hamisítvány, amely 1124-re tüntette fel Péter budai prépostot, de 1200 körüli formulában. Kancelláriai latinságunkban Erdély terra Ultrasilvanus megnevezéssel szerepelt, de 1190-től 1250-ig teljesen felváltotta a terra Transilvanus névalak. Anonymus a terra Ultrasilvanus alakot használja, így nem igazán vehető számításba, mint IV. Béla jegyzője, annál is inkább, mivel a mű minden vonatkozásában tatárjárás előtti állapotokat tükröz.
Marczali Henrik azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a honfoglalás kori kunok emlegetése Anonymus részéről csakis olyan időben történhetett, amikor a kunok nem számítottak ellenségnek, tehát azután, hogy IV. Béla betelepítette őket az országba. A kunokat 1200-ig emlegették cuni-nak, azután cumani-nak, és Anonymus ez utóbbi alakot használja. A Györffy György által emlegetett idegen udvaroncok elleni gyűlölet Kun László idején már fegyveres harcba csapott át, így Anonymus honszerző ősökhöz való ragaszkodása ebben az időben még indokoltabb. III. Béla idején avatták szentté I. Lászlót, aki kun seregeket űzött ki az országból. 1211-ben II. Endre azért telepítette be a Német Lovagrendet a Barcaságba, hogy védjék az országot a veszélyes kun szomszédságtól. Akkoriban a kunok zsákmányoló rablókat jelképeztek, és ez a helyzet csak a tatárjárás után változott meg.
Továbbá, III. Béla idején nem volt aktualitása, hogy az Árpád-ház ősének tüntessék fel a hun Attilát. Ez IV. Béla idején bukkant fel, Kun László idején, pedig már egyenesen Attila-kultusz uralkodott az országban. Anonymus, Álmos és Árpád Attilától való származásáról szól, visszaállítja az Attila örökségekénti honfoglalás gondolatát. Az is lehet azonban, hogy a Magyarországon a Nibelung-ének hatására ismertté vált Attila hagyományt már annak keletkezésekor, 1200 körül megismerték, és ennek hatására helyezte bele Attilát Anonymus a gestába.
Süpek Ottó szerint a gesta keletkezésének évszáma 1279, amit az iniciáléban rejtettek el archaikus arab számjegyek formájában. Süpek forrása az arab számírás XII. és XVI. század közötti fejlődését bemutató táblázat volt. Ennek kilencedik, XII. század végéről származó tabellája tartalmazza az anonymusi számjegyeket.
Mára az I. és II. Béla jegyzőjének feltételezhetősége tudományos érvek rostáján kihullani látszik, és akik IV. Béla jegyzőjének, a gesztát Kun László korában írottnak tartják általános ellenkezéssel találják szemben magukat. A III. Béla nótáriusának mondó nézet, Györffy György széles körű, aprólékos kutatómunkája révén végérvényesnek tekinti magát.
Igen, de lebbentől eltérő logikai úton jutottam idáig. Ha viszont le van írva az 1279, ez még pontosabb, és megerősíti álláspontom.
A bibe a kezdő P iniciálé fejébe írt grafikus díszítés. A különféle karistolások valóságban betűket és számokat jelentenek művészi fantáziával megalkotva.
Igazán érdekelne, miért gondolja valaki 17. századi hamisításnak Anonymust? Konkrétan, mi volt a szándék vele? Jót mulasson az utókoron? Hogy ez a finnugrizmus bizonyítéka, az nagyon mulatságos számomra.
Mióta Konstantinápoly Konstantinápoly?
"324-ben Constantinus elhatározta, hogy a Birodalom székhelyét átteszi keletre. Először Trójára vagy Thesszalonikára gondolt, ám választása a nagy múltú Byzantion görög városra esett, amely néhány év alatt kiépült új fővárossá, új névvel: Konstantinápoly."
És mi különös van abban, hogy ott görögök laknak? Már a I.e. 12. századtól úgy hívják magukat.
A Fekete-tenger valóban elgondolkodtató 1280 körül használva, de más eddig nem.
Nem, sajnos neem nincsenek gazdáim, még nem értem el oda, hogy súlyos kényszerképzeteimben kutyául érezzem magam :-))
Viszont a kérdéseket komolyan gondoltam. Ha ugyanis Anonymussal egykorú forrásokban szerepel ez a kifejezés, akkor érdemes lenne megvizsgálni néhány esetet:
Ha szerepel egykorú forrásban, ami eredetinek tekinthető, akkor az archaizálás meg van magyarázva, mint korabeli elfogadott jelenség.
Ha szeperel egykorú forrásban, ami nem tekinthető eredetinek, akkor meg kell keresni, hogy van-e közös gyökere Anonymussal. Ha nincs, akkor a vizsgálódásunk Anonymusra ézve nem állapított meg semmit. Ha van, akkor két forrást tekinthetünk nem eredetinek, és közös gyökerűnek.
Persze ez mind csak elméleti, hiszen számtalan buktató van (interpoláció, egyéb utólagos betoldás, másolási hiba stb) ez sajnos csökkenti az ember lehetőségeit.
III. Béla jegyzőjének kellett, hogy kapcsolata legyen a korabeli Bizánci császárral. Annak címét is ismerhette. De az kizárható hogy a 12. századból "imperatoris Constantinopolitani" alakban kapjuk meg. A 12. századi Grecorum uaz mint a 9. századi, vagy mint az ókori görögök a prológusból...
Nagy az űr az "imp. Const." és "P. litterátor" között...
12. századnál korábbi forrásokat nem olvashatott, amelyekben szerepelt a 'görög' kifejezés? Vagy nem lehet egyszerűen arról szó, hogy a közbeszédben 'görögként' emlegetett bizánciakat jelöli így meg, archaizáló latinnal?
Anonymus olvasott ember lehetett, kizárt dolog, hogy nem látott soha olyan, mára már elveszett forrás, amelyben görögöknek nevezték volna a térség lakóit.
Szóval, te is elfogadod az azonosítást, mint már korábban sokan mások.
Viszont, ha a szöveg 17. század eleji, több kérdés is felvethető. Például miért nem Tokaj, miért Tarcal „igen serény vitéz” nyargalászik a hegyen és kap nagy földet ? Hiszen a hozzáértők szerint a személyneveket helynevekből kreálta az író, az általad szorgalmazott időben már egyik név sem jelenett semmit. Arról nem is beszélve, hogy Tokaj vára jól kiépített erősség, az ottaniak bizonyára zokon vették volna a szomszéd településnek valók adományozást.
Persze, tudom, Anonymus a jövőnek írt, hogy majd jól összezavarja a hiszékeny jámborokat. :)
Németh György kutatásai nyomán elfogadottnak tekinthető, hogy aki Görögország nevű államot emleget az ókorral és a középkorral kapcsolatban, bizony a KORTÉVESZTÉS hibájába esik. Az 1615 táján, Bécsben író Anonymus is elkövette ezt a hibát. (Pl. 28., 38. fejezet)
