Igen ez jogos felvetés. A múlt század alapkönyvében (Raffay: Bútorasztalosság Szeged 1906) még ezt tanították: "minden kényelmas bútort tulajdonképpen annak a testméretei szerint és úgy kellene készíteni, a ki és a hogy azt használja."
Itt a minimum szabad magasság 65 cm a földtől, lapmagasság 78-82cm. Az un. szekrényes tér min . 60 cm.
Szép, kecses darabok. Nekem csak azzal lenne problémám, hogy a középső fiók miatt talán nem lehet betolni alá a széket úgy, hogy rajta is ülsz, és a szélessége sem elég hozzá, talán ennél az utolsónál igen, esetleg egy keskenyebb székkel.
Itt inkább arra gondoltam, hogy egy neves hagyaték részekén árverésen "megjelenni" értéknövelő és nagyobb vonzerő lehet a vásárlónak. Ha nincs is hozzá történet, mégiscsak "innen vagy onnan" való.
Akkor már inkább ez, de a kidolgozás finomsága itt is jóval erősebb.
A kép alapján - csak a külső és látható stílusjegyeket figyelembe véve - szerintem ez egy neobarokk női íróasztal. A készítés során – általában- fenyő alapon diófurnérozást használtak, tömör dió részekkel. Itt egy kecses - faragott cabriole lábakon álló 5 fiókos test, felette kétfiókos felépítmény (jelzésszerű légies cartonnier), esztergált lábakon - oszlopokon, összekötő polcelemmel készített - változat látható. Az asztallap írófelülete betétes (általában bőr vagy posztó).
A bútortípus alapja még a 18. századi francia mesterek keze nyomás kialakult bonheur du jour, amelynek formavilága a későbbi századokban többször is újjáéledt eltérő elnevezésekkel és felépítményekkel ( bureau de dame, cheveret).
Magyarországon az eklektika több hullámban is jelentkezik. Az önálló stílusformákat a korábbiak felújításával (innen az elnevezés: neostílusok) igyekeznek pótolni. "Újat keresnek, de még a kézműves termelés keretei között." 1878 –ig inkább neoreneszánsz, majd „ónémet” a divat a századfordulóra kiteljesedik a neobarokk és neorokokó majd ezek akár egy bútoron történő keveredése.
A bútor értékének illetve árának gyakran nincs köze egymáshoz és ennek meghatározása egy kép alapján nem is lehetséges. Általában elmondható, hogy a 20. század elejéig készített női íróasztalok keresett régiségek térbeli elhelyezhetőségük, kis méretük (laptop használatra) és elegáns formaviláguk miatt. Sok függ a bútor díszítményeinek számától és finomságától, a felhasznált alapanyagok minőségétől és a megmunkálástól is. A bútorhoz tartozó bármilyen –esetleg igazolt- előtörténet (pld. neves tulajdonos) nagy értéknövelő tényező lehet.
A szék anyagában hozzá illő képet mutat a cabriole lábakkal. A támlás szalonszékek nagy számban készültek a 19. század végén cseresznye, dió vagy kőris furnérozással. A háttámlát záró oromléc csak jelzésszerűen díszített.
A korszakból származó bútorokat érdemes nagy gonddal kezelni,Egy teljes felújításba beletartozik az elérhető dokumentáció megszerzése után a szerkezet szükség szerinti bontása és javítása, a felületek sérüléseinek pótlása, majd tisztítás után általában kézi sellak politúrt kapnak.
A látszat ellenére nem egyszerű a kérdésre válaszolni, főleg látatlanban. Hogy mikor kell egy bevonati rendszert teljesen felújítani ( régi levakarása és újrafestés) az több tényező figyelembevételével alakítható ki. Ha a bútor szerkezetileg rendben "egyben" van (kötések csapok tartanak, nem mozog mert az is pergeti a festéket, az átlók a sarokpontokon rendben vannak), akkor az alábbi szempontok értékelése után szoktam dönteni:
- az eredeti felület rétegvastagsága, (4-5 réteg ami lehet rétegenként akár egy mm is már sok LEHET)
- az eredeti felület jelenlegi állapota, (általában ez a döntő, hiszen erre dolgozunk, ha foltokban lejön és repedezett érdemes levakarni az egészet)
- az eredeti felület anyaga ( rá lehet-e festeni a következőt, megfelel- e az esztétikai kívánságoknak pld. színárnyalat, más típusú felületkezelés).
Ezeket értékelve lehet igazán eldönteni a mun ka menetét.
Általános szabály, hogy az alapnak egyenletes felületet kell biztosítania, nem lehetnek rajta repedések, "táskák", foltok. Kevésbé látható helyen egy éles késsel megvakarható, így ellenőrizhető a rétegvastagság és az állag is. ha nehezen jön nem kell bántani.
Egyenletes felület kialakítható csiszolással, a kisebb hibák tapasszal javítható, majd átcsiszolás portalanítás és alapozás következhet. A csiszolásnál dúrvább papírral kezdünk (tisztítócsiszolás 120-as papírral), majd közbenső csiszolás320-as szemcsenagyságig, a finomcsiszolás 600-as vagy 800-as papírral is történhet. Egy réteg alapozás a fedőrétegnek megfelelő alappal és lehet mázolni ecsettel vagy hengerrel.A száradási idők fontosak, ha az alap vagy a javítás nem száradt meg rendesen nem lehet csiszolni és "ledobhatja " a hirtelen ráfestett következő réteget.
A régi bevonatot - ha kell - le lehet oldani vegyi úton ( a nátronlúgtól a gyári maratószerekig) vagy mechanikai úton ( citling és csiszolópapír) esetleg hő felhasználásával. Ilyenkor érdemes fa alapig lemenni és új réteget építeni.
Teljesen laikusként szeretném a segítségeteket kérni.
Vettem egy régi ládáspadot, képek csatolva. Szeretném átfesteni, arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek az átfestést megelőzően milyen felületi munkákat kell elvégezni? Elég csak csiszolóval lecsiszolni vagy kell ennél valami komolyabb művelet is?
Egy kedves ismerősöm megbízott, hogy érdeklődjek utána, hogy ez az asztal és a szék milyen értéket képvisel. Egyáltalán milyen stílusú? Érdemes-e felújítani? Mibe kerülne a felújítása? Segítő válaszaitokat előre is köszönöm!
A Flóderozásról szeretnék kicsit bővebb ismereteket szerezni, most kezem alá került egy fésülködő"asztal", kissé lelakva. Felújításba kezdtem, és eredetileg flóderozva volt, úgy is szeretném visszaállítani. Ha jók az elképzeléseim, akkor azt ugye lazúrral csinálják? Vastag, vagy vékonylazúrral? A szerszámmal való nekifekvés előtt kell egy alapréteg alá?
Köszi a válaszokat! Megnéztem alaposabban a képet, üvegezett, és a festék részéről nem száradt még ki. Lehet, szétszedem valamelyik nap...aztán max. megint jövök:)
Mindannyian ajánlgatunk egymásnak oldalakat, de semmihez hozzá nem szólni, nem kérdésre válaszolni, csak az oldalt fényezni, kicsit durva. De vannak akiknek vastag a bőr...
Szia ! A jozan eszem azt diktalja , hogy ha megszunteted a peneszgombak eletfelteteleit akkor mitol enne tovabb a papirt ? Gondolom nem egy paradus , szellozetlen helyisegben log a hideg falon. Ha igen, akkor tenyleg van min aggodni:)
Válaszolni sajnos nem tudok, de az ismerősöm ismerőse :) papírrestaurátor, esetleg megkérdezhetem. Persze elmondás alapján... Elég sok beázott papírképpel találkoztam már, az én tapasztalatom az, hogy elsősorban a beázás nyoma zavaró, a képet ez érdemben nem bántotta. Persze a penész az más lehet... de én arra tippelnék, hogy a penész nem dolgozik tovább ha kiszáradt a kép. Hány éves maga a kép (a papír)?
Némi csőtörés miatt az egyik akvarellünk hátoldala (és sajnos kicsit a kép maga is) bepenészedett (papírkartonnak látszó hátoldala van és üveges előlapja).
Leszedtem, kiszárítottam, a penész most nem látszik, de gondolom, eszi a képet tovább.
Mit tehetek a festmény állagmegóvása érdekében? Vagy nem csak látszólag száradt ki vajon a penész?
Sajnos még nem láttam élőben, csak erősen gondolkodom rajta, ha nem kerülne sokba a javítás. Ránézésre a rugózat rendben. Nekem addig kéne, amíg megtalálom álmaim karfás székét. a formája tetszik, a huzatot is be tudom nagyjából illeszteni a cuccaimhoz, ha nem is 100%-os. Bp. a helyszín, szerintem a kocsiba befér 2 db. Nyilvános a címem
Vadászok még két másik széket, ezeket elvitték az orrom elől, de kajtatok még utána, lehet, hogy meglesz mégis. Az is érdekelne, hogy mennyi egy ilyennek a rendbetétele, a fekete lemaratása, a meglévő garnitúrához kellene újrapácolni. anyagom még van két székre való.
Gyakorlatilag mindent ki lehet javitani. Pontosabban kene latni , de igazabol nincs jelentosege. Gyanitom ,hogy valami hitvany koldokcsapot tettek oda is ,ahova vagy nagyobb ,vagy tobb szuksegeltetik .
Merre vannak a butorok ? Szallitas megoldott ?Irhatsz privatban is .
Van egy kifejezetten belső szigetelésre való cucc, pontosan a belső dohosodásra, penészedésre ill. ellen kitalálva. Egy vele a gond, hogy le kell hozzá kaparni a vakolatot. Azon kívül, hogy hőszigetel, felszívja a felesleges párát, 1 nm akár 1/2 liter nedvességet is képes magában tartani. Ha később kívülről szigeteltek, ez nem kizáró ok. http://www.eramis.hu/epuletfeluj.php
Sínes függesztéken van eredetileg is. A külső szigetelés lesz valószínűleg az egyik tavaszi megoldás, de erre "gyűjteni kell". A hátfal csere nem rossz ötlet, meg fogom nézni, de valószínűleg a polcokat is le kell cserélni, mert azok is dohosak. szóval majdnem egy másik szekrénysor kellen. Valamilyen semlegesítő vagy szagelnyelő megoldást nem ismersz? De mindjárt átmegyek a hobbiasztalos topikba. Mindenesetre köszi.
1.Kivulrol kellene szigetelni a falat , ha lehet ...
2 . A butor hatfalat kellene visszaallitani . Ha ujabb fajta fuggeszto vasalaton van akkor mar igy is talahato a hatlemez es a fal kozott egy legres . Ha hagyomanyos ,ez azt jelenti ,hogy a korpusz elere egyszeruen fel van utve vagy love a 4 mm-es hatlemez /HDF/akkor ott siman peneszedik a hatfal .
Ha at akarnad alakitani a sines fuggesztore az nehezebb mint ujabb korpuszt gyartani .Ugyanis vegig kell nutolni az oldalat , bizonyos reszeken viszza kell vagni. Ehhez meg szet kell szedni .
3. Akar kialakitanek egy 2- 4 cm legrest is ,hogy ki tudjon szellozni a butor . Ha kell,valamifele konzolra ultetnem a szekrenyeket vagy kialakitanek egy egyedi fuggesztest . Extrem esetben bevilagitanek elemek moge egy egeszen lapos szpottal (15mm )15-20w. Azon a szuk helyen termel annyi hot ,hogy meg a csoki is megolvad a szekrenyekben .
4.A fal belso oldalon valo szigetelese tema volt a hobbiasztalos topikban nehany hete . Ott el tudod olvasni a felveteseket es az egesz problemat beirnam oda , biztosan kapsz ra majd boven otletet .
5. A hatlmez hajlamos megtartani ezt a beszivott szagot erdemes lecserelni, barmelyik szabaszaton levagjak 1000Ft / m2 koruli aron.
Segítséget kérnék! Két éve csináltattunk egy konyhaszekrény sort. Három elem olyan falfelületre lett föltéve, ahol a külső hideg miatt hajlamos a páralecspódásra. Ezekben a fölső szekrényekben folymatosan doh szagot érezni. Az idén lecsempéztettük a falat a szekrény mögött, gondolva, hogy akkor nem csapódik ki a pára olyan könnyen. Nem sokat ért, mert a dohszag újra megjelent, illetve szerintem visszajött. Folyamatosan félig nyitva tartjuk az ajtókat, de ennek nem így kellene működni, meg esztétikailag is csúnya anyitott ajtó. Ha van valakinek ötlete, megoldása, valamilyen vegyszer, vagy akármi a dohosság eltüntetésére nagyon megköszönném.
anyagom még van két székre való.