Nem esett tévedés. :-) Stilárisan viszont elég sokan nem tartják őket ekvivalensnek, még a nagyon nem nyelvművelő hajlamúak közül is. Idegen hatás: az biztos, hogy ez feleltethető meg inkább a németnek.
Tudnád példákkal, bővebben kifejteni, amit a szlovákról írtál? Erről ugyanis sajnos semmit nem tudok, viszont érdekelne.
Tévedés ne essék szólván: semmi problémám a határózói igenevekkel, használom őket, de lehet, hogy hibásan stilárisan ekvivalensnek tartom a megfelelő befejezett melléknévi igenévi konstrukciókkal. Az is lehet, hogy ez tükröz idegen hatást... Mindenesetre itt nem igazít el a nyelvérzékem. Mellesleg, itt van egy érdekes jelenség: a magyar "előszeretettel" használ melléknévi szerkezeteket ott, ahol a szlovák a határozói konstrukciókat preferálja; de itt – úgy látszik – fordított a helyzet...
Kösz az infót, bár a mifelénk honos nyelvben megszokott konstrukció a melléknévi igenevek állítmányi használata (hagyománya van!), így valószínűleg a jövőben továbbra sem leszek továbbra képes eltekinteni a használatuktól magyarul.
Ezen túl úgy érzem, hogy reális poliszémia (értsd: értelemzavaró) csak ritka esetben alakulhat ki.
A magyar nyelvben általában melléknévi igenév nem kerülhet állítmányi pozícióba (csak a beálló történésű, de az is ritkán). A határozói igeneves állítmányt elég sokat támadták – alaptalanul – egyes nyelművelők, germanizmusnak minősítve azt, ezért (mivel személytelen szerkesztésre szükség volt) kialakult ez az öszvér, aminek hagyománya sincs, és kivétel nélkül grammatikai poliszémiát okoz. Konklúzióul az merném mondani, választékos beszédben (befejezett) melléknévi igenév nem szerepelhet állítmányi pozícióban; látszólagos kivétel azért van: ha a melléknévi igenév szófajt váltott: melléknév (esetleg főnév – bár az itt nagyon furcsa) lett. A témáról bővebben e könyv első fejezetében olvashatsz. Amúgy is nagyon kedves olvasmányom. :-))
Szintúgy boldog ünnepeket kívánok!
Most, hogy karácsony táján mindenki megbocsátóbb, fel merem tenni a kérdét, ami phls 1160-as hozzászólása óta nem hagy nyugodni: mi a hiba a "Jól optimalizáltak a képek." mondatban? Ezt akár én is leírhattam volna. Ugyan a szórend egy kissé vitatható lehet, de nem tehetünk róla, hogy a magyarban a múlt idejű igei alakok és a befejezett melléknévi igenévi formák egyalakúak. A "Jól vannak optimalizálva a képek" mondatot sitlárisan ekvivalensnek értékelem, a "Szerzőnek sikerült jól optimalizánia a képeket" változatot pedig kissé terjengősnek...
Van ott még több is:
"A képek mérete miatt kissé lassú lehet a letöltés lassú internet kapcsolattal rendelkezô látogatóknál." – Inkább: Akinek lassú az internetes kapcsolata, jócskán várhat a nagyméretű képek letöltésére.
"Emellet"
"Jól optimalizáltak a képek." (Mit???)
Nálam is nagyjából az a sorrend, mint LvT-nél. Az összetételek különírása nekem is a legfájóbb. Köszönöm, srácok, összeszedek néhány példát, s megírom nekik. De csak holnap, ma tűzoltó vagyok.
- Elsőként az egybeírandó szavak különírását említeném meg, kedvencem a "Helyesírás gyarkorlás"
- Másodsorban a "vurugya Gyuri" által már említett központozási hibákat.
- Harmadsorban a "fogalmazatlanságot", amely megjelenik egyrészt a magyartalanságban, másrészt a tagmondatok egyeztetésének hiányában. Ennek speciális esete, amikor "kevésbé kulturált" zsagonban/szlengben fogalmazták meg a mondandót.
- Továbbá: ékezethibák, földrajzi nevek helytelen írása.
Megemlíthetnénk a tagmondathatárról hiányzó vesszőket, és pl. ilyen véletlenszerűen kiragadott hibákat:
A hirdetés szó rövid i-vel helyes, a rovásírás sem hosszú o-val jó, s a "továbbfolytat" helyett "folytat" javasolt.
A magyartalan mondatok, esetegyeztetési hibák közül találomra választok:
"Ha nincs rá fogékony hallgató, rövidesen elhal, mint a hullámok amit egy vízbe pottyant kõ kelt - csak gyorsabban."
Számomra mindenkit Györgynek hívnak (névmemóriám borzalmas), így elnézést kérek mindkét érintettől, az alábbi hozzászólásomat természetesen nem rumcinak, hanem phls-nek akartam címeztem.
Kedves nereusz!
(Re 2) OFF: Nincs okod elnézést kérni, semmi ilyenfajta megnyilvánulás nem történt; különben is vitafórumon vagyunk.
De azért megkérnélek, ha nincs terhedre, hogy az általad idézett művekből a vonatkozó részleteket tedd fel mondjuk az "Magyarulez - Plenáris"-ba [az úgy is téli álmát alussza].
Kérem ezt azért, mert nem látom az Eplény településnév etimológiájának szláv alapját. A -lény végződés éppen eredhetne a (l)ěnin képző többes számú alakjából, de az *ep- gyök tekintetében semmi adatot nem találok.
Ha viszont finnugor (ill. belső magyar) eredetű, akkor mindenképpen képzett szónak kell lennie és eddig semmi más kapcsolható etimológiát nem tudtam felderíteni, mint az ép+l+ény-t. Ezt erősített fel rumci (idézem): "a Földrajzi nevek etimológiai szótára az Eplény helynevet, bizonytalanul ugyan, de épp az éplény köznévhez köti". Ő pedig eléggé gondos irodalmazó szokott lenni...
nereusz!
(Re) OFF: Tévedés lehetősége fenntartva. Én sem vontam összefüggést az éplény és Eplény közé, amíg rumci ezt fel nem vetette. Nekem, azonban semmilyen összefüggő földrajzi etimológiai támaszom nincsen, így csak azt tudom mondani, hogy passz: megállok az éplénynél ez az, amiért felelősséget vállalok, bár a kérdésedre nem ez a válasz.
Bocsánat, hogy zavarlak, LvT!
Semmi éplény. Szláv lehet/finnugor lehet.
Nekem elég jól leírja a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1. k. 777. p. (2. kiad.)
Egyébként a Kiss Lajos: Földrajzi nevek... későbbi adatokat sorol.
Nem tudtam indítani a boxomból, ezért most ez az OFF.
Mivel úgy látom, magam sodortam magam ebbe a helyzetbe, nem logikailag maradt más választásom, mint benyújtani a jelentkezési lapomat egyelőre "elektronikusan".
Egyetértek phls értékelésével.
A "no pasaran" jelentése az, hogy "nem törtök át": ez volt a Madridot védő kommunisták jelszava.
Én adott helyzetben arra használtam, hogy ilyen-olyan Active X beépülőket nem engedek meg elindulni a gépemen.
Csak a teljesség kedvéért (bár ki az, aki nem találja ki?):
Márton Áron gimi: http://www.extra.hu/egereszo_22.
Corel PhotoPaint: //www.extra.hu/egereszo_09.
Rövid értékelés gyanánt a következôt ötlöttem ki. Várom a véleményeteket, hogy mehet-e a szervezôknek. Az oldalak címét is leírom, hátha erre jár vki, s kíváncsi lesz rájuk. – LvT, ugyan mit jelent a "No pasaran"?
Az Írd Jól Egyesület így vélekedik az Egerészô-II verseny nyelvi minôségérôl:
A legjobbak (megosztva) az 5-ös és a 11-es pályamunkák. Valamiféle (ifjúsági?) különdíjat javasolunk a 22-esnek.
Az 5-ös (Kesztölc mint borvidék) nyelvezete kellemes, választékos. Nyelvileg szinte hibátlan – még az összes helyi földrajzi nevet is helyesen tartalmazza. Legföljebb egy-két helyen hiányzik a tagmondatok közti vesszô. Inkább tipográfiai "rossz pont" a gondolatjeleknek a sima kötôjellel való helyettesítése. Címe: http://www.extra.hu/egereszo_05.
A 11-es (Lullenstyd audiológia) audiológiai ismeretterjesztô szöveg. Nyelvileg és logikailag is korrekt, szabatos. Nem teljesen hiba nélkül való, de ezek többsége csak elütés, nem pedig nyelvi tájékozatlanságra valló helyesírási vagy nyelvhelyességi hiba. Címe: http://www.extra.hu/egereszo_11.
A 22-es (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda) nyelvi színvonala majdnem eléri a két elôzôét. A nagy mennyiségű szöveg pl. mondatfűzésben helyenként lehetne fésültebb, tipográfiailag meg kevésbé "laza", de tekintve, hogy a szerzôk kétnyelvű diákok, e "kilengéseket" még megbocsáthatónak véljük. Külön öröm volt látni a székely nyelvjárási elemeket. Álljon itt egy példa egyszerre mindkét jelenségre: "Mennyi csöröge, mennyi pánkó elfogy púposnapkor a borjúpaprikás után- de akármennyi, az ember mégsem zabál, nem divatlankodik."
Új magyarítási kísérleteket nem láttunk az oldalakon. A 9-es pályaműrôl (Corel PhotoPaint) látszik, hogy tudatosan használja a számítástechnikai szakkifejezéseknek már többé-kevésbé bevett magyarításait: oldal ('web page'), eszköz, tulajdonságsor, fogalomtár, gyorsbillentyűk, vegyítési mód, csúszka, elônézeti kép stb.