Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Érdekes ez a manapság jellemző folyamatos innováció, a minél jobb szigetelésre való törekvés. Ennek én sem vagyok ellene, főleg akkor, ha van értelme, és mindez megfizethető. Más kérdés, hogy néha - mint a vázkerámia tégla esetében is - fontosabb dolgok (fajlagos tömeg, léghanggátlás stb.) valahogy háttérbe szorulnak. Sajnos én laikusként csak azután kezdtem el ezen töprengeni, miután felépült a házam. Mi a lényeg az építtető számára egy korszerű tégla esetében? Legyen minél nagyobb + könnyebb, és gyorsan rakható, hogy ezáltal olcsóbban és hamarabb felhúzza a kőműves a falakat. Azon túl pedig legyen minél jobb hőszigetelő tulajdonságú. A mai téglák ezeket az igényeket tökéletesen kielégítik.
Legyen az háztartási gép, televízió, vagy éppen egy ház; az egyszeri ember szeme előtt leginkább csak az a bizonyos "A betű" lebeg, lehetőség szerint minél több plusz jellel megtoldva.
A falazat kiválasztásával régebben én is úgy voltam, mint Te: a lehető legmodernebb téglával, és őrült vastag grafitos szigeteléssel szerettem volna építkezni, hogy lehetőség szerint hosszú évtizedekre letudjam a hőszigetelést. Aztán a tervek elkészültével az volt az első kérdése a megkeresett kivitelezőnek: minek a hőszigetelés szempontjából passzívháznak is alkalmas falazat, a méregdrága nyílászárók, ha nem is passzívházat akarok építtetni? Ez a tanulság (felesleges plusz anyagköltség, drága kivitelezés) nekem 250 ezer forintomba került. WC papírnak, vagy memo cetlinek felhasználva túl drága, úgyhogy inkább elrejtettem a fel nem használt terveket a fiók mélyére. :-)
A Pth30 K tégla szinte nem is igényel utólagos hőszigetelést, pontosabban a laboratóriumi mérések eredményéből erre a következtetésre juthatunk. Ha erre ráteszel 10 centi grafitos szigetelést, és beépítteted a legdrágább 3 rétegű solar üveges nyílászárókat, mivel leszel előrébb? Mi lesz a hőhidak problémájával? Hány százalékos plusz megtakarítással lehet majd számolni? Milyen szellőzőrendszer lesz kialakítva?
Az meg, hogy egy K-s téglára 20 centi grafitost rakni, végképp értelmetlen dolog.
2 éve ellátogattam egy építész ismerősöm irodájába, ami egyben a lakóotthona is. Régi B30-as téglából épült ház, gyönyörűen felújítva, leszigetelve. Kérdezem tőle: te építészmérnök vagy, megvannak az összeköttetéseid, miért nem építettél magadnak inkább egy új házat? Azt válaszolta, hogy mert így sokkal olcsóbban kijött, mintha építkezett volna. Az előző tulajt ismerte, és tudta, hogy ez egy tisztességesen megépített ház, stabil alappal. Gyakorlatilag tetőtől talpig felújította, szinte csak az alap és a főfalak maradtak meg. A B30-as tégla megfelelő szilárdságú és hanggátlású, kiemelkedően jó hőtároló képességgel rendelkezik, viszont rossz a hőszigetelő-képessége. De amint rákerült a kiegészítő szigetelés (12 centis grafit), ez a probléma is elhárult. Építészmérnök létére ő simán elvan "okostégla" nélkül.
Nálam végül 30-as Pth Profi falazattal épült a ház, 10 centi normál EPS-el. A ház többi részének szigetelése is átlagosnak mondható, sőt, valahol kifejezetten átlag alatti (pl. 3 centi lábazati XPS). Ennek ellenére nem fagytunk ki a házból, és augusztusi fordulóval az éves gázfogyasztásunk is 650 m3 alatt fog maradni (fűtés, melegvíz készítés, főzés). Persze ebbe az enyhe telet is bele kell kalkulálni, illetve azt, hogy mi mindössze ketten lakjuk a házat, és legfeljebb heti 2-3 alkalommal jut időnk a főzésre. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy vajon az idei 80 ezres gázszámlánk hogyan alakult volna, ha egy tökéletesen szigetelt házunk lenne (?). Nem biztos, hogy ideális befektetés-megtérülés viszonyról beszélhetnénk.
Még bő egy hete ezt a levelet írtam a Porotherm tégla gyártójának:
"Építkezés előtt álok. Tervezési szakasz már elkészült. Olyan gondom van, hogy mindenféleképpen 30-as téglából szeretnénk a házat építeni! Tervezőnk a Porotherm 30K-s téglát ajánlotta! Viszont mi 10cm-es grafit szigetelést szeretnénk! Hallottunk róla, hogy lehet, hogy a K-s téglához inkább a kőzetgyapot szigetelés lenne a jobb!?
Tehát a kérdéseim a következők lennének:
Melyik tégla lenne a legmegfelelőbb a garfit szigeteléshez? A Porotherm 30 n+f, vagy a Porotherm 30K?
Milyen hatások lennének a következményei annak, ha a Porotherm 30K-s téglára grafit szigetelést raknánk?
Köszönöm a válaszaikat!"
És jött a válasz egy építészmérnök, műszak szaktanácsadótól, a tégla gyártójától:
"Páravándorlás szempontjából nincs különbség abban, hogy N+F vagy K téglára teszi a grafitos hőszigetelést, mert mind a két falazóanyagnak ugyanaz a páradiffúziós ellenállási száma. A K téglából készült fal annyival jobb hőszigetelő képességű, mintha az N+F téglából készült falra 4-5 cm-rel több grafitos hőszigetelést tenne."
Adott egy 165 nm-es tetőteres családi ház alul-felül padlófütés a kazánból egy 20 -as henco-n megy az földszinti padlóosztóig az előremenő fütéscső ott egy T elágazás és megy az emeleti padlóosztóig. Mindkét osztón motoros szelep lesz. A Sensys BUS-n keresztül csatlakozik a Ariston GENUS EVO 24 kazánhoz (T B BUS) . A külső hömérséklet jeladó a SE csatlakozón. Az emeleti szobai érzékelő (http://www.ariston.com/hu/SZOBAI_ERZEKELO2) A FLOOR TA2-n vagy a TA1-en , keresztül, de akkor hogyan fogja vezérelni a két motoros szelepet az osztón , hogy éppen melyik kört fűtse ? Nem látok ezen a panelen olyan kivezetést ami vezérelhetné....
Teljesen laikus vagyok lehet hülyeséget kérdezek :)
Erre kaptam árajánlatot. Szerinted ez vállalható vagy mellőzendő kategória? (sajnos, a műszaki dolgokhoz nem értek, és konkrét megfelelőséget sem találtam.) Ha nem, végignyálaztom a többit is, de mit kell néznem ezekből a szakvizsgálatokból, hogy el tudjam dönteni, ilyet vegyek-e vagy ne?
A legutóbbi vizsgálat (2013. szept) alapján tényleg csak 1 volt a 10-ből megfelelő, de ezeket a fantasztikus márkákat én sem ismerem, nagyrészt tényleg román-szlovák gyártmányok, már ahol fel volt tüntetve a származási hely...
Van rajta egy védőréteg, ami által nem kell azonnal lehálózni, mint a sima grafitot.
Van egy MÉPS nevű egyesület, amelyik bemért jópár EPS-t alakváltozás és egyéb tekintetben. Amik ezen a teszten átmentek, azok beépithetők, a többi gyanús.
Van olyan román eps, ami félévente változtatja a nevét, mert addigra kiderül, hogy kalap szar...
Milyen engedéllyel kell rendelkeznie ezeknek a grafit szigetelő lapoknak? Mert megmondom őszintén láttam igaz nem márkán belül, komplett rendszerre 1000Ft különbséget ugyanakkora vastagságra/nm!
Az utólagos hőszigetelés nélküli falazat 30%-al rosszabb hőátbocsátási tényezővel rendelkezik, mint ami a laborérték.
Ráadásul minden áthidaló, koszorú, és egyéb ilyen szerkezet szép kis hőhidat jelent.
Ha meg redőnyt is akartok, azt úgy szoktuk csinálni, hogy az áthidalók el vannak tolva, és úgy van kitalálva, hogy a végső hőszigetelés külső sikjáig érjen a redőny doboza. Tehát ha nincs a falon az EPS, akkor kilógnak belőle a redőnytokok.
Tudom, hogy nagy pénz a hőszigetelés, de erre akkor is kellene jutnia a végén, még ha csak szinezés nélkül, csak lehálózva is áll pár évig (nálam is igy van).
Ami nálad még ütős indok az az, hogy a padlófűtés hőleadása a végső hőszigetelt falhoz lesz tervezve (enélkül nem elég csak a padló, az 100%), és amig nincs fent a hőszig, addig nem tudod kifűteni a nagy minuszokban a házat.
A padlófűtés kiépitési költsége ~10e Ft/m2, tehát ha a hőszigetelés hiánya miatt többet kell betekerni, az nettó veszteség.
Én abszolút nem vagyok képben a dolgokkal, de én ezt a páratechnikai dolgot megkérdeztem, a tervezőmtől, és azt mondta, hogy ezzel nem lehet nagybb gond mint a közetgyepottal, mivel a kőzetgyapotot is le kell zárni kvázi vakolni!
Na most akkor mi van? :)
Mi van, ha mégis grafitot rak rá ember? Mik történhetnek?
Párszor már elhangzott: N+Fnél modernebb vázkerámia téglára kőzetgyapotot kell(ene) tenni, mert az EPS páratechnikailag problémás lehet.
A lényeg mindig az, hogy a ház fűtési energiaigénye mennyi lesz. Ennek csak egy (jelentős) része a fali hőszigetelés.
Ha gázkazánban+padlófűtésben gondolkodik valaki, akkor ezt le kell vinni ~50-60 W/m2 alá, mert igy csak a padlófűtés elegendő a kifűtéshez. Ha sok a parkettás helyiség, akkor ez már inkább 40 W/m2.
Ez már Alacsony Energiás ház kategória, és rohadtul nem elég ész nélkül vastagitani a fali hőszigetelést. Ennél már a 10 cm padló alatti hőszigetelés nevetségesen kevés, valamint a lábazati csomópontot is úgy kell kialakitani, hogy a szerelőbeton alatt, és a lábazat belső felén is legyen XPS hőszigetelés.
A 16cm grafit tényleg jó lehet a 30n+f-es téglához, de ez K-s tégla, annak azért mássak a hőátbocsátási tényezői, mint az n+f-nek!
20cm-es szigetelést kicsit sokallok! Tényleg kell ennyi? Az A++-os házhoz valószínűleg, de az A, A+-os nem hiszem! Kicsit jobb minőségű EPS-100-as 100nm-ként 400eFt!!! És ez csak Polisztirol ára!!!
Nekem lenne egy olyan kérdésem, hogy mit jelent az szerinted, hogy jól szigetelt?
Mert nekem például a PHT 30K-as falra 10cm-es szigetelést szeretnék rakni, ismerősöm ugyanilyen 30k téglából épít és ő 20cm-es szigetelést rak! Na most valamelyik tervező azt mondja, hogy a 10cm jó vastagságú szigetelés, valamelyik meg azt, hogy az már annyira nem elég, és inkább vastagabbat! Ismerősöm is ezért választotta a 20cm-es grafitot!
A többi szigetelésünk ugyanaz lesz 10cm az aljatba, 8-10cm xps az alapra, 30cm kőzetgyapot a födémre!
Továbbá 3 rétegű műanyag ablakok! Kondenzációs kazán + padlófűtés!
Még annyit szeretnék megkérdezni, hogy nálad melyek az A+, A++-os ház szerkezet, gépészete stb...?
Jól szigetelt A+, A++, (passzív az más kategória), családiházban (100-160nm) a hőigény a leghidegebb téli napokon 2-3kw, (a fűtési idény legnagyobb részében 0,3-0,6kw!) Erre a kondenzációs kazán nem ideális, eltekinte néhány méregdrága 1kw alá is leszabályozó (itthony nem kapható és engedéllyel sem rendelkező) kondenzációs kazántól...
Egy klímás vagy levegős központi hőszivattyús (hmv is!) megoldás ma már árban is versenyképes! Átlaghőmérsékletek emelkednek, ráadásul nyáron hűteni is lehet velük.
