Keresés

Részletes keresés

23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103632
k
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103631
j
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103630
h
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103629
g
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103628
f
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103627
d
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103626
s
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103625
a
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103624
p
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103623
o
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103622
i
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103621
u
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103620
z
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103619
t
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103618
r
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103617
e
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103616
w
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103615
q
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103614
ü
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103613
ö
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103612
9
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103611
8
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103610
7
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103609
6
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103608
5
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103607
4
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103606
3
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103605
1
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103604
0
23 negedi Creative Commons License 2007.01.12 0 0 103603

 

 

Gömbvillám a laborban
  • MTI
  • 2007. január 12., péntek 11:47

    Laboratóriumi körülmények között állítottak elő gömbvillámot a brazíliai Pernambuco egyetem kutatói

     

    A New Scientist című brit tudományos folyóirat online változata beszámolt arról, hogy valószínűleg megoldották a titokzatos fényjelenségek rejtélyét, mert a fizikusok viszonylag egyszerű eszközökkel olyan fénygolyókat tudtak előállítani, amelyek nagyon hasonlítottak a gömbvillámokhoz.

    A pingponglabda nagyságú gömbök kék-fehér, vagy narancs-fehér színűek voltak, és mintegy nyolc másodpercig lebegtek a laboratóriumban. Ezzel százszor hosszabb volt az élettartamuk, mint a korábban mesterségesen előállított tűzgolyóké, vagyis elérték a korábban megfigyelt gömbvillámok átlagos élettartamát.

    Szilíciumból

    Antônio Pavo és Gerson Paiva a kísérletekkel azt a teóriát akarta bizonyítani, amely szerint a gömbvillámok egy normális villámcsapás után a föld felszínén keletkeznek. Más magyarázatok szerint a gömbök ionizált gázból, az úgynevezett plazmából állnak, de egyes vélemények azt tartják, hogy az ősrobbanás idejéből származó fekete lyukak. A brazil fizikusok egy olyan elméletet próbáltak ki a gyakorlatban, amely szerint a gömbvillámok akkor jönnek létre, amikor egy villám a föld kérgébe csapódik és a szilícium-oxidot szilíciumgőzzé változtatja. A lehűlő szilícium egy olyan aerosollá sűrűsödik, amely a felületén lévő töltések révén gömb alakúvá formálódik. A szilícium a levegőben lévő oxigénnel oxidálódik, és ez okozza a sugárzást.

    Az elmélet ellenőrzésére a tudósok 0,3 milliméter vékony szilíciumszeleteket helyeztek el két elektróda között, amelyeket 140 amper erősségű árammal lőttek. Néhány másodperc múlva a kutatók az elektródákat félrecsúsztatták, mégpedig úgy, hogy közöttük folyamatosan áramlott az áram, vagyis egy úgynevezett elektromos fényív keletkezett. Amikor kisült, villám formájában távozott a feszültség, és a fényív izzó szilícium-darabkákat szórt szét, egyúttal pedig a régóta várt mesterséges gömbvillámokat is. Az egyik kutató, Pavo szerint a világító labdák szinte éltek, kis sugarakat szórtak szét, amelyek látszólag ide-oda lökdösték őket. A tűzgolyók hőmérséklete meghaladhatta az 1700 Celsius-fokot, legalábbis így becsülték a kutatók a színük alapján.

    A brazil tudósok folytatni akarják a kísérleteket más anyagokkal is, amelyekből létrejöhetnek gömbvillámok - írta a New Scientist online.

    banner( 6072, 1021, 460, 32, 0, 0 )

    Előzmény: Mr. 0 (103602)

    Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!