A feudalizmus akkor kezdett kegyetlen lenni, mikor már nem volt elég föld ahhoz hogy minden egyszerű ember tisztes jobbágyként egy - a kor technikai színvonala által lehetővé tett legmagasabb - elfogadható életszínvonalon éljen. A népesség növekedése egy eredetileg emberséges rendszerből egy embertelen rendszert csinált.
Az ami kínában ma van kapitalizmus, méghozzá kőkemény vadkapitalizmus, olyan kizsákmányolással amihez fogható nem sok helyen található. Az hogy kis hazánkban nem érdemes zoknit gyártani mert szállítási költséggel és vámmal együtt is feleannyiba kerül mint ha azt a magyar melós csinálná és megkapná érte a minimálbért pontosan jelzi hogy milyen helyzetben van ma is a kicsi kínai melós - pedig ma már sokkal-sokkal jobb helyzetben van mint mondjuk 10-15 éve. Kínában azért van fejlődés mert a kapitalista cégek odavitték a termelési kapacitásukat - márpedig nem tették volna ha lenne egy pici esélye is annak hogy államosíthatják őket. És ezeknek a cégeknek sok-sok kicsi helyi magáncég a beszállítója, és ezek a kicsi magáncégek ma már nagyobb kínai magáncégeknek is szállítanak és ezek szép lassan összehozzák a saját termékeiket. De ez mind végig kapitalizmus, a jó cuculizmushoz kb. annyi köze van mint Anettkának a nemzetközi űrállomáshoz...
Óriási tévedés, Kína felszabadította Tibetet és felnyitotta a szemét a tibetieknek (akik az elmúlt 10.000 évben a légynek se ártottak, és ez szó szerint értendő) hogy az évezredek óta megszokott életük milyen elítélendő.
Én máshonnan közelítem meg a kérdést. Biztos vagyok abban, hogy ilyen szép és ha igazak lennének a vádak, akkor tényleg nem állna szóba az általad felsoroltakkal. Azért az hogy oroszországban vadászidény van a rendszerrel szembenálló újságírókra, vagy hogy Kína elfoglalta Tibetet és hogy minden van ott csak demokrácia nincs aligha vitatható dolgok.
Szerintem a kapitalizmus előtti világ jóval kegyetlenebb volt a kapitalizmusnál. Akkor viszont nem érdemes csodálkozni az olyan intézményeken mint Pl. az adósok börtöne és a többi dolog. Ez a kegyetlenség nem a kapitalizmus létrejötte miatt volt hanem a feudális időkből maradt meg. Azaz nem törvényszerű hogy egy új rendszer csak diktatorikus eszközökkel jöhet létre. A cuculizmus lényegéből adódóan az, mint ahogy a nácizmus is, a kettő között csak annyi volt a különbség hogy más algoritmus alapján jelölték ki a társadalomban a bűnbakokat, az egyiknél fajelmélet alapján a zsidók voltak a rosszfiúk, a másiknál pedig a társadalmi helyzet alapján a "burzsujok" (többnyire persze szintén zsidók). De a dolog lényege ugyanaz: teremteni kell egy belső ellenséget amit aztán jól kifosztunk, meggyilkolunk és amíg ezzel elfoglaljuk magunkat addig is mennek valahogy a dolgok. Aztán ha ezek elfogytak akkor megkeressük a nekünk szimpatikus külső ellenséget és az ezek elleni harc jegyében tartjuk fenn a diktatúrát. És ez nagyon kényelemes: aki ellenünk van az nem a mi seggfej diktatúránkat akarja megdönteni hanem az ellenség keze tette be a lábát. Pont mint Orwell Állatfarmjában. Vicces hogy az ipse még 45 környékén milyen precízen látta előre a cuculizmus működését és a bukását is. Centire ugyanúgy lett vége a rendszernek mint ahogy ő leírta, pedig majd 50 év kellett hozzá...
A cuclizmus lényegéből adódóan diktatorikus, másképp nem működhet. Viszont ha jól megnézzük, kínában tulajdonképpen ma is kapitalizmus van csak a politikai rendszer egypárti, de végül is ahogy itt európában nagyjából leszarjuk a politikát, úgy valószínűleg az átlag kínai is ezt teszi amíg teli a hasa, hacsak az elftársak nem kezdenek nagyon beavatkozni a gazdaságban és nem lépnek túl sok ember tyúkszemére. Vietnam is ezen az úton halad, és szvsz ez vár észak-koreára is. Az utolsó bástya Kuba...
Az emberi természet egyben biztos örök: az opportunisták, vájtfülű, nagy fantáziájú, intelligens tagjai bármilyen társadalmi rendszerben megtalálják az érvényesüléshez, anyagi előmenetelhez vezető utat, legyen a környezet kapitalista, vagy kommunista. A probléma az hogy a cuculizmusban vezető pozícióba alapvetően nem a nagy fantáziájú, intelligens tagjai kerültek a társadalomnak, hanem kifejezetten a hülye, alkoholista de "jó elvtárs" tagjai. Voltak kivételek, de a többségük osztályvezetőtől felfelé olyan hülye volt mint a segg (volt szerencsétlenségem megismerni párat). És ez alapvetően feltétel is volt: ha a főnök hülye akkor nem szeret magánál okosabb beosztottakat. Osztályvezetői szintig még csak-csak eljuthatott egy-egy értelmes ember és megpróbálhatta megváltani a világot, de ott már törvényszerűen szembekerült a seggfejekkel.
Szerintem ne kissé naivan ítéled meg a kapitalizmus előtti világot is. Gondolod hogy a feudalizmus humánusabb volt az átlagpolgárhoz mint a kapitalizmus ? Hogy régebbre ne is menjünk vissza...
Akkor a párnappal ezelőtt amikor Luxemburgban az EU-s bel- és igazságügyi miniszterek által is elutasított lengyel, balti igény a sztálinizmus elítélésére azt jelenti, hogy az EU hivatalos politikája relativizál? Ez teljességgel lehetetlen egy plurális demokrata európában. Szerintem te nagyon-nagyon naiv vagy ha európáról vagy az európai politikusokról van szó. Maga többé-kevésbé EU pártinak tartom magam, de azért ennyire nem vagyon naiv. Az EU ha ennyire szép lenne akkor nem állna szóba a demokráciát csak ugató oroszokkal, a náluk még jó pár szinttel lejjebb található kínaiakkal, és nem léphetne be olyan ország ahol kollektív bűnösség elvét kimondó törvények vannak ma is érvényben. De az EU messze nem az elvekről szól, még annyira sem mint az USA hanem az egyes tagállamok érdekeiről. A mai EU akár Hitlerrel vagy Sztálinnal is puszipajtás lenne ha a tagországok többségének ez anyagilag megérné.
De érdemes ilyen közeljövő ismeretében (ENSZ-bizottságok és hasonlók jelentései a közeljövő klímamenekültjeinek millióiról, stb.) arra a kis időre belépni a Schengen-övezetbe?
Gondolod hogy a 10 milliós magyarország Kalasnyikovokkal meg fogja tudni állítani egyedül a beáramló nyam-nyamokat ? Kissé kétlem. Az EU együtt talán meg tudja fogni, akkor ha már a határon, sőt a tengeren megfogják őket. De ha már ideértek akkor nekünk régen rossz.
A kapitalizmus nem a XVIII-XIX. században alakult ki. Még csak azt sem lehet mondani, hogy köthető egy időponthoz. Már az ókori Rómának voltak olyan időszakai és gazdasági területei, amit nyugodtan nevezhetünk kapitalistának, tőke, pénz, befektetések és nem előjogok döntötték el az ügyeket.
És kapitalista módon működött sok gazdasági terület már a XIII.-XIV. században. A komolyabb városi céhek már leváltak a feudalizmus szövetéről, elkezdték saját életüket élni. Másutt a nemesi előjogok, de különösen a formaságok pedig kitartottak esetleg máig. Nagy-Britannia parlamentáris berendezkedésében számtalan feudális elem van ma is, öröklött címek, Lordok háza, stb... Jópár monarchia regnál ma is Európában, gondolj csak a társadalmi-gazdasági szempontból talán legfejlettebb skandináv országokra. Akkor ott most feudalizmus van? Van az ügyeknek egy nagyon-nagyon szűk, és már korlátozott jelentőségű területe, ahol igen.
Az igazi plurális, liberális demokráciának épp az a lényege, hogy az izmikus megközelítéseket értelmetlenné, idejétmúlttá teszi. Meghagyja a magánszférának, és ez így is van jól.
Az emberi természet egyben biztos örök: az opportunisták, vájtfülű, nagy fantáziájú, intelligens tagjai bármilyen társadalmi rendszerben megtalálják az érvényesüléshez, anyagi előmenetelhez vezető utat, legyen a környezet kapitalista, vagy kommunista.
Én is ismertem a rendszerváltás előtt olyan nagy karriert befutott embereket, akik alapjában semmivel sem voltak kommunistábbak, mint egy mai gyáriparos, de pontosan látták mozgásterüket, és bejárták azt az optimális pályát, amit a rendszer kínált, nem elvi alapon.
Ehhez nem lehettek ideológiailag finnyásak, nem is voltak.
Volt akire azt mondtam, szerencsétlen korban született, ha nem a szocialista idők gyermeke, ma dúsgazdag, hatalmas vagyonnal bíró vállalkozó, így meg a kommunista bélyeget cipeli magán hátralévő életében, igaz, gondolom nem nagyon zavarja, megszerezte ami neki kellett, és magában azt dünnyögi: Jól van gyerekek, majd ha nagyok lesztek, megértitek...
Szóval, hogy a szocialista korszak nagy emberei alapjában nem voltak mások, mint a maiak, az akkori sikeremberek jó része ma is az lenne, mert egyszerűen úgy fogná fel, ma mások a játékszabályok, na osszátok a lapot, majd megmutatom, mit lehet kihozni belőle.
Akkoriban előrejutni az érvényesülés útján biztosan éppolyan nehéz volt, éppolyan intelligens konkurenciával kellett megküzdeni, akik ugyanolyan mimikrivel a rendszer szent híveinek tünteték fel magukat.
Az igazi ortodox kommunistákat rögtön az elején kiküszöbölte az általuk megálmodott rendszer, ők maguk voltak a kommunizmus első áldozatai.
A belső önellentmondás: a hatalom az akkori rendszerben is anyagi előnyökkel járt, ebből szükségszerűen következik, hogy a hatalom közelébe főleg azok jutnak el, akiket az anyagiak motiválnak, hiszen ezek elpusztíthatatlan energiával küzdenek érte, bármilyen álcát felöltve is, ahogy most is egy vállalkozó is teszi, csak neki már álca sem kell hozzá (ideológiai értelemben, másképp persze bőven)
"Azaz szerintem a hivatalos elfogadás maga a bizonyíték arra, hogy a vádak nem lehetnek igazak"
Ez nagyon-nagyon nagy butaság volt. Dobogós. Szinte másról sem szól a történelem, mint az ellenkezőjéről. Opportunizmus van, amíg a realitás vagy kényelem azt diktálta, Hitlert is elfogadták, tárgyaltak vele, engedtek neki. Akkor tehát nem igaz mindaz, ami utólag cáfolhatatlanul bebizonyosodott? És Sztálin esetén? Nem igazak az éhenhalt milliók a Katyni erdő, a sok "málenkij robotra" hurcolt, soha vissza nem térő civil - csak mert a megalkuvó politika hivatalosan nem vágja bele a múltját még tagadó orosz medve arcába mindezt?
Sületlenség!
A kommunista eszmerendszer a maga tiszta, "ősatyákhoz" visszavezethető formájában első olvasásra humánus és tetszetős, a nagy baj vele akkor látszik, ha jobban beleolvasol. Olyan, mint a teokratikus rendszerek - ebből a szempontból tehát nyugodtan nevezhető vallásnak is: nem engedheti meg magának, hogy másként gondolkodók is a porondon maradjanak. Ha megengedi, akkor elveszti az irányítást, mivel totális ideológia, működése olyan dogmákon, alapösszefüggéseken alapszik, amely kizárja alternatívák jelenlétét. Minden totális ideológia teljesen szükségszerűen nagyon hamar elnyomásba, sokszor népirtásba, végül felkelésbe-erózióba-bukásba torkollik.
Az óriási különbség a valós, liberális demokrácia és ezek között az, hogy a liberális demokráciának tulajdonképpen nincs ideológiája. Definiálja azon szabályhalmaz minimumát, amely elégséges a társadalmi élet kereteinek megőrzéséhez, a mélyebb ideológiát pedig a magánszférába utalja. Higyjen mindenki Jézusban, Buddhában, Allahban-Jehovában, az Ufókban, Leninben, hite szerint, csak tartsa be a minimális szabályokat.
A totális ideológiák meg mindent szabályoznak, azt is, miben hihetsz és hogyan - szükségszerűen tehát elnyomni és üldözni kénytelenek minden mást. Ez hosszú távon nem működik. Működhet évszázadokon keresztül akár, de hosszú távon mégis mindig megbukik.
Orwell: Már hogyne volnának! Csak marginálisak. A regény egy titkosrendőri-propagandaügyi szálat elemez ki, de a hiánygazdaság megemlíttetik.
- Withers elvt., aki a "valóságban" valami feketézés miatt is megbukhatott - Bádoglábosért verekedő prolik (hiánygazdaság) - A feketepiacon "természetesen " beszerezhető cipőfűző, borotvapenge.
A feketepiac az nem néhány cigány (ír, magyar, lengyel) árus, vagy ezek szerkezet nélküli masszája! Annak hierarchiája, alrendszere van, bemenetei, kimenetei! Olvass a szervezett alvilágról, esetleg a CsaPi-ról (Csarnok és Piac Igazgatóság), vagy csak nézz bele az "Eldorádóba" (film, Teleki tér).
A történelem magyarázataként az "emberi alaptermészet" tényleg kevés (persze alapelem, de kevés, mint ahogy a fizika sem elég a kémiához, a kémia sem az egyed biológiájához, stb.; sőt a fizika sem a fémkohászathoz, hogy egy horizontálist is írjak) De nem is ezzel operáltam.
A kapitalizmus látszott volna egy...: MELYIK kapitalizmus? Az olasz szövőgyárak a XIII. századból? Netán a Hanza-városok a XV-ből? esetleg az angol klasszikus a XVII-ből. A XIX-i vas-és-acél? A XX.-i infoáramlós-igényfelkeltős piacszerzős? Az, amiben a hadiipar húzza a polgárit? STB.
Mos az van, hogy van mondjuk 1 féle termékből 100 fajta, abból kb 1-2, ami tényleg tudja, amit kell, a többi meg ugyanazt tudja: semmit, csak eladják :)
Én úgy értelmezem az extenzív-intenzív kérdést, hogy extenzív az, ami széltében terjeszkedik, tehát új piacokat keres(földrajzilag). Intenzív, ami fölfelé terjeszkedik, azaz ugyanazon a piacon újabb termékekkel jelenik meg. Napjainkban inkább ez van, már erőltetve és sokszor feleslegesen is, sokszor nem is adnak újat, csak elhitetik veled. De ugyanazt nem árulhatja sokáig, akkor oda a fejlődés illúziója :)
Irakot én is így fogom fel: az extenzív módi végének környéke (És emellett kapitális faszság, elefánt a külpolitikai porcelánboltban, stb.)
A piacszerzés is intenzív volt a maga idejében. A rabszolgákhoz, a földalapúhozhöz vagy a gyarmatosítás spanyol módra módszerekhez képest.
Most majd lesz valami más* (a Földön "körbeértünk" ilyen szempontból is). Ettől a piac nem fog megszűnni, bennmarad a rendszerben, mint építőkocka. (a rabszolgaság, feudalizmus, céhrendszer, stb. sem szűnt meg, bizonyos dolgokat úgy érdemes csinálni - bevált sémák a magukhatárai között)
*vagy nem lesz. Egyébként Róma is kitalálta a végén a feudalizmust, mégha meg is bukott (mondta egy Rómából szigorlatozott barátom a colonus-rendszert említve)
Inkább azt mondanám, hogy a fejlődés JELENLEGI módjának terjeszkedési határai már itt vannak (legalábbis látszanak). Az extenzív szakasznak vége, valami újat kell csinálni (vagy megdöglünk hosszú távon*)
A kapitalizmust ne írjuk le. Volt már néhány extenzív szakasza, ami lezárult. Minden fejlődés intenzívként indul, az előzőhöz képest (a mezőgazdálkodás a bölényvadászathoz képest, a példák sora hosszú) és extenzívként zárul (erőforráskorlát)
Persze a régi tanulságok is hasznosak (mondjuk akár az emlegetett bölényvadászok), élni kell velük. Vö: a régiek sem voltak hülyék, azokkal a peremfeltételekkel esetleg csak azt lehetett.
*Mint egyének, természetesen mindenképp (mondta Keynes?). De mint szervezet (társadalom, ország, stb.) is, ez esetben.
A kapitalizmus NEM totális társadalom. Pontosabban nem ilyen szervező elv, mert talán nem is egy elv.
Orwell bácsi víziójának ott a leggyengébb pontja, hogy a 2. világháború utáni feketézők*, meg az 1968-as új gazdasági mechanizmus maszekjei megették volna (nem reggelire, de mondjuk 30-40 év alatti erózióval).
Szigorúan magyar példák, ez egy ilyen ország egyébként.
*Nem elfelejtendő, hogy Vas Zoltán is ott volt közöttük
A kapitalizmus tisztán lényegében az állatvilág modellezése: az erős megmarad(és királyul él), a gyenge elpusztul(vagy vegetál). Ezért aztán embertelen. Ezért bele kell kavarni egy kis szocializmust :)
Azon gondolkodj el, hogy ha Oroszországban nem szocializmus lett volna, akkor mi lett volna? Valószínű egy dél-amerikai stílusú piacgazdaság, talán egy Pinochet jellegű diktátorral-->szintén sok halott. A sok millió áldozat nem a szocialista rendszerből következett, hanem hogy egy őrült volt a vezető. Kínában detto. Igazából egyik szisztéma sem tud működni tiszta formájában, se a kapitalizmus, se a szocializmus. A kettő kombinációja annál inkább. Kommunizmus meg nem is lehetséges.
És annak mi köze volt a kapitalizmushoz? Ideológiai alapon szerveződött gyarmati függetlenségi háború volt. Mellesleg Algéria sokkal rosszabbul járt, mint ha gyarmat maradt volna. De hozhatod Vietnamot, sőt, a mostani Iraki háborút is. Mind szégyenfolt, hiba és tévedés. Vietnamban például szinte semmilyen gazdasági érdeke nem volt az USA-nak, ott egyszerűen melegre fordult a hidegháború. Irak meg nem lenne, ha nem lett volna 9.11. Ma már mindenki tudja, hogy nincs direkt összefüggés, de ott és akkor egy súlyosan megsértett tehetetlen óriás csapkodott, és keresett valakit, akin éppen nem volt sapka. Erre sem lesz senki büszke. Egyik szisztéma sem makulátlan, nem hibátlan, sőt, nem is bűntelen. Csak amíg az egyiknél a súlyos attrocitások azok vadhajtások, kilengések, hibák, addig a másiknál maga a rendszer ilyen, lényegéből fakadtak a népirtások, az elnyomás. A kommunista szisztéma elnyomás nélkül nem létezhet. Elnyomás nélkül azonnal felfeslik, szétesik. Innentől csak az elnyomás fokozataiban van különbség, de valóban szabad kommunista ország nincs, nem is volt, és nem is lesz - nem is lehet.