Az a létszám amiről egyáltalán beszélni érdemes ebből a szempontból nagyságrendekkel meghaladja a holokauszt, vagy akár a teljes II.v.h. számait.
Ha megnézed a világháború éveit, mennyit befolyásolt az a világ lakosságának állandó növekedésében, nem hiszem, hogy nagyon jelentős lenne, bármilyen szörnyű nyomot is hagyott az emberiség emlékezetében.
Tehát ha valami törés bekövetkezik, az valami soha nem látott mértékű őrület lesz...
Szurkolok az optimistáknak, nem szeretnék egy ilyen világban tapasztalatokat szerezni...
Ez demagógiának jól hangzik, de a "Bagdadi eredmények" e szempontból semmisek. Nincs érzékelhető demográfiai hatásuk. Annyira nincs, hogy a százszor annyi áldozatot elszenvedő Irakra sincs, ott mérhető hatása a már milliós tömegben külföldre, főleg Szíriába menekülőknek van. Amúgy a természetes szaporulat ennél jóval magasabb.
Elgondolkodtató jelenség. Mindenféle - talán naív - elemzők verik a vészharangot, hogy a Gazprom a nagy luxusköltekezésben elhanyagolta a tőkebefektetéseket az új gázmezők feltárásába, ezért pár éven belül nem lesz képes eleget tenni szállítási kötelezettségeinek. (És kirúgta a megváltó nyugati tőkét is, amelyik a spanyolviaszt szarja köztudottan) Az alábbi hír szerint az orosz állam tele van befektetni való tőkével és azt nagyon erőforrásválság-tudatosan hasznosítja hatalma növelése céljából. Miért van az, hogy pont a gázmezők feltárásába nem jut elég? Lehet, hogy abszolút hideg fejjel osztottak-szoroztak, és arra jutottak, hogy kár lenne a mai felhasználási ütemmel 20 év alatt elpocsékolni az egész maradék készletet (amely nem lehet olyan sok, mint az optimistább becslésekben és ezt Putyinék nagyon jól tudják). Jobb lesz, ha a mai szinten hagyott kapacitások mellett hiány támad a piacon, ez felnyomja az árat az égbe, ez lerombolja a kereslet egy jó részét, a világ megtanul takarékoskodni a gázzal az oroszok pedig alacsonyabb eladott mennyiség mellett is többet keresnek a magasabb árakon, amit más ritkuló erőforrások megszerzésére fordíthatnak. És ezzel a stratégiával kitolható a rohamosan fogyó készletek végső kimerülési határideje is. Nemcsak, hogy abszolút racionális stratégia (ha jól spekulálok, hogy erről van szó), hanem ráadásul egyszerre szolgálja az orosz hatalmi érdeket és fogyasztóik javát is! Ha az oroszok ész nélkül pumpálnák nekünk a gázt nyugatra a mai árak mellett, még nagyobbat zuhannánk a végén, amikor kifogy . Egy mesterségesen gerjesztett hiány, áremelkedés elősegítheti az alkalmazkodást, takarékoskodást, tudatosítja, hogy a dolog nem tart örökké, ugyanakkor meghosszabbítja az átállásra rendelkezésre álló időt. Ez a Putyin egyre rokonszenvesebb nekem. Nem lehetne mégis módosítani azt a fránya alkotmányt, hogy még maradhasson egy darabig elnök? Esetleg helyreállítani a cárizmust és trónra emelni? Magyar vezetőinknek pedig javasolnám sürgősen, hogy Budapest pár utcáját kereszteljék át azon orosz hercegnők neveire, akik több Árpád-házi királyunk feleségei, másoknak anyjai voltak! Kurucéknak meg a fejébe verni, hogy a szabadság-téri emlékművet közös egyetértéssel kéne áthelyezni, ha meg netán ilyen nem lesz, akkor maradjon, ma nem ez a legéletbevágóbb bajunk, de ha áttesszük, mint az észtek, akkor még lehet!
"Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Felvásárlások: jönnek az oroszok című cikkében foglalkozik Moszkva célzott európai vállalatvételeivel. Az Airbus és az Eurofighter gépek gyártója, az EADS egyvalamiben hasonlít a MALÉV-ra és a svájci Oerlikon konszernre: mindegyikben egy orosz milliárdos a legfontosabb részvényes. Jelenleg a nyugat-európai gazdaság lélegzet-visszafojtva figyeli az orosz bevásárlókörutat. A jelentős energia- és nyersanyagkivitelből származó bevételek lehetővé teszik, hogy orosz vállalkozók számukra fontos cégeket vásárolhassanak. S most az olaj és gázbevételekből felhizlalt állami befektetési alap is be kíván szállni a játszmába.
Hivatalosan orosz vállalatok évente 13 milliárd dollárt fektetnek be külföldön, bár szakértői becslések szerint legalább további 20 milliárd folyik külföldre. Ez már mostanáig jelentős tőkeakkumulációhoz vezetett. Hivatalos adatok szerint 140 milliárd dollárt, más számítások alapján 250 milliárdot költöttek el az oroszok külföldön. Az összegek növekedésével párhuzamosan a befektetések is egyre komolyabbá váltak. Eleinte még a pénzmosás volt a cél, vagy éppen egyes oligarchák hobbijai (mint pl. egy brit labdarúgócsapat megvétele), mára már jelentős vállalkozásokat vásárolnak. Jelenleg az orosz befektetők elsődlegesen a nyersanyagüzletben aktívak.
A Gazprom és a Lukoil a közelmúltban létrehozott egy közös céget külföldi részesedéseik ellenőrzése érdekében. A német Wingas gázkereskedelmi cég felét már a Gazprom birtokolja, s további városi energiaellátó-cégek felvásárlását tervezi. Az oroszok elcsúsztak, amikor a legnagyobb brit gázellátó céget szerették volna felvásárolni. Európa ugyanis egyre izgatottabban figyeli az orosz milliárdosok bevásárolókörútjait. Megfigyelők szerint egyre jobban észrevehető az oligarchák és Putyin összjátéka, melynek célja az orosz részvétel biztosítása az európai kulcsiparágakban miközben az orosz piacról továbbra is kizárják a külföldi befektetőket.
Putyin világos viszonyokat teremtett: az a 60 személy, aki a kilencvenes évek privatizációja során milliárdos lett, és az elnök ellenzékét támogatta, annak vagy emigrációba kellett vonulnia, mint az Borisz Berezovszkij esetében történt, vagy szibériai büntetőtáborba zárták, mint Mihail Hodorkovszkijt. Aki megállapodott Putyinnal, annak szabad Moszkva elvárásainak megfelelően tovább üzletelnie."
Dehogy, az USA vezetése nem kibicel, nem nézi ölbetett kézzel a túlnépesedést. Bagdadi eredményeikre nem lehet azt mondani, hogy semmi! (Méghogy kilöni a felesleget a Holdra - advocatus. Költséghatékonyság is van a világon.)
Tehat a munkakepes lakossag 1/3-a vigan ellatja mondjuk a nepesseg felet. A masik felere pedig semmi szükseg (ha fogyaszt szennyezi a környezetet, fogyasztja az energiat, lakni akar, autozik, nyersanyagokat fogyaszt,...).
Ez azért így eléggé önkényes. Akkor már miert nem 1/6-a látja el a népesség negyedét?
De akár ez, akár az, a jelenleg még fogyasztó fölösleg, mint kieső piac visszahatna negatívan a termelő oldalra is, tehát ott is válságot okozna.
Erre írtam, hogy a vállalkozói oldalon is hasonló arányú kiszelektálásra lenne szükség, mint az összlakosságban.
Igaz, ez automatikusan végbemegy a piaci folyamatok révén, a leggyengébbek kiesnek és kész.
A piacgazdaság szempontjából nincs abszolut felesleges népesség, az mind piac valamilyen szinten, és ha megszűnne, az fájdalmas lenne az egész rendszernek. A piac bővülése helyett szűkülése.
Ilyent csak a föld erőforrásai kimerülésének helyettesíthetetlen, nyilvánvaló, termelésre kiható bekövetkezése válthatna ki, de sajnos én is úgy vélem, hogy erre van jó esélyünk van amilyen tehetetlenek vagyunk a folyamatok befolyásolásában.
Én is úgy látom, a világban zajló társadalmi gazdasági folyamatokban minden ország kibic, tehetetlenül sodródik az eseményekkel anélkül, hogy jelentősen befolyásolná azokat.
Hibás az okoskodás, mert ezek az arányok bármilyen, komplex gazdaságot még egyáltalán fenntartani képes (mondjuk legalább félmilliós) népességszám mellett újra és újra beállnának.
Ha mondjuk kilőnéd a Holdra azt a felesleges 50%-ot, akkor velük szállna el az ittmaradtak arányos nagyságú munkalehetősége is, ergo rögtön az ittmaradtak fele ismét felesleges lenne. A valamiféle szolgáltatószférán túl nem lesz tömeges munkalehetősége ennyi embernek, ergo a szolgáltatószférát akár mesterségesen is, de meg kell tartani a humán munkaerő terepének, és szerintem meg is fogják.
A dízelautós példádat meg gondold jól át, én is azt írtam, hogy a legnagyobbra-legerősebbre mindig lesz igény, de nem ez a tömeg. Nem jellemző, hogy mondjuk itt Európában az átlagautós ilyen kocsikkal közlekedjen. Sőt, az eladott autók legalább fele még nyugatabbra is az alapmotor vagy ahhoz közeli motorizáltságú. És bár műszakilag megoldható, mutatóba mindig készül is pár, az ötszáz-hatszáz-ezer lóerős verdák valójában csak egy szűk autóbolond réteget érdekelnek.
Amire ezzel utalni akartam, az az, hogy ha a fejlődés - az általad megfogalmazott módon - mindig töretlen, akkor már most ötszáz lóerős kocsin kellene, hogy furikázzon a nagyközönség. És pár évtized múlva meg ezerlóerősön. Holott ez láthatóan nem így van, a hétköznapi járgányok kb: a 70-es évekre elérték azt a motorizáltsági szintet, amit Átlag Béla igényelni szokott, és azóta - ezen a téren - már drámai előrelépés nincs. Miközben fejlődés van bőven, csak már nem mennyiségi, hanem minőségi. A kocsik összehasonlíthatatlanul felszereltebbek, biztonságosabbak, a motorok jobbak, csöndesebbek, rugalmasabbak, a dízelek elképesztően nagyot fejlődtek, felzárkóztak a benzinesek mellé, sok téren le is körözték őket - tehát minőségi fejlődés az van, de a nyers erő lineáris növekedése már nagyon kevesek ambíciója csupán.
Valahol ez tettenérhető most a számítástechnikában is.
De ha ezt az utat választanák, mindjárt saját létszámukat is redukálni kellene ilyen arányban, mert különben sok lesz a vadász, kevés a fóka.
Miert? Ha a jelenlegi folyamatok tovabb tartanak, akkor (mondjuk 20 ev mulva) a potencialis munkaeö 2% dolgozik a mezögazdasagban (tovabbra is), 5-10% az iparban (ez a fele a mostaninak), 20-30% a szolgaltatasban (a mai 60-70% helyett).
Tehat a munkakepes lakossag 1/3-a vigan ellatja mondjuk a nepesseg felet. A masik felere pedig semmi szükseg (ha fogyaszt szennyezi a környezetet, fogyasztja az energiat, lakni akar, autozik, nyersanyagokat fogyaszt,...).
Tehat amit a feleslegesse valt 50% csinal, az csak nyüg lenne a jobbik (szerencsesebb) fel hatan. A kerdes csupan, hogy vallasi, erkölcsi, moralis elvek alapjan, vagy gazdasagi megfontolasok (tökes gazdalkodas, neocon gondolkodas,...) melyik verzio kerekedik felül.
Mindamellett ez sem egy elképzelhetetlen verzió, de akkor ez nem ilyen tiszta formában lenne, hanem régiók, szövetségi rendszerek egymás ellen, magyarul világháború, végül is mindenki szeretné a másik félre tolni a negatív dolgokat, tehát ellenséget kell kreálni.
Ez a szomorubb variante. Szerintem is ez lesz. A konfliktus lenyege: Kegyetlen elosztasi harc a töke/technologia birtokosai, meg az azzal nem rendelkezök között. Pl. a Közel-Keleten lathato, hogy mi törtenik, ha a technologia üzemeltetöinek olyan forrasokra van szüksegük (es ez kezd szük keresztmetszette valni), ami felett a masik oldal rendelkezik (az ö keze tekergeti a csapot). De ez meg csak egy "vicces elöjatek" (bar mar eleg dramainak tünik napjainkban)
Kérdés, hogy nem vagyunk-e már túl a fenntarthatósági határon, még a legtakarékosabb, legvisszafogottabb életmód mellett is, képes-e elviselni a bioszféra a jelen lakosság nyomását tartósan.
Mar 6,5 milliard földlakonal es ezzel a mentalitassal is tornyosulnak a problemak tisztessegesen es egyre kiszolgaltatottabba valik az emberiseg (egyre inkabb kenyszerpalyan rohan a lefele vezetö lejtön).
Ha "sikerülne" a nepesseget leredukalni, biztosan egy lenyegesen elhetöbb planetta valna a föld.
Mondjuk egy szelektalt, intelligens, automatizaltan elö, energiaforrasokkal, környezettel takarekosan bano 2-3 milliard szamara.
Ha a genmanipulacio reszleteiben is megbizhatoan kezd müködni, akkor is generaciok kellenek meg az alkalmazashoz, finomitgatashoz. Es erre ra is menne ez az evszazad.
Szerintem a döntö (es sorsdöntö) folyamatok ennek az evszazadnak az elsö negyedeben (max. feleben) fognak lezajlani.
Ugyhogy gyorsabbak es dominansabbak lesznek, mint a gentechnikai folyamatok. Tehat a lassu folyamat valoszinüleg nem lesz olyan jelentös. Nem lesz idö a csiszolgatasara.
A robotok jelenleg olyan fejlödesi szinten vannak,mint a PC-jellegü kütyük voltak a 70-es evek vege fele (8-bit, nyak-lap, sajat összeepites, op nelkül, csak monitor programmal,...).
Az attöres a jövö evtized masodik felere varhato.
Del-Korea latszik a legkövetkezetesebbnek ezen a teren. 2015-re kb. a haztartasok 1/3-ban, 2020-ra közel 100%-ban szamol a humanoid jellegü robotok elterjedesere.
Termeszetesen ehhez megfelelö iskolazas, megszerettetes, reklam, ... tartozik, amit allami programokba beepitenek.
En pedig eppen azt tapasztalom, hogy, ha kepesek erös dizelauto keszitesere, akkor azt bele is teszik (sajnos) a termekekbe. Az SUV (Sport Utility Vehicle) kategoriaban manapsag 300 LE alatti valtozott alulmotorizaltnak szarmazik (6,8,10,12 henger). Minden autogyar kinal ilyen tipusokat.
Meg a legkisebb autok is (Lupo, Panda,...) könnyeden elerik a 100 LE-t.
Tehat nem haltak ki, hanem a marketing megprobalja elhitetni, hogy erre szükseg van (nagyobb auto, nagyobb haszon). Es egyelöre sokan el is hiszik, hogy erre szükseg van.
Söt a föcsapasirany is (Golf, Passat) egyre erösebb lesz. 100 LE alatt ma mar nehez ezeket a modelleket vasarolni.
Szvsz mind a két verzió működni fog, sőt már működik ma is. A fejlett világban nincs probléma, ott a népesség magától is csökken és nincs gond az eltartásukkal. A gond a klasszikus éhségövezetekkel van, elsősorban afrikában. Ott bizony hullani fognak a népek mint a legyek, mert meg fog szűnni a nyugati országok segélyezése, főleg a gyógyszerek. Viszont így talán valamikor talpra fognak állni, persze ekkorra jóval kevesebben lesznek...
Ugyan már. Office téren nem lehetetlen felvenni a versenyt a M$-sel ma sem, lásd OpenOffice és társai, sőt igazából a Wordperfect is vegetál ma is a Corel-nél van ha jól emléxem. Más kérdés hogy a M$ el tudta érni hogy az átlaguser fejében szövegszerkesztő=word, táblázatkezelő=excel.
Az Ellenpontban épp hogy nem fejlődik a tudomány, le vannak írva a képletek a falakra korommal, de semmi hasznát nem veszik. És a valóságban pár generáció alatt el is felejtenék hogy mit is jelentettek a képletek. Másrészt viszont a valóságban nem egy kis falu lenne egy összeomlás után hanem több városállam, ország, és ezek bizony harcolnának az erőforrásokért mint ahogy a múltban is ez történt. És az nyerne ahol a legtöbbet megőrizték. Vagy valami olyasmi lenne mint a Harry Harrison Halálvilág2 című könyvében ahol különféle technológiák maradtak fenn különféle városokban vallás/mágia formájában (Pl. az egyik helyen gőzgépet tudtak csinálni, másütt a kémia maradt fenn (tűzlabdák és hasonlók), a harmadik helyen villámot tudtak csinálni az elektromossággal, stb.
Napelemet kismillió módon lehet csinálni. Az hogy melyik módszer lesz a nyerő attól függ hogy mi éri meg jobban, mire lesz lehetőség. Ha a dolognak lesz piaca, márpedig ha az olaj ára elkezd felkúszni akkor lesz, kismillió cég fog külónféle technológiájú napelemeket gyártani, és a legjobb egy-két-három megoldás fog elterjedni.
Ez nagyvállalati környezetben igaz lehet, de nekem kis cégek az ügyfeleim. A régi adataik áttelepítését és a megszokott környezet reprodukálását egy fél nap alatt meg lehet oldani.
Egyszerűen nincs igény az újra, mert nem jelent előrelépést. A teljesítmény már elégséges, a felhasználói programok képességeinek általában a töredékét sem tudják kihasználni. Kicsit olyan ez, mint az autók teljesítményének-végsebességének a növekedése, mindig lesz igény a többre, mindig lesz vevő az aktuális csúcsteljesítményre, de a tömeggyártást azért a tömegigény húzza, és ha a tömegigény szerint kb:100 lóerőnél több nem kell egy kocsiba, akkor az átlagos autó nem is lesz erősebb ennél, és az aktuális legnagyobb teljesítmény egyre szűkebb körben válik eladhatóvá, végül az ilyen irányú fejlesztések teljesen le is lassulnak.
De nincs ebben semmi ördögtől való, ez természetes folyamat.
most meg sokan harmadik-negyedik éve ülnek a régi gépükön, és amíg ki nem pusztul, semmihez nem engednek hozzányúlni. Amire használják, arra megfelel, akkor meg tényleg minek szórják rá a pénzt? Azért ne feledd, hogy ezek a rendszerek a) idővel igen komplexé váltak b) megbízható működésük létfontosságúvá vált. Amikor egy OS cserével, frissítéssel egy cég kulcsalkalmazásai állhatnak le, teljes ügyvitele semmisülhet meg, kicsit másképp hat, mint a 90-esekben, mikoris a számítógép nemvolt több, int egy intelligens írógép, vagy egyéb tartalomelőállító eszköz. mamár a kkv-k is ott tartanak, hogy a core business szinte megoldhatatlan szánítógép nélkül.
a) az operációs rendszerekkel ellentétben ezen a piacon valódi verseny van b) irdatlan tőke van azok kezében akik fejlesztik c) a világ legokosabb emberei csinálják
Nincs következö lepes !!! Ha 35% melos (volt pincer, teherautosoför, esztergalyos, takarito),... az utcan alldigal, nem lehet öket mas tevekenysegre befogni (hiszen eppen ezek tüntek el).
Ha lenne alternativa, akkor (fejlödesi ranglistan):
Romanianal fejlettebb Magyarorszag,
Magyarorszagnal fejlettebb Nemetorszag
Nemetorszagnal fejlettebb az USA
az USA atlaganal fejletteb California.
Ez a felsorolas felölel legalabb 20-30-40 evet (fejlettsegi szintben).
Sehol nem latszik, hogy mi lenne a szolgaltatoi szfera helyettesitöje !!! Mi lenne a következö fazis, ami felszivja a 35% felintelligens munkavallalot.
Tehat amit allitassz, az nem valasz a kerdesre !!!
"Meg tudna valaki mondani, hogy ha a szolgaltatasban dolgozok fele elveszti az allasat (mert rövid idön belül lehetseges ezeket kivaltani), akkor a munkaerö 35%-val mi lesz?? Mit fog csinalni??
A valasz: Összeomlasztja a gazdasagi, penzügyi rendszert. Ez a folyamat szerintem 10 even belül elkezdödik es 20 even belül dramai szintet er el."
Ezt senki nem tudja megjósolni, egy azonban biztos. Amikor a mezőgazdaságot gépesítették, mindenki azt gondolta, a társadalom többsége nincstelen koldussá lesz majd és összeomlik minden. Azután a az ipar felszívta a felesleget.
Az ipar gépsítésekor uyganezt gondolták, amjd jött a kereskedelem és a szolgáltatás, és ugyanúgy felszívta a munkaerőt.
Amikor a társadalom 95%-a mezőgazdaságból élt, akkor is volt ipar, de szolgáltatás is, csak éppen komplett idiótának néztek volna bárkit is, aki megjósolja a szektorok 100 évvel későbbi arányát. Lehet, hogy pont itt, közöttünk a topikon van valaki, aki már most azt csinálja, amit száz év múlva a társadalom zöme fog, csak éppen senki se tud róla. (Nem Nájckira gondoltam:-)).
"Te jó ég, kezdesz úgy beszélni, mint egy vérbeli apokalipszis-hívő!"
Tényleg valami baj lehet velem, ha már te is oda sorolsz magatokhoz! :-))
Továbbra is vallom, hogy a fejlődés kihúzhat minket agödörből, és nagy valószínűséggel ki is fog.
"még védelmezed szétfoszló hited maradékát a szebb jövőben, de ez érthető, ilyen az ember lelkivilága, kapálózik, amíg teheti"
Akarsz velem fogadni, hogy melyikünk fogja először átértékelni a hitét?
"A holdutazást már sokan hozták példának a peak-fórumokon, valószínűleg akkoriban volt a fosszilis energiafelhasználás csúcsa."
Azaz amint az energiagát átszakad és ismét az innováció lehetőségei határolják be a fejlődést, nemhogy újra lesz holdutazás, de az átszakadt gát mögül kiömlik majd' fél évszázad innovációjának áradata, ami eddig energia híjján nem tudott megvalósulni. Ha lehet egy kérésem a sorshoz, akkor azt kérem, hogy ezt még beszámítható koromban éljem meg.
Nagy kérdés, hogy ez a gátszakadás mikor jön és min megyünk addig keresztül.
"Még a leghagyományosabb amorf szilicium napelemhez is kell egy nagyon tiszta szillicium."
A minap linkeltem egy cikket a szen alapu napelemekrol, mar 6%-nal jarnak hatasfokba (ket eve meg csak 3% volt). Annak tenyleg semmi nyeresanyagkorlatja nincs.
De ha ezt az utat választanák, mindjárt saját létszámukat is redukálni kellene ilyen arányban, mert különben sok lesz a vadász, kevés a fóka.
Nem feltetlenül. Ha latod, hogy mas uton nem tudsz tulelni, akkor azt teszed, amilyen lehetöseg marad. Nyilvan nem fog ellenallas nelkül menni a dolog (a kirekesztettek kezzel-labbal fognak tiltakozni), de ha nincs mas valasztas...
Nem szentiras, hogy a mostani tarsadalmi forma nem tud atalakulni. Söt Lorenz szerint (hires viselkedeskutato) az elet = alkalmazkodas.
Ha egy kis globalis elit (5-10%) rajön, hogy sajat erdekeben az egyetlen lehetöseg a nepesseg csökkentese, akkor ezt veszi celba. Lesz aki bekesebben (humanista elvektöl vezettetve), lesz aki kemenyebben (pl. egy feldiktatorikus jellegü rendszer), de mindenki törekszik a celok megvalositasara.
Meg az is elkepzelhetö, hogy a kapitalizmus elvei (a fogyasztas,...) is meg lehet valtoztatni, hiszen egy par szazalek rendelkezik a töke, termelöeszközök jelentös reszevel.
Mindenesetre egy nagyon cifra atalakulasi folyamat indul el.
Ez sem igaz. Nem olyan egyszerű ez sem. Viszont "divatos" iparág lett, óriási invesztíciók ide áramlottak, nem is eredménytelenül.
Ha most például a napenergia hasznosítás irányába indul el ez a gigantikus tőke, akkor a számítástechnika stagnálni fog kőkeményen, viszont úgy elindul a napelemek fejlődése, hogy csak forgathatod majd a szemedet. A potenciális lehetőség ugyanis itt éppúgy megvan, mint a processzoroknál volt. Vannak területek, ahol teljesen nyilvánvaló elvi korlátok vannak. A tégla vagy betonvasgyártásban sem a mennyiség, sem az ár nem tud fizikálisan kiszaladni egy nagyjából megbecsülhető tartományból, lévén fizikálisan korlátozott természeti és társadalmi erőforrásokra támaszkodik.
De egy napelemben megfelelő technológia mellett "lepkefingnyi" anyag van, ahogy egy processzorban is, a technológia meg bármilyen drága és komplex is legyen, költségei a gyártás felfutásával egy-egy darabra vetítve a semmibe foszlanak. Itt minden további nélkül lehetséges hatalmas hatékonyságnövekedés mellett szó szerint százezerszeres arányú árzuhanás is - ez igenis benne van a pakliban.
Amúgy éppen ezért imádja a befektetési szféra a csúcstechnológiai iparágakat, a termék fizikális előállítása általában nem drága, a kifejlesztése, a technológia viszont az, ám ha jókor, a gyártás megfelelő pillanatában lépnek be, akkor irdatlan nagyot lehet kaszálni. Aztán már padlón vannak az árak, már nem nagyon éri meg, de ott áll a gyár, benne a sok pénz, hát termelnek ezerrel, mert ez is jobb, mint leállítani.
Hol van az elöirva, hogy 10 milliard embernek kell tolongani ezen a golyobison?
De ha ezt az utat választanák, mindjárt saját létszámukat is redukálni kellene ilyen arányban, mert különben sok lesz a vadász, kevés a fóka.
Mindamellett ez sem egy elképzelhetetlen verzió, de akkor ez nem ilyen tiszta formában lenne, hanem régiók, szövetségi rendszerek egymás ellen, magyarul világháború, végül is mindenki szeretné a másik félre tolni a negatív dolgokat, tehát ellenséget kell kreálni.
Az én verzióm arról szólna, hogy lehetséges egy olyan modell, hogy ne kelljen népirtás eszközéhez nyulni, de ugyanakkor megpróbálni a legalacsonyabb erőforrás felhasználást elérni.
Kérdés, hogy nem vagyunk-e már túl a fenntarthatósági határon, még a legtakarékosabb, legvisszafogottabb életmód mellett is, képes-e elviselni a bioszféra a jelen lakosság nyomását tartósan.
"Nyilvánvaló, hogy leggyorsabban az fejlődik amit a lergyorsabban lehet fejleszteni."
Vagy inkább amire a legnagyobb energiákat fordítják. Igen sok dolog van, amit sokkal könnyebben lehetett volna fejleszteni, mint a számítástechnikát, viszont a XX.század második fele, és főleg az utolsó harmada olyan kihívások garmadájáról szólt, ahol lépten-nyomon a számítástechnika pillanatnyi fejlettsége jelentette a korlátokat. Olyan használati tárgyak tömkelege vesz körül, amelyeket nem lehetett volna számítástechnika nélkül kifejleszteni, vagy ha igen, akkor messze nem ilyen nehéz, ilyen erős lenne, vagy csak simán hússzor ennyibe kerülne.
Egyszerűen ezen a területen volt messze a legnagyobb az igény. Amúgy én úgy látom, hogy mostanra csökken a "szívóerő", a számítástechnika mindenhová beköltözött, és bár természetesen nincs olyan, amit ne lehetne jobbá tenni, de a felhasználók zöme számára már megfelelő, amit nyújtani tud. Ergo az igények, így a húzóerő is fokozatosan csökken, lassul a fejlesztés üteme. Tíz éve még alig várták az ügyfelek az újabb, gyorsabb gépeket, kétévente már ők követelték a cserét, a fejlesztést, most meg sokan harmadik-negyedik éve ülnek a régi gépükön, és amíg ki nem pusztul, semmihez nem engednek hozzányúlni. Amire használják, arra megfelel, akkor meg tényleg minek szórják rá a pénzt?
A gépek sebessége azért növekedik ilyen gyorsan, mert ehez kell a legkevesebb ész és ez hoz leggyorsabban hasznot. figyi. szerintem ne osszad az eszt es ne cimkezz, foleg akkor ne, amikor latszik, hogy nagyjabol sikhulye vagy a temahoz. a sebessegnovekedest egyfelol valos igenyek hajtjak kb70% es 30% a marketinghatas.