" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Annó egy fiatal almafában volt két hatalmas lyuk.Az egyik egy ágban volt.Addig nyestünk vissza,amíg a bűnös is meglett.A levágott ág a szemétbe kerűlt. A vastag törzsben levőt egy profi barátom a lyukba feldugott vékony dróttal intézte el.Amikor a drót végén megjelent a kis mocsok gyomortartalma akkor lett teljes a siker. Egy gazdaboltos ismerősöm egy injekciós fecskendőbe felszívott rovarirtót spriccelt a kirágott lyukba.Majd lezárta valami tapasszal. (A befecskendezett méreg lehetséges,hogy nem tesz jót a fának,viszont a hernyó biztosan kipurcant a zárt térben levő vegyszertől.)
Ma reggel Lenti környékén járva Tornyiszentmiklóson a főútról észrevettük, hogy a sokszor kifogásolt metszésű kivilugas szlovén tulajdonosai itt tartózkodnak. Megálltunk, becsengettünk. Egy kedves, idősebb hölgy jött ki, köszöntünk neki, és Nino szlovénul elmagyarázta neki, mi járatban vagyunk és hogyan lenne helyes a kivit metszeni. A hölgy nagyon szívesen(!) fogadta a tanácsokat és azonnal meg is értette őket. Kedvesen invitált beljebb bennünket, hogy nézzük meg a kert alsóbb részén lévő egyéb növényeket, többek között újabb kiviket és kákikat. Pillanatok alatt kiderült, hogy a hölgy szenvedélyes növényimádó. Hogy még szemléletesebben tudjuk elmagyarázni neki a művelés fogásait, elvittük a csörnyeföldi szőlőhegyi területre. Ott a hölgy extázisba jött. Különösen a fügék lelkesítették. Mondtuk neki, hogy ugyanezt produkálhatná Ő is, ha a tornyiszentmiklósi szőlőhegyen megfelelő magasságban lenne egy területe. Erre úgy reagált, hogy már a mai napon elkezd érdeklődni, hogy van-e eladó szőlőhegyi telek. Miután Ljubljanában lakik a családja, és egy szót sem tudnak magyarul, kérdeztük tőle, hogyan került ide Tornyiszentmiklósra? Azt mondta, hogy magyar származású ljubljanai ismerősénél járt itt régebben, és annyira megtetszett neki a táj, hogy vettek itt egy házat nyaralónak. A fényképekből látható, hogy a kivik sík területen vannak. Az inverziót és a terep okozta léghőmérséklet különbségeket ismerők a Google Earth segítségével a falu nevének ismeretében és a fényképen látható utca néven és házszámon keresztül meg tudják nézni a szlovén hölgy kiviligetének elképzelhető klímaviszonyait. Ezek rendelendők hozzá a képen látható kivitörzs vastagságához.
Nyilvánvalóan mindenki a legjobb tudása szerint igyekszik is segíteni. A fagél témáját a kivi kapcsán hoztuk fel, csak véletlen összecsengés volt a Te korábbi hozzászólásoddal.
Ezt a trutyit kertészboltban vettük, a neve Fagél. Metcés után is javasolják mikor nagy ágat vág le valaki. Jó ideje kertészkedünk, de effajta állattal "gézengúzzal" nem találkoztunk.
Azért próbálkoztam meg itt segítséget kérni mivel gondoltam tán látott valamelyikötök ilyet.
A kis farágó lepke csinál ilyen lukat a fában ,amit a fa alatt fürészpor szerü ürülékről lehet észrevenni ,és meg kell keresni a lukat a fán amit ti meg is találtatok a hernyója viszint nem igy szokott kinézni, de ha ez volt a lukba akkor nem tudom .
A gyomirtó, vagy vegyszermaradványok a talajban, ez is gyakori eset. A pajorok is rágják a kivi gyökerét, ebben is lehet valami. Ezen kívül, mivel elég sok víz marad a törzsben télire is, keletkezhetnek fagyrepedések, ez már évek óta le van írva százszor. Ha valaki ezeket meglátja és feszegeti, akkor persze, hogy egy idő után leválik a kéreg. Ilyen esetben össze kellene húzni ezeket ideiglenes drótozással, tényleg pár hét alatt beforrnak, ahogy a jégverés ütötte nyomok is. Ha ezeket fasebkezelővel kenik be, akkor onnantól szerintem már nincs sok esély a gyógyulásra. A kivi és a káki is eleve az a növény, ami semmi ilyet nem bír, ahogy a kötözést is nagyon hamar körbenövik, olyan erőteljes a kivi és a káki kéregvastagodása is. Nekem egy kákifámat még a tetveket a fára felhordó hangyák elleni védekezésül a törzsre csavart ragacsos csíkcsapda is elszorította. Mindezek mellett viszont valóban rendkívül életszerűtlennek tűnnek ezek az esetek. Persze aki esetleg így járt, attól nehéz is lenne elvárni, hogy objektíven próbáljon gondolkodni és egyszerűbb a növényt, vagy a beszerzési forrást napi szinten ócsárolni. (csillagozott zárójeles megjegyzés: mielőtt valaki itt próbálna meg megint fogást találni, azért maga sem gondolhatja komolyan, hogy a pl. csak porzós kiviket áruló forgalmazók kritizálása ugyanakkor ne lenne abszolút jogos).
Segítségre lenne szükségem. A cseresznyefa törzséből " operáltuk ki ez a bizonyos kártevőt. A nevét nem tudjuk. Tudna valamelyikötök ebben segítséget nyújtani. A fát a párom az érintett helyn alaposan kikaparta, fagtapasszal leápolta. Ő lenne az a bizonyos gazember.
a fa iennyire volt sérültvolt . A föld felett egy lyuk volt csak. Az keltette fel a figyelmünk.
Érdekes és elgondolkodtató felvetés, szerintem van benne valami! Én is megfigyeltem hasonló helyeket a kertemben, ha nem is a totális siker-totális kudarc végleteiben, de szemmel láthatóan. Lehet az ok tápanyaghiány egy-egy adott elemből, vagy talajlakó gombák hiánya, stb. Taxus ha jól tudom, bevizsgáltatta a talaját és kijött az eredmény, hogy azon a részen különösképpen nem volt jelen semmilyen tápanyag a talajban. Az meg tény, hogy nem megfelelő fejlődés esetén, legyengülve szinte bármilyen növény megfagyhat. Továbbra is tartom viszont a véleményemet az esetleges túltrágyázásos esetek, vagy a takarás miatti befülledés mellett.
Motoroskasza, macskák, tápozás, gyomirtózás, talajvíz ( 18 méter lefele), teljesen kizárva.:-))) A kivi virágzáskor mondta a néni, akitől kaptam a vesszőket, hogy macskavizelet szaga van.
Teljesen az alapoktól kezdtem a növénynevelést,minden tudásomat innen kaptam. Viszont kezdőként leírnám amit a kertemben tapasztaltam,talán nálad is részben hasonló dolog okozhatja a kivi halálát,fagyérzékenységét. Van a kertemben egy hely ami rendkívül kedvező lenne a növénynevelésre ,eddig négy különböző növényt ültettem oda. Mindegyik egészséges volt.A következő évet egyik sem érte meg.Mára már nem ültetek arra a helyre semmit.Valami lehet a földben, fogalmam sincs mi lehet a baj.A pálmás topikban Taxus is ír egy hasonló helyről a saját kertjében.Ő halálzónának hívja azt a helyet.Már ő sem ültet oda semmit.Tudom, a te problémád az elfagyás ,viszont szerepet játszhat benne egy hasonló adottságú hely ami miatt legyengülhet a kivid.Ezáltal könnyebben szenved fagykárt.
Itt Csepelen egy ismerősnél vannak 10 évnél idősebb példányok ,most fedeztem fel de elfagyva még nem voltak,igaz teremni sem terem ,valószinü egynemüek, mert állitólag rengeteget virágzik, csak termés nincs rajta,a Balatonra is vittek azzal is ez a gond, most majd megnézem ha virágzik fiuk vagy lányok.
Talán, hogy a motoros kasza ne sértse meg? Vagy a héjaszás miatt? (Tudod mi az?)
Van itt az utcánkban egy ismi, ő is mindig bugyolálja. Kérdeztem, miért. Azt mondja, a macskák mindig összekarmolgatják. Egy szép meleg nyári napon szagold meg a kivit, határozottan macskahugyszaga van! Lehet, ezért szeretik a macskák körmölni?!
Még nem akarom elkiabálni,mert lent még a sárgabarack is csak bimbós volt tegnap ,
biztos lesz ami nem a legfelső rügyről fog hajtani de a törzse zöld annak amit megnéztem ,majd elválik .Két féle a sharon jobb állapotban van szerintem.
Sztem is valahol itt van a kutya elásva. Hogy pontos diagnózist mondjak róla, ahhoz éven keresztül látnom kéne, milyenek a körülmények, mit csinál rosszul. De én még abban sem vagyok biztos, hogy a sok viz ártana neki. Láttad az enyémeket, mellette van a fólia, egész ősszel + télen folyik alájuk a viz. Talán, ha magas a talajviz? Lehet, h. a pangó vizet nem szereti? Bár ennek meg ellentmond, hogy nem hatol tul mélyre a gyökere. Én még mindig a tul sok nitrogénre, esetleg gyomirtóra vagy permetszerre gyanakszom. Ugyanis soha, sehol nem hallottam, h. a kivi bármilyen fagykárt szenvedett volna. Saját tapasztalat '90 óta, de van olyan ismerős, akinek előtte is volt. Szóval az itt leirtak teljességgel életszerütlenek. Amugy Lenin et. mondta, ami nem megy, ne erőltessük. Van sok jó hobbi, pl. modellvasut, bélyeggyüjtés. Akinek nem menne a kertészet....
Minden szép és jó, amit írsz. Sajnos nem csak a takarás fölött, hanem alatta is teljesen elfagytak a kivijeim. Lehet nem jól takartam, lehet nem kell takarni, de azért azt megkérdezném, hogy a görögök miért bugyolálják be olyan gondosan télire a kivijeiket? Meg tudná ezt valaki mondani??? Nem egy-két tőről van szó, hanem ültetvényről. Hogy tűrték a kákijaid a telet??? Már szépen rügyezniük kéne és jól látszik az eredmény. Jó kertészkedést!
Szerintem nem megoldhatatlan az idegen virágpor beszerzése, hátha lesz itt már valakinek virágzó fája, ilyenekkel is érdemes megpróbálkozni ezeken a netes fórumokon.
Az a véleményem hogy a kivi takarás nélkül kibirja a teleinket .A 20 db ból egyet lefektettem és földdel betakartam a tapasztalat kedvéért ,a többi takaratlan tavasszal sokkal jobban nézett ki mint a takart ,mindegyik túlélte még a kis sárga minik is ,takatás nélkül talán van olyan fajta ami fagyérzékenyebb ,de eddig ilyennel még nem találkoztam, az agyon dédelgetést viszont rosszul tűrik a növények ,irtad hogy fagy gyürü keletkezett a növényeden a takarás és a szabadon lévő szár nál ,ezt el tudom képzelni ,talán a hőmérséklet különbség okozhatja ,lehet hogy az ültetvényeken ezért harisnyázzák fel a növényeket télre,lehet hogy az oda folyó viz az éjszakai fagyoknál megfagy és ez képezi a fagygyürüt .
Szeretném megkérdezni Tőletek, hogy mikor beszéltem én le bárkit is arról, hogy megpróbáljon kivit dugványozni? Mert én ilyenre nem emlékszem, sőt, inkább úgy rémlik, örültem az eredményeknek. Szerintetek amikor együtt méltatlankodtunk azon, hogy egy napi bulvárlapba egy kákifa tulajdonosa narancsként adta be az újságírónak a fáját, akkor azon méltatlankodtunk, hogy "milyen paraszt" a kákit nem ismerő olvasóközönség? Nem furcsa egy kissé, hogy miközben egyesek saját hozzászólásaikban elemi szintű szövegértési problémákról tesznek vélt, vagy valós tanúbizonyságot, egy másik topikban tett hozzászólásomat azonnal, pontosan be tudják idézni a hiteltelenítésem végett? Ezek szerint mégis olvassák pl. ezt a topikot, csak ha már így van, legalább valami hasznos is ragadhatna belőle egyesekre. Látszik, hogy milyen zsigerből eredő alpári düh a válasz, ha a saját orrukat valaki belenyomja a manipulációikba. Rohannak, mint egy veszett kutya, amelyik vérszagot érez és teljes apparátussal működtetnek egy egészen nyilvánvalóan rombolási szándék által vezérelt aknamunkát.
Segítségre lenne szükségem. A cseresznyefa törzséből " operáltuk ki ez a bizonyos kártevőt. A nevét nem tudjuk. Tudna valamelyikötök ebben segítséget nyújtani. A fát a párom az érintett helyn alaposan kikaparta, fagtapasszal leápolta. Ő lenne az a bizonyos gazember.
a fa iennyire volt sérültvolt . A föld felett egy lyuk volt csak. Az keltette fel a figyelmünk.
