azert vagy frodo, mert kaptal gyurut vagy azert mert beleestel a mocsarba vagy osszementel vagy el kellett bujnod a ronda es ijeszto lovasok elol, akik megulik a sarkanyt vagy miiii?
szeva:)
nos..kezdem vegre kipihenni magam, bar a mai nap is rohangalassal telt-fenykepek elohivatasa, vasarlas...holnap pedig csaladlatogatas lesz amit mar nagyon varok mert ezer eve nem voltam otthon:)
nos..a virus..igazandibol meg itthonrol vittem..mar a repcsin is vacogtam a hidegtol es annyira borzalmasan ereztem az izeket...az edesitot azota sem birom meginni(fresco: latod..megoldodott az edesito-tuladagolasom..iszom siman tejjel a kavet)
aztan azon a bizonyos masodik nyaralasos napon ugy ereztem leesek(!) a foldtol 20 centire levo napagyrol ugy szedultem...a tobbi pedig no azt emlitettem...
ugyhogy jelentem, a minusz 8 kilom meg sem moccant, egy deakat sem hiztam viszont kormeretekben apadtam rendesen..sok mozgas keves kaja:)
a kepek nagyon gyonyoruek, szerintem jovo heten megprobalok scan-kozelbe jutni es akkor megirom a linket ahol megnezhetitek:)
veled mizujs? olvastam cukrossuti-tamadast..neha kell nekik engedni, jol tetted..en kint neha isteni narancsos kekszet ettem..de csak 2-3 darabot..es elegedett vigyorral nyugtaztam, hoyg nem kell tobb:)
ma...huha...ma pilotakekszet kellett csomagolnom a huto atcsoportostasa okan...de jelentem, nem ettem belole..ez nalam a lavina legeslegeslegnagyobb elinditoja:)
jo hetveget mar igy elore is, legkozelebb vasarnap leszek:)
pollly..aki idokozben frodo lett:) aki kitalalja mit ertek ez alatt plusszpontot kap:))))
Jó tudni a rosszkedvben sem vagyunk egyedül. Irigylem tőled az esti olvasást, nekem csak szabadságidőben szokott menni és néha hétvégeken.
Nem könnyű ilyen gondolatokat illusztrálni, mint a Weöres.
Feszkókám (hehe), akkor a tegnapi nap hasonlóra sikeredett mindkettőnknek. Én sem voltam jól, úgy éreztem magam, mint akit agyonvertek, ráadásul a depresszióm is vissza-visszatér mostanában, bár szerencsére csak pár órás ciklusokra.
A meccset én is néztem a 60. percig, aztán elmentem inkább olvasni. Sajnos be kell látnunk, hogy a magyar labdarúgásnak minden téren sanyi:-(
Megvettem tegnap az új Vámos könyvet (Sánta kutya), ma nekikezdek, már alig várom.
Polly! Isten hozott itthon. Vágyom én is a tengerre, de sajna az idei szokásos már megvolt, úgyhogy várom a jövő nyarat! Pedig úgy szerettem volna még szeptemberben lemenni az Adriára...mindegy, megyek helyette októberben mandulaműtétre. Nagyon félek tőle, évek óta halogatom, de most elhatároztam!
Örülök, hogy összességében jól nyaraltál(ha nem is intermezzo mentesen), és az élet gazdagsága nem csak az étkek sokaságában mutatkozott meg előtted (a görögök abban sem rosszak) hanem a pazar szinekben, tenger stb.
Csaó
Nagyon eltalált a Weöres! A neten már megtaláltam az írást, de a kézikönyveimhez is megveszem.
Azzal együtt a hétköznapok ritmusa a nehéz, tegnap megint változtatnom kellett, nem készültem el a melóval és mit halasztottam: természetesen az uszodát és a meetinget. Este kifacsartan még megnéztem a válogatott dicstelen focimeccsét és ko. voltam. Vannak ilyen napok, talán a kettős front is benne volt. Túlevés nem volt csak túlkávézás (az is drog).
Könnyű lépteket, fajsúlyos gondolatokat!
szevasztok:)
ma este ertunk haza::))
csodalatos volt, ha lesznek kepek majd rakok fel parat!!! egyszeruen fantasztikus a sziget(persze nagyon balkan is am...brrr egy ket dolog)
no es hogy allok a kajalassal...masodik nap sikerult olyan szinten megbetegednem, hogy utikonyvet allithatnek ossze mindazon helyszinrol es nevezettessegrol ahol hanytam...igya aztan reszben semmit ill. csak nagyon dietasan ettem..a vege fele becsuszott ez az(pl gorog joghurt mezzel es dioval), de semmi durvasag, vagy tuleves:)
buszke vagyok magamra, bar epp lehetettt volna itt-ott meg spartaibban enni-de istenem, nem spartaban voltam:::)))))
mindenkinek sok puszi es udv, meselek meg majd, csak most naaaagyon faradt vagyok:)
annyira gyonyoru dolgokat lattunk..ennyi kek szin nincs is mint amennyiben a tenger pompazhat:)
sziasztok:)
Az életem irányadója: Weöres Sándor A teljesség felé
Szerezd be, úgy érzem, neked igazán bejönne!
Ne mondj le semmiről,
mert ki amiről lemondott,
abban elszáradt
de kívánságaid rabja se legyél.
Ha vágyaidat kényezteted,
párzanak és fiadzanak,
ha vágyaidat megölöd,
kísértetként visszajárnak,
ha vágyaidat megszelidíted,
igába foghatod őket
és sárkányokkal szánthatsz, vethetsz,
mint a tökéletes hatalom maga...
Tudom biza! Kerülöm az édességet de emberből vagyok. Ezért is írogatok ide a kis cigiszüneteimben, mert ha nem irogatnék akkor iszogatnék, eszegetnék (Ez azért ennyire nem drámai már, de volt hogy ...) 9 éve nem iszom alkoholt sőt józanodom ami több annál.Ezalatt a tanulási folyamat alatt 6 éve letettem a cigit. Alig marad valami, ezért is olyan nehéz az étkezésemet racionalizálni. A tisztán és egyre intenzívebb szellemi (és érzelmi) lét tudja csak ezt emberi módon segíteni. Az élet élésének újratanulása, az írás és valamilyenfajta alkotó munka a megoldás számomra.
Ebben hiszek, sajnos esetenként túl súlyosak a mondataim, mentségemre én is kissé...
azt ugye tudja kedves Fresco, hogy a csoki, egyáltalán az édesség drogként működik, és bizony kialakulhat egy bizonyos függőség is. (a pontos biokémiai magyarázatot könyörgöm meg ne kérdezd, fogalmam sincs...)
Jómagam is megcsúsztam kicsit a fogyókúrával, tegnap este sikerült berendelnem egy donpepe spagettit, ami köztudottan akkora adag, hogy a magyar néphadsereg élelmezését is megoldaná...de!!!: hagytam belőle. Nem akartam elpusztítani, nem zavart, hogy marad belőle, és ez nálam nagyon nagy szó, gratulálok magamnak (egoizmus rulez:-).
A legjobb ha nem megyek vásárolni sem, mert azis elindítja bennem az ízek kavalkádját, tegnap nekem kellett beszerzőkörútra mennem és estére akkora zabálás lett belőle... Egy félkilós rozscipóval egymagam végezetem, aztán voltak még ugye a sültek aztán a gyümölcsök, csak sajt nem volt ugye, mert Karinthy óta tudjuk, hogy sajt az őnagyságának volt...
Nem lesz ez így jó, őrület, hogy mennyire elvisz ez a szenvedély. Nagyon szeretném ezt a szenvedélyemet szüneteltetni. Lehet el kell itthonról költöznöm (már úgy értem munkailag, műtermileg) és ott nem vezetni háztartást, de legalábbis valamit megpróbálni.
A édességet aszt naon sszeretem én is , mér van az, hogy jobb szeretem az édességet (meg a savanyúságot krumplival meg rántott hússal is) mint mondjuk leúszni 20 hosszt vagy futni hossszan.
Na ezt akkor kérném megválaszolni...!
Könnyű lépteket kívánok.
na kérem, mivel beteg voltam (megfázás, láz), remek alibim van arra, miért is ettem az elmúlt napokban:-(( Bár magamhoz képest nem is voltam veszélyes, tegnap azért némi édességet becsússzantottam (bounty, szezámsnap...)
Sziasztok!
Hogy telt a hétvége? Nekem sikerült a nagyobb túlevőkatasztrófákat elkerülnöm, bár némi somlói becsapódott az orcámba. kisebb mozgások, mint uszoda és némi bringa azért voltak és sok pihenés, az bizony nagyon rám fért.
Az IDŐ majd eldönti, hogy jól „neveltem” neveltük-e a gyerekeket, Én nem tudom megítélni. Sokat vagyok itthon és ez bizonyos fajta idiotizmust produkál bennem. Talán tudom a gyerekeim céljait, talán ismerem őket valamennyire.
A családban van egy kommunikációs homály, fátyol.
Már évekkel ezelőtt jelezte a család terápián a terapeuta: túl kimélik egymást. Én pld. Meg kellene mondjam a feleségemnek, hmmm mit is kellene megmondjak neki, hát azt, hogy sárkányosodik, feltétlenül. De nem tudom mert ő egy szent tehén (Én egy korosodó profán bika) és nem bírja elviselni, vagy mit tudom én mi van. Húszegynéhány év nagy idő, sok mindennel terhelődött a kapcsolatunk. Könnyű volt szent tehénnek maradni és a saját jósági mítoszában fürdeni egy aktívan ivó alkoholista mellett. Ráadásul azt gondolja magáról Ő józanított ki – menthetetlen kodependencia, mindig azt hiszi Ő csinál másokkal valamit, magával már rég nem csinált semmit és nem is fog úgy tűnik (Úgy értem pl.: nyelvtanulás, továbbképzés stb.) Énbelőlem kijött minden ő meg mindig hallgatot. Ezzel megőrizte a fennsőbbségét (hitte ő).
Megőrültem csajoknak panaszkodom a feleségemre…!
Na de a gyerekekről volt szó eredetileg. Hamarosan indulok az uszodába a fiammal. Utána veszélyes családi ebéd anyámnál. (iszonyatos finom mérgekkel) Résen kell lennem. Aztán pihenek, mert hétfőtől megint nagy melózás. Holnap reggel egy bringázást még talán beiktatok, délután összeszedem az agyamat és rákészülök a hétfőre.
Ez a terv, nekem tetszik, jó hétvégét ! Ti mit csináltok és hogyan?
szia,
ahogy olvastalak, az jutott eszembe, hogy biztos alaposan vegiggondolsz mindent az eletedben. ez tok jo. foleg az elso pont tetszett. gondolom, a gyerekek biztonsagban erzik magukat a csaladodban, meg akkor is, ha neha leugatod oket. ha tulcsordul az agressziod, akkor mi tortenik? hogyan vezeted le?
most, hogy valtoztatsz az etkezesi szokasaidon, nem vagy feszultebb? van kedved leirni azt, ami magyarazatra szorul?
mikor es hol lesz a kiallitasod? mi volt ma a menud? voltal uszni? a hetvegere mi a programod? tart meg a porges?
engem tegnap megtamadtak a cukrossutikek, de azt mondtak, nem akarnak ebbol rendszert csinalni, ugyhogy megnyugodtam:) az meg elegge kellemesen erintett, hogy az uj ket szammal kisebb nacim dereka mar bovebb, mint mikor megvettem, hurra hurra
tudod-e, kivel jar a lanyod/fiad, mi bantja mostanaban, hol szeretne tovabb tanulni, mi a legkedvesebb nyari emleke, kedvenc kajaja, baratnoje kutyajanak a neve, mikor fajt utoljara a hasa, mikor egett be utoljara, milyen varakozassal neznek a jovobe... egyszoval, megvan-e a kommunikacio?
az elso kor nalam is jelen volt a szulok reszerol, mert mindent megkaptam, de a beszelgetes egyoldalu volt (en beszeltem, anyam felhasznalta kesobb, amit mondtam), igy egy ido utan nem beszeltem. vagy csak apamnak.
Engem távcsokiztak a szüleim - de táv "matchbox"-ozás is volt valamint táv jacket (remélem jól írtam ezeket az előbbi játékautó, a másik az akkoriban divatossá váló kiskabát). Lényeg: a szeretet helyett tárgyak, vagy ételek. Ha van szeretet nincs éhség. De nem hibáztatom őket, nekik sem jutott a harmóniából túl sok. Mivel sokat dolgoztak távol Magyarországtól, önmaguk helyettesítésére és szeretetük bizonyítására tárgyakat és étkeket használtak. (Egyébként kortünet volt a konszolidálódó hatvanas évektől fellendülő tárgykultúra) Főleg jóanyám aki a mai napig kizárólag majomszeretettel tud az unokák felé viszonyulni.(Ezért aztán ki is növik a gyerekek legalábbis lazul a kapcsolat. talán ez a normális) Nálam is van egy bizonyos kajacentrikusság - fiammal gyakran betérünk valami jó kis kifőzdébe vagy török helyre, uszoda után, ami addig nem baj amíg uszoda is van.
Hogyan mutatom meg a szeretetemet?!
1., Megtanulom(tam) magamat szeretni, a hibáimmal együtt mert az is én vagyok. Valamilyen működő személyiséget odarakni nekik. Tessék ez az apátok.
2., Ambícióik fel vannak karolva, mindig odafigyeltünk az iskoláztatásra: fiam most érettségizett, nyolc évig nyögtem a számomra megterhelő tandíjat. Lányom idén érettségizik.
Fiam zenésznek tanul tovább, lányom a képzőművészet felé kacsintgat. A napokban bekereteztettem (együtt választottuk) három gyönyörű szines rajzát. A keretező azt mondta neki: gratulálok neked a papádhoz, hogy ilyen drága keretekbe teteti a képeidet... Hízott a lelkem (az is hozzátartozik, hogy a következő kiállításom kereteire egy vagyont hagytam ott.)
Pozitív elvárások közt élnek. Igyekszem jó szót is adni bár gyakran ér az a vád, hogy "leugatom" őket. Bizony van bennem agresszió ami kell is de ha túlcsordul... Sajnos én ugye itthon dolgozom és ez túl intenzívvé teszi a jelenlétemet amely: állandó és fárasztó a számukra. Minden pozitív kezdeményezésük és igényük (ha nem is azonnal) de megoldást nyer. Lányomnak most szereztem egy kis kiegészítő munkát, nem kell mindig engem pumpolnia ha valamire szüksége van stb.
A téma kimeríthetetlen és mint minden családban speciális. Nálunk kb. fél éve tart egy folyamatos távolodás köztem és a feleségem közt. Hova fut ki nem tudni. De a gyerekek leveszik Jól is meg rosszul is. (magyarázatra szorul)
vajasterror nem, csokiterror annal inkabb. en tizennyolc eves koromig minden nap kaptam csokit otthon. ha nem csokit, akkor cukorkat, de azt annyira nem szerettem. milyen erdekes, hogy a szuloi szeretet neha nem a legjobb eszkozokkel fejezodik ki... de az a lenyeg, hogy igyekszik megmutatni magat:) remelem, en majd nem a lo tuloldalarol fogom korpas keksszel meg salatalevelekkel tomni a gyerekeimet... az talan megrosszabb lenne. vajon szukseges az etellel kozvetiteni a biztonsagot meg a nyugit meg az otthont?
te hogy mutatod ki a gyerekeidnek, hogy szereted oket?
Ezzel tökéletesen egyetértek, valóban (szerencsére) nagyon sokáig tart míg az ember megismeri önmagát. Eltart ez élethosszig nem akarok olcsó kávéházi filozofálásba kezdeni, de az életút - élet út, tanulás kifelé és befelé. Sose hittem volna, csak most néhány józan év után kezdem ezeket a hétköznapi izgalmakat felfogni.
Reggeli: improvizatív. Hideg-meleg szendvics itthon vagy rántotta, vagy csak egy-két pogácsa útközben ha rohanok valahova. "Szerencsére" kávét azt sokat iszom. A jó, hogy kerülöm az édességet és sok gyümölcsöt eszem ezen a nyáron és hát azóta is , hogy elmúlt a nyár...
A vajaskenyér csodálatos étek de jóból is megárt sok és ez már nemcsak sok hanem sokk!
Talán ez vajaskenyér terrort volt?
pontosan mit reggelizel?
en tizensok eve folyamatosan vajaskenyeret kaptam reggelire. minden nap. aztan inkabb leszoktam a reggelievesrol, mert nem szeretem a vajaskenyernek az illatat sem. sok-sok evig azt hittem, hogy az jo nekem, ha nem eszem delig vagy esetleg tovabb, de errol a szokasrol meg kiderult, hogy nalam nem mukodik. ugy latszik, nagyon sokaig tart, mire az ember megismeri magat...
Szia, persze odafigyelek. Főleg a rendes reggeli fontos. Belátom ez egy lényegi tétel.
A túlpörgés aztán zabálásba csaphat át ha kifáradok. Ez az új szisztéma azonban reményteli.
Kösz.
Szia, egy ideig a porges eltereli a figyelmet, de a szokasokat nem tudja megvaltoztatni sajnos. orokke meg nem lehet porogni... gondolom orulsz, hogy most nincs idod tulenni, de azert eszel rendesen?