Keresés

Részletes keresés

Első Polgár Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5252
az EU és USA nem ad Kínának fegyvert csak az oroszok
Előzmény: Törölt nick (5251)
padisah Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5250

A nagy krétakori kihalást az terelte meteorbecsapódás elmélete felé, hogy az érintett krétakor határát jelentő rétegekben iridiumot találtak, a normál földkéregben mérhető gyakoriságának a sokszorosával. A meteorok anyaga pedig nincs olyan értelemben sűrűség szerint differenciálva mint a Földé, vagyis a meteorokban az iridium (és evvel együtt az arany és az urán) gyakorisága sokkal nagyobb mint itt a Föld felszínén. Ez csak a felszínre igaz, a föld magjában meg minden bizonnyal több van.

 

A másik tényező meg az hogy ezt a tömeget csak lehozni kell a Föld gravitációs kútjába, és az olcsó dolog. Felvinni drága, a felszerelést meg a személyzetet, de azt meg elég csak egyszer...

 

Amikor azt írtam hogy az aktív anyagok praktikus értelmeben perpetuum mobile-ként működhetnek, ott pont a hasadási trutyira gondoltam, ami "több tízezer" évig lényegében változatlan teljesítménnyel sugároz. Ettől kezdve pedig mennyiség kérdése hogy mennyi energiát lehet belőle nyerni.

 

(Úgy emlékszem az oroszok a kezdeti műholdjaikat ilyen sugárzó anyaggal fűtött atomtelepekkel látták el árammal)

Előzmény: Első Polgár (5233)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5249
a kínaiak nem engedhetik meg, hogy elköltsék ezt a dollárt, mert akármit próbálnak rajta venni, amire szükségük lenne ( olaj, olajrészvény, réz, vas) annak egyből az egekbe megy az ára, mert a spekulánsok figyelnek.
másrészt ha hagynák, hogy a lakosság elkezdjen vásárolgatni (pl benzint a kocsijába), az óriási politika feszültségeket okozna a 3. világ szintjén élő 80% és a lassan magyar szinten élő 20% között, ami véget vetne a komcsik hatalmának.
azért az én véleményem az, hogy a megfelelő pillanatban tőkejavakat fognak venni majd rajta ( elsősorban olajvállalatokat)
a fegyverkezés akkor kerül majd előtérbe, ha ez a békés, integrativ út becsődöl.
Előzmény: csagal (5245)
csagal Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5248

Európai, meg orosz fegyverekre gondoltam.

 

Ha jól tudom, keményen megy a meggyőzés a fegyverembargó feloldása érdekében.

 

 

Operation Iranian Freedom - az előkészítés már megy...

Előzmény: Törölt nick (5247)
csagal Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5245

Dollár bedőlés:

Itt jön a képbe az iráni beavatkozás megint.

 

(az energy bulletinen van egy klassz cikk, ami a márciusban induló teheráni olajtőzsdének a petrodollár mechanizmusra vonatkozó hatásait vizsgálja - elég apokaliptikus az USA és hitelezői számára)

 

Ha valakit esetleg érdekel:

 

http://www.energybulletin.net/12125.html

 

btw: meg tudná mondani valaki, hogy mi a francnak kell Kínának 818 mrd $ tartalék (van egy tippem - fegyverek...)

Előzmény: netizen (5238)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5244
igen, olvastam a dode linkjében, hogy elég hálásan ad vissza neutronokat a befogottakért cserébe. én is arra gondoltam, hogy biztos tök jól lehetne használni bombában, de akkor miért nem teszik?
miért küszködnek U235-el meg plutóniummal?
a feltörekvő atomhatalmak számára jó opció lehetne.
Előzmény: Törölt nick (5242)
erbe Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5243
A Peak Oil lecsengésével a "Peak Homo" is elindul lefelé.
A becsült 10 milliárd igaz lenne a jelenlegi fejlődési körülményekkel.
Előzmény: malócz (5235)
Törölt nick Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5242
Egy normál reaktor inulásakor már teszteltek thorium blanketet,mint indítási segédanyagot.
Alapvetően a thoriummal más baj van , nevezetesen hogy a thoriumbol kilakuló u233 kémiailag könnyen szeparálható a thoriumtol,és a létező legjobb atombomba alapanyag.Ráadásul a tzhoriumos reaktr elindításához 10 év kell,addig dúsított uránnal kell etetni.
Előzmény: Első Polgár (5237)
lcoder Creative Commons License 2006.01.18 0 0 5241
Szvsz elsõ körben a föld körüli meteoritok lehetnek a célpont. Persze az anyagot lehozni nem annyira egyszerû, különösen hogy az ûrhajózás nem igazán fejlõdött az elsõ ûrsikló megépítése óta - valahogy a hidegháború elmúlta nem tett jót ennek a dolognak. És a helyzet hasonló a kõolajhoz - amíg a földön olcsón tudsz bányászni Pl. vasat addig nem igazán fog senki az ûrben bányászni. Ezt egyébként szvsz idõben meg fogja elõzni a meglévõ szeméttelepek mint nyersanyagforrás "felfedezése", még mindig olcsóbb vasat és más hasznos anyagot bányászni onnan mint az ûrbõl. De miután ez a forrás is kimerül a következõ lépés az ûr lesz. De ez nem 10, sõt nem is 100 év múlva várható...
Előzmény: padisah (5230)
netizen Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5240
nem lesz 10 milliard ember. 7 es 8 kozott randan fogunk szaturalodni.
Előzmény: malócz (5235)
netizen Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5239
eladni nem, de koncesszioba lehet hogy kaphat olajmezot mondjuk atom-technologiaert kinatol...
Előzmény: Első Polgár (5231)
netizen Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5238
davosban ha jol ahllottam a G8-ek epp dollar-bedolesro szolo scenariokat csocsalnak. Szegeny bernanke-nek nek kezdodik jol a cikulsa, bar Greenspan is azonnal uszhatott szembe az arral :)
Előzmény: Első Polgár (5228)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5237
Kösz a kiigazitást én legutoljára csak annyit olvastam, hogy az indiaiak tervezik a kísérleteket,
Előzmény: dode (5236)
dode Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5236

...vagy ott van a Bomlat_ által említett tóriumos reaktor, de abból még kísérleti példány sincs,...

 

Ez így nem igaz. Tény, hogy jelenleg csak India foglalkozik vele komolyan, de próbálkoztak már vele korábban több helyen is, Indiában pedig épülőfélben van 4 blokk, ami már üzemszerűen tórium alapú üzemanyagciklust szeretne megvalósítani.

Ezen kívül a Dél-Afrikában tervezés alatt álló HTGR, avagy pebble bed reactor is képes lesz tóriumot használni.

http://www.world-nuclear.org/info/inf62.htm

Előzmény: Első Polgár (5234)
malócz Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5235

A jövő atomerővművei

 

http://www.kornyezetunk.hu/belso/mg68.htmlű

 

"A legtöbb nemzetközi tanulmány, például úgy ítéli meg, hogy 2050-re a várhatóan tízmilliárd főből álló emberiség mintegy 50%- kal több energiát igényel majd, mint a mai hatmilliárd."

 

Hehe.

 

Első Polgár Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5234
Egy hagyományos atomerőmüben kb 4%nyi U235ből kb 1%nyi plutónium keletkezik. Ez nyilván nem perpetuum mobile.
De a szaporító reaktorok trutyijából több U235-öt vagy plutóniumot lehet kivonni, mint amennyit beteszünk. gond a trutyi szétválogatása és a reaktor üzemeltetése ( viz vagy grafit moderátor nem jöhet szóba, a már említett ólom, nátrium vagy hélium kell ). vagy ott van a Bomlat_ által említett tóriumos reaktor, de abból még kísérleti példány sincs, bár az indiaiak nagyon rá vannak állva mert nekik se szenük, se olajuk, se uránjuk nincs, de tórium az van dögivel.
Előzmény: padisah (5232)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5233
Az urán szvsz sokkal de sokkal gyakoribb elem a földkéregben, mint az arany, de akár talán még a réz is.
Ezenkivül ott van még a tórium is, amiből kb 3x annyi van mint uránból becsláések szerint.
Ezenkivül ott a tengerből oldott urán, amelynek bányászata talán még mindig gazdaságosabb, mint az ürből lehozni uránt a Föld gravitációs kútjába. ezenkivül nem hiszem, hogy az urán olyan jobban fel lenne dúsulva a világürben. a vas az fel van az tény, vannak tiszta vasmeteorok, na de uránmeteorok?
Előzmény: padisah (5230)
padisah Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5232

Ez azért nem kivihetetlenséget jelent, hanem csak azt hogy valamivel drágább. (Kérdés mennyivel drágább egy "olajháborúnál"? )

 

Egyébként szerintem elgondolkoztató, hogy az atomerőművek a működésük során több tízezer évig aktív izotópokat gyártanak le.

Uraim!

 Ezek az izotópok praktikus értelemben megvalósítják a perpetum mobile-t, ráadásul melléktermékként hegyekben képződnek! Nem kéne elgondolkozni azon, hogy lehetne energiatermelésre használni őket? Elvileg, csak az idő és az izotópok mennyisége a kérdés, hogy a felhalmozódó nukleáris hulladék, vagy az aktív hasadás termel-e több energiát...

 

 szénhidrogén-szintézis :

  - ideális belépési pont a biomasszának. Szerintem most is pocsékolás a biomasszát áramtermelésre eltüzelni. Az egy felhalmozható energia, amit be lehet spájzolni télre, -> vagy, szintetikus üzemanyagot gyártani belőle, még ha a folyamat külső energiát is igényel

 

 

Előzmény: Első Polgár (5215)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5231
Irán szvsz nem fog nekik eladni olajmezőt, meg senki másnak sem - addig amíg meg nem szállják.
Természetesen Kínának nagyon nem tetszene egy iráni beavatkozás, hiszen ők veszikk Irán olajexportt kb 20%-át. De amíg nincs komolyabb flottájuk addig nem sokat tudnak tenni, max a pakikon keresztül csempésznek fegyvert.
Előzmény: padisah (5229)
padisah Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5230

Nem hiszem hogy megvalósul a sci-fikben megrajzolt űrcivilizáció. Gondold, el még ha sokkal olcsóbb is lenne az űrutazás, mégis mennyibe kéne kerülnie annak a cuccnak amit érdemes mondjuk a marsról ideszállítani? Vagy az Alfa Centauriról?

 

Ha lesz is komolyabb űrbányászkodás, az olyan ritkafémekre mehet ki mint az urán, iridium, talán a titán is. De az arany szerintem már túl "olcsó" lenne ehez... Az urán abból a szempontból is érdekes, hogy egy nukleáris energiára épülő civilizáció könnyen felélheti a földi tartalékokat, és akkor jön a -valóban szinte kimeríthetetlen - naprendszer.

 

 

 

Előzmény: lcoder (5227)
padisah Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5229

Jó, de ha megvették az iráni olajmezőket akkor valszeg nem akarják hogy az amcsik elfoglalják az ő olajmezőiket....

 

 Ez tulajdonképpen most is így van : Iránnal szemben az ENSZ Bt-ben az oroszok is és a Kínaiak is vétóznának egy katonai beavatkozásra. Ettől persze az USA még belekezdhet a saját szakállára...de nem mindegy ki mivel támogatja Iránt. lásd koreai háború, vietnám.

Előzmény: Első Polgár (5228)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5228
A két kérdést összevonva:
ha a kínaiak komolyan elkezdenek olaj és földgázmezőt vásárolni a 800 mrd dolláros tartalékaikból az amerikai állam és jelzákogkötvények helyett, akkor ezzel súlyos recesszióba vágják a fogyasztói hitelre alapozott amerikai gazdaságot. azaz magyarrul átszeletelik a szénhidrogénfogyasztás tortáját a javukra és az amerikaiak ( és improduktív európai csatlósaik) kárára. ennek hatására Amerikában képződik pár tízmillió extra munkanélküli, akikből elegendő elkeseredett katonát lehet kiállítani Irán ellen. Valamint a sajtó sem lesz különösebben kényes a kínzásokkal, tömegbelövésekkel és egyéb megszálláshoz nélkülözhetetlen praktikákkal szemben.
Kérdés, hogy a kínaiak addigra milyen szinten lesznek a flottájukkal, bele tudnak e rúgni a labdába katonailag, vagy az "újjáépítés" során drágán kell megfizetniük azt a kapacitást, ami a háború előtt alapból nekik termelt.
Előzmény: csagal (5225)
lcoder Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5227
Szvsz azok az energiaforrások amik hosszabb távra szóba jöhetnek gyakorlatilag kimeríthetetlenek. Akár az ûrbõl nyert napenergiáról, akár a fúziós reaktorról van szó. A bioizék, a földi telepítésû napelemek vagy az atomreaktorok szvsz amúgy is csak max. ideiglenes megoldásnak jók, más kérdés hogy nagy szükség lesz rájuk a következõ 50 évben. De utána szvsz el lehet õket felejteni.
Előzmény: padisah (5226)
padisah Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5226

 A peak-oil nem a növekvő keresletről, hanem a csökkenő készletről szól. Vagy tévedek?

 

Az már egy másik kérdés, hogy az olaj utáni világban sem lehet a végtelenségig növelni az energiafelhasználást, mert azok az energiaforrások is végesek. Annak viszon meg lesz a piaci önszabályozása, mert az olaj után sokféle energia áll majd rendelkezésre, aminek széles spektrumban szóródik az ára. A piac igényei pedig kijelölik, hogy az adott spektrumban meddig megy el akinek energiára van szüksége.

 

 

 

 

Előzmény: netizen (5214)
csagal Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5225

Bocs, ha volt már téma (asszem nem). A kínaiak (CNOOC) olajipari akvizícióiról (Nigéria, Kanada?) mi a véleményetek?

 

+ Mennyire látjátok lehetségesnek Irán irakizálását? (rákenni mindenféle csúnya dolgot, majd elszigetelni, katonailag megtámadni, megszállni, olajat elcsaklizni - tudom ez nem teljesen így volt Iraknál és egy kicsit sarkított, de a módszer hasonló)

ezerkilenszaznyolcvannegy Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5224

 

A Magyar Villamos-Hálózat felépítése - eléggé viccesre sikeredett.  Találtam egy portfólió cikket, amiből valamelyest érthetővé válik.

 

Mo 2004-ben 40 GWh villamos energiát fogyasztott, ebből 33 GWh hazai termelés, 7 GWh pedig import.

 

Vannak termelő erőművek, ezek továbbadják a villamos energiát az MVM-nek, az MVM pedig továbbadja az áramszolgáltató társaságoknak.

 

Termelő erőművek: Paksi (állami), Dunamenti (Elect-Suez), Mátrai (RWE), Budapesti (Edf), Csepeli (Atel), Vértesi (állami), Tiszai (AES).  Ezek termeltek összesen 24,5 GWh-át, továbbadták az MVM-nek (állami), amelyik 2004-ben 25,3 GWh energiát vásárolt, és továbbértékesített 27,1 GWh-t.  (asszem az MVM feltalálta a perpetuum mobile-t :))  Az állami tulajdonban levő vállalatok természetesen veszteségesek.

 

az Áramszolgáltatók (E.on, Edf, RWE) 27,1 GWh enerigát vásárolnak és ezt továbbértékesítik a fogyasztóknak.

 

ha eddig nem elég világos, akkor itt van egy táblázat:

 

 

Magyar Villamos Energia-Rendszer Felepulese - 2004

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

itt pedig a beigért cikk, melynek olvasásához tudni kell, hogy a ROE jelentése feltehetőleg Return on Equities - azaz az éves nyereség osztva a cég értékével.

 

 

Hol rejtőzik a "luxusprofit"? - Rátaláltunk! (elemzői vélemények vs Gyurcsány-Orbán)

 

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=61776&p=1

 

"Néhány hete tart a villamos áram árképzési rendszerének felülvizsgálati folyamata, ennek eredményeként természetesen a lehető legnagyobb árcsökkentési megoldást kívánjuk elérni" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a múlt héten, reagálva Orbán Viktor felvetésére, aki tegnapi, parlamenti beszédében ismét a "luxusprofit letörését" helyezte kilátásba. "Az Energia Hivatal adatai az erőműveknél 22%-os nyereséget dokumentálnak, ami hazánk jelenlegi állapotában luxus" - fogalmazott a Fidesz vezére, aki tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Villamos Művekkel és öt nagy energiatermelő vállalattal.

Milyen jövőképnek van realitása a valós tényszámok alapján? Az árampiac esetleges átalakulásában három tőzsdei áramszolgáltató társaság (Démász, Elmű, Émász) lehet érintett, a Portfolio.hu két részvényelemző véleményét kérdezte meg.




Mi olvasható ki a számokból?



A villamosenergia-rendszert három részre kell felosztani profittermelés szempontjából: a hazai erőművek által generált, valamint az olcsóbb importált energia által biztosított termelésre, az állami tulajdonban lévő MVM, mint monopolhelyzetű áram-nagykereskedő által biztosított áramátvitelre, valamint a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló áramszolgáltató társaságok által biztosított elosztásra.

Az eddig elhangzottak alapján úgy tűnik, mind a kormány, mind az ellenzék egyeztetési törekvései elsődlegesen nem a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló, elosztói pozícióban lévő áramszolgáltatók társaságok árrésére vonatkoznak, hanem az áramtermelő erőművekre - noha a stratégiai tulajdonosok (pl. RWE, Edf) mindkét oldalon érintettek. ("Tűzzük ki közös célként, hogy 2006. március 1-től 10%-kal csökkentjük a kisfogyasztók számára a villamos energia árát" - fogalmazott Orbán Viktor tegnap).

Tavaly a hazai villamosenergia-termelő piac 36%-át az állami tulajdonban lévő Paksi Atomerőmű Rt. fedte le, amely messze a legolcsóbban, 8.2 Ft/kWh áron értékesített a közüzemi szektornak. Öt, külföldi székhelyű óriásvállalat tulajdonában lévő erőmű (Dunamenti, Mátrai, Budapesti, Csepeli, Tiszai) a hazai villamosenergia-termelés közel 49%-át adta. A 2004-es éves jelentésekben szereplő, konszolidált adatok szerint ezen társaságok átlagosan 15.8%-os adózás előtti nyereségszinttel működtek az elért teljes árbevételre vetítve. A megvalósult közüzemi értékesítés átlagára 2004 decemberében valamennyi társaságnál 10 Ft/kWh felett volt, az egyes erőművek közötti jelentős különbségek egyik legfontosabb oka a felhasznált tüzelőanyagok eltérő bekerülési költségével magyarázható.

A(z adózás előtti nyereséggel számolt) sajáttőke-arányos megtérülés szintén az erőművek és az áramszolgáltatók működése közötti különbséget szemlélteti (a teljes kép érdekben meg kell jegyeznünk, hogy a ROE mutató - amely részben azt a vállalati döntést mutatja, hogy az adott eszközállomány hogyan van finanszírozva - nem feltétlenül objektív mérőszáma a "luxusprofit"-nak). Az öt erőmű átlagosan 30% feletti ROE mellett működött tavaly, mindez lényegében az OTP Bank által elért szintet jelenti; míg az áramszolgáltatók esetében 14.1% az átlag (az Elmű emelkedett ki).

 

 

Összességében az elmúlt esztendő nyereségmutatói alapján a rendszerben a legmagasabb árréssel a már privatizált hazai erőművek működnek, így indokolhatóak a kormány és az ellenzék törekvései a korábban kötött hosszútávú, 2012 és 2021 között kifutó szerződések felülvizsgálatára (a Népszabadság által megkérdezett szakértők becslései szerint akár évente 10-15 milliárd Ft-tal lehetne csökkenteni egy kedvezőbb megállapodás révén a hazai erőművek össznyereségét). A villamosenergia-beszerzések átlagárát természetesen az importfüggőség növelésével is lehetne csökkenteni, mindez azonban hazai munkavállók rendszerből történő kizárásával járna együtt, amely kétségkívül nem jelentene szimpatikus megoldást.

Ezzel szemben az áramszolgáltató társaságokat nehezen lehetne luxusprofit elérésével vádolni, főleg úgy, hogy a maximált nyereségre vonatkozó szabályozásnak köszönhetően egy bizonyos szinten felül elért nyereség felét kötelező visszajuttatni a fogyasztóknak (az Elmű esetében éppen ez történt tavaly).

 

Elemzői vélemények: mire lehet számítani?

 

Megítélésünk szerint a nehezen cáfolható érvek ellenére a hosszú távú szerződések újratárgyalása és módosítása egyáltalán nem ígérkezik könnyű játszmának, hiszen mind az áramtermelő, mind az elosztó oldalon nagyon erős érdekcsoportok állnak. Az E.ON, az RWE és az EdF igen jelentős diplomáciai támogatást tud felvonultatni, amely a rendszer újraszabályozását megnehezíti.

A fejlemények tükrében két érdemi kérdés merül fel:

1. Mikor léphetnének életbe az esetlegesen módosított hosszútávú szerződések?
2. A változások hogyan hatnának az áramszolgáltató társaságokra és abból mennyit érzékelhetnek majd a fogyasztók?


"Egy esetleges áramár csökkentés - az ÁFA csökkenésen túl - véleményünk szerint jellemzően csak jövő év második felében valósulhatna meg leghamarabb az MVM, erőművek, illetve importőrök közötti hosszú távú szerződések megváltoztatásával; ez persze nem jelenti azt, hogy kivételesen egy-két egyedi szerződés ne kerüljön korábban módosításra" - vélte Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője.

"Ráadásul az árampiaci szabályozáshoz is hozzá kellene nyúlni, ami még tovább halaszthatja a lépést. A kormány tehet ugyan javaslatokat a magánszerződések megváltoztatására, de nem kötelezheti a feleket, effektív jogi kényszerítésre Brüsszel oldaláról van némi esély.

Ha ez be is következne - még akár idő előtt -, elviekben nem vagy csak nagyon marginálisan érintené az áramszolgáltatók (Démász, Elmű, Émász) árrését, sőt akár élénkíthetné a szabad piacot, s így akár az áramszolgáltatók szabad piaci cégein keresztül adott esetben növelhetnék a konszolidált profittömeget, amennyiben nem kerekednek felül a szakmai hozzáálláson a politikai szempontok. Mindazonáltal a fő gondot a vertikum elején (MVM, erőművek) kell keresni, a közüzemi szabályozásból eredő profittömeg nemigen csökkenthető tovább."


"A rendszerszemléletű hosszú távú és a politikai indíttatású rövid távú gondolkodás ütközése jelenti a legfontosabb problémát. Meglátásunk szerint a hosszútávú szerződések módosítása jelentős egyszeri kompenzációval történhetne, hasonlóan az autópálya koncesszió példájához; hatósági kényszerre nincs lehetőség. Az újratárgyalt szerződésekkel könnyű lenne 10-15%-os árcsökkenést elérni a rendszerben, de hogy az egyes szereplők marginja hogyan alakul, az nehezen prognosztizálható" - fogalmazott Zékány András, az ING elemzője.

"A privatizáció előtt álló MVM a teljes piaci liberalizáció küszöbén lényegesen magasabb profitabilitással kelthetné fel a befektetők figyelmét. A fogyasztói árak változásában természetesen a mindenkori politikai érdekek játszhatják a legfontosabb szerepet. Ha valóban erősnek bizonyul a kormányzati akarat, a rendszerszintű változásokra 2007-től lehet számítani."

Pallag Róbert

lcoder Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5223
Azért én ettõl nem tartanék. Az emberiség szaporasága fordított arányban áll az életszínvonalával. Azaz egy idõ után tetõzik a népessék majd szép lassan fogyásnak indul. Másrészt pedig az újrafelhasználás is korlátozza a nyersanyagszükségletet. Energia pedig szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll amíg itt van mellettünk a Nap, a gond csak az energia szállításával van - bár elvi megoldás erre is létezik, több is.
Előzmény: erbe (5222)
erbe Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5222
"hanem a közeli aszteroidákon, késõbb bolygókon amiket nyersanyagforrásnak lehet használni."
"-És egy idő után fekete lyuk lesz a Földből, ami minden elérhetőt magába szippant a környékéről!"
Már persze, ha lesz rá energiája!
Előzmény: lcoder (5221)
lcoder Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5221
Ez nem feltétlenül van így. A hulladékok például újrafelhasználhatók, így a Peak* probléma elég hosszú távra elodázható - kivéve az energiát. Ez tényleg gond lesz majd a következõ pár évtizedben, különösen az olaj fog nagyon hiányozni, aminek szvsz elsõsorban a közúti/légi szállítás vonatra/hajóra terelõdése lesz a következménye. Az erõgépek szerintem mehetnek biodiesellel, ehhez a mûtrágyát bizony atomenergiával kell majd elõállítani, vagy a haszonnövényeket kell géntechnológiával rávenni nitrogén termelésére. A fûtés szvsz jórészt geotermikus energiával megy majd, és persze sok-sok napelem lesz a jelenleg csak az esõ ellen védõ tetõ felületeken. Szvsz ez az ami a közeljövõben errefelé várható. Hosszabb távon pedig vagy fúziós reaktor vagy a napenergia lecsalogatása az ûrbõl. Amúgy szerintem az emberiség jövõje ott van, méghozzá nem a távoli galaxisokban hanem a közeli aszteroidákon, késõbb bolygókon amiket nyersanyagforrásnak lehet használni.
Előzmény: netizen (5214)
Első Polgár Creative Commons License 2006.01.17 0 0 5220
El vagyok havazva (a szó szoros értelmében is) még legalább két hétig biztos nem írok.
Előzmény: netizen (5216)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!