Ezen én is gondolkoztam. Gyerekkoromban gyújtogattuk a látványos korma miatt. Eddig láttam a hungarocell fogyasztását kapirgáló madarak és főleg hangyák által (ledarálják apró porrá), de egérről is el tudom képzelni. Nem bír időtálló megoldás lenni. A tűzveszélyét csak vizsgálta valami szakhatóság, ha engedélyezve van?
Csakhogy ahol leválnak ott általában nem egyedi fűtésre állnak át, hanem egy-egy háztömbnek van saját gázkazánja. És ezek elég jó hatásfokú szerkezetek. Persze, ha a távhő egy erőmű hulladékhőjével megy akkor nincs jobb megoldás (energetikailag). Ha viszont ugyanúgy az orosz gázt használja, csak még fűti a kazán és a háztömb közti földet is (szép is az amikor a távfűtéses házba vezető csövek fölött télen mindig meg van olvadva a hó). Plusz, pl. a mi panelünkben nem lehet szabályozni a fűtést, ha elzárod a csapot akkor az összes lakásban elzártad, mert egy cső megy be a radiátorba alul, és egy másik megy ki fülül a fölötted lévő szomszédhoz. Azaz a hőszabályozás egyetlen módja ha kinyitod az ablakot. És erre igen sűrűn van szükség, mivel itt marha meleg van akkor amikor a földszinti lakó meg majd megfagy. A lakások hőfogyasztásának mérése pedig pláne fel sem merül. Na de most zajlik a felújítás, utána mi legalábbis leválunk. És épp most csinálják a szigetelést. Amúgy emiatt aggódom is kissé, ez a hungarocell nagyon szép, de mi van ha egyszer kigyullad ?
Bizonyos típusú feladatra a magyar könnyűlovasság egyszerűen magasabbrendű volt, mint a kor európai seregei, miközben nem rendelkezett bürokratikus közigazgatással, aminek a csírái nyugaton már megvoltak (leginkább az egyházi közigazgatás). tehát nem biztos, hogy ez a típusú bürokratikus szervezet vális be mindenben, sőt.
A hülyének nézett hobbisták most bizonyulnak majd okosnak. Kár, hogy ez kevés lesz, ha gyorsan jönnek a bajok.
OFF A kalandozó magyarok nem inkább felfogadott zsoldosok voltak, a feudális rendszerben "szokásos" kvázi birtokvitákban? térkép és helyismeret nélkül (tehát a várható zsákmány ismerete nélkül!) 1000 km-t menni - nem racionális.
Ha viszont igen, akkor az addigi út biztosítva volt (ellátási gond meg nem volt, ellentétben a nehézlovasság jellegű sereggel, aki le kellett hogy rabolja az útvonalat)
OFF/2: II. Jóska magának dolgozott. A magyar komprádor burzsoázia meg nem (csak az kérdés, hogy egy NAGY és csúnya szervezetnek, vagy össze-vissza ide-oda)
ON valóban "JIT logika". Ez alapján ne hobbikertészkedj, ne hobbi-barkácsolj (mondjuk finommechanikát) stb. Vagy csináld, de motívációid irracionálisnak minősülnek (= hülyének néznek). Egyébként a hobbitevékenység motívációi tényleg hülyék az esetek döntő többségében.
egy vagy több kisebb háború viszont AUTOMATIKUSAN benne van a pakliban, s nem csak egzotikus helyeken, mint Bagdad, Kabul (Szabadka...) - megint kérdés a mikor, meg a jelleg.
Politikailag volt egyértelmű győzelem. Végig lehett rá hivatkozni, pl. a Visszatért területek határának meghúzása, ilyenek. Történelmi érvek alapján a csehek is kértek egyes darabokat a Szudétáktól északra a németektől "megtisztított" földből, a lengyelek hivatkoztak a szövetségesek oldalán meghozott véráldozatra, nem is kaptak a csehek ottt semmit.
Érdekes dolog, de pl. a magyar kalandozók a "korszerű" nyugati államszervezési modell átvétele előtt eljutottak a Pireneusokon túlra úgy, hogy nagyobb veszteségek nélkül vissza is jöttek, harci feladatukat ott végrehajtva. És ezt pár évtizeden át rendszeresen ismételve, csak két nagyobb vereségbe belszaladva, részben árulás következtében (behjvó szövetségesük fordult ellenük)
Semmilyen nyugati hadseregnek nem volt ehhez hasonló akcoórádiusza és a magyaroknak sem, amint átvették a haladó modellt. És bürokráciáról Taksony idején nem beszélhetünk, ha jól gondolom...
II. József kb. azt képviselte akkor, amit most Bajnai, vagy a globalizáció más helytartói. Az ellenállás nem maradi volt, hanem teljesen érthető.
"**Bár az is biztos, hogy ez békeidőben jobb, mert mindenki azt csinálja, amihez ért; végletekig egyszerűsítve: nem fog hétvégi lőgyakorlatra járni, helyette is képzi magát a szakmában"
Ez a JIT logika, BÉKEIDŐBEN beválik, máskor nem. Most sokasodnak a jelek, hogy nem békeidők jönnek. Természetesen nem gondolok automatikusan szó szerint háborúra.
Ha a hő hulladékhő (márpedig kb. az*), akkor ennek az árban is látszani kéne. ha nem látszik, akkor: A szükséges rendszerfenntartást kell megfizetni, a hálózati veszteséget (hőt viszünk 1-2 ezer méterre, még a koncentrált lakótelepnél is) És a bürokráciát (+ a "visszaosztást", ami valahol "jogos", hiszen akinek visszaosztanak az adja meg a monopólium törvényi hátterét, ezért "jár" neki a részesedés)
BSM felvetésére: Gondolom, a távhősök átvilágítása azt célozná, hogy melyik összetevő mekkora aránnyal (súllyal) részesedik az árból.
érdekességként: a primer energia az mindig a leolcsóbb a nagy rendszereknél. Még a villanynál is, nézd csak meg a villanyszámlát - pedig ott már az energiarész az már kalória+erőműfenntartás, és az is kb. 50% (ha jól emlékszem). Ha tévednék szóljatok, majd megnézem a villanyszámlám újra
*Ha a hatásfok faragásoktól eltekintünk, de kb. 65% fölé tudtommal a kombiciklusú erőmű sem megy a villany ki/tüzelőenergia be arányt tekintve
OFF "Viszont Monte Cassino győzelem volt, a véráldozat ott értelmes volt."
Nem volt ertelmes, a szovetsegesek siman parta szalhattak volna mogotte. Ovek volt a legifoleny es volt egy rakas hajojuk. A nemetek vegig ettol feltek es nem ertettek egyaltalan miert nem lepik meg.
"Energetikai szempontból értettem a hatékonyságot."
Az meg is van. De a döntést nem lehet csak erre alapozni.
"Aki leválik, az nem tüzifára áll át, hanem orosz gázra."
Világos, arról írtam, hogy én látom értelmét a leválásnak, de csakis vegyes kazánnal, vagy esetleg gáz nélkülivel. Kár, hogy senki nem szól a népnek, hogy az orosz gáz bizonytalan. Bár most épp a keresletcsökkenés miatt nem veszi át az orosz fél a türkmén gázt.
fél-OFF Én igazából arra gondoltam, hogy kell a jól szervezett és nyilvántartott állam ahhoz, hogy a sereg ott és akkor legyen, ahol/amikor kell (úgy felszerelve, stb.)
II. Jóskának a földmérői és adószedői hálózata lett volna (volt) fontos. Nyilván van egy nemzeti ellenállás része a dolognak részünkről. (A világ meginit bonyolult)
OFF Ami te írsz, az a parancs-orientált és a feladatközpontú (küldetés-orientált) harctéri taktika közötti különbségre példa. (Ebben tudtommal a németek rugalmasabbak lettek azután, sőt élenjárók, ellentétben a XX: sz.-i szórakoztatófilmek által sugallt kocka-némettel szemben).
OFF2 Nagyon nehéz eldönteni, hogy a nemesi felkelés (és a vele kombinált rendi alapú feladatkiosztás háborúban) mire jó. Mert egyfelől már a törökkel sem bírt. igaz, hogy azokkal a központibb vezetésű európai seregek sem, a hadügyi forradalomig (meg Töröko. önmagában való gyengüléséig)
Másfelől viszont nagy különbség, ha TE MAGAD készülsz a háborúra (mint nemesi felkelő, vagy a természetben élő ember)*, vagy arra alapozol, hogy a profik megvédenek - azután, ha összeomlik a profik frontja, akor sokkal jobban nyomulnak az ellenségek, mert szórványos puskalövés sincs**.
Lehet, hogy ezért másképp nézne ki egy csatavesztés Európában most, mint akár 1870-ben (vagy 1918-ban, vagy akár 44-ben) Ez viszont már nem OFF, hiszen ha "doom"-ra számítasz, abban a klasszikus háború is benne van (igen, /hadászati/ atom nélkül - taktikai atom meg talán nem is létezik a valóságban)
*Ez a kettő lenne a legjobb katona-anyag
**Bár az is biztos, hogy ez békeidőben jobb, mert mindenki azt csinálja, amihez ért; végletekig egyszerűsítve: nem fog hétvégi lőgyakorlatra járni, helyette is képzi magát a szakmában
"Egyrészt realitás, hogy a bürokráciát nem tudod kihagyni belőle, tehát nem hatékonyabb"
Energetikai szempontból értettem a hatékonyságot.
"súlyos üzemzavarokra, nem "boldog békeidőkre" tervezve jobb az egyedi fűtés, mert nagyobb válságállósága van. (betárazható az egész szezonra a tüzifa)"
Aki leválik, az nem tüzifára áll át, hanem orosz gázra. Ha mindenki leválna, jelentősen megugrana a gázfogyasztás. Arról nem is beszélve, hogy a távfűtés sok helyen a villamos erőművek és az égetőművek hulladékhőjét hasznosítja, ami így kárba veszne.
Persze, én elvileg írtam, hogy értelmes, válságtudatos társasházi tulajok helyében én így csinálnám. Sőt, akár a kormány is ösztönözhetné. Az ausztrál kormány a sertésinfluenza hevében felszólította a lakosságot, hogy spájzoljanak otthon kaja és ivóvízkészleteket. Aztán visszavonták, hogy ne legyen pánik, de az első intézkedés nem volt hülyeség.
Egyrészt realitás, hogy a bürokráciát nem tudod kihagyni belőle, tehát nem hatékonyabb, másrészt súlyos üzemzavarokra, nem "boldog békeidőkre" tervezve jobb az egyedi fűtés, mert nagyobb válságállósága van. (betárazható az egész szezonra a tüzifa) A JIT rendszerek kiépítésekor is az ilyen látszatpazarlásokat irtották ki és tették a békében hatékony rendszereket válságos időkre hihetetlenül sebezhetővé.
Tehát a "pazarlásnak", amivel a leválás jár, komoly hozadéka van, szerintem megér ennyit.
Igen, hozzá kellene. De nem nagyon fognak, mert iszonyatos macera a leválás, egyénileg végképp, de háztömb-szinten sem egyszerű. A következő években nem lehet sok leválásra számítani, az önkormányzatnak meg addig is biztos pénz.
Nem fogok konkrétumokat mondani, de első kézből tudom, hogy nem ment át az érdekegyeztetésen az a törvénytervezet, amely a távhő-szolgáltatók átvilágításához kellene -- márpedig ez lenne a változtatás első lépése.
Lehet találgatni, hogy miért nem ment át. Mikor én megtudtam, nem lepődtem meg nagyon.
Elvileg jogos felvetés, de a konkrét csatát nézve a magyar sereg becsülettel harcolt és ésszerűen mentette az irháját, amikor nyilvánvaló volt, hogy nem győzhet, ill. maradva elpusztul. Nem csatát kell nyerni, hanem háborút, amikor pedig a háború megnyerhetetlen, akkor érdemes elfogadható békét kötni, ha az sem esélyes, akkor tartalékolni kell az emberanyagot a jobb esélyeket nyújtó időkre.
Nem tudom, hogy Győrnél bevethető állapotban összegyűlt-e még a menekülő sereg, tény, hogy Napóleon nem folytatta előrenyomulását az országban. Gondolom, ha folytatta volna, a nemesi sereg is újra harcba szállt volna.
A varsói felkelésről szóló történelmi vitában a lengyel vérrel pl. Monte Cassinónál nem éppen spóroló Anders tábornok véleménye is az volt, hogy óriási hiba és bűn volt a siker esélye nélkül elpocsékolni annyi emberi erőt. Viszont Monte Cassino győzelem volt, a véráldozat ott értelmes volt. Világos, hogy vesztett csatában is lehet értelmes az áldozat, pl. a híres "lengyel lovasság a német tankok ellen" csatában ez volt a helyzet a közhiedelemmel ellentétben. (a kormánynak időre volt szüksége az evakuációhoz, a német előrenyomulást átmenetileg fékezni kellett, a feladatot sikerrel teljesítették).
Hitler hülye volt és katonai analfabéta, amikor tiltotta a visszavonulást. (másban is)
Csak éppen sokkal rosszabb hatásfokkal üzemel. Olvastam egy tanulmányt, hogy budapesti belvárosban pl. távfűtés hatásfoka a duplája lehetne, mint az egyedi gázfűtésé - ha lenne távfűtés. Persze a bürokrácia miatt a duplájába kerülne.
Mindenképpen megéri leválni, ártól teljesen függetlenül (de ehhez elég válságtudatos, vagy csak értelmes lakóközösség kell), ugyanis az önálló , jó esetben vegyes kazános központi fűtés nincs kiszolgáltatva a nagy rendszer esetleges (egyre valószjnűbb) üzemzavarainak.
Pl. említett szülővároskám főterén a mai városháza egykor vármegyeházának épült, Mária Terézia rendeletére. Addig nem is volt ún. "megyeszékhely", a megyegyűléseket fogadókban tartották, mindig máshol, hogy ne mindig ugyanott kelljen annyi küldöttet etetni, meg a lovaik ne ugyanott tiporják le a füvet. A vármegyei apparátus talán 2-3 alkalmazottat számlált addig, a megyei tisztségviselőknek volt saját birtoka, a közfeladatot ráérős idejükben vállalták, meg tekintélyt adott.
A legparazitább fordulat az a folyamatban, hogy amikor a háború után megszűnt a csonkavármegye (Zemplén), az öröklött vármegyeházba beköltözött a városi tanács, ma ott van az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, meg pár egyéb, pl. adóhivatali kirendeltség. A háború előtti városháza épülete sokkal kiseb volt. A tanulság, hogy a bürokrácia kitölti a rendelkezésére álló teret...
"Megismétlem: a közalkalmazott valójában NEM FIZET ADÓT - az az úgymond "adója" csak egy statisztikai szám."
Megismétlem én is: Tökéletesen értem, amiről beszélsz, elsőre is értettem. Te nem érted, amiről én beszélek, mert nem tudsz kikeveredni abból a tévhitedből, hogy téged nem értenek mások.
"De az "Infrastruktúra fejlesztő" vezérigazgató-helyetesének a titkárságán is körülnéznék - a "Gazdaság Stratégiai Hivatal" helyettes osztályvezetőinél meg pláne.
Na ezek a fő-paraziták, kéremszépen - ezeket pofátlanság összemosni a közkorházi orvossal, a tanárral, vagy a posztos-rendőrrel például."
Én is hajlok arra, hogy nagy a bürokratizmus és az ebből eredő pazarlás. Ettől még fenntartom, hogy a posztos rendőr és az íróasztal mögött ülő rendőr között nem az a fő különbség, hogy az egyikre szükség van, a másik parazita, hanem az, hogy Mari néni az egyik munkáját át tudja tekinteni elsőre, a másikét esetleg még akkor se, ha elmagyarázzák neki.
Egy helyetes államtitkári titkárságvezető is végezhet nagy hatékonyságú, produktív munkát, bár legtöbbször tényleg nem végez.
"gondolj II. Jóskára és a magyar vármegyékre. Melyik az ütőképesebb katonailag a XVIII. sz.-ban?"
kicsit offolnék itt, mert mindent lehet más szemszögből nézni. Már a 19. sz-ban történt, hogy a Habsburg sereget csúnyán elverték Észak-Itáliában, amikor a solferinói csata is volt. A reguláris sereg nagyon mereven volt mozgatva (az osztrák), szegény katonák sorfalat állva tűrték, hogy lemészárolják őket az olaszok a modernebb lőfegyvereikkel, mert a parancs túl lassan jutott el az arcvonalba, hogy vissza kéne vonulni.
Hasonljtsuk ezt össze a teljesen elavultnak minősített magyar nemesi felkelő sereg veszteségeivel a győri csatában, amit még a szabadkőműves vidéki tanárai által megtévesztett Petőfi is gúnyolt. Hősiesen harcoltak a túlerő ellen, amikor látták, hogy esélytelen, részben a franciák arcvonalán áttörve mentették haza élőerejük túlnyomó részét a haza javára. A csatából sikeresen elmenekülő családapák aztán sok új magyart nemzettek a jövő számára. A korszerű tömeghadseregben parancs híján kénytelenek lettek volna jóval nagyobb arányban lemészároltatni magukat.
Természetesen az iparosodó modern tömegtársadalmak, a burjánzó bürokrácia, a kapitalimmus viszonyai között elkerülhetetlen volt a hadsereg korszerűsítése is, versenyhátránnyal járt ennek elmulasztása, de igazából a "haladás" e téren is káros volt.
Az biztos, hogy a magyar bürokrácia alapjait bizony a Monarchia alapozta meg - kezdve Terézmarival...a jóöereg Ferencjóskáig bezárólag.
Minden hatalomnak szüksége van az Apparátusra - a saját hatalmának a biztositására.
Vagyis egy olyan semmirekellő réteg fenntartására - amelyik a tenyeréből eszik - és semmilyen más, hasznos munkavégzésre NEM KÉPES - ezért foggal és körömmel harcol a Hatalom fennmaradásáért - különben éhendöglene a valóvilágban.
Pont ez a kormány-trend állította egyszer, hogy: "csaló-tolvaj-gazember minden olyan közhasznú vagy jótékonykodó alapítvány - amelyik a saját működésére és rezsijére a befolyt pénz több mint 20% költi el".
Na jólvan akkor - mert ez a hatalom a 44%-át költi. .
Majd jön a Béla (bailout), aztán meg a teljes államcsőd, aztán kapunk valami vészhitelt. Addig nincs gond, míg be nem csődöl aki vészhitelt ad, vagy olyan sok lesz a vészhitel, hogy kitör a hiperinfláció.
Kb. erre lehet számítani a következő években. Aztán meg a forradalom tör ki, de attól sem lesz jobb semmi.
Az első néhány bekezdésben van egy tévedés. z embernek fegyverre is szüksége van.
más a táradalomnak meg kell védenie magát más társadalmaktól. Ennek eszköze, hogy sok vegyver.
Ahhoz, hogy 1 fegyver kijöjjön, ipar kell, az iparhoz gondolatok. Ez "sajnos" maga után vonja, hogy zeneszerzőkre is szükség van (egy okos fiú munkaerejének újratermeléséhez nem csak kalória kell...). Ez egy piramis. Az arányokon lehet vitatkozni, hogy ennyi vagy amannyi zeneszerző kell-e.)
Ahhoz, hogy fegyveresek (iparosok, kultúrosok) legyenek, az kell, hogy ne mindenki legyen szükséges a kaja és ruha termeléséhez. (Ehhez megint iparosok kellenek.)
S akkor még nem beszéltünk a közigazgatásról. ott is csak az arányokról vitatkozunk, nem a létéről (gondolj II. Jóskára és a magyar vármegyékre. Melyik az ütőképesebb katonailag a XVIII. sz.-ban?)
