Nektek anarchisták és huligánok, nekünk képviselők, akik végre azt teszik, amire megválasztottuk őket. Nektek önkéntes túlóra, nekünk rabszolgaság. Nektek nemzeti konzultáció, nekünk parasztvakítás. Nektek pénznyerőgép, nekünk a hazánk. Nektek Wass Albert, nekünk Radnóti Miklós. Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton. Nektek elüldözött egyetem, nekünk oktatás, tudás: a gyerekeink jelene, Magyarország jövője. A ti világotok szolgákat akar, a miénk a közt kívánja szolgálni. Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk. Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, helikopter, magánrepülőgép, nekünk az ország. Nektek kifizetőhely, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, s nem menekülnének el előletek. Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete. Nektek a csalás, nekünk a család. Nektek a saját láb, nekünk a tehetség. Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny. Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni. Nektek terrorveszély, nekünk ti vagytok a terror és a veszély. Nektek európai szintű egészségügy, nekünk hosszú várólisták, kórházi fertőzések, túlhajszolt orvosok és ápolók. Nektek VIP-ellátás, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni. Nektek a korrupció a kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni. Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország. Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás, mert ők nem csupán Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás. Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.
Minden idők egyik legkiválóbb magyar vívója, aki Amszterdamban (1928) és Los Angelesben (1932) megszerezte a magyar kardvívócsapat második olimpiai aranyérmét, Petschauer Attila, Budapesten született 1904. december 14-én.
Ragyogó pályafutását Italo Santelli, a magyar vívósport zseniális olasz mesterének felfedezettjeként kezdte. Már 20 évesen magyar bajnok és válogatott versenyző. Különleges versenyzői adottságokkal rendelkezett: agresszív, rámenős, dinamikus stílusával, boszorkányos pengekezelésével nem talált legyőzőre.
Az 1928-as amszterdami olimpia csapatversenyei során mind a húsz asszóját győzelemmel fejezte be, és a kardcsapat aranyérmét eldöntő győztes asszóját is ő vívta. Az 1932-es Los Angelesi olimpián csapatban ismét aranyérmet szerzett. Petschauer a kard művésze volt. Pályafutása során számos magyar bajnokságot és két Európa bajnokságot nyert. Második aranyérme után, 28 évesen visszavonult az aktív sporttól. Újságíró lett „Az Est” lapoknál, tudósított sportversenyekről (pl. az 1936-os berlini olimpiáról), de gyakran írt színikritikákat is. Ezek és egyéb írásai jól tükrözik színes egyéniségét, jó humorát. Az 1930-as évek pesti irodalmi, társasági és művészvilágnak kedvelt, népszerű alakja volt, afféle pesti dandy.
Sorsa azonban ünnepelt sztárból tragikus zsidó sorssá, magyar zsidó sorssá lett. A Los Angeles-i olimpia után kapott Signum Laudis-kitüntetése mentességet biztosított volna számára, 1942-ben mégis berendelték őt is Nagykátára, az ország egyik legnagyobb munkaszolgálatos bevonulási központjába. (Mások mellett ide került Örkény István és Rejtő Jenő is, utóbbi szintén nem tért haza.) A parancsnok, az 1945-ben háborús bűnösként kivégzett Muray Lipót alezredes gúnyosan zavarta vissza a sorba a mentességére hivatkozó olimpiai bajnokot, majd pár hetes kiképzés után századával a keleti frontra vezényelte.
Petschauer az ukrajnai Davidovkába került, ahol egykori sporttársa, az amszterdami olimpián lovas versenyzőként részt vett Cseh Kálmán alezredes volt a táborparancsnok, aki nem kedvelte őt. Ezért arra biztatta keretlegényeit, hogy kicsit ”izzasszák meg a zsidót”. Mindezt a berlini olimpián birkózásban aranyérmes, 1996-ban elhunyt Kárpáti Károly visszaemlékezéséből tudhatjuk, aki maga is Davidovkába került: “A keretlegények rákiáltottak: ‘Te, olimpiai érmes kardvívó… Lássuk, hogy tudsz fára mászni!’ Tél közepe volt, rettenetes hideg, de ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le és másszon fel az egyik fára. Azt parancsolták neki, hogy kukorékoljon, miközben vízzel locsolták. A metsző hidegben a víz ráfagyott a testére, ő pedig rövidesen meghalt.” Ma is jeltelen sírban nyugszik (1944. január 20.).
Halálának körülményeiről a történészek az elmúlt években elkezdtek vitatkozni. B. Stenge Csaba hadtörténész 2016-os levéltári kutatásai szerint a kardvívó szovjet hadifogságba esett és ott hunyt el tífuszban. Ezt a véleményt Ungváry Krisztián történész is osztja.
Ami viszont tény: Oscar-díjas filmrendezőnk, Szabó István róla mintázta „A napfény íze” című film hősét. 1994 óta Amerikában évente megrendezésre kerül a Petschauer Attila Emlékverseny (Attila Petschauer Sabre Open), amely az Egyesült Államok egyik legrangosabb kardversenyének számít.
Összeállítás és fotók: Judit László (utóbbiak egy része a Magyar Zsidó Múzeum 2012-es "Egykor nekik szólt a Himnusz” című kiállításán készültek)
A magyarok szerint nagyobb baj a korrupció, mint a bevándorlás
Az európai zsidók körülbelül 90 százaléka úgy látja, hogy hazájában erősödött az antiszemitizmus az elmúlt öt évben. Ez derült ki az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) felméréséből.
A csaknem 16 400 megkérdezett több mint egynegyede számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer érte zaklatás, nagyjából 10 százalékuk pedig azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetés sújtotta a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás vagy épp az egészségügyi ellátás terén. Konkrét fizikai támadás a felmérésben részt vevők 3 százalékát érte származása miatt az utóbbi öt évben.
A válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust nevezte hazája legfőbb társadalmi-politikai problémájának, túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy a helyzet az online térben a legrosszabb.
Közel 40 százalékuk elgondolkozott már az emigráción, mert nem érzi magát biztonságban, 34 százalékuk pedig kerüli a zsidó rendezvények, helyszínek látogatását.
A megkérdezett zsidók 70 százaléka szerint nem hatékony az EU tagállamainak antiszemitizmus elleni fellépése.
A BEVÁNDORLÁST MAGYARORSZÁGON NEVEZTÉK MESSZE A LEGKEVESEBBEN PROBLÉMÁNAK, SZEMBEN A KORRUPCIÓVAL. AZ ANTISZEMITIZMUS ESETÉN AZ ORSZÁG A KÖZÉPMEZŐNYBEN VAN 77 SZÁZALÉKKAL, A LEGROSSZABB ADAT FRANCIAORSZÁGBÓL ÉRKEZETT (95 SZÁZALÉK).
Az előző, hat évvel ezelőtti felmérés óta 12 százalékponttal csökkent azon magyarországi zsidók aránya, akik problémának látják az antiszemitizmust. Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svédországban ezzel szemben jelentésen nőtt ez az arány.
Magyarországon a megkérdezettek 70 százaléka szerint nőtt az antiszemitizmus az utóbbi öt évben, 2012-ben még 91 százalék mondta ezt. A korábbi értékhez képest jelentős növekedés volt például Dániában és Nagy-Britanniában is.
Az ellenséges utcai megnyilvánulásokat a legtöbben Franciaországban és Belgiumban látták problémásnak, a legkevesebben Lengyelországban és Magyarországon.
A legtöbben Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban kerülik legalábbis időnként elővigyázatosságból a zsidó rendezvényeket, a legkevesebben Olaszországban, Magyarországon és Ausztriában.
A kivándorlást fontolgatók aránya Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Magyarországon Belgiumban és Franciaországban.
Mélységes aggodalommal tölt el az antiszemitizmus növekedése. Elengedhetetlen az erőteljes és közös fellépés ezen veszedelem ellen. A zsidó közösségnek otthon, biztonságban kell magát éreznie Európában. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor Európa megszűnik Európa lenni – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Egy részük éppen ezért költözik Izraelbe. Évi nyolcezren döntenek úgy, hogy alijáznak Izraelbe. Persze a franciaországi zsidó kisebbség lélekszáma kb, 600.000, ez tehát évente 1,3%, de tény, hogy az alijázók száma határozottan nőtt.
Köves S- O.V EU atiszemita monitor, csak a szokásos zsiráf gátlástalanság, a Dalai Láma nevében zenélni Gerendás P., akár csak a Saul-Pál farizeus rabbi, aki Jézus prófétájaként lépett fel, és nem zavartatta magát, attól a csekélységtől, hogy sohasem hallhatta Jézus tanításait, no de neki elég volt a Júdás-monitor jelentéseket ismerni, hogy önjelölt próféta képében mételyezze az őskeresztényeket.
Szerinted nem a Vörös Hadsereg harcolt a csehszlovák légió és a román királyi hadsereg ellen? Nem Kun Béla volt a Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa?
Horthy hol harcolt a románok ellen? Nem éppen a román hadsereg adta át neki Budapestet?
Kicsit túlreagálták a srácok. De próbáld ki: menj el Szicíliába pár száz évvel ezelőtt, és csináld azt 12 szicíliai fivér egyetlen húgával, amit a kanaanita csinált Dinával. Majd meséld el, hogy volt...?!
Kun Bé feloszlattatta a hadsereget, mert nem bízott bennük, - nem érdekelte az ország védelme, neki hozzá hű haderő kellett, - mindent a hatalom alá rendelt.
A tények kemény dolgok kisbarátom. 1918-19-ben levizsgázott mindenki, ezért nem foglalkozhatnak a kutatók a kérdéssel: Kik írták alá 60 ezren Kun Béla peticióját?
Károly király miért nem mozgósította a várakozó készenléti Honvédséget, amikor betörtek a románok, szerbek?
Miért nem szabad tudni, hogy a nemzetgyilkosságban kinek mennyi része volt?
