A gulyásleves ma a Szépjuhásznénál szokásosan finom volt és a megállt benne a kanál. Ezen kívül még a Normafa túrán a célban és a Széchenyi-hegyen is volt valami házi-hagymás-zsíros és kolbászkrémes kenyér, mint szolgáltatás, a tea mellett. Ja, és mákos rétes a Normafánál.Normafánál a zöld sorompó le van fújva mindkét oldalán, és az első jelzésből az alsó Mária út szintén. A többi jelzés a János-hegyig viszont rendeben van. Talán két db fekete jelzést találtam, de lehet, hogy azokat januárban kihagytam. Az Anna-rét feletti elágazás is rendben van.
Poloska van az autómban! Tegnap beültem, felvettem az egyik kesztyűmet, éppen dugom bele a másikba a kezemet, amikor a műsorvezető a rádióban a vendégnek:
Azt mondtad valahol, hogy fel kell venni a kesztyűt...
A cseszneki Várvölgy Vendéglőben pedig falusi húsleves májgombóccal és szarvas comb erdei gombamártással, párolt rizzsel, a szokásos jutányos árakon. Sajnos jelenleg a vinyei Pokol Csárda, és a bakonyszentlászlói Betyár Étterem is zárva tart.
Hát ugye Imaro tett egy ellenállhatatlan ajánlatot, hogy biztosít egy hómentes BükkiKit, viszont ahhoz meg a felkészülés jegyében egy 45 passzolna, ami most mammutfenyőstül 43.
Így viszont jól kitolok magammal, mert két hétvégi lustálkodás helyett két korai kelést választhatok.
Apropó, én csak kölyökkoromban láttam a filmet, és csak arra emlékszem, hogy nem tetszett, nem értettem, mi a fenéért vereti pépesre magát az ipse. Valaki emlékszik, mi volt az ok?
Jah, kb a felet ettem meg (1 banan, 1 narancs, 3 alma, meg a mogyoronak is kb a fele), a tobbi meg majd elkopik napkozben. Jah, meg megettem melle 5 kiflit (2 sos, 3 sima).
Ma már mondhatom, hogy nekem is tegnap lett meg a naptár, meg egy kis matrica. Olyan nehéz már a naptár, hogy hárman mentük érte. A cso-cso-t 3:3-nál hagytuk abba ;)
Akkor megelőztelek, nekem már tegnap megvolt az első. :-)
Most meg itt állok egy csomó kajamaradékkal a mai buliból, meglesz az étkezési programom a következő napokra. Csokitorta, kaszinótojás lazaccal, sajtos roló, sütemény, saláta, meg ez, meg az. Ne feledjem a sztrapacskát, mmm!
Megvolt az idei első teljesítménytúrám, az Anna 8 nevű hétkilométeres. A gázlóviszonyok ideálisak voltak, főleg azon a szakaszon, ahol a Kitörés turistái és nemturistái homogenizálták az iszapot.
Sajnos mire célba értem, a túranaptárárusok már összepakoltak, de legalább vettem kolbászt.
Most meg gyros-tál (köret: hús) 2-9 Löwenbräu-jal.
Tegnap este teszteltük a Gyradiko újlipótvárosi éttermét. Jó.
Az étlap és a minőség nagyjából ugyanaz, mint Békáson. Viszont nem kell egy órát sorban állni, majd újabb fél órát a kajára várni. Megérne egy TTB-s tesztelést is. :)
Az a jó az itthoni munkában, hogy egy órával hamarabb is le lehet kezdeni, nem kell utazgatni, és már a TKV mellett is lehet csinálni, nem csak utána. :-)
Aztat én nem tudhatom, de egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy csak autóval lehet megoldani normálisan a közlekedést itt is, amíg be nem fejezik a munkálatokat.
Persze gondolom a vasúttal párhuzamos buszjáratokon meg ott is beszedik a pótdíjat, ahol a sín éppen fel van szedve...
Kísérleti bizonyítást nyert, hogy ez a házilag pattogatható kukorica nagyon tudományosan van összeállítva. Pont egy Castle-nyi mennyiség van egy zacskóban!
Az ugyan nincs ráírva, hogy egy zacskó egy embernek az RDA-ja lenne, de az se, hogy a maradék másnap megmelegíthető.
Próbálkozom a jégcsaptávpöcköléssel, csak nehéz az eredményeket mérni. Mégse szaladhatok le a kilencedikről az utcára minden pöckölés után megkeresni a labdát.
Ez az ónoseső-biznisz már itt van az erkélyen, vastagon jeges a korlát. Szóval jöhet az a +10 fok rendet csinálni! Egyébként meg az a véleményem, hogy a legjobb filmet is haza lehet vágni, ha 10 percenként 3 percen át piros csíkban kiírogatják, hogy még mindig ónos eső van, és aki már két órája ezt a filmet nézi a piros csíkokkal, az nehogy most pattanjon fel autókázni.
Node Jambor, Jambor, ... Ha nem ismernelek, azt hinnem, hogy Santa Kutya szemelyazonossagaval kapcsolatban szeretnel fontos fontos informaciokat nyilvanossagra hozni itt :-D
Santa Kutya, valoszinuleg igen, de kepzeljuk el mondjuk azt a szituaciot, hogy egy tturazo kollegina jo tempoban elkezd felkaptatni a Koris hegyre, de kisse kifullad, ezert pihenokepp hattal egy fanak tamaszkodva kifujja magat :-D
szombaton (jan 25) egy lazát kéktúrázunk, mert a lábam nem tökéletes.
Nyugatiból a 8:07-es zónázóval megyünk Kismarosra, aztán busszal fel Királyréti átszállással Nagyhideghegyig. Onnan 15 km séta Nógrádig. A 15:38-as vonatot tervezük elérni kényelmesen.
Csak gyertek, csak gyertek, Csóványosra ritkán juthat el ilyen könnyen az ember :) Bárki jöhet, aki bírja a lassú tempót :)
Na konkretan az nem tudom mi volt. Garantaltan ananasz nem. Dinnye sem valoszinu. Lehet legkozelebb el kellene olvasnom az etlapot, egyszerubb lenne :-D
Nomeg szerencsere vannak, akiket osszehozott :-) De amugy persze teljes mertekben egyet ertek Veled, nomeg jobban tetszik, mint SK elmelete :-D Mindenesetre junius 6-an majd legalabb egy virtualis osszeroffenest meg kellene itt ejteni. Amugy akarmikor megyek tturara (vagy epp amikor felmaratonon voltam), mindenhol beirom, hogy TTB, sokszor megkerdezik, hogy ez mi, meg MTSZ tagsagot jelent-e? :-D
Szétszórt minket az élet... De ez az amőboid mozgás a normális, nem? Milyen lenne, ha leragadnánk 22 éves korunkban, és sehogysem változnánk, a hobbijaink, kapcsolataink, tanuló/munkahelyünk...
Azert gyanitom / bizom benne, hogy ekkora urt a jelenletem hianya nem eredmenyezett. Viszont ha jol latom az utolso 500 hozzaszolas juliusig megy vissza, ami napi kb 3 hozzaszolast eredmenyez korulbelul naponta. Ez alapvetoen nem sok, de raadasul bizonyos neveket, mint pl Vlaszij, Summer Comfort,Sancimanó, Tzh, Gethe ur, SZAKEEE, Lutak, Bandikaa, (budai-) H. G., Povyagi egyaltalan nem latok ebben az 500 hozzaszolasban :-/
Maradva tisztelettel:
Galadh Ereb
egykori Zala megyei nagykövet, tagfigyelő (offoló specialist) és érdekvédelmi szakreferens
Meglepoen jol laktam vele, de azert meg egy kis sultkrumpli is lecsuszott melle. (Annyi szepseghibaja van a dolognak, hogy nem mostani kep, korulbelul egy hetes.) Tartalma ha jol emlekszem + kep alapjan rizs, sargadinnye, uborka, paprika, paradicsom, kukorica, olivabogyo. De holnap / holnaputan lehet megint benevezek egy ilyenre, igerem akkor pontosabb elemzessel fogok szolgalni a nagyerdemu szamara.
RING SZKI, itt a kerületben. Nem túl neves, viszont van náluk államilag támogatva, iskolarendszerűben is a képzés. És mint megtudtam, a diploma nem szakma, én most első szakmát tanulok. :)
Az a jó a két iskolában, hogy nagyon mások, tehát ha az egyiket unom, akkor a másik épp izgalmasnak tűnik, és fordítva. És a társaság is nagyon eltérő a két helyen, más előnyökkel...
Rózsafüzéren kívül nem sok mindent tudtam volna venni a szigeten, talán egy büfés volt (már) nyitva.
Előbbi valószínűleg a Mária Rádió által is közvetített ünnepi szentmise miatt települt ki, aminek a hangosítási beállítása zajlott, amikor a romoknál voltam.
Ilyen nyakatekerten még nem láttam ábrázolni egy lineáris függvényt, amit az eredeti alakjában egy hetedikesnek is meg kell értenie. :-)
Ha esetleg érettségin az lenne a feladat, hogy ábrázolja a megfelelő grafikontípuson az összefüggést, sejtésem szerint nem ez lenne a max. pontos megoldás.
2014.01.11. Mivel lendületben voltunk, gyorsan néztünk egy szabad napot, amikor folytathattuk a 15.sz. túrával az OKT-t. Gyors egyeztetés után, végül hatan jöttünk össze, a 3 fős "törzsgárda" csapathoz most 3-an csatlakoztak. A turistaháznál a bélyegző szépen elő volt készítve, hamar le is rendeztük az adminisztrációt, majd megkezdtük az utat, az épp előkészületben levő bográcsok között. Eleinte rengeteg turistajelzés kísért bennünket, majd a Zsivány sziklák után már csak a kék körséta tartotta magát egy darabig, majd az is elkopott, és maradt egyedül a kék sáv. Nagyon jó időt fogtunk ki, és kellemesen beszélgetve ereszkedtünk lefele, hogy elérjük az első pecsételőhelyünket, amely a Felső Kocsma elnevezésű, fűtött vendéglátóipari egységben volt. Ki is használtuk a helyet egy pici pihenésre, és természetesen a folyadékpótlást is megoldottuk. Hamarosan újra nekiveselkedtünk, és elindultunk a szurdok irányába. Pilisszentkeresztet épp készültünk elhagyni, amikor az útirány jelző táblát mustrálgatva, szóba elegyedtünk annak készítőjével. Nagyon szépen és stabilan meg volt csinálva, látszott, hogy profi munka. Ahogy haladtunk be a szurdok felé, a szénégetők is szépen ki voltak tisztítva, köszönet érte azoknak, akik készítették! A szurdokvölgybe való belépés is szépen ki lett tisztítva, új híd és a Som-hegyi th. felé vezető kék négyzet jelzést magyarázó útirány mutató oszlop táblái is szépen meg voltak csinálva. Itt már nőtt a népsűrűség, hiszen népszerű kirándulóhelyről van szó. Nem is véletlenül, hiszen a hely elragadó. Fényképezgettünk, kerülgettük a kisgyermekes családokat, majd a parkolót elhagyva már ismét csökkent a kiránduló sűrűség, viszont megkaptuk társnak a kék Mária utat is, amelyet frissen festettek fel. A zöld sáv csatlakozásakor a Szent-kút irányába fordultunk, ez a forduló a másik irányból jövőknek kissé nehezen kezelhető, mert nem a magát adó úton van jelezve az út, hanem egy cserjés ösvényen keresztül kell menni, amire viszont nehéz jelzést festeni. Hamar elértük a pihenőt, ahol meg is pihentünk, és elővettük elemózsiánkat is. Nekem sajnos egyre jobban kezdett fájni a vádlim, de a botokkal tudtam azért haladni elfogadhatóan. Szerencsére nagyon rendes túratársaim voltak, akik nem rohantak világgá, hanem figyeltek néha hátrafelé, és amikor elmaradoztam, akkor megvártak. És ha már a társak dicséreténél tartok, akkor azt is meg kell említsem, hogy nagyon kellemes volt, hogy sokat mentünk csendben, és tudtuk élvezni az erdőt és a jó időt. No de visszatérve a túrára, amikor Csobánkánál a sárga sávot elhagytuk, elég gyengén jelzett szakaszba botlottunk, de megmutattam a túratársaknak, hogy nem kell itt kétségbe esni, mert ha nem is tudnánk, hogy merre kell menni, akkor is látszik a Kiskevély és a Nagykevély nyerge, és ugyebár oda tartunk :) Szép lassan elértük végre a pihenőt, ahol ismét nagyon sokan voltak, az utolsó szakaszon más csapatok is beértek bennünket, valamint a sárga jelzésen is jött pár csapat. Itt is ettünk egy keveset, majd elővettük a pecsétpárnát, és a pihenőtől távolabb eső bélyegzővel csináltunk pár lenyomatot. Kielemeztük a füzetet, és megnyugtatott, hogy már nincs sok hátra. Sem a távolság, sem a szintemelkedés nem volt olyan sok, hogy kétségbe estünk volna. Leereszkedtünk a nyeregből a Teve-sziklához, ahol rövid fotózgatás után, indultunk is tovább. Pilisborosjenőnél a magányos fenyő visszaköszönt, de a kb. 12 évvel ezelőtti kéktúránk alkalmával még csak parcellázták ezen területeket, ahol most már teljesen beépült családi házas övezet fogadott. Ripsz-ropsz megmásztuk a Köves-bércet, majd elkezdtünk ereszkedni a köves bércoldalon, itt nem volt nehéz kitalálni, honnan kapta a nevét. Az aszfaltra kilépve ránéztem az órámra, és bevillant, hogy kb. 5 perc múlva jön egy busz, így kicsit kiléptünk, és épp el is értük a buszt. Jó túra volt, szép idő volt és minden szép volt, köszönöm a túratársaknak is a jó hangulatot, ami feledtetni tudta a lábfájásomat is.
Terveink szerint jan.25.-én folytatjuk. Remélem, nem jön közbe semmi.
Szombaton laza Dobogókő - Rozália szakaszt sétálunk, ha valakinek kedve volna csatlakozni, Pomázról a 7:55-ös busszal megyünk fel. (Hév Szentlélek tér 7:26)
Vasárnap pedig Andezit szakaszbejáráson leszünk, így tgyv kizárva.
Aggódsz, hogy hosszú lesz? :) Fáj az achillesem és csak síkon tudok sétálni, a 20-as táv 500 szintjén nem tudnék felmászni. A 70 m-t valahogy összehozom.
Inkább lógjon meg valamelyikőtök velem arra a másfél órára. :)
Minden szakmaiságot nélkülözően :) Régen egyenesen ment a járda és nem volt felfestve bringajel, de amióta a szépséges cuki van azóta a bejárójuk és a bukszus úgy tűnik szent és sérthetetlen :) Vicces egyébként amikor szorosan rááll egy autó, a sövény mellett lévő bringatartóba betámasztanak 3-4 bicajt és még jönne is egy kerekes vagy gyalogos :) Hát még ha futó is :)
Motsok Váncsa írt hajdan egy baromi jó szakácskönyvet Ezeregy recept címmel, 2003-ban jelent meg. Imádom. Ha nem főzök belőle, akkor előfordul, hogy kaja közben olvasgatom. Valamikor tavaly meg is állapítottam, hogy amióta ez van, azóta nem gyűjtök se receptet, se szakácskönyvet, sőt anyukám mindkét valamit is érő receptjét is ebben tartom --> ez lesz az én szakácskönyvem most már a mindhalálig.
Erre tavaly megjelent egy bővített kiadása. Pár nappal karácsony előtt találkoztam vele a Bookline-ban, sorbanállás közben belelapoztam azokba a részekbe, ahonnét főzni szoktam. Szerencsére egy új receptet se láttam azokon a tájakon, úgyhogy megnyugodtam.
Egyébként hihetetlenül ügyesen vannk szerkesztve ezek a tűzijátékok, hogy pont a 9-10. emelet magasságában robbannak. Megveszi a user egy csomó pízért, lemegy a ház elé pukkantani, aztán mereszti a nyakát, én meg csak elfordítom itt a fejem, és kinézek az ablakon. :-)
Találtam egy másik hasonló képet, de ezen egy másik gép van. A fotós viszont ugyanaz, úgy látszik, a sárga DHL gépekről készült bemozdult éjszakai felvételekre szakosodott. Ezen a másik képen havas az előtér, és szerintem éppen egy jégmentesítés zajlik, és a jégmentesítés + táncoló gép együttes hatását látjuk. Lehet, hogy az előbbin is hasonló van. Vagy valami hajtóműből felszálló gőz? A lefolyó nyavalya meg ismét a bemozdult gép kontribúciója. Megszavaznám a fotósnak, hogy vigyen magával állványt.
Köszi szépen, a tökéletes kolbászt már megtaláltam, alapvetően tartalékot keresek, az meg pánikszerűen szokott kelleni, szóval kevésbé járható úta lassú.
Egyébként lehet, hogy 24-én találtam tartalékot, és pedig Stelczék Házias nyers-füstölt nevűjét, ami az Iskola utcában egész barátságos nyitvatartási keretek között hozzáférhető. Ízre elsőre biztos hogy tetszik. (Pedig nem kiemelkedő, csak éppen a Dél-Dunántúlon fűszerezték.) Azt nem tudom megmondani, hogy cukor van-e benne, csak frissen érkezetten kóstoltam egy karikányit, ráadásul épp lebetegedőfélben voltam, úgyhogy ki tudja, mennyire volt még rendben az ízlelésem. Alaposabban kéne tesztelnem.
Van nekem egy kedves ismerősöm, aki jó minőségű házikolbászt és egyéb disznóságokat állít elő, nagy tételben és kis tételben is, teljesen hivatalos úton-módon, mindennemű mesterséges adalék nélkül, hagyományos érleléssel, füstöléssel. A cucc Pest megyében, Pándon érhető el, de néhány kilónyi - illetve minél nagyobb annál jobb - rendelés esetén az átvétel a fővárosban is megoldható. Rajtam keresztül megrendelés esetén én is jobban járok, de ez csak apróság. A lényeg, hogy tényleg jó a cucc :)
Ha van érdeklődés, adhatok pontos elérhetőséget avagy szállíthatok rögvest rendelést is.
Pazar reggeli - igazából annyira ritkán reggelizünk együtt, hogy szinte ez az igazi ünnepi étkezés. Mindez dél körül, tehát az ebéd annyira este 7-re csúszott, hogy már vacsora is volt: a zöldborsó-krémleves maradéka sajttal, Dinnyének fokhagymás pulyka, nekem almás-fahéjas-mézes-miegyebes csirke, rizs és mindenféle savanyúság. És persze gyümölcssaláta, meg pár szelet bejgli. Kettőnknek talán négy is megvolt. :)
És rekordidő alatt befejeztem a karácsonyi puzzle-t. Mondjuk a legkönnyebbet választottam a vizsgaidőszaklra tekintettel: sosem raktam még ki épületet, amelyhez ne tartozott volna harmad-képnyi kék ég...
Ebéd: becherovka, húsleves cérnametélttel, mozzarellás göngyölt csirke rizzsel, krumplival, céklával, merlot. Kint nincs túl jó idő, úgyhogy csak túranaptárat szerkesztek.
Szentestei telefonbeszélgetés, hívom Mamikát, boldog karácsonyt kívánok. Kérdezi, hogy vagyunk. - Mindketten betegen. - Jaj, ti szegények, jobbulást! Majd aggódó hangon: - Főzni azért tudsz?
Ma csak spenótos rántotta meg a szokásos zabkeksz reggelire, és az esti előétel kóstolója (gigantes - görög paradicsomos bab) ebédre.
A vacsora sem lesz durva, ellenben sok színű: a bab, zöldborsó-krémleves, spenótos hal, saláta. És gyümölcssaláta, ez már érik összefele. (Meg talán bejgli. Szikvás. Meg túrós. Meg gesztenyés.)
Lehet, hogy idén is tartjuk a hagyományt: -1 kiló szenteste? :)
Zöldségleves kiskockával, rántott csirke rizzsel, krumplipürével, párolt zöldséggel és cékla, továbbá zserbó, és ez még csak az első napi családi ebéd. Úgy látom, hogy komoly kalóriákat kell majd ismét ledolgoznomtúráznom az új évben.
Igen, ezeket láttam a HavaZOO-n, bár a IMG_7429.JPG-on lévőt nem vettem észre, de gondolom csak azért, mert másfele állt a fejem, eléggé egyszerre követhették el őket.
Jóllakásunk után a kék keresztig gyalogolva 3 lebaltázott jelzést találtunk, szerencsére a követhetőséget nem befolyásolja, de azért a szívet elszomorítja az ilyen fajta vandalizmus.
Ja, mangalicafeszten én is találtam finomat. Egy ideig meg is volt az a csomagolópapír, amire felírtam, hogy melyik 3-4 ízlett :) Aztán miután sehol se jutottam hozzá, meg el is költöztem, most nem tudom, hogy hol a papír és mi volt ráfirkálva...
Egyébként vacsorára 2-9 szál kolléga-féle kolbász sütve, meg hozzá 2-9 Löwenbräu.
Nehéz kérdés. Én például kolbász és szalámi fronton mindenevő vagyok, és még a bolti kolbász sem ér meg 3 hetet a hűtőnkben. Ez nem „lángolt kolbász” lesz, ami ennyire szárad?
Székletesfővárosunkban egy fajta kolbászt ismerek, ami ízlik, de az nagyon, és egy helyen tudom beszerezni. Felségjelzés nélküli, a hentesnél, ahol veszem, valami 6 éve nem hajlnadók elárulni az eredetét. Átlagosan másfél évenként kényítelen vagyok nélkülözni egy-két hétre, ilyenkor nagyon nem tudom pótolni. Ehhez szeretnék ötleteket kérni.
A cucc főbb jellemzői:
- fűszerezése: só, pirospaprika, őrölt bors, fokhagyma. Itt szinte minden piacon lévő kolbász ki is esik, mivel csúnyán eluralkodott a csabai/alföldi fűszerezés: fokhagyma többnyire nincs bennük, viszont köménymag igen, azt meg nem szeretem.
- jól megfigyelhető személyiségfejlődés: látványosan szárad, 2-3 hét alatt a súlya harmadát elveszti. Mindenhogy finom, nekem szárazabban jobban ízlik (meg persze olcsóbb is úgy jóval). Ezen a ponton megint a legtöbb címkés kolbász kiesik, mert ha valaki akkora tételben állít elő kolbásznak látszó tárgyat, hogy érdemes címkét nyomni rá, az általában hatalmasat tud bukni a kálón, így inkább tesz bele valamilyen cukrot, amitől nem csak, hogy nem kolbászszerűen érik a termék, hanem érés közben savanyodni kezd (ilyenbe eddig legdurvábban a Dányinál futottam bele).
- relatíve higiénikus körülmények közt lehet hozzájutni és eléggé állandó a minősége.
Tud valaki olyan megbízható kolbászt és lelőhelyet, ami alkalmas lehet tartaléknak?
Egy ilyen könnyű szerkezetes kisrepülőgépen már én is elgondolkodtam a nagy dugók idején, de nem tudom mit szólnának hozzá, ha a kertek küzül szállnék fel vele :)
Meg persze a munkahelyi leszállás sem lenne eccerű :D
Nem beszélve a jogsi és a gép áráról, ami végleg nem túl felhasználóbarát :(
De tök érdekes, mert az egyik géptől megkérdezte a közelkörzeti irányítás, hogy akar-e vészhelyzetet jelenteni, amire a pilóta hümmögött kicsit, de nem akart. Nem tudom, ez mennyire gyakori eset. :-)
Végül mégis eljutottál ma a Normafáhaz, nem úsztad meg. :) Ilyen persze szerencsére elég ritkán van, hogy egy napon láthatom a jelzéseinket eredetiben, lefújva, aztán megint rendesen...
És legközelebb holnap lesz túra a Szépjuhásznénál. :-)
Tegnap meg az történt, hogy a mondással ellentétben nem a kacsa ette a nokedlit, hanem én ettem a kacsát is meg a nokedlit is. A pincérek meg engem főztek meg, hogy a kacsapörköltet válasszam, de nem volt nehéz dolguk.
Szépjuhászné Étteremben a mai vaddisznó pörkölt rendben volt, a Budai Sport Hotelnél a lángosos nyitva, a Rétesnél is láttam népeket. Az októberben felfestett turistajelzéseink a kék körsétán és a Normafa környékén szintén hiánytalanul megvannak. A 10km-es teljesítménytúra a pörköltölés előtt kellemes sétának bizonyult. A túrán nem voltak sokan (85 fő), úgyhogy a napsütés mellett csak a tömeget hiányoltam a Budai-hegységből. A terep kicsit fagyos, csúszós volt, de járható.
Maglód felé zöldség és gyümölcs borítja a nullást! Csak az menjen arra, aki éhesebb, mint amennyire siet. De azért ne egyetek mosatlan gyümölcsöt közvetlenül a gyorsforgalmi útról!
Vacsora: Libamáj, sűlt almával, krumplikrokettel és kaláccsal, Badacsonyi muskotály. Modjuk az egész - egy kínai zacskós levessel és egy szaloncukorral együtt- belefért 642 kalóriába, úgyhogy mennyiségileg nem TTB kompatibilis, de finom volt, és Padler készítette. :)
A héten lecseréltem az asztali (asztal alatti) számítógépem alaplapját, illetve processzorát P4-ről CoreI3-ra, azóta fázik a lábam. Cserébe viszont csend lett a szobában.
TTB-szakmailag csak fokhagymakrém levesről és szilvalekváros tésztáról tudok beszámolni. Mivel tegnap elbúcsúztam az egyik bölcsességfogamtól, így sajnos a vasárnapra tervezett szarvaspörköltet is kénytelen leszek kihagyni.
Keresek itt egy Morcsi nevű hölgyet, a kontaktlencsés topicban láttam a hozzászólásait, talán ő tudna segíteni nekem, mert ugyanolyan problémái voltak, mint nekem most.
De ott 2009 óta nem szólt hozzá, de ide még augusztusban írt.
Valaki nem tudna neki "üzenni", hogy szeretném vele felvenni a kapcsolatot?
Rudolf Péter majdnem megölt! Volt az improvizélős műsora a tévében, de véletlen leesett neki, hogy poént mondott, és elröhögte magát, amit nem szokott, és nem bírta abbahagyni, és a többi játékos is röhögésnek eredt, ezen meg én is röhögni kezdtem, de nem voltam rá felkészülve, mert nem haladt egy piros zászlós futó a poén előtt, és majdnem megfulladtam, sőt még a torkom is megfájdult. Na de most már a holnapi időjárásnál tartanak, lehet szomorodni vissza.
Ha megtaláltam volna azt az opciót, és lett volna jogom hozzá _nyilvánvalóan_ úgy csináltam volna. Ahogy említettem, ez nem én ízlésem szerint való. De miután nem találtam, csak abban bíztam, hogy belső infó marad, és csak akkor használjuk, amikor ideje van.
Lehet, hogy nem egyformán gondolkodunk az informatikáról, de az nem jó megoldás, hogy egyszerűen nem teszed elérhetővé az ilyen információt? Főleg, amíg nem is frissült? Még sehol sem láttam ehhez hasonlót, hogy a belső információkat így publikálják.
Szabad, és fel szabad ismerni, hogy az tavalyi infó.
Lépéshibát a túrázóknak szóló részekre küldtem, és amit te néztél, az ugyan látható midndenki számára - nem az én ízlésem szerint -, de nem kimondottan propagált. Tehát nem feltétlenül áll a párhuzam.
A kérdés (kérdőjelekkel végződő állítás...) pedig azért dezinformáció, mert arra utal, hogy fenn vannak a szervezői infók. És azt mondjuk megnézi más is, szervező. És az a tapasztalat, hogy a hibás adatot valahogy jobban meg szokták jegyezni az emberek. És meglehetős sok macerába telik, hogy azt egyenként kigyomláljam, vagy válaszoljak a maihoz hasonló értetlenkedő kérdésekre.
Múlt hét vasárnap nem néztünk be a székelykapu mögé, a zöld kereszt, kék körséta elágazásba, ami hiba volt. Végül hétfőn lealapoztuk azt is, és szerda délután megfestette ott is a 10 db jelzésalapot. A minősége elég rossz, de úgysem valószínű, hogy megérik a tavaszt. Holnap pont fel akartam küldeni Padlert rétesjelzésszakmai ellenőrzésre, de megúszta. :)
A sok jelzéses szakaszon, az Anna-rét alatt, hétfőre kidőlt egy nagy fa, azt eltakarították már? Kedden bejelentettem a Parkerdőnek, és keresett is az erdészeti vezető. (Bár az a terület a Normafa projekt miatt átkerült a XII. kerület kezelésébe, úgyhogy már nem a Parkerdő a Tündérhegyi út - Normafa - kisvasúti sínek - Széchenyi-hegy terület gazdája.)
Esetleg a Pálos kolostorok túramozgalomból lehetne egy spinoffot csinálni Pálos kolbászostorok címmel. Csak azt nem tudom, mit is jelent a neve: ostorként használható hosszú kolbászokat vagy kolbásszal teli torkot?
Alig emlékszem már a Kinizsire. (Az én kedvencem a '90-es évek elején a soproni Kinizsi volt, de a Kinizsit még kanizsaiból meg kőbányaiból is meg lehetett inni.)
Egyébként a Soproni IVV túrára gyanakodtam kicsit...
Azon gondolkodtam, hogy van-e kajanevű túra, de egyedül a Tojás jutott eszembe (hacsak a Piros 85-öt nem a Piros Mogyorósról nevezték el), míg pl. vannak beigli nevű futások. Hogy lehet ez, a túrarendezők ennyire írtóznak a kajától? Miért nincs pl. Gyros 2, vagy Kolbász 200? Nektek eszetekbe jut esetleg valami, ami elkerült ee figyelmemet?
A Normafánál a réteses üzemelt, a lángosos is, és a jó időnek köszönhetően tömegek kirándultak réteseztek és lángosoztak. Kürtöskalácsost is láttunk. Vasárnap is megyünk (jelzést festeni) ugyanoda. :)
Tatabányán egy margarinos és egy zsíros kicsikenyér volt, aztán Győri Édes. Hogy ne az egész zacskónyit én egyem meg, inkább elvonultam aludni a kocsiba. Viszont Dinnye anynira pikk-pakk beért, hogy épen hogy csak elbólintani volt időm, miután kiszenvedtem a parkolóhelyről a kocsit a napra. (A finom manőverekkel még gondjaim vannak, de működött a "ha itt nem megy, van még máshol is hely" elv. :)
A Koppány 20-at ma megoldottam 1 sörből, 1 zsíroskenyérből, 1 Balaton-szeletből és két almából. Elvileg, hogy elég magas volt a TTB/T résztvevők száma, de azt sajnos nem tudom, hogy Bubu, PLaci melyik távon indultak (és mit ettek).
Pygmea máshol futott (?!?!?! gyalogolt, álldogállt) össze Tamással. És nem volt KOLBÁSZ. Mi több, nem volt közös evés. És ennek bizony az volt az oka, hogy szegény Tamás nem evett. És így nyert másodlagos értelmet a nemzeti gyásznap kifejezés.
Nem volt. Úgy látszik, megint az a rendszer lép életbe, hogy egy következő hozzászólással lehet láthatóvá tenni a láthatatlant. Volt már ilyen pár éve.
Hát ez hihetetlen, már pár napja megint késleltetve jelennek meg a hozzászólások, de legalább húsz perce ki van írva, hogy Tamás 7:52-kor hozzászólt, és még mindig nem látszik. Lehet, hogy már teljesen le is nyelte a "szoftver", pedig annyira izgat, hogy volt-e benne kolbász.
Mint ahogy az is, hogy Tamás és Pygmea összefutott-e a Várban a kolbász- és pálinkafelsztiválon.
Zsíros kenyér hagymával és házi kakaós maffin a Deseda túra céljában. Útközben jéger saját flaskából, a célban valami házi körte mgruber üvegéből. Idén kihagytam a fürdést a tóban.
Most nem tud válaszolni, mert a Hűvösvölgyben írja épp az okleveleket. :) Éjszakai Zörejek 10 behúzva. Babatáv, mert ehhez volt kedvem. A célban a zsíros és egyéb kenyereket kénytelen voltam kihagyni, mert már elmúlt a vacsoraidő.
Most már az enyémet is. Reggel kaptam egy csókot hátulról a Váci úton, csak az két nap, mire kijön a kárszakértő. Reggel egy óra papírmunka, este egy óra ügyintézés. Nade még süt a nap. Akár el is gyalogolhatok Gavriloszhoz én is ebédelni holnap. :-) Meg volt beszélve úgyis pár nap itthoni munka.
Ma csak egy zsíroskenyeret ettem csapolt dréher társaságában Hűvösvölgyben. 8km-es légvonaltávú túraversenyen (22 ellenőrzőpont, álbóják, távolságmérés, iránymérés) vettünk részt, ami a tegnapi túra után fárasztó volt, viszont az jóidő kárpótolt. Meg a sör.
Ez igaz, erre nem gondoldam, bár az én szememben az mindig is más volt. Más a helyi (avagy igazi) MTB, és más a síkföldi homokozás a buckalakók között. :-)
Kisgyóni babgulyás behúzva. Előtte volt 41km MTB terep, ahol a két induló közül csak egy ment végig, és ez sajnos én voltam. Gyönyörű útvonal, egész napos eső, iszonyúan sáros dűlőutak. A 7(!) órás teljesítés alatt kb. tízszer álltam meg lepucolni a sarat a bringáról, mivel már nem forogtak el a kerekek, így tolni sem lehetett. Valójában vegyes szakágú teljesítés volt, 7-8km-t biztosan toltam. A végére annyira sáros lett a bicaj, hogy egyik fékem sem fogott, úgyhogy lejtőkön (aszfalton is) inkább toltam. Egyébként élmény volt.
Vakok Általános Iskolája, Budapest, XIV. Ajtósi Dürer sor 39., II. emelet 54-es szoba.
A második emeletre felérve a folyosón jobbra kell fordulni, kb. harminc lépés után egy folyosói ajtónyíláson kell átmenni, ahol az 54-es számú szobához balra kell fordulni.
Nem az a kérdés, hol fulladok le, hanem, hogy melyik tiltást hagyom figyelmen kívül. Kötött pályával nam basza... izé: akasztjuk össze a bajszunkat. Ezért. :)
Hát ma a Rókűból legurulva muszáj volt átvezetnem a Gyradikoba, és enni egy kis mezét meg gyrost a feszültségre. Legközelebb azért majd előre szólok az arra lakó topiktársaknak, és felhívom a figyelmet a Kata-vezet veszélyre.
Pedig Bubu még Budapestről is leért vonattal, Nagy Lajosék pedig Balatonfenyvesről mentek tovább valami osztrák kupatúrára, úgyhogy nincsenek nagy távolságok (csak kifogások :). Padler lecsapott a célban működő büfé egyik hekkjére, én pedig tarhonyás marhapörköltöt fogyasztottam korsó sörrel.
Azért jó, hogy megint rövidnadrágos idő lett. Két nap után mégiscsak belenyúltam a zsebembe, hogy mi az a zsebkendőnél keményebb dolog ott, hát nem forint volt? Holnap megint belenyúlok, hátha van valami rendszer a dologban. :-)
Á, kedvenc munkahelyemről elsőosztályú lehetőséget kaptam egy kis időtöltésre. Cserébe azt kértem, hogy vasárnap is mehessek, és megkaptam. A libák most így jártak. :-)
Sajnos viszont ezen belül konkrétan kettő, és mivel a harmadik számnak pont eggyel mellélőttem, így az öthetes, dupla számsoros lottóm ára még csak félig térült meg. Na de még van három hete, hogy behozza a lemaradását!
Én meg találkoztam egy nagyatádival és összevissza ettem mindenfélét, szigorúan tudománytalanul. Kekszet, csokit, nápolyit, vajaskenyeret, kockasajtot, almát, ropit... Csak az nem ugrik be, mi volt még az almától balra. Mindez pontosan olyan messze történt, mint ide Lacháza.
Vicces, mikor az alapvetően szegény (és csak a nosztalgiától, éhségtől és megszokástól finom) ételeket elkezdik gazdagítani, hogy legyen már valami értelmes ízük... Mint a kőolajfinomítás. Finomodik, finomodik, de ami a végén kijön... ;) Számomra ez a dödölle. Akkor ettük, ha olcsó kellett, laktatón. Nem is szerettem, fújtós. Aztán megláttam, mennyiért mérik az őrségi éttermekben, és felröhögtem.
12,5 dkg kukoricadara + kolbász + 0,75 liter tej + 5 ek. olívaolaj + 10-15 dkg reszelt sajt + só + őrölt fekete bors +
Elkészítés
A sütőt előmelegítem 190 fokra. Kivajazok egy 20 cm hosszú formát. A tejet felforralom, majd hozzáöntöm az olajat. Sózom, borsozom, hozzáöntöm a kukoricadarát. Addig keverem míg tejbegríz sűrűségű nem lesz. Beledolgozom a sajt harmadát (lehúzva a tűzről). A felét a sütőformára öntöm, lefedem egy réteg kolbásszal. Rásimítom a másik felét. A tetejét megszórom sajttal. Addig sütöm, míg a sajt rá nem olvad és meg nem pirul egy kicsit.
