Én is arra próbáltam célozni, hogy a tokhal jóval nagyobb területen terjedt el. A viza, lévén van külön neve, a 'tok' név kapcsán nem érdekes. A mai rendszertan akkor nem volt ismeretes.
Azt se igazán értem, minek kellett volna a magyar nyelv ősének egy helyről összeszednie ezeket a fa- és állatneveket. Hogy a kőrist és tölgyet a Don–Kubán vidékén ismerhettük meg, az oké - na de mitől törvényszerű, hogy a tokhalat is, amelynek neve a Volga vagy a Zajszan-tó partján ugyanúgy bekerülhetett a nyelvünkbe? Ráadásul a török, alán, ogur/oguz népek mozogtak összevissza, nem zsebkendőnyi területen éltek.
"Egészen pontosan a tenger felbontása: Ten+Ég+Úr. A Ten felbontása: Ta (azaz "szétterjedő")+nő ugyan ezt jelenti a tehén szó, ami azonos az athéné szóval, csak egy másik kiejtéssel. Szóelemzés nélkül vicckategóriába tartoznak a különböző nyelvekből való származtatások"
Az utóbbi 15 év alatt 90 százalékkal csökkent a tokhal populáció a Volga alsó folyásvidékén. Ha nem tesznek határozott intézkedéseket, olyan helyzet következhet be, mint az Azovi-tengeren, ahol ma megszámolható a tokhalak mennyisége – állapította meg a halászati főhatóság , a Roszribolovsztvo. Más halfajtáknál is megfigyelhető a csökkenés, ami részben az orvhalászattal, részben pedig a Volga szennyezettségével magyarázható.
A tokhalak egyik fajtája a viza, melynek legnagyobb ismert példánya 7,2 méter hosszú és 1571 kilogramm tömegű volt. A Dunába nemrég telepítették vissza, korábban a Fekete-tengerből úszott fel ide, a Volgába pedig a Kaszpi-tengerből.
A tok a Fekete-tengerben él? S mi van a Kaszpival? A kaviár legismertebb, legbecsültebb fajtái a Kaszpiból származnak (ugye a tokhal ikrája).
S mi van akkor, ha a csatlakozó kavarok honosították meg a faneveket. Ők jöhettek a Don-Kubán vidékéről. Akár alán, akár török eredetüek a fanevek, hozhatták magukkal.
"doktori disszertációk tele vannak a honfoglalás előtti magyarság mozgásával, előfordulásával, stb"
Ebben az esetben az elnevezést idehurcoló etnicitást kell, hogy vizsgálják. A magyar népnév idekerült, és a 10-11. századi hódításokkal jelentése kibővült.
Zimonyi előbbi dolgozatát érdemes lenne elolvasnod, egyébként szóba sem került mostanában, hogy mióta létezik a magyarság fogalma. Az egyszerűség kedvéért használják, mert komolyabb kutató nemigen kételkedik abban, hogy őstörténelmünk többszálú. A magam részéről sok éve írom, hogy Szt. István hódításaival terjedt ki igazán a jelentésköre.
Mert az nem feltételezés, amikor egy gesta hemzseg a kontrollforrásoknak ellentmondó dolgoktól, és mégis az alapján gyártanak elméleteket - valósnak hitt nyilvánvaló konfabulációkból. És ez alapján próbálnak sokkal szavahihetőbb forrásokat értelmezni (pl. DAI).
"Miután a fanevek közül a kőris és tölgy esetén csak a Don–Kubán vidéke, míg a többi szó esetében ez a terület is szóba jöhet, ráadásul az alán–török–magyar érintkezés is a Kubán-Don közötti területre tehető, így Róna-Tas egyértelműen hosszabb magyar tartózkodást tételez fel a Don–Kubán közötti területen. Két elemre helyez még különös hangsúlyt. Szerinte az életföldrajzi adatok egyáltalán nem utalnak a Volga-vidékre, emellett az átvétel több generációs együttélést feltételez. A szavak összessége ezt e hipotézist alátámasztja, de a Kaukázus felé mutató szavak jellegzetes műveltségszavak, ami bizonytalanná teszi a megállapítás hitelét. Róna-Tas 2011-ben az átvétel helyével kapcsolatban még megemlíti, hogy tenger szavunk valószínűleg a Fekete-tengerre vonatkozhatott, valamint két török eredetű szavunk, a sőreg és tok olyan halat jelentett, amely a Fekete-tengerben él."
