Ebben a nagy száraz melegben igazán aktuális mindenféle öntözés. Gondolom sokunkat érdekelnek az öntözés különböző módjai. Nagyapám kannával locsolt. Falunk 'bulgár kertésze' árasztással. Engem elsősorban a víztakarékos csöpögtető öntözés érdekelne. Oszzátok meg ismereteiteket.
Ha nem cső, hanem szalag akkor vegyél, tegyél helyette újat. Ha cső, akkor tegyél bele gombákat. Attól függ, hogy milyet és milyen sűrűn, hogy mit akarsz öntözni vele. Sok helyen én is ilyen jobbára eldugult, ingyen kapott 20-as csövet használok bokoröntöző gombákkal. Éppen ma ültettem ki a paprikát, itt van mellette a képen. (A ládák az árnyékolást szolgálják néhány napig.)
Igazából nem célom, hogy a teljes ágyást belocsoljam csak sorokat, de azt fix sortávval, mert variálni akarom, attól függően, hogy éppen az adott ágyásba mit ültetek. úgy tervezem megoldani, hogy az LPE cső az ágyásdeszkákhoz lesz rögzítve az ágyás rövid oldalán, fixen rárakva meghatározott "sortávban" a csapos indítók, kihúzva ágyás hosszában a szalagok. Innentől a vetést megkönnyítendő az ágyásdeszkákon a két rövid oldalon fixen kampók lesznek, amikbe csak beakasztok egy-egy gumiszalagot, kifeszítem,az kijelöli a vetőbarázda helyét. És itt jön igazából az a kérdés, ami a legfontosabb, a többi nem is igazán lényeges: ha a csepiszalagtól jobbra-balra 5-5 cm-re vetem el pl. a petrezselyem magot, odáig elmegy-e a víz? Nyilván nem locsol oldalra, de nem is abban a fél centi szélességben zuhan függőlegesen a mélybe a víz, amiben kicseppen.. Amit nem így ikersorba vetek, azt sorba fogom, egész a szalag mellé,ott ez már nem kérdés. Ha meg kevés a -mondjuk- 25 cm sortáv (paradicsom, uborka), akkor elzárok egyet-kettőt-hármat, oda nem húzok szalagot és kész.
Ő arra kíváncsi, hogy a csepegtető szalagtól oldalra mennyire tud átnedvesedni a talaj. Már írtam neki a másik topikban. Nálam 20 centire vannak egymástól, így átérik egymást a nedvesedő felületek de ez talajszerkezettől is függ. Meg az öntözés idejétől.
Akkor jól emlékeztem :-) én is ez alapján kezdtem hozzá. Kicsivel költségesebb és bonyolultabb mint ha sima fix leágazások lennének, de otthoni körülmények között az állandó sortávolság nem tartható.
Oldalra nem fog ellocsolni. A tövére kell tenni. Ali-bá (ha jól emlékszem, de lehet, hogy más volt) már bemutatta itt képekkel, hogyan lehet flexibilisen kialakítani a rendszert. A csepiszalag nem hajlítható, annak egyenesen kell menni, de az indításnál, ha pl. van egy flexibilis szakasz mondjuk slagból, akkor oda teszed a szalagot, ahová megkívánja.
Új vagyok itt, visszaolvastam jó pár oldalt, de sajnos a problémámra nem találtam választ, sőt, még a kérdés sem merült fel. Szóval munka miatt akár két hétre is el kell otthonról mennünk, de a növényeket nem szeretném a nagy nyári melegben magukra hagyni. Tehát a problémám az, hogy gravitációs megoldással szeretnék cserepes növényeket csepegtetve öntözni. Vannak leanderek földön nagy cserepekben és vannak pl. muskátlik is ablakokban, tehát itt a szintkülönbség ami talán nehézséget okozhat. Valamint milyen módszerrel tudnám beállítani az öntözést úgy, hogy egy megemelt tartályból egy két hétig folyamatosan tudjam a növényeket öntözni.
Egyáltalán lehetséges e biztonsággal ilyen kis mennyiségű vizet kijuttatni? 200 l biztonsággal elég, mert kb 30 növény
Ötven literes edény is van és két literes is. Lehetséges úgy beállítani, hogy a növények nagyjából megkapják a megfelelő mennyiséget?
Sziasztok! Előre is bocs az adminoktól, hogy ugyanezt a kérdést a kerti öntözős topikban is feltettem, de későn vettem észre, hogy van külön csepegtető öntözéses topik is. Szóval hadd tegyem fel itt is a kérdést, hátha bővebb választ/iránymutatást kapok.
Kiskertet (petrezselyem, sárgarépa, uborka, retek, hagyma, paradicsom, paprika, szóval a szokásos) szeretném ellátni csepegtető öntözéssel. 10 cm-es osztású 11,4 l/h-ás szalagban gondolkodom. 6 db, egyenként 1.5x3 m-es fix, deszkafalú ágyásom van, szóval nem nagy terület, összesen 27 m2. Nyírségi homoktalaj.
Az egyetlen problémám, hogy nem tudom, hogy a csepiszalagtól oldalra milyen távolságra szivárog el a víz? Milyen távolságra tegyem egymástól a szalagokat? Erre vonatkozóan nem találtam sehol semmiféle iránymutatást. Lehet, hogy rosszul gondolom, de hiába juttatom ki a megfelelő mennyiségű vizet, ha túl messze van a cső mondjuk a répasortól, szóval gondolom nem mindegy a szalagok távolsága. Úgy terveztem, hogy minden ágyásban hosszirányban kihúzok 6 szalagot, egymástól 25 cm távolságra, ha a két szélétől 12.5 - 12.5 cm-t elhagyok, pont kiad 6 sort. Minden szalagot csapos indítóval látok el, így tetszőlegesen nyitom-zárom bármelyik szalagot, ha akarom, Így pl retek, répa, ilyesmi mehetne ikersorosan a szalag két oldalára 5-5 cm-re kb, azaz 10 cm-es sortávval, a "rendes" 25cm-es sortáv jó mondjuk a salátának, epernek, még akár paprikának is, míg minden másodikat elzárva az 50 cm jó pl. paradicsomnak, vagy a középső négyet elzárom és akkor 1 m az uborkának. Így tudnám variálni bármelyik ágyást bárhogy. Jó ez így? vagy túl sűrűn lesz a csepiszalag 25 cm-enként? Mert így 4.5 m2-es ágyásonként 18 m szalag jön ki, az gyanús, hogy sok....vagy nem?
Anno úgy tanultuk, hogy 1 m2-re 1 l víz az 1 cm-re áztatja be a talajt, esőszerű öntözés esetén. Azaz egy 4.5 m2-es ágyásra 30 cm mély belocsolásra kellene 135 l víz. Ezt a 18 m szalag 39,5 perc alatt teljesítené, bár nyilván csepegtető öntözés esetén kevesebb víz kell jóval, mivel ugye csak a tövek mellett öntöz.. Szóval saccra kb. 20 perc alatt így bőven be lenne locsolva csepegtetővel az egész ágyás. Nem túl gyors ez? Be fog így szivárogni rendesen a talajba? Nem marad tócsa? Legyen inkább 30 cm-enként szalag, összesen 5 sor ágyásonként, úgy jobb? Bocs, hogy sok a kérdés, de nem látom át, hogy lenne ez jó.
Szóval a kút vizét is szűröm (homoktól) és a tartályokból kifolyót is. Elég nagy méretű szűrőket használok, így kevesebbszer kell tisztítanom. (Előzőleg kisebb szűrő volt, de lecseréltem.)
A gyártó katalógusban meg van adva minden csepegtetőhöz egy minimum szűrési elvárás. A gombáknál még vízhozamonként is eltérő érték lehet megadva. Magyarul attól függ, hogy miből engeded ki a vizet.
MIELŐTT nekiállsz tervezgetni az elemeket, melegen javaslom, hogy Irritec és Palaplast katalógusaid olvasd át, plusz még 1-2-3 cég webáruházait is nézd át, ahol lehet majd alkatrészeket kapni. Ahhoz, hogy tervezni tudj, mindenképpen ismerned kell, hogy miből lehet építkezni. A katalógusokban feltüntetett elemek túlnyomó részét meg lehet szerezni, de legvégül mégiscsak a webáruházak kínálata fogja meghatározni, hogy mit tudsz megvenni. Viszont a katalógusokban kicsit bővebb leítás vagy alkalmazási példa által majd jobban megérted, mit-hová lehet felhasználni.
Pont úgy, ahogy az előbb leírtam. KPE megfúrós idommal, vagy KPE gyorskötő T idommal, de a lényeg, hogy menetre végződjön az LPE felé menő leágazás irányába. A megfúrós idom a legolcsóbb megoldás, de annak csak BM kimenete van. Gyorskötőben van KM és BM is.