Különösen az ókorral-középkorral foglalkozók számára elengedhetetlen fontosságú az egykori földrajzi viszonyok, a vizsgált történelmi eseményekkel egykorú természeti adottságok ismerete, de a közelmúlt történései szempontjából sem közömbös olykor, gondoljunk csak a Tisza szabályozását megelőző helyzetre...
"jeges folyókon keltünk át a téli havon, amerre fagy fékezi a vizek folyását, és a hullámzó ár keményebbé fagy mindenféle ércnél. Láthattuk, hogy üvegszerű páncélból kifeszített hidak borulnak az állóvizekre, folyókra, csermelyekre. Kovakő vagy márvánnyal burkolt talaj módjára fedte a megszilárdult víz a rokonát, a folyékony vizet. Csikorgó szekereinket keményre fagyott hullámokon vezettük át. A gördülő kerekek nem hagytak nyomot maguk után, az érckerékpánt a szokásostól eltérően haladtában nem mélyített barázdát, a törékeny kristályos jég nem deformálódott, mert a rendkívül kemény fagy megmerevítette. A patásállatok őrült zajt csapva a vizet tapodták körmükkel, mintha az sík mező volna. Esővízen tiportunk: száraz lábbal jártunk a habokon. A terjedelmes hómezők tágas utat nyitottak. Kemény népek ellen indítottunk komoly háborút. A sereg egy része tábort vert. Ütközetekbe bocsátkoztunk, erődített helyeket vettünk be ..."
Szerinted a Volga meg a Rajna sem tudott annyira befagyni, hogy azon száraz lábbal átkeljenek. Meg Arnulf sem kelhetett át az Alpokon télen, holott mindegyikre forráshivatkozások vannak, de azok téged nem zavarnak. Hasznos dolog lesz felfrissíteni itt azokat a hsz.-okat.
Ha már Kaukázus, akkor a Nyugat-Kaukázus szóba sem jöhet a sztyeppei népek közlekedésére, mert ahhoz Gruzián kellett volna átgázolni, annak pedig a IV szd-tól nyoma maradt volna az írott a történelemben.
Idézlek."Nem csupán "gyökfordulásokról" van szó, hanem olyan szavak fordított irányú olvasatáról is, amelyek sokkal hoszabbak és összetettebbek, mint amit gyöknek nevezhetnénk".
PÉLDÁK!!! - mert én nem ismerek ilyeneket... de ma estig reagálni fogok.
Nem csupán "gyökfordulásokról" van szó, hanem olyan szavak fordított irányú olvasatáról is, amelyek sokkal hoszabbak és összetettebbek, mint amit gyöknek nevezhetnénk.
Ennél még kirívóbb a szlávban megfigyelhető mássalhangzótorlódás.
A hivatalos vélemény szerint ugye a magyar átvette a szláv szavakat, de magánhangzókkal higította, mert nem tudta kimondani a sok mássalhangzót egymás után. Ez szerintem komplett marhaság, mert csupán szokás kérdése. Ha megfigyeljük a tájszólások természetét, akkor akár két szomszédos település kiejtése is eltérhet, és ki hol nő fel, annak a kiejtését veszi át. Ez annyira beleivódik az emberbe, hogy felnőttkorára sem tud szabadulni tőle, sőt hiába a hosszú iskolaévek, a "helyes magyar" nyelvre nevelés, ez tudat alatt mégis megmarad. Azaz, ha mássalhagzótorlódásos nyomorékszavakat tanult volna el a magyar, akkor az jórészt máig úgy is maradt volna.
Itt szerintem megint inkább arról van szó, hogy valaki tanul írni olvasni, ám a betűket hamarabb megtanulja mint a nyelvet. S mivel olvasni már ugyan tud, a nyelvet viszont alig ismeri, ezért a magánhangzó nélkül leírt szavakat úgy olvassa, ahogy le van írva. Innen a szlávban a mássalhahgzótorlódás, és az is nyilvánvaló, ki vette át kitől a "szláv" szavakat.
A földrajzhoz pedig ez úgy kapcsolódik, hogy minél távolabbi szláv nyelvterület, minél kisebb az ősi magyar nyelvi befolyás, annál kevésbé jellemző az említett mássalhangzótorlódás, amit ezek szerint igazából a szláv sem szeret.
Nekem tetszik!Csak a siculokat-székelyeket hiányolom, pedig nyelvük a magyar nyelv legrégibb vonásait őrzi, rovásírásuk sok ezer éves. Anonymus egyértelműen írja, hogy „a székelyek régebben Atilla népei voltak”
az alábbiakkal annyiban nem értek egyet, hogy szerintem a kérdéses terület ennél sokkal kisebb volt és nem igazán húzódhatott északabbra a mai Vajdaság déli határainál
