Elég régen visszajöttem ugyan a mesés Lengyelországból, de egy dupla költözés, tanulmányok írása, lengyeltanulás és némi egyéb elfoglaltság miatt csak most tudom megosztani Veletek élményeimet. Remélem nem bánjátok, hogy beszámolóm egy kicsit hosszúra sikerült, ennek oka az, hogy egy kerek hét alatt elég sok dolgot láttunk (és még mennyi minden kimarad így is!!!), valamint hogy Lengyelországról regéket lehetne költeni egy ott eltöltött nap után is. Na de csapjunk a lecsóba!
Először is meg kell említeni, hogy az időjárás igencsak marasztalni akart minket, ugyanis kifelé menet olyan köd volt egészen Miskolcig, hogy szegény Wartburgunkkal alig mertünk gyorsabban hajtani 60 km/óránál. Ez persze nem is tűnik nagy gondnak, de mivel az útnak ez az egyetlen olyan szakasza (a Krakkó előtti gyorsforgalmi útig), ahol nem csak elvileg, de gyakorlatilag is lehetne 90 km/h-val hasítani, így már utazásunk elején komoly időveszteséget szedtünk fel. Még szerencse, hogy előrelátóan hamarabb indultunk. A képeken nem csak a köd látszik, de az azt kísérő jeges szitálás és a szembejövők által felvert permet eredménye is: a kocsira fagyott jég.
Miután a kis (nagyon szeretett) Wartburgunk leküzdötte a Kárpártok szlovákiai szerpentinjeit (elég szomorú kinézetű, "elbarnult" falvakat maga után hagyva) elénk tárult a Tátra minden szépsége. :) A képeken még a szlovák oldal látszik, amelynek a látványosságát nyáron nagyban csökkenti, hogy pár éve egy erdőtűz felperzselte rajta az idősebb fákat, de télen nagyon megkapó látvány így is. Ja és ezúttal is üzenem a szocialista autókat lenéző embereknek (bár talán itt nincs is ilyen), hogy ezek is jó autók, jó kezekben megbízhatóak is, és viszonylag kényelmesnek is mondhatóak, szóval ezt a nagyobbnak mondható távot (és az egész kirándulást is) bármiféle hiba és kényelmetlenség nélkül tettük meg a 33 éves, gyári állapotú autóval. A következő egy Polski Fiat 125-ös kellene hogy legyen (ez még bizonytalan), valamint egy wrocławi út (ez már biztos).
Zakopanéba érve a lengyel-magyar barátság velünk élő mivoltát tapasztalhattuk meg. A parkolóőr, akinél már korábban is legalább tucatnyi alkalommal ingyen parkoltam (csak mert magyar vagyok és tetszett neki a piros Wartburg), ezúttal is felismert minket és már messziről integetett. Kedvességét most azonban nem hagytuk viszonzatlanul: jó magyar (egri) bort ajándékoztunk neki. Először nem tudta mire vélni a dolgot, aztán szinte könnyekig hatódott, majd alig bírt minket elengedni. Vele még ilyen soha nem történt, mondta, de valójában én is ugyanezt gondoltam, amikor először ingyen parkoltam nála, csak mert magyar vagyok! (Isten áldjon minden lengyel-magyar barátságot ápoló embert, akár magyar, akár lengyel!)
Krakkóban a szállás elfoglalása után másnap első dolgunk volt a kis Wartburgot alaposan lecsutakolni. Nagyon féltettük ugyanis a hótól, jégtől, sőt még ennél is inkább az útra szórt sótól. Elindulás előtt még "házilag" itt-ott ki is javítottuk az alvázvédelmet rajta, ahol kellett, csak nehogy baja legyen. A szerencse és az időjárás azonban nekünk kedvezett: az egy hét alatt végig tavaszias, meleg és száraz idő következett, így a kocsit sem kellett annyira félteni. (Itt jegyzem meg, hogy aki télen Lengyelországba megy, legyen felkészülve arra, hogy a szlovákiai utakat, és a tátrai lengyel utak egy részét is kavicsokkal szórják tele, gondolom az összefüggő jégréteg kialakulása ellen - ez sokkal rosszabb a sónál, egy szembejövő kamion által felvert kavics akár a szélvédőt is megrepesztheti. Ja és még egy dolog: a szlovákok télen kötelező tartozéknak tekintik a hóláncot!)
Voltunk a kis Wartburggal többfelé, Dobczycében, Újszandecen, valamint Częstochowában is, mindenkinek ajánlom ezeket az úti célokat, mert nagyon szépek. Utóbbi különösen fontos, lévén Lengyelország legszentebb helye. Ez eddig a legészakibb hely, ahová Wartburggal eljutottunk, remélhetőleg ez hamarosan változni fog. :) Szintén szívből ajánlom mindenkinek, hogy ezeket az utakat régi autóval tegye meg, mert így sokszoros élményhez fog jutni. Minket például nagyon sok helyen megállítottak, megcsodálták az autót, menet közben integettek, fotóztak, nagy élmény volt. Ebben persze a hátsó ablakba erősített lengyel zászló is közrejátszhatott, de mindenesetre enélkül is nagy élmény "oldtimerrel" túrázni.
Varsóba is eljutottunk, ahol szintén sok érdekes lengyel és nem lengyel régi járművet láttam, de nyilván nem ez volt a prioritás: a városközpont modern és nagyvárosias, az óváros csodálatos, az emberek pedig itt is nagyon kedvesek. Külön megemlíteném a Varsói Geológiai Intézet múzeumát, ahol a biztonsági őr szintén csak azért, mert magyarok vagyunk, elkísért minket az intézet kutatóknak fenntartott ebédlőjébe, hogy együnk ott. :) (Ilyen kedves történetekből Dunát lehetne rekeszteni, többek közt egy közlekedési bírságot is megúsztunk - szégyen, de becsúszott volna.) Szóval a varsói képek:
Néhány kép egyéb járművekről, amelyeket máshol fotóztam:
És végül, zárásként szeretnék mindenkit arra buzdítani (bár talán nem is kell), hogy tegyen látogatást Lengyelországba! Mi kiszámoltuk, és nekünk innen Debrecenből jobban megérte, mint ugyanennyi napra lemenni a Balatonra!!! Olcsó szállás (Zakopanéban kb. 2500-3000 ft/fő/éj körül elég igényeset lehet már találni), jó kaja (aki próbálta, annak nem kell mondani, aki nem, az még úgysem tudja), gyönyörűűűű lányok (ez tényleg így van!!), kedves emberek, keresztény-nemzeti szellemiség (ez sok helyen megfigyelhető), ingyenesen látogatható múzeumok (majdnem minden múzeumnak van ingyenes napja, pl. a krakkói mérnöki múzeumnak vagy a krakkói repülőmúzeumnak is), olcsóság (368-378 forintos benzin!!!). Mi imádjuk ezt helyet, és az ott élő barátainkat, akikre testvérekként tekintünk. :) Szó szerint honvágyam van, ahogy ezeket a sorokat írom, pedig nem vagyok idegenszívű. :)
Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát!!
Szia! Köszi szépen a jókívánságokat! :) Majd próbálok írni.
A regényedet már majdnem elolvastam, de mégsem fejeztem be, 50-60 oldal hátra van még, mert Lengyelországban akarom befejezni az olvasását, hogy átütőbb legyen az élmény. :) Így is hihetetlen munka, DÖBBENETES (riasztónak is mondhatnám, illetve mai világunkkal nagyon is párhuzamba állítható). Majd írok emailt, sok minden eszembe jutott róla, de nem akarok itt senkinek előre elmesélni bármit is belőle (biztos van itt olyan, aki olvassa vagy olvasni fogja).
Helló . Jó utat és hálz und bájnbruhh ! Igyál sok Tymbark kókuszos banánitalt vagy valami kaktuszosat helyettünk is . Rendszeresen jelentkezz miszter ?
Lehet,hogy épp időben van a dolog,mert az egyik nagy állomáson most akarnak valami régi selejt raktárat kitakarítani.Ha bármit találnak a Nysával kapcsolatban akkor szólnak.
Elhiszem, egy jó 2-3 éve én is tudom már, hogy mit jelent más ország felé is honvágyat érezni. :) Én most 15-én térek haza a második hazámba, igaz csak egy hétre, de ez is elég felüdítő lesz remélem. Majd utána megyek Budapestre is, ott felkeresnélek ha időd engedi, de majd erről írok emailt is.
Egyébként jó rég írtál ide, de én is majdnem megfeledkeztem a fórumról. Nem jó ez, régen szinte naponta írogattunk. :)
Más: egy barátom a Nysa típusokról ír egy könyvet majd és nem tudom, hogy esetleg kérhetjük-kérheti-e majd a segítségedet ezzel kapcsolatban. Arról lenne szó, hogy lehet, hogy lesz egy egész fejezete az OMSZ soraiban használt Nysákról és ebbe lehet, hogy jó lenne olyan emberek véleményét, esetleg visszaemlékezéseit beletenni, akik ilyen autókat vezettek, ilyennel dolgoztak, javították őket, szóval volt közük hozzá. Nem tudom, esetleg a jövőben megkereshetnénk-e ilyennel.
Írj nékem egy @mailt az uzenj@anyelvtanar.hu--ra nékem , s segítek . Mutatkozz is be . Tisztelettel : far severö sapirico , a R.I.L.A.K. kitalálója , a Flakvierling barátja
Fúú , meghallottam a lengyel beszédet , majdnem összeestem a bánattól , hogy nem ott vagyok . . .Már másfél éve nem voltam lengyelhonunkban , de most március idusán megint megyünk . . .
Erna ( polski.hu ) kapott 1 ft-ért egy FSO-daewot a klubjának . . . :--) )
Egyet értek Veled meg kell próbálni.Csak az a baj,hogy a"régi" időkben a kisebb állomásokon is óriási volt a raktárkészlet/én még oldalt szelepelt Nysa-val kezdtem de még a Ford időszakban is dolgoztam közben 10 évig garázsmesterkedtem is/,de miután beköszöntött a Toyotás időszak ezeket teljesen felszámolták.Ma meg úgy tudom,hogy még az izzó cserét is a megyei műhelyekben csinálják.Azért annyit megteszek,hogy régi "komenyista"kapcsolataimat felhívom és ha valamelyiknek van,akkor össze hozom őket.
Hivatalos nincs, de elfekvőben biztos vannak cuccok, vagy ismernek olyat, aki vitt haza ilyet a Ladájához, stb. De hallottam már régi posta garázsokban porosodó új Barkas blokkokról is és volt egy ismerősöm, aki pont mentőállomásról szerzett motoros szirénát vagy 5-6 éve. Az is csak úgy a "műhely sarkában" volt. Esély mindig, mindenre van, kivéve ha meg sem próbálja az ember. :)
Azt hiszem a mentőknél nem nagyon van esélyed mert annyira régen kivonták ,hogy hivatalos raktár készlet biztosan nincs. Viszont van mentőmúzeum és úgy tudom ott van üzem képes rendszámos Nysa.Lehet hogy hajlandók/ha tudnak/segíteni.
Ez bizony elég nagy ritkaság, szoktam néha nézegetni, egy időben szerettem volna én is ilyet. 4 éve bukkant fel egy pár a vaterán, de az fehér üveggel volt szerelve, és az egyik sérült is volt. Ezek ha jól tudom széria tartozékai voltak a hazánkba importált Nysa 522 S mentőkocsiknak, szóval lehet, hogy érdemes lenne mentőállomásokat megkeresni, hátha van nekik elfekvő készletben ilyesmi.
ezt a sárvédőt én is láttam már de még várok hadd menjem lejjebb az ára..az hogy debreceni vagy attól függ merre mész lengyelbe ..... ha pest fele akkor oda fel tudok menni... de ez majdméga jővő és pénz függvénye. addig nem akarok nekiállni amig minden alkatrésze nincs itt polcon. ha ez 10 év akkro 10 év múlva. enni nem kér a garász nem ázik be.
Ez a pár ezer forintos különbség semmi ahhoz képest, amibe egy teljes felújítás kerül. Én egy alkatrészellátás és árak szempontjából jóval elérhetőbb kocka Wartburgot (353) újítok most fel éppen és sajna mire a végére érek majd, egy millió fölött lesz. És ez csak egy Wartburg, aminek az alkatrészeit 1989-ig gyártották. A Warszawa ettől jóval régebbi bútordarab. :) Nem véletlenül kerülnek a felújított Warszawák is sokba Lengyelországban. 15 ezer zlotytól indulnak felfelé az árak, azaz egy milliótól, de az igazán szépek dupla ennyitől kezdődnek:
Én most februárban és elvileg a nyáron is megyek ki Lengyelországba, szóval ha kell és tudok, akkor szívesen segítek hazahozni ilyesmit. Bár én Debrecen környékén élek, szóval az lehet, hogy túl félreeső neked. Viszont meg lehet kérdezni a Polski Klubos srácokat-lányokat, közülük nagyon sokan járnak ki Lengyelországba, alkatrész-beszerzés ügyben is. Szerintem szívesen elhoznak neked bármit, és még ha be is kell dobni miatta a benzinköltségbe pár ezer forintot, valószínűleg sokkal jobban jársz így is, mint a postázással.
Hírek
