"Totális volt a szénhiány" ..."Valamit azért jelez hogy az OM flottájának 6 hajóját a háború alatt szerelték le."
Ha a szénhiány totális lett volna, akkor egyetlen osztrák-magyar torpedónaszád, romboló és cirkáló sem járta volna a tengereket a háború alatt. Olvsad csak el a szakirodalmat, hogy a rombolók és torpedónaszádok hány konvojt kísértek még 1918-ban is az Adrián.
A 6 hajó mind kiöregedett és gyakorlatilag bevethetetlen hajó volt, amelyek kivonását amúgy is tervezték a háborútól függetlenül. Egyébként a hajók többsége a polai kikötőben a német tengeralattjárók személyzetének lakóhajója lett.
"A Wien ügyben nem vagyok büfé,de erős a gyanúm hogy az is az én álláspontomat tükrözi (túl nagyok,és drágák 1ben). Valaki pár1000 Ft költséggel tönkrecseszte,miközben nem csinált semmit."
Büfé??? Ezt csak én nem értem? Nem, pont nem a te álláspontodat tükrözi. Az olaszok pont azért vadásztak MAS naszádokkal a WIEN-re, mert az a tüzérségi tűz, amellyel a tenger elől támadta az olasz állásokat, több mint kártékony volt számukra. Szóval nem igaz, hogy nemc sinált semmit.
Szia, légyszives soroldd fel a 6 kiselejtezett hajót, építési éveikkel együtt, használhatóságról már ne is beszéljünk. Acélgyártáshoz pedig nem szén, hanem koksz kell. A Wien ügyet teljesen elcseszted, nem dreadnought volt, sőt kissé elavult is volt. Egyébként a Monarch osztály leszerelését 1914-re tervezék, de végig lobogó aldat maradtak. Édesviz
A jüttlandi gólaránnyal a német 37 (vagy hány) nagyhajónak lett volna esélye a britt hatvanvalahány ellen. Itt mondjad az okosságot! Fogadjunk hogy a háború elejére a németeknél általános volt a központi tűzvezetés!
Friedrich von Ingenohl, a Nyílttengeri Flotta parancsnoka 1914-ben: "nem tehetünk az ellenségnek ilyen szívességet. Bár mindannyian égünk a vágytól, hogy megmutassuk, hogy tudunk harcolni, nagyon türelmeseknek kell lennünk. Végül úgyis ők fognak eljönni hozzánk. És akkor, Isten segítségével, legyőzzük őket."
Trunkwalter Ödön nem véletlenül a háború után írta ezeket? Az elvesztett háború után? Mert a Tőrdöfés-elmélet is a háború után született, hogy magyarázzák a bizonyítványt.
1. Ezértt mondtam hogy jövőbelátást nem várhatunk el. 2. Én úgy tudom,mert általában ezt olvastam,hogy idejük túlnyomó részét a csatahajók ilyen körülmények között töltötték. 3. Nem ,kevesebb is elég lett volna. A szükséges mennyiségű partvédelemre,a többit meg a szárazföldiekre. (Micsoda eretnekség ebben a topicban!) Ezen például volna mit megbeszélni.Már írtad,hogy ez viszonylag csekély összeg a Monarchia össz.katonai költségvetésében.Ezen már gondolkodtam. A főokosok is,és végül le is szereltek pár hajót,amit nem is tudtak fönntartani. 4. A pasit föl is mentették. Én nem éreztem hogy az író elitélné.
Megint visszavetíted a jelenlegi tudásodat a régiekre, és ezt számon kéred rajtuk.
Szerintem is elég nagy hiba volt, hogy Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóba látogatott. Sokkal jobb lett volna, hogyha otthon marad Bécsben.
A korban a sor-, később a csatahajóktól várták, hogy eldöntsék az ütközetet. A kisebb hajók a kíséretet adták és fedezték azokat.
És minél több volt valakinek a csatavívó hajókból, annál erősebb volt, és annál nagyobb volt a presztízse a hatalmak között.
Ha valaki azzal jött volna, hogy "Fiúk, van 1000 darab torpedós motorcsónakom!", kiröhögték volna.
Egyszerűen nem érted meg, hogy visszatekintve, lehet, hogy igazad van, és jobban megérte volna kisebb, mozgékonyabb támadó egységeket építeni, de az adott korban az adott tudásszinttel a nehéz hadihajóknak állt a zászló, és ezt senki sem vitatta.
Aki élt és mozgott, dreadnought-okat akart magának, még ha bele is rokkant a beszerzésébe.
Csak emlékeztetőképp:Vezerkapitany Ödön Trunkwalter: commandant en chef et inspecteur des Forces navales (II) (16/10/44-15/12/44). Remélem ugyanaz a fószer,mert ilyen névvel 2 ember sok lenne 1 országba.
"TIRPITZ ,német főtengernagy,a moddern némettengerészet megalapítója és parancsnoka ugyanis mindjárt a háború kezdetén AZ EGÉSZ FLOTTA HARCBAVETÉSÉVEL ÓHAJTOTT HARCBA LÉPNI. Ezt azonban a legfelsőbb hadvezetés elvetette és helyette az apróbb harci vállalkozások mellett döntött..." Írja a fentebb már említett Trunkwalter Ödön. Innen ugyanazt írja amit te írtál.
Churchill 1915 májusában távozott, vagyis a Gallipoli-offenzíva elején.
Angliában kormányválság alakult ki, amelynek fő oka a lőszerbotrány volt (azaz az Expedíciós Hadsereg nyugati fronti sikertelenségének okozója a lőszerhiány).
A kormányfő csak úgy maradhatott hatalmon, hogy bevette a konzervatívokat a kormányba. Az ő feltételük volt Churchill távozása.
Tirpitz egyáltalán nem akart összecsapni a britekkel.
Ő fenyegetni akart a rizikóflottájával.
A háború kitörését követően pedig a németek aknamezőkkel, tengeralattjárókkal annyira akarták lefaragni az angolok erejét, hogy az összemérhető legyen az övékével. Utána jöhetett a döntő tengeri csata.
Az Aboukir ügy után kellett volna az egészet újragondolni.
az ABOUKIR-t és testvérhajóit tengeralattjáró süllyesztette el, amely korábban nem bizonyította élesben, hogy mire képes ergo nem lehetett vele számolni.
Szépen beálltak a torpedóhálók,őrhajók és aknazárak mögé.
Ezt én csak az orosz balti dreadnought-oknál vettem észre, de náluk ez volt a stratégia a német fölény ellen.
Én azt mondtam,hogy a Monarchia sokkal okosabban is felhasználhatta volna azt a temérdek pénzt amit a Drednoughokra költött.
Hagy találgassak: 1000 darab torpedós motorcsónak.
Most olvastam (5 perce) : Regan az angol hajók tüzérségi teljesítményét Jüttlandnál "szánalmasnak" nevezte.
Ennek a kijelentésnek csak akkor lenne értelme, ha a többi hatalom 10-20-... %-os találati arányt ért volna el ütközetben.
Sem Regan, sem te nem veszed figyelembe azokat a dolgokat, amelyeket a napokban is, meg egy fél éve is leírtam.
Reganról pedig: újraolvastam a Troubridge-ról szóló oldalakat, és az 56. oldalon rögtön három hibát is találtam:
1. Milne-nak nem kettő, hanem három csatacirkálója volt - INFLEXIBLE, INDOMITABLE, INDEFATIGABLE
2. Souchonnak nem volt semmiféle titkos küldetése Törökországban. Egyszerűen nem hitte, hogy defektes kazánokkal ki tud jutni az Atlanti-óceánra, azért indult Isztambulba
3. az angol ultimátum nem 3-án, hanem 4-én éjfélkor járt le. Ha 3-án járt volna le, akkor a britek megtámadták volna a Bona és Philippeville bombázásából 4-én reggel keletnek tartó német köteléket.
Troubridge pedig sokminden volt, csak gyáva nem. És lökött sem.
Feltehetőleg Nelson sem ment volna neki négy páncélos cirkálóval egy csatacirkálónak.
Megindult a németek felé, de csak akkor lett volna esélye a németek ellen, ha a reggeli derengésben, vagy az esti szürkületben meg tudja annyira közelíteni őket, hogy rövidebb lőtávolságú és kisebb átütőerejű ágyúival valamit is elérjen.
A navigációs tisztje kizárta annak a lehetőségét, hogy ilyen körülmények között találkozzanak. Emellett határozott parancsa volt a felettesétől, hogy kerülje a túlerővel való harcot.
Egész 1szerűen az angolon kívül 1ik flotta sem tette a dolgát. Ami mozgás volt,azt a kisebb hajók művelték. Semmittevésben pedig a legnagyobbak,és legmodernebbek vitték a pálmát.
Totális volt a szénhiány. Sajnos most nem tudok szó szerint idézni,mert minthogy nem terveztem hogy még1x benézek ide,nem jegyeztem meg a forrást,de nemrég olvastam valamit ami pont a fém és szénhiányról szólt az első VH idején. Valamit azért jelez hogy az OM flottájának 6 hajóját a háború alatt szerelték le.
A Wien ügyben nem vagyok büfé,de erős a gyanúm hogy az is az én álláspontomat tükrözi (túl nagyok,és drágák 1ben). Valaki pár1000 Ft költséggel tönkrecseszte,miközben nem csinált semmit. Vagy talán 1 másik csatahajóval vívott ütközetben süllyedt el?
Még valamit a szénről: Akkoriban 1t vashoz kb 600 kiló szén kellett. Az acélhoz még több. Szerintem annak a szénnek nagyrésze Diósgyőrbe került.
Ex katedra a Monarchia tengerészeti felügyelője (vagy főszemlélője?) tette a kijelentéseit,amit én szó szerint is idéztem nektek. Ha már ez is smafu,akkor mi számít?
Churchill: Ja meg egészsége megromlása miatt. A Gallipoli ügy erősen belejátszott,bár ha ez az indoklások közt esetleg nem is szerepelt.
Jövőbe látást senkitől sem várok el,bár az előrelátás nem árt. Az Aboukir ügy után kellett volna az egészet újragondolni. Ezt meg is tette mindenki. Lényegében eltüntek a vizekről az új és nagy hajók. Szépen beálltak a torpedóhálók,őrhajók és aknazárak mögé.
Én azt mondtam,hogy a Monarchia sokkal okosabban is felhasználhatta volna azt a temérdek pénzt amit a Drednoughokra költött.
Most olvastam (5 perce) : Regan az angol hajók tüzérségi teljesítményét Jüttlandnál "szánalmasnak" nevezte.
A Goeben ügyben pedig 1általán nem 1értelműen Troubrigdet teszi felelőssé,sokkal inkább az admiralitást,aki hülye tanácsokat (parancsokat) osztogat.
A lökött tengernagynak pedig eszébe juthatott volna Lord Nelson mondása:"Nem tévedhet nagyot az a kapitány,aki csatában a hajóját az ellenség felé kormányozza!"
Tudod mi a tanulság?:) Jelentkezz a kiadónál lektornak :)
Dupla haszon: te olvasod elsőnek és még fizetnek is érte. Egyébként sajnos a kiadók jelentős része puszta haszonszerzésből ad ki külföldi hadtörténeti könyveket, amelyeknek csapnivaló a fordítása a lektorálás ugyancsak. De erről már volt szó a könyves topicban.
A műben sajnos nincs egyetlen fotó sem, az illusztrációt a 4-5 db térkép jelenti.
Olvashatónak olasható. Kicsit elfogult, mert a nyugatiak szemszögéből értékeli az eseményeket, de ez szvsz nem feltétlenül baj. Viszont a tényszerűséggel komoly bajok vannak. 26 db rikító hibát találtam benne, pl olyanokat, hogy a HELGOLAND-nak az egyik oldalon a fő fegyverzete 10 db 10 cm-es löveg, de pár oldallal arréb már csak 7 db. Még véletlenül sem sikerült eltalálni, hogy 9 db. De ez csak egy példa volt. Egyébként készítettem egy részletes hibajegyzéket, és elküldtem e-mail-ben a lektornak és a fordítónak. A lektor azt volt képes válaszolni, hogy kevés időt adott a kiadó a lektorálásra. Ami elég vicces, tekintve, hogy péntek du. vettem meg a könyvet, és tegnap este már kész voltam a hibajegyzékkel.
Szóval érdemes megvenni, de alapműnek ne használja senki szerintem.
