Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
Évszázada, 1914 nyarán kezdődött a Nagy Háború, amely során az orosz gőzhenger rárontott Galíciában az osztrák-magyar csapatokra. A döntően magyar katonák, huszárok, honvédek, köztük a miskolci 10-es bakák állították meg az orosz gőzhengert 1914 decemberében. A csatára emlékezve nagyszabású megemlékezést rendeztek a hétvégén Limanowában, ahol borsodiak is lerótták kegyeletüket. Részletes, képes tudósítás.
A nehéz hadihajók számának korlátozása azzal a kiegászitéssel, hogy nem lehetnek modernek. Igy maradt nekik négy pre-drenaught-juk, meg egypár könnyűcirkálójuk. Valódi nehézcirkálója a német haditengerészetnek sohasem volt. A Scharnhorst, Blücher és Gneisenau páncélos cirkáló volt, még a századforduló technikai szinvonalán. A Von der Tann, Moltke osztály és a Seydlitz és a Derflinger osztály pedig csatacirkáló volt. (ezt csak arra vonatkozóan, hogy sose volt igazi nehézcirkálójuk)
én úgy emlékszem a Rajnáig teljes demilitarizárás, légierő, tengók, páncélosok, nehéz hadiflotta betiltása, El- lot visszacsatolása és a lengyel területek átadásán túl kihasított egy részt Dánia, Hollandia és Belgium is... hadisarc fizetése a győzteseknek - jóval keményebb volt, mint amit mondjuk Svájcban a zöld asztalnál el lehetett volna érni. Persze azt már sosem tudjuk meg mi lett volna, ha... azért ne feledjük ekkor még a németeknek is lett volna néhány aduja, a végén meg semmi se volt.
"A 18-as nyári offenzíva helyett azon kellett volna erőlködniük, hogyan tudnak a legkisebb veszteséggel kiszállni (pl. teljes kapituláció helyett, mondjuk Elzász-Lotharingia és a gyarmatok átadása, a létrejövő Lengyelország elismerése, a flotta és a hadsereg méltányos leszerelése, stb. )"
Hát, a teljes kapitulációnak is körülbelül ugyanez lett az eredménye.
Ha 5 napot kitartanak akkor is ugyan ez az eredmény, csak több a halott... az USA hadba lépése után már nem volt miről beszélni.Ráadásul a végére valamennyi szövetséges, így a monarchia is kihullott, egyedül a világ ellen, miközben a csapatok visszavonulóban, a flotta lázadozott - ezért is adták meg magukat.
A 18-as nyári offenzíva helyett azon kellett volna erőlködniük, hogyan tudnak a legkisebb veszteséggel kiszállni (pl. teljes kapituláció helyett, mondjuk Elzász-Lotharingia és a gyarmatok átadása, a létrejövő Lengyelország elismerése, a flotta és a hadsereg méltányos leszerelése, stb. )
Nem tudom, volt-e itt ez téma, egy sima kereséssel nem lehet kideríteni: miért lehet hallani azt a véleményt, akár egyszerű történészként, akár a szabadkőműves Hentsch-konteo részeként, hogy a németek megnyerik a Nagy Háborút, ha egy napig kitartanak? Hiszen a modern Németországot létrehozó Bissmarck maga is vereséget jósolt; a Schliffen tervnek, bár zseniális volt, mégis a fő alapvetése, az orosz mozgósítás lassú volta nem teljesedett be, ráadásul a haditechnika rohamosan fejlődött, ami pont a blitzkrieg ellen védekezőket segítette; Moltke felhígította az eredeti Schliffen tervet, pontosan a legkritikusabb pontján, a fedezet nélküli 1. hadsereget meggyengítvén; a belga hadsereg várakozáson felül teljesített; Moltke a főhadiszállásán képtelen volt a valós helyzetet áttekinteni; Bülow maga is a visszavonulás mellett döntött; a franciák rendezetten vonultak vissza, maga Moltke mondta, hogy nincsenek hadifoglyok, és zsákmányolt fegyverek tömegei: ergo a franciák csak visszavonultak, de nem omlottak össze; a német 1 hadsereget tényleg bekerítés fenyegette, a jobbszárnya Párizs felől felől fedezet nélkül maradt. (És még lehetne sorolni a német győzelmet kétségbe vonó állításokat.) Tehát miért győztek volna a németek 1 nap múlva? Egy dolgot tudok mondani: a döntés végsőkig való erőltetése, akár egy 1914-ben történt német vereség is jobb lett volna számunkra...(Bár lehet, hogy az oroszok megszálltak volna minket.)
Sikerrel jártál a 48. gyalogezred I. zászlóalja dolgában? Én is kutatom a 48. gye-t, de leginkább a 2. zászlóaljat, persze ez így ritka, ezért a teljes 48-ast--amibe sajnos az I z.aljról kevés szó esik, lévén, különálló egység volt, amint írtad is később beolvasztották egy másiki egységbe.
Helyi szinten is lehetett, lévén, ha a hadi érdek úgy hozta, akkor heteken át nem értesítették a családot sem, nem, hogy a sajtót.
Továbbra is azt állítóm, hogy amit közöltek NEM A VALÓS veszteségkimutatás. Ennek titkolása minden hadsereg legelemibb érdeke volt (akkor a kémeknek elég lett volna néhány újságot begyűjteni, s naprakészek adott csapatok harcképességéről, s ennek függvényében irányítják az ellene való harcot. Pl. mondjuk, ha a Magyaros.-hegytömböt védő 10. M. Kir. Honvéd Gyalogezred (Miskolc háziezrede) valós veszteségeit ismerik a miskolci sajtóból a románok akkor azt is tudják, hogy milyen kevés hadra fogható katona maradt a fronton, s a többszörös túlerővel összeroppantják...
de mondok angol példát, az egyik csatahajójuk felrobbant egy német aknán, s nem csak elhallgatták az esetet, hanem egy teherhajóra fából megcsinálták a felépítmény mását, hogy megtévesszék a németeket... komolyan gondolja bárki, hogy a sajtót értesítették a hajó felrobbanásáról? Még a tengerészek családját is kizárt.
Könyörgök, szerintetek mit csinált a katonai cenzúra? Minden egyes újság kefelevonatát be kellett mutatni, a cenzor bármit kihúzhatott. Ha kellett az egész újság megjelenését betilthatta.
Elég furi teszt. Legalábbis számomra. Vannak benne I. vh-t közvetlen követő események is jócskán, néha a választási lehetőségek között pár napos/hetes eltérésekkel. Amennyiben az ember kb tudja mikor történhetett a dolog, akkor csak a mázliban bízhat.
Helyi szinten persze nagyon sokáig nem lehetett titkolni, hogy mennyi az elesettek száma - mondjuk egy faluban, vagy egy kisebb városban, ahol szinte mindenki ismer mindenkit.
Teljességgel kizárt, hogy a háború alatt közzétették a sajtóban valós veszteségadatokat. Ha ki is szivárgott volna a cenzúra nem engedte volna közölni. S nem csak a magyar, hanem az összes többi hadviselő... Legfeljebb valami kozmetikázottat.
Veszteségkimutatások 1914 októberéből
Az I. világháború kitörését követően nagyjából 1914 szeptember végétől az egyes sajtóorgánumok elkezdték közzétenni az ún. veszteségkimutatásokat. Ez a halottak, sebesültek, eltűntek és hadifogságba esettek nevét, lakhelyét[...] Bővebben!Tovább »
Figyelmetekbe ajánlanám ezt az I. Világháborús Kvízt IKVIZ, (www.ikviz.hu) az érdekessége az, hogy minden kérdés után a helyes válaszhoz megjegyzésben elolvashatjátok a válasz részleteit is.
A mai bejegyzésben két újabb katonát mutatok be a "nagy háború ból". Az egyikük tüzér volt, a másikuk műszaki alakulatnál szolgált.
Az első katona Rábapüspökiből Marton János:
Rövidítések: O2: Ezüst Vitézségi Érem II. osztálya, Br.: B ronz Vitézségi[...] Bővebben!Tovább »
Az első világháború öröksége még az is, hogy a magyar sör ma olyan, amilyen. Szórakozás, gyűlölködés, szex és reklám a nagy háború hátországában, ahol élt egy magyar vejk. Tovább »
Gyalogosok 5.
A mai bejegyzésben folytatom az I. világháború helyi katonáinak bemutatását. 2 katona portréját közlöm az egykori 83. gyalogezredből. Mindketten községünkben születtek, de a háború után máshova kerültek. Mindkettejük öccse hősi halált halt...
Schaden[...] Bővebben!Tovább »
A nálunk Ki nevet a végén? néven ismert társasjáték is a fronton unatkozó katonák révén vált népszerűvé. Josef Friedrich Schmidt 1910 körül dobta piacra a játékot, de a háború tette igazán népszerűvé. Ez a népszerűség igen tartósnak bizonyult.
Ezt bizonyítja a német posta által kibocsátott 2010-es bélyeg is. (A német neve a játéknak: Ember, ne bosszankodj!)
Gyalogosok 4.
A mai bejegyzésben folytatom az I. világháború helyi katonáinak bemutatását. 2 katona portréját közlöm az egykori 83. gyalogezredből; mindketten rábamolnáriak voltak.
Az életrajzok f orrása: vitéz Doromby József: A volt cs. és kir. 83-as és 106-os[...] Bővebben!Tovább »
