Úgy látom, össznemzeti betegség manapság a listázás:) nehogymár én maradjak ki belőle... Németh György, Váradi László, Poór János, Hiller István, Kerekes Dóra, Korpás Zoltán, Sahin-Tóth Péter, Kontler László, Zeidler Miklós, Csapó Csaba, Pritz Pál, Gerő András, Mátay Mónika, Gazdag Ferenc, Majoros István Csak hogy a javát említsem, akikhez jártam szemináriumra, és nagyon sokat köszönhetek nekik mind történelem-szemléletben, mind pedig tényanyagban. És még sokan mások perzse, akik már nem fértek be a listába, vagy csak előadásom volt szerencsém hozzájuk. Azért a megemlítettek többsége nem tingli-tangli órákat tart, és neves szakemberek. Vagy fiatalabbak esetén leszenk:)
Kiröl? Nos nekem több tippem is van...ird meg mailben te kire gondolsz oké?
Amúgy én egyedül azt hallotam legnagyobb problémának hogy ha egyetem lenne a BDF alig voolna megfelelő képesítű törioktató aki oktathatna. 10 ből 2 azt hiszem?
én viszont közülük nem jártam szinte senkihez. mondjuk én úgy kezdtem el a törit, hogy földrajzon már felsőbbéves voltam. Így a TTK volt az anyaintézményem, tehát nem számított a töris átlagom. Másrészt meg első félévben ért egy-két olyan sokk, ami után azt mondtam, hogy Jézusom, itt ennyire a béka segge alatt van a színvonal? akkor nem strapálom magam.. soroljak neveket?
"Az előadásokon és a szemináriumokon pedig a történészi szakmára készítettek fel. "
hááát én is jártam párra, de hogy bármire is felkészítettek volna... 1-2 szeminárium vagy előadás volt, ahol tényleg lehetett szemléletmódot szerezni, de ami azt illeti a történészi szemléletmódot nem nehéz átvenni. szerintem.
" Egy történésznek a szakterületét kell ismerni, a többiről csak egy átfogó képpel kell rendelkezni."
ezzel azért vitatkoznék. egy geográfusnak is kell értenie a geomorfológiához, még akkor is ha területfejlesztéssel foglalkozik. egy biológusnak is kell értenie a biokémiához, még akkor is ha etológiával foglalkozik. sajnos azt, amit írsz, szintén lehetett tapasztalni elég sok tanárnál, csak náluk az átfogó képpel is voltak gondok.
nem látod szerintem azt,hogy a bölcsészkari "okoskodás" és a középiskolai oktatás között igen széles átmenet van. Mondom, nekem van összehasonlítási alapom. Amit történelem szakon adtak le előadáson, arra alig emlékszem. összefüggéstelen volt a legtöbb, nem volt logikus, az oktató fejtegetése volt bizonyos mellékes jelentőségű témáról. a másik szakomon, amiből diplomáztam is pár éve, egy előadás átfogó volt, logikus volt, világos gondolatmenete volt, de nem volt szájbarágós. ott is voltak érdekességek, sőt, voltak szemléltető eszközök (írásvetítő, diavetítés, stb), amivel törin nem találkoztam! Földrajz szakról van szó, az éppen nem áll messze a történelemtől. tehát még azt sem lehet mondani, hogy teljesen más lenne. Én igenis azt gondolom, hogy a nappali képzés lényege az, hogy azért jársz be az egyetemre, hogy ott a tanár egy átfogó képet adjon arról az anyagról, amiről a tanegység szól. ha a tanár ezt nem teszi meg, csak egy részproblémáról beszél, és az anyagot neked kell külön feldolgoznod, az nem nappali képzés. hogy nézzünk egy konkrét példát: magyar középkor: ha olyan tanegységet veszel fel, akkor lehet hogy a késő középkorból csak Erdélyről hallasz, a kora középkor meg lehet hogy egy kisebb korszakról szól csak. A Honfoglaláskort, Az Anjou kort, a Hunyadiak korát nem is hallod előadáson. könyvet kell elolvasnod hozzá. nade akkor minek kell egyáltalán az előadás? ennyi erővel azt az anyagot is el tudom olvasni és meg tudom tanulni a tanár nélkül!
Valóban előadás közben lett rosszul. Egyesek szerint történészhez méltó halál. Bár szerintem méltó halál nincs... Én négy félévet jártam hozzá, ő volt a szakdolgozati bírálom, és ő lett volna a doktori konzulensem is... Isten nyugosztalja.
2. Néha jó ez így, de néha nem biztos, hogy az ember olyan tematikához jut hozzá, vagy tud felvenni, amit igazán szeretne hallgatni. Szóval ez szeritnem csak akkor jó, ha a lehetőségeket bővítik.
4. Én az egyetemen azt hiányolom főleg, hogy nem feltétlenül nevel kutatókat. Szerintem a tanárok egy részének már korábban ki kellene választani a kutatásra alkalmas fiatalokat, levéltárba vinni az embereket stb.
8. Kitűnni nem lehetetlen, de a nagy számok törvénye miatt nehéz.
2. máshol sem tankönyvet olvasnak fel, hanem egy átfogó anyagrészt elmagyaráznak. Földrajz szakon a népesség és településföldrajz nem a Bp környéki szuburbanizációról szól, hanem az alapokról. én ugyanezt várnám el egy ókori Görögo. előadástól pl. a teljes korszakról szóljon. valszeg leírtam korábban: ha az anyag nagy részét nekem kell könyvből elolvasnom - márpedig ez a helyzet - akkor nevezzük a képzést levelezőnek, ne pedig nappalinak.
4. ebben teljesen igazad van, de nem tudok konkrétan olyan képzésről, ahol ez folyna.
6. az elte - törin jóval több van, mint máshol, tapasztalataim szerint.
1. egyet értek 2. ua. 3. szintúgy 4. valóban 5. Azért itt már vitakoznék kicsit... Kutatói központnak nem nevezném, de ez már az én privát véleményem. 6. egyet értek 7. Amikor józan volt az úr, igencsak érdekes dolgokat tudott mondani valóban. De már nincs is ott... 8. Nem is az a probléma, hogy nem lehet, hanemhogy nagyon nehéz. Ez a feleslegesen felduzzasztott létszámból adódik. 9. lásd 8. 10. Nekem meg Sahin-Tóth Péter. Ízlése válogatja ugyebár:)
Elnézést hogy késve válaszolok. Engem még 2000ben vettek fel levelezőre.
Egy évet halasztottam, és 2001-től voltam egyszakos levelező. Nem tudom utánnunk milyen bontásban jöttek a többiek, de nem csodálkoznék ha a fősuli valami sajátosan rugalmassan értelmezett szabály vagy egyéb alapján intézkedett. SUMÁKOK MIND.
Volt szó arról is hogy megszüntetik teljesen a levelezőképzést, egy évfolyam ki is maradt, aztán mégis lett új és új.
Hogyan reagáljon a tanár, ha diákja váratlanul olyasmivel áll elő, hogy a holokauszt nem is létezett? Az Interkulturális Központ a frappáns és szakszerű válaszokért.
banner( 7004, 942, 330, 247, 0, 0 )
Holokauszt-programot indít leendő tanárok számára az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Interkulturális Központ, hogy az egyetemről kikerülő tanárokat felkészítse a téma oktatása során felmerülő problémákra. A program óráin a tanárok szembesülhetnek a holokausztról élő legelterjedtebb téveszmékkel is, és megtanulják azt is, hogyan reagáljanak, ha az egyik diák azt állítja, hogy a holokauszt nem is létezett.
"Ahogy az igazságos Mátyás király, a Gárdonyi Géza romantikától csepegő tollából megszületett hamis Török Bálint kép, vagy éppen a leárulózott Görgei Artúr 1849-es szerepének szándékos kiforgatása még mindig velünk élő történelmi mítoszok, úgy a holokauszttal kapcsolatban is sok tudatos vagy véletlen félreértés, legenda forog közszájon. Elég, ha csak az olyan sommás kijelentésekre gondolunk, mint hogy a "holokausztért nem mi, hanem csak Eichmannék, és általában a németek a felelősek, hiszen a deportálásokat ők intézték" vagy akár hogy "minden magyar antiszemita volt és mi voltunk Hitler utolsó csatlósai" - állítja Vági Zoltán történész, az ősztől induló program egyik tanára, aki szerint Magyarországon sokan relativizálni akarják a holokausztot.
Nem a milliók miatt
"Egy jó oktatónak meg kell tudni értetni diákjaival, hogy a zsidók huszadik század közepén végrehajtott kiirtása nem azért különbözik genocídiumoktól, mert zsidókkal történt, és nem is az áldozatok magas, 5-6 milliós száma miatt" - teszi hozzá Vági.
Jelenlegi tudásunk alapján ugyanis a történelemben még soha nem fordult elő, hogy egy modern állam kormányzata az utolsó szálig, kivétel nélkül halálra ítélte saját állampolgárainak egy teljesen ártatlan, vallási-faji-etnikai alapon megkülönböztethető csoportját. Vági szerint a náci holokauszt azért is példátlan, mert kitervelői és lebonyolítói nem elégedtek meg a hazai német zsidók megsemmisítésével. Éppen ellenkezőleg, kontinentális-globális népirtásra törekedve, a megszállt és szövetséges országok tucatjaiban élő zsidókat is meg akarták ölni.
"A horogkeresztesek Rommel észak-afrikai hadjárata során éppúgy deportáltak, mint ahogy megtervezték a soha kezükre nem kerülő Nagy-Britanniában élő zsidók kiirtását is. Ezzel szemben a törökök nem törődtek a más országokban élő örményekkel, az amerikai lovasság sem akarta megölni valamennyi apacs indiánt, és még Arkan szerb zsoldosai sem akarták lemészárolni a világban szétszóródott horvátokat, bosnyákokat. A nácik azonban valamennyi zsidónak, a csecsemőktől az aggastyánig, a szép nőktől az idős asszonyokig, a koldustól a bankárig, a galíciai ortodox rabbitól a kikeresztelkedett amszterdami orvosig ugyanazt a sorsot szánták: a halált. Ettől a többi tömeggyilkosság egyáltalán nem kevésbé fontos, de a náci népirtástól mégis sok szempontból különböznek" - világít rá a holokauszt történelmi jelentőségére Vági Zoltán, aki szerint a holokauszt-tagadás Magyarországon szerencsére csak legfeljebb néhány tucat ember hobbija, és ezekkel a légből kapott érvekkel nem is érdemes vitatkozni, ahogy az sem téma már jó ideje tudományos körökben, hogy tényleg lapos-e a Föld.
Vági szerint, ha egy diák mégis ilyesmivel áll elő egy órán, türelmesnek, szakszerűnek és egy bizonyos határig toleránsnak kell lennie, és persze mindvégig meg kell őriznie a hidegvérét.
A demokratikus értékek
A program kurzusai a téveszmék cáfolatai mellett megpróbálják tényszerűen, felesleges moralizálástól mentesen bemutatni, elemezni a holokausztot és fontosabb társtémáit.
"Nagyon sok elkötelezett tanár tartja fontosnak ezt a témát, azonban a tragédia nagysága sokszor elbizonytalanítja őket, nem tudják, hogyan és mit adjanak át a diákoknak. Mivel sok évtizedig semmit nem tanultak és tanítottak erről a témáról, nagyon sok segítségre van szükségük módszertani kérdésekben, és gyakran nem ismerik a tényeket sem" - állítja Kovács Mónika, a program vezetője, aki szerint a demokratikus társadalom jövője szempontjából nehezen lehetne megnevezni annál fontosabb célt, minthogy megértsük és megtanítsuk a 20. század legnagyobb tragédiáinak okait és következményeit.
Kovács Mónika szerint nem elég a második világháború kapcsán foglalkozni a holokauszttal a középiskolákban, hiszen a népirtások tanulmányozása révén átadhatunk valamit a demokrácia és tolerancia értékeiből is.
A program éppen ezért nem csak a holokauszt történetét mutatja be, a tömeggyilkosok, bürokraták, zsidómentők és az áldozatok portréival, a gettók és haláltáborok világával, az üldözöttek reakcióival is megismerteti a leendő tanárokat. A tervek szerint a sokatmondóan interdiszciplinárisnak nevezett képzés keretében neves hazai oktatók és kutatók tartják a kurzusokat. Ezeken éppúgy lesz szó egyéb tömeggyilkosságokról, így a Gulágról vagy az örmény népirtásról, mint a holokauszt hazai és nemzetközi irodalmi feldolgozásairól, a témával foglalkozó, filmekről, valamint az antiszemitizmus és egyéb társadalmi konfliktusok pszichológiai és szociológiai vonatkozásairól.
