Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Amúgy fura hogy ilyen későn épült meg és csak HÉV formában, hiszen Esztergom az ország egyik legfontosabb városa volt, ott volt a katolikus egyház székhelye és a dorogi szén is kellett Budapestnek már régóta és persze kő a budapesti építkezésekhez.
szerencséje volt a metró építés vezetőinek hogy Sztálin meghalt és Rákosi megbukott 1953-ban, mert szovjet mintára vsz lett volna egy per ahol amerikai ügynökként elítélték volna őket mint szabotőröket és ki is végezték volna őket
És ami még a lajosmizseinél is fontosabb, az esztergomi HÉV, ma MÁV 2 sz. Budapest - Esztergom vasútvonal, mert ez a pilisi sváb, szlovák és magyar falvakat, valamint a Dorog környéki szén- és mészkőbányákat is jobban bekapcsolta a modern civilizáció vérkeringésébe:
"1895. november 17-én a Budapest-Esztergom-Füzitői Helyi Érdekű Vasút Rt. adta át Óbudától Kenyérmezőig (ma Esztergom-Kertváros) tartó HÉV-vonalát, itt csatlakozott a már korábban, 1891-ben elkészült Almásfüzitő–Esztergom-vasútvonalhoz. Az üzemeltetést itt is a MÁV végezte. A vasútvonal elsődleges célja a dorogi szénbányák és a főváros összekötése volt. Tervben volt Párkány-Nána vasútállomásig történő meghosszabbítása, az ekkor átadott Mária Valéria hidat is ennek figyelembevételével építették, de ez végül sosem valósult meg. 1896. május 1-jétől Császárfürdőig meghosszabbítva járt – párhuzamosan a szentendrei HÉV-vel – az újonnan elkészült aquincumi vágánykapcsolatot használva. A közös üzem nem tartott sokáig, mert 1896. november 3-án átadták az újpesti vasúti hidat, ekkor az esztergomi HÉV először Angyalföldig, majd a Nyugati pályaudvarig közlekedett. 1931-ben a lajosmizsei vonalhoz hasonlóan az esztergomi HÉV is a MÁV birtokába került. A vonalat 2016 és 2018 között villamosították, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között megépült a második vágány is. Napjainkban ütemes menetrend szerint S72-es, G72-es és Z72-es jelzésű vonatok közlekednek, különböző megállási rendekkel."
"1889. július 8-án adta át a Budapest–Lajosmizsei Helyi Érdekű Vasút Rt. a Budapest-FerencvárostólLajosmizséig tartó 68 km hosszú vonalát. A forgalmat a kezdetektől a MÁV-ra bízták. 1890-től a Központi pályaudvarra helyezték át budapesti végállomását. Egy évvel később a MÁV birtokába került a Nyugati pályaudvar is, a lajosmizsei vonatokat ekkor helyezték át ide. Kezdetben trágyát szállító tehervonatok is közlekedtek, sokszor egybekapcsolva a személyvonatokkal. A vegyes vonatok 1906-ban szűntek meg, köszönhetően többek között a hizlalda bezárásának. Az ekkor már Budapest–Tiszai Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaságnak nevezett cég 1903. december 30-án a Kecskeméttől Tiszaugig közlekedő HÉV-vel, 1905. január 15-én pedig a Kecskemét–Lajosmizse–Kerekegyháza Helyi Érdekű Vasúttal egyesült, utóbbi egy szárnyvonalat is birtokolt Kisnyír és Kerekegyháza között. A három HÉV-társaságnak 1908. március 12-én engedélyezték a vonal- és vagyonegyesítését. Az első világháború után a vasútvonal HÉV-jellege megszűnt, amikor 1931. október 1-jén államosították a magánvasúti társaságot, de az üzemeltetést továbbra is a MÁV végezte. A vonalat sosem villamosították, napjainkban Budapest-Nyugati pályaudvar és Lajosmizse között S21-es, Lajosmizse és Kecskemét között S210-es jelzésű személyvonatok közlekednek."
Azért itt is jól látszik két dolog, hogy a szocializmusban a propaganda fontosabb volt, mint a valóság, meg hogy a gyakran erőltetett, a realitásokat nélkülöző szocialista népgazdasági terveket gyakorlatban sokszor képtelenség volt betartani.
Egyébként a törökbálinti HÉV az egyik legutolsóként nyílt meg, alig egy hónappal az első nagy világégés kirobbanása előtt:
"Az újabb bővítés Albertfalvától nyugati irányban, Budaörs és Törökbálint felé történt, ehhez 1910-ben végezték el a szükséges hatósági bejárásokat, a vonalat pedig 1914. június 23-án adták át három állomással és nyolc megállóhellyel. A 13 km új, végig kétvágányú vonalon sokkal nagyobb megállótávolságok voltak, mint a budafoki fővonalon, így ezen a részen már valóban HÉV-jelleggel jártak a vonatok. Ezt erősítette a használt 1000 V-os vontatási feszültség is, amit az új budafoki áramfejlesztő telep biztosított. "
1880-ban hozták meg az első ún. HÉV-törvényt, ezt később újabb HÉV-törvények követték.
Ezek lehetővé tették, hogy a nagyvasutakhoz képest igénytelenebb, olcsóbb műszaki kivitelben, kevésbé szigorú hatósági előírások mellett épülhessenek vasúti mellékvonalak, ún. helyiérdekű vasutak.
Az első HÉV-vonalak az 1880-as évek második felében jelentek meg, az 1890-es évektől az I. vh. kitöréség pedig valóságos HÉV-építési láz uralkodott az országban.
A HÉV-ek nagy részét később üzemeltetésre a MÁV vette át, de néhány Budapest környéki HÉV-vonal a budapesti városi közlekedést üzemeltető vállalatok működtettek.
Az egykori HÉV-vonalak nagy része ma közönséges vasúti mellékvonal - ha még nem zárták be- , míg néhány HÉV-vonal a budapesti városi közlekedés része, bár 2 éve formailag ezek is a MÁV-hoz kerültek.
" a legjobban a Törökbálinti HÉV-et sajnálom, milyen jó lenne kimenni oda HÉV-el."
Mondjuk vonattal kimehetsz, a Déli pályaudvarról bármelyik oroszlányi, komáromi vagy győri személyvonat jó. :-)
A törökbálinti HÉV történetéről is írok majd néhány sort, bár hozzáteszem, hogy nem volt egy sikertörténet, mert viszonylag kevés utasa volt a hosszú menetidő és a viszonylag magas viteldíj miatt.
Már a két vh. közötti időszakban is sokkal gyorsabban és olcsóbban ki lehetett jutni Törökbálintra MÁV-vonattal, mint a HÉV-vel.
Persze lehet, hogy meg lehetett volna őrizni és valami funkciót találni neki.
Én (budaiként) inkább a legendás 63-as villamosra emlékszem mely a János Kórház - Moszkva tér - Szabadság híd -Üllői út - Nagyvárad térig járt. Szuper hosszú út. Gyerekként sokat utaztam rajta.
