mar lassan egy hete egy betut sem, de a ramakat majdnem azonnal elkezdtem, ahogy meghozta a postas es par nap alatt megvolt, mivel nem csinaltam mast :)
Ez a Light of Other Days egy érdekes dolog, én az eredeti Bob Shaw novellát olvastam (és le is fordítottam jól), ami igencsak ütős kis anyag. Nem is tudtam, hogy az alapötletre egész kis novella/regényciklus épült.
Csalódtál A város és a csillagokban? Hmm.. én most olvastam el ezt is. Nem tetszik annyira, mint a Rama, de szerintem nem rossz. A végét érzem csak enyhén elkapkodottnak. Mintha nagyon gyorsan le akarta volna zárni. Pedig én szívesen megismertem volna jobban pl. Vanamonde-ot is. De nem, ehelyett gyorsan megoldotta az egészet egy jó kis sztorival.
Egyébként meg hamarosan nekiesek a Holdrengésnek...
A Rendezvous with Rama-t nem két, hanem egyenesen három folytatás követte, a Rama II., a Garden of Rama (köbö "A Ramakert", szójáték az Édenkertre utalva), majd a befejező rész, a Rama Revealed (köbö "Fellibben a fátyol"). Clarke egy interjúban váltig állítja, hogy egyáltalán nem tervezte előre a folytatást, eredetileg egy sima normál regénynek szánta a Ramát, csak később kapott kedvet a folytatáshoz.
Ami engem illet, a Rama II és a Garden a kedvenceim, de végig élveztem a dolgot. Engem a Rama tett Clarke-függővé :))) És ezt még a City and the Stars utáni csalódás sem tudta kioltani...
Viszont a legeslegjobb műve sztem mégis a Light of other Days, amit Stephen Baxterrel együtt írtak. Az félelmetesen jó! Megjelent az magyarul?
Legalábbis korántsem ilyen egyszerű a helyzet, a Rama II-ben ugyan tényleg jön egy második Rama, de ezzel aztán el is megy a sztori világgá, a további 2 regényben meg pláne.
Az hogy Clarke a Randevú a Rámával végén azt írja, hogy: "A rámaiak vezérelve a triplicitás." az azt jelenti, hogy még jönni fog két Ráma? És ezek lesznek a folytatásokban?
Különben az nem megoldott nekem ebben a könyvben, hogy miért volt minden vadonatúj a Rámában... Majdnem becsapott Clarke, mert adott egy magyarázatot (miszerint a Ráma egy kozmikus bárka, és azért nem használta még senki, mert az emberek beköltözésére vár), de ez később nem bizonyult helyesnek, mivel ugye a Ráma továbbhaladt.
Ezt a következő részekben tudom meg?
Egyszerre tudom utálni és imádni ezt a clarke-i homályt... :-))))
Sikerült megtalálnom angolul a keresett (két) mondatot egy online 3001: The Final Odyssey szövegben:
"Finally, I would like to assure my many Buddhist, Christian, Hindu, Jewish and Muslim friends that I am sincerely happy that the religion which Chance has given you has contributed to your peace of mind (and often, as Western medical science now reluctantly admits, to your physical well-being).
Perhaps it is better to be un-sane and happy, than sane and un-happy. But it is best of all to be sane and happy."
Köszönöm a választ, és bocs a késői reakció miatt. Amire én gondoltam, az csak egy mondat, és valami olyasmit fejez ki (remélem, nem nyúlok nagyon mellé), hogy "bolondok" a hívők, de reméli, hogy sikerül megtalálniuk a boldogságukat a vallásukban. Biztos egészen másképp fejezi ki, és lehet, hogy a tartalom is más, de bennem ez maradt meg. :D
Nem tudjátok véletlenül, hogy annak az azt hiszem '65-ös futurológiai írásnak mi a címe angolul és magyarul? Annak idején könyvtárból vettem ki, de nem emlékszem a címére, csak arra, hogy lenyűgöző volt.
Mit szóltok hozzá, hogy úgy tűnik beindult a sci-fi irodalmi hiánypótlás és végre lehet kapni újra a Randevú a Rámával-t is. Csak azon izgulok, nehogy abbamaradjon ez a folyamat, mert azért mindent külföldről megrendelni nem egy leányálom. :-)
lefordítottam a.c. clarke 1937 (!)-ben írt első novelláját, utazzon kábelen címmel, elérhető vagyok az --independence-- szobában direct connectel... a keresőbe írjátok az utazzon kábelen címet!
Most találtam ide.
Kíváncsi vagyok, milyen címmel fog megjelenni magyarul. Sajnos valószínűbb, hogy hüleség lesz, mint hogy nem.
Amikor Wiles bebizonyította Fermat tételét, akkor a magyar sajtóban rengetegszer jelent meg tükörfordításban a "Fermat utolsó tétele" kifejezés. Holott azt magyarul "nagy Fermat-tétel"-nek (avagy régebben sejtésnek) hívják.
Egyébként egy új, egyedül írt Clarke könyv van készülőben. A kiadási dátum kicsit bizonytalan, de valamikor a következő egy évben lesz. Az amazonon már lehet előre rendelni.
Arthur C. Clarke: The Last Theorem
http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/0575075627/ref=ase_re/026-6862923-5131610
Ha ez a vallás-kérdéses "hivatalos" info, akkor nem vitatkozom, én csak arra alapoztam, hogy a Clarke regények akkor "furcsultak" el, mikor Lee felbukkant társszerzőként.
A Rama II-ben elő- vagy utószóban maga Clarke írja, hogy pl. a "St. Michael of Sienna" c. fejezetet (vagy inkább közjátékot) teljes egészében Lee írta, ez is azt látszik (nekem) alátámasztani, hogy a vallási ámokfutás az ő műve, és Clarke csak igyekezett idomulni hozzá, hogy ne tényleg "2 regény 1 kötetben" legyen a dologból.
Attól tartok, ez a Bright Messengers meg az lehet, amivel szintén ebben az elő- vagy utószóban fenyegetőzött (legalábbis nekem inkább fenyegetés hatású volt :) Clarke, hogy reméli, Lee bővebben is kifejtheti majd azt a vallásos témát, aminek 1-2 fejezetet ebben a regényben is szentelt.
A Cradle-t olvastam, valamikor nagyon régen, és (milyen meglepő :) az se tetszett egy kicsit se (az volt az első, ahol találkoztam Lee-vel, mint társszerzővel). Mivel azóta se volt ingerenciám, hogy újra kézbe vegyem, nem is nagyon emléxem már a sztorira. :)
