Keresés

Részletes keresés

netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22238

A Sión egy híd megépítése kb akkora feladat, mint egy közút átvezetése egy autópálya felett. 

Ilyet évente többet is elkövetnek ma is az országban. Legfeljebb itt is lesz egy pár új híd. 

Előzmény: Vezo228 (22234)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22237

"Erre most még lehetne eu-s támogatást is szerezni"

 

Ezt azért írtam, mert jelenleg (a következő 7 évben) jogosultak vagyunk az eu kohéziós alapra, ugyanis az az eu átlag 75 %-a alatt jár. A jelenlegi fejlettségünk 72 % körül van (gdp-ben mérve) akit a tíz évvel ezelőtti 63 %-ról indulva értük el. 

Vagyis most még lehet ilyesmire pénzt szerezni a kohéziós alapból egészen addig, amíg jogosultak vagyunk rá. 

 

A probléma azonban bonyolultabb annál, ahogy írtam, ugyanis első körben nem az országok, hanem a régiók fejlettségét mérik az országra jutó keretösszeg megállapításakor, és a 7 régió közül talán ha kettő fog átesni a 75 %-os határon. 

Előzmény: Vezo228 (22233)
smith Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22236

Ez a csúcserőmű üzemmód szerintem eppicit elentmond a folyamatosan hajózható állapotnak.

Feltéve de meg nem engedve hány órán keresztül lehetne a lenti kapacitással üzemeltetni töltő illetve ürítő módban a rendszert és mennyi lenne az ebből kivehető teljesítmény/energiamennyiség?
Ja, és ma már nemigen van csúcsüzem, mert gyakorlatilag egy 8 órás völgy van a villamosenergia fogyasztásban, a többi picit évszakfüggő hullámzás, de ennyi..

Előzmény: netuddkivogymuk (22214)


Vezo228 Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22235

....és van még két bónusz bontandó híd is, Mezőkomáromban a vasúti híd és az Úzdi felhagyott acél híd.

Ezek gyakorlatilag vastelepre való torzók már...

Előzmény: Vezo228 (22234)
Vezo228 Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22234

Egyre több problémát látsz meg Te is :)

Nyilván ha a IV-es vízi úttól magasabb prioritást akarsz, akkor lépni kell.

De, nem tudom, hogy mennyire ismered a Sió hajózását, de azt is tudod biztosan, hogy a hidak döntően befolyásolják a dolgokat. A legalacsonyabb, egyben a Sióra mértékadó űrszelvény a sióagárdi közúti híd. Hiába tartasz magas vízszintet a csatornában, nem fér át alatta a hajó egy bizonyos méret felett és ez igaz a többi hídra is...

A minimális vízmélységet meg megint csak tartani kell a merülés miatt, szóval, elég kicsi a hajózási kis és nagyvízi vízszint közötti különbség.

 

Előzmény: netuddkivogymuk (22227)
Vezo228 Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22233

Nem értettem félre semmit, csak szeretném tudni, hogy ez alatt mit értettél.

Ezt írtad, kiemelve a kérdésemet megalapozó állításodat:

 

"Már vagy 20 éve kész van a Sió duzzasztásának a terve, azt kellene leporolni, és minden duzzasztó mellé egy szivattyútelepet kellene építeni 25 m3/s kapacitással. Erre most még lehetne eu-s támogatást is szerezni, de 10 év múlva, amikor felébred az MTA, egyáltalán nem biztos, hogy ez a lehetőség még meglesz."

 

Előzmény: netuddkivogymuk (22226)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22232

Akkor mostmár érdekelne, hogy hogyan jut a Duna vize a Fertő tóba. 

Előzmény: gigabursch (22231)
gigabursch Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22231

Olvasd el figyelmesen, ami írtam.

S innentől magadtól rájöhetsz, hogy Moson és a Lajta felől zárt a rendszer.

Előzmény: netuddkivogymuk (22228)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22230

Ahogy tudom, az üzemvíz csatornát mintha aszfaltozással szigetelték volna. 

Na de a duzzasztás azért ennél jóval távolabb elhat. 

Előzmény: smith (22229)
smith Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22229

Ehhez képest még a közvetlen közelében futó Öreg-Duna és a kicsit távolabb futó Mosoni sem vetemedett ilyenre, sőt. Na vajon miért? :-)

Előzmény: netuddkivogymuk (22228)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22228

"A Fertő vizének ~felét a mederfenék felől a Dunából kapja."

 

Akkor a bősi duzzasztás beindulásakor ki kellett volna öntenie. Vagy 10 m-t biztosan emeltek a Duna szintjén. 

Előzmény: gigabursch (22224)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22227

A Sió-csatornának a töltései a duzzasztók fölötti szakaszon nyilván alkalmatlanok lennének, de nem ez a fő gond, hanem az állandó hajózhatósághoz sztem ki kellene szélesíteni a medret, vagyis legalább az egyik oldalon teljes hosszában át kellene építeni. 

Előzmény: Vezo228 (22223)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.16 -1 0 22226

Valamit félreérthettél. 

Előzmény: Vezo228 (22222)
gigabursch Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22225

Én is írtam!

(másik címről, de ott bővebben kifejtve)

Előzmény: Vezo228 (22217)
gigabursch Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22224

Marhaság!

 

A Fertő vizének ~felét a mederfenék felől a Dunából kapja. Kicsit kacskaríngós úton, de onnan.

Mióta áll Freudenau, azóta a Bécsi medencében lévő sóderrétegéban anyival nagyobb a vízoszlopmagasság, hogy a Lajta hg és a Fertő hg. alatt lévő vetőkön a szükséges víz átáramlik a Fertő alá és fel is jön.

Előzmény: netuddkivogymuk (22214)
Vezo228 Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22223

A Tisza-tó tudomásom szerint I. rendű árvízvédelmi töltésekkel van körbe véve. Azok vízzáró létesítmények.

A Sió menti földművek a Kapos toroktól fölfelé csak depóniák, nem töltések, a szakasz hossza kb 40 km.

 

Előzmény: netudd1 (22221)
Vezo228 Creative Commons License 2020.06.16 0 0 22222

De ne általánosan, hanem konkrét pályázati lehetőséget adj meg, azt írtad, hogy van ilyen.

 

 

Előzmény: netudd1 (22220)
netudd1 Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22221

"Ezek költsége igen messze van a százmilliárdos tételtől."

 

Talán az összes együtt megüti a 100 md-ot. 

 

"(A szivattyútelepek az álmodozás kategóriája.)"

 

Pl. a paksi atomerőműben ilyen, vagy ennél nagyobb szivattyú kapacitások vannak beépítve. 

 

"Az állandóan vízzel telt meder szükségessé tesz más beruházásokat, amik költsége talán meghaladná a százmilliárdos tételt."

 

A Tisza tónál nincs különösebb védelem, és mégis jól elvan. 

 

"Az északi part tisztított szennyvize Akalitól Világosig, a déli part szennyvize Lellétől Világosig közvetlenül a Sióba kerül"

 

A helyzet az, hogy a vízutánpátlás legnagyobb problémája a kihasználatlanság. Évtizedenként egy-egy negyedévre van szükség rá.  Az ekkor bejutó tisztított szennyvíz mennyisége észrevehetetlen a 25 m3/s-os friss vízhozamban. (Nincs 0,2 m3/s, azaz a friss vít 1 %-át sem éri el.). És mint írtam, ez 10 évente egy negyedévig terhelné a Balatont. 

 

"a területen lévő tisztítókban nincs kiépítve a szennyvíztisztítók harmadik fokozata."

 

Akkor ki kell építeni. Épp ideje. 

Előzmény: Hehe164 (22219)
netudd1 Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22220

"Jelöld meg kérlek, hogy milyen EU forrásból lehetne ezt fedezni!"

 

Pl vízi közlekedési folyosó létesítése. 

Turisztikai fejlesztés, mezőgazdasági vízhasznosítás, környezetvédelem is szóba jöhet. 

 

" a pangó víz minőségével (a felső szakaszon mindenképpen)"

 

Nem hiszem, hogy ilyen gond lenne ha minden nap megmozgatják benne a vizet.

 

"nekem nem ennyire bagatell, az adott vizet felszivattyúzom magasra, hogy utána le tudjam engedni áramtermelésre..."

 

Így működnek a szivattyús energiatározók. 

Előzmény: Vezo228 (22218)
Hehe164 Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22219

A hajózsilipekre mindenképp szükség lenne. Ezek költsége igen messze van a százmilliárdos tételtől. (A szivattyútelepek az álmodozás kategóriája.)

 

Viszont.

 

Az állandóan vízzel telt meder szükségessé tesz más beruházásokat, amik költsége talán meghaladná a százmilliárdos tételt.

Az északi part tisztított szennyvize Akalitól Világosig, a déli part szennyvize Lellétől Világosig közvetlenül a Sióba kerül, a területen lévő tisztítókban nincs kiépítve a szennyvíztisztítók harmadik fokozata.

 

Előzmény: Vezo228 (22218)
Vezo228 Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22218

Jelöld meg kérlek, hogy milyen EU forrásból lehetne ezt fedezni!

A meder szigeteléssel, az idegen területek megváltásával (vagy megvásárlása, vagy a termő területek elárasztási költsége, kieső mezőgazdasági területek!), a pangó víz minőségével (a felső szakaszon mindenképpen) és a műszaki indokoltsággal is kell foglalkozni.

Amit az üzemeltetésről írsz, hát nem tudom, nekem nem ennyire bagatell, az adott vizet felszivattyúzom magasra, hogy utána le tudjam engedni áramtermelésre...

Előzmény: netuddkivogymuk (22214)
Vezo228 Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22217

Most írtam!

 

Előzmény: gigabursch (22213)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.15 -1 0 22216

Az egészen más. 

Előzmény: Hehe164 (22215)
Hehe164 Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22215

Hmm.

Elvileg a Sió fejlesztése most zajlik...

Előzmény: netuddkivogymuk (22214)
netuddkivogymuk Creative Commons License 2020.06.15 -1 0 22214

Most épp a Fertő tavat fenyegeti a kiszáradás veszélye. 

A Balatonra is sor fog kerülni előbb-utóbb, vagyis mindenképp szükség lesz a vízutánpótlásra, ami viszont csak a Dunából lehetséges, akármit is számolgat az MTA.

Épp ezért most sem a szabályozási színt emelésével kellene szórakozni (potom 41 md ft-ért), egyszerűbb lenne belevágni a Sió csatorna fejlesztésébe. Már vagy 20 éve kész van a Sió duzzasztásának a terve, azt kellene leporolni, és minden duzzasztó mellé egy szivattyútelepet kellene építeni 25 m3/s kapacitással. Erre most még lehetne eu-s támogatást is szerezni, de 10 év múlva, amikor felébred az MTA, egyáltalán nem biztos, hogy ez a lehetőség még meglesz. Ez a projekt olyan 200 md-ba kerül, ami kb megfelel egy ugyanilyen hosszú autópálya építésének. Cserébe ott lenne az állandóan hajózható Sió csatorna, a partjai mentén kialakítható turizmus, és az egész rendszer csúcserőműként tudna hasznosulni azokban az években, amikor nincs szükség a balatoni szivattyúzásra. (éjszaka felszívják a vizet a felső bögébe, csúcsban meg leeresztik.) Ennek a haszna valszeg elég is lenne a Sió-csatorna fenntartására. 

Előzmény: General Specific (22211)
gigabursch Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22213

Vezo228!

 

Továbbra sem kerestél meg e-mailben!

gigabursch Creative Commons License 2020.06.15 0 0 22212

Minap kezembe került Gyenesdiás Monográfiájánbak II. kötete.

Abban azt írják, hogy a Balaton (tehát nem a Keszthelyi-öböl vagy épp Gynesdiás előtt a part) évente átlagosan 8,6 mm-t töltödík, bemosódásból, behordásból, szélbefútta ülepedésből és szerves üledékből.

 

 

Csináltam egy gyors fejszámolást.

600 km2-re és 8 mm-re a könyebbség kedvéért.

6*10^2 × 10^3×10^3 × 8×10^-3 = 4,8×10^6 = 4.800.000 m3 hordalékot jelent.

Ez számomra elképesztő adat.

 

 

A végén még kiderül, hogy a medermélyítés egyetlen járható módja, ha a Balatonból a homokot kimerik és eladják az építőiparnak..., a szerves részt meg leválasztják és leülepítik.

 

 

Ugyanide tartozó kérdéskör, hogy jól felkapott értesülések szerint a Györöki Zagykazetta anyagát közúton akarják elszállítani a Nyirádi külszíni Bauxitbánya üregének (bányaudvarának) feltöltésére. Amellett, hogy ezt a tevékenységet 20 évre tervezik, évi 6-8 hónapos, napi 10-12 órás ütemben, átlagosan 8 percenként egy rakott kamionnal és ez nyilván "jót tenne" a közlekedésnek meg az utak állapotának

Bár jártam többször Nyirádon, ahhoz mondjuk az itteni anyagmennyiség kismiska, de kiváncsi lennék, hogy vajon ez mennyire okozna gondot az É-Balatoni Régió ivóvíz ellátásának, ami épp a nyirádi területről kapja az ivóvizét.

Ugyancsak adott a kérdés, hogy Balatonszentgyörgyön, talán 4-5 km-re a parttól (ha jól csinálják ettől lehet kevesebb is ) a már kimerített téglagyári gödrök feltöltésére javasolta a helyi faluvezetőség, hogy töltsék fel a gödröket a balatoni zagy anyagából.

Ettől előremutatóbb elképzelés számomra az utóbbi időben nem született a zagyelhelyezés kérdéskörében, kérdezném is, hogy lát-e ebben bárki bármi kivetnivalót?

General Specific Creative Commons License 2020.06.14 0 2 22211

2003-ban 23 cm volt a minimum, akkor már az északi parton is rég az iszapba léptünk. Kb 50 - 60 cm volt az a határ, amíg a tó használható volt.

Ha lenne az alsó határra is ráhatás (azaz lehetne garantálni, hogy nem megy 60 alá), akkor simán lehetne 100 cm a maximum.

Az sajnos tény, hogy a nádnak jót tenne az alacsonyabb víz, de sajnos a most uralkodó rövid távú szemlélet miatt a nád úgyis csak akadály, ami miatt macerásabb kikötőt építeni :(

 

Előzmény: netudd1 (22206)
netudd1 Creative Commons License 2020.06.13 -1 0 22210

Nagy ész kell azt felfogni, hogy nem a vízszintről, hanem a partközeli vízmélységről beszélek. 

Meglep, hogy magadtól nem jöttél erre rá. 

Előzmény: edesviz (22209)
edesviz Creative Commons License 2020.06.13 0 0 22209

Te teljesen hülye vagy, te játszod ezt. Tudod a vízszint mindenütt akkora, ha a víz nyugszik. Ha lötyög, akkor más helyzet. Maximum a feneke van máshol, északon és délen. Bár én itt északon iserek olyan helyet, ahol bokáig ér. Alacsonyan van a válad.

Előzmény: netudd1 (22208)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!