Na jó, fiúgg, ne egymást cseszegessétek, a kérdező nem erre volt kíváncsi. Egy kérdése volt, amire választ vár. Mégpedig az, hogy a háromrétegű műanyag ablaktól fog-e penészesedni a ház.
A válasz: igen.
Bármilyen száraz a fal (akármitől is az vagy nem az), bármennyire jó a ház szigetelése alul-felül-oldalt (már a padlót is belekevertétek...): a helyiségben keletkező pára a dunsztosüveg hatás miatt bizonyos, hogy meg fog jelenni a falakon fent a sarokban, a bútorok mögött, esetleg az ajtók alján.
Ez a jelenség a teljesen újonnan épült téglaházaknál is megjelenik, rengeteg ilyennel találkoztam.
Arról nem is beszélek, hogy a műanyag ablak úgy néz ki a vályogházon, mint tökön a gyűrű...
"A födémre dettó ugyanez áll, ha nem normális a hőszigetelés (párazáró fólia, hungarocélium), akkor ott biza gondok lesznek." hugárócéliummal eleve nem szigetelünk semmit, főleg nem házfödémet. Pláne ha az vályogház !
"Mit gondoltok, csere után is az marad, vagy előbb szigeteljek? Ha igen, hogyan kezdjem?"
Részemről várnák még a műanyag ablakokkal is és elsőként a házat jobban megismerném. Az viszont már látszik , hogy fajlagos hőfelhasználás nagy ... energia pocsékoló... ha most a tél közepén 1500 m3 a gázfelhasználás + a fa.
Az egyik fő energia fogyasztó a fő távozási hely a födém.
Erről nekünk annyi hogy :
"Födém nincs szigetelve, fa gerendás." Azért ez még kevés !
Sokféle lehet egy fafödém. Pl. gerenda rajta deszka és sár, vagy a viszonylag elterjedtebb a borított faf ödém. Gerenda alul -felül deszka , alul nádas vakolat felül sár.
Jellemzője , hogy olyan 30 . 35 cm az össz. vastagság.
Egyes axiómák szerint ezt, nem lehet szabad szigetelni, ok ez is egy állítás , de akkor mi van az amúgy mostanában dívatos fafödémeknél , ahol gyalult deszka szigetelő anyag stb, végül a csapadék védelem ,
Csak elolvastad a 7 óra alatt a Szab... -nak adott tanácsok előtt ami írt !
Nos egyet érve veled majd minden áll.
Viszont a háza hőfelhaszlás szemponjából gyengécske. pl. e miatt :
"A födémen keresztül sokkal több meleg távozik, mint a falakon" hozzátéve , hogy fajlagosan.
"A leírásodból sajnos nem igazán lehet kikövetkeztetni azt, hogy van-e vízszigetelés a fal és az alaptest között." hát tényleg nem , habár az a mondat hogy porszáraz csak enged valamire következtetni. Viszont a padozat szerkezete is ismeretlen.
A födémen keresztül sokkal több meleg távozik, mint a falakon. Ha a nyílászáróknál nincs akkora rés, hogy egy kis ügyességgel át lehessen köpni azon úgy, hogy falat se fogjon, akkor azoknak a cseréjét halogasd el későbbre, előbb a födémet szigeteld. Persze nálunk is van valami öntapadós szivacs felragasztva az ajtófélfára és az ablakokra.
A vályogház kissé másképpen működik, mint egy téglaépület. Ha szinte hermetikusan lezárod akkor nem élettér lesz, hanem egy hatalmas dunsztosüveg és penészesedés vagy dohszag. Mivel az új műanyag ablakok szinte hermetikusan zárnak... Így el lehet képzelni a végeredményt. A födémre dettó ugyanez áll, ha nem normális a hőszigetelés (párazáró fólia, hungarocélium), akkor ott biza gondok lesznek.
Ezen kívül, ha nyílt égésterű készüléket is használtok otthon (gáztűzhely, gázbojler, cserépkályha, stb) akkor a szabályok szerint tilos a tökéletesen záródó dolgok használata - és nem véletlenül alakult ez így, hanem életvédelmi szempontok miatt. Nem tudom, hogy nálatok mi a fennforgás ilyen téren.
Az a lényeg, hogy hagyni kell a levegőt mozogni - persze csak csínjával, mert rossz ómen az, ha befújja a szél a havat a folyosóra a csukott ajtón vagy ablakon keresztül. Kerülni kell a páratorlódást (de csudaszép szó lett, mit kellet volna írnom?) is, így jól át kell gondolni a födém, nyílászáró és falszigetelést is.
A leírásodból sajnos nem igazán lehet kikövetkeztetni azt, hogy van-e vízszigetelés a fal és az alaptest között. Egyáltalán miből van az alaptest (égetett tégla sárban lerakva, beton, egyéb)? Így többet csak úgy írhatnék, mint a székely viccben, amikor a koma meséli az állatkertbeni élményeit a másiknak:
-Láttam tigrist is... -Oszt? -Tudod, hogy milyen a ló? -Tudom há'. -Na az nem olyan.
Tehát ezt sajnos távgyógyítással nem lehet megoldani, pláne nem kettő mondatos kommentekben. :(
Van vegyestuzelésű kazán és gázkazán is. Radiátoros kozpontifutes. Tavaly fával, idén gázzal fűtok, szeptember végén kezdtem. Most kB 1500m3nél járok, plusz egy m3 fa is elfogyott, ami tavalyról megmaradt. A kazán elég régi, termosztát napközbeni 23fokon, éjjelre 20.
Tavaly költöztünk, idénre terveztem a nyílászáró cserét, műanyag nyílászáró 3 rétegű uvegezéssel, de nem szeretném, hogy penészes legyen a ház. Szigetelve nincs, 60as vályog falak vannak, jelenleg por száraz. Mit gondoltok, csere után is az marad, vagy előbb szigeteljek? Ha igen, hogyan kezdjem?
Ne keressél semmi extrát, csak egy földelést fogsz találni. Kalocsán pár műemlék épületen alkalmazták, gyakorlatilag megpróbálják földpotenciálra hozni a talajszint feletti részt, ez némileg csökkenti a kapilláris hatást. Tizen pár év után még működni látszik a dolog - viszont ezek téglaépületek voltak.
Sziasztok!Régóta gondolkodom egy dolgon amiben remélem lesz valaki aki tud majd segíteni.Mikor újítottuk fel a házat elektromos vizszigetelés nyomait találtam.
Ennek a működéséről kellene információ,hogy mit hol keressek.szakmám szerint villanyszerelő vagyok,tehát nagyjából átlátom a témát.Leginkább kivitelezési rész érdekelne.Mellékeltem egy képet melyen egy kb. 10-es átmérőjű tömör réz anyag van végig hurkolva a falakban,mely az ajtók aljánál is át vannak vezetve folytonosan.Nemrég az utcafronton járdacsere volt,és a régi járda alatt megtaláltam hol van levezetve a földbe.Na most a másik végét nem tudom hol keressem és ha meg is lenne úgy gondolom valami egyenáramú cucc még kellene hozzá.Ha sikerülne le ellenőrizném a hurok folytonosságát és megkeresném a még nem található végét egy esetleges újraélesztés reményében.Vagy volt régen valami olyan technika amihez nem kellett egyenáram?Köszönöm az esetleges válaszokat!
Természetes anyagoknál nem kell légrés, csak ennek nincs reklámja, mert ez senkinek nem üzlet.
Rádadásul egyáltalán nem bonyolult... Nekem azt ajánlotta-aki megosztotta- hogy egy kisebb falon gyakoroljam, s utána. Egyébként nem "saraztam" soha és öregségemre, ugy ment, mintha mindig ezt csináltam volna. Nincs mit elrontani, ha nem sikerül-"löpottyan" ujra felhasználható... üdv PJ
Ha azt írom, hogy egy-másfél centis légrés elég, akkor nem hazudok sokat. A 'kémény hatásnak' hála, állandó kereszthuzat lesz a függőlegesen elhelyezkedő 'kürtőkben', így a falon át távozó pára nem fog feltorlódni, s nem nedvesedik a vályogfal. A fal hűtéséért többnyire a ráverődő csapadék és a szél a felelős - a hidegen kívül. Továbbá ha a vályogfal nem csontszáraz, akkor jobban vezeti a hőt. Viszont a hő nem csak konvekcióval terjed, hanem sugárzással is. Ez utóbbi a felszerelt hőszigetelésnek hála sokkal kisebb lesz, még akkor is, ha légrés van a fal és a szigetelő anyag között. Megfelelően vízszigetelt tégla- vagy beton falazat esetében nem kötelező a légrés használata, de a vályog az más cég. Ezt el kell fogadni, vagy majd később megfizetni a plusz költségeket. Remélem érthetően írtam le a dolgokat.
Mindenki azt csinál, amit akar, feltéve ha rám hallgat.
Face-n olastam és tetszett: 15cm-es szalma szigetelés a falon és vályoggal vakolva 3szor meszelve. Irta, akinél van, felére csökkent fűtésszámlája.
Kivitelezést én ugy képzelem el, hogy kézzel aratott gabona szalmájáról csak a kalászt vágnám le, s azzal. Keményfa cövekeket ütnék a falba-ezt már gyakoroltam- és régi villanyezetékkel (alu- nem kell leszedni a szigetelést) rögziteném oda, majd hig sárral visszakézből becsapkodva és azonnal elhúzva, esetleg később "gelettelném" is kb 2 rész homok és egy rész vályoggal (igy gletteltem házamat).
Ez akár hasonló, vagy ugyanolyan jó, mint a nád.üdv PJ
Engem ez a majdnem ugyanúgy ellátja dolog érdekel bővebben. Merthogy olvastam olyat, hogy szigetelés alatt a légres.olyan mintha nem is lenne szigetelés, mert a párával együtt a hő is kimegy. Mekkora legres fér bele, mennyi veszteséget jelent ez a szigetelő kepessegben?
Őszintén nem tudom kinek higgyek, annyira ellentétesek a vélemények. Idén nyáron tervezem felrakni de még kérdés a hogyan.
" feco kibeszélt hungaro cellről. Nem minden hőszigetelés hungaró cell sőt nem is nikecell."
Én beszéltem lentebb, amikor kijelentettem azt, hogy a legideálisabb verzió vályogfalra a nádpadló lenne, de pont az ára miatt nem ideális. Így marad a kőzetgyapot vagy a xyzcell. Ha nem akarja az ember azt, hogy a fal vagy a hőszigetelés (az zyx gyapot esetében a belsejében lecsapódó nedvesség nem jó ómen - lásd harmatpont címszó alatt) károsodjon, akkor kell a légrés a fal és hőszigetelés közé. Nem a hőszigetelés és a vakolat közé.
Hogy megértsd: belső tér - vályogfal - kiszellőztetett(!) légrés - hőszigetelés - vakolat - külső tér. Sajnos ez nem vitatéma, mert a fizika törvényei nem úgy működnek, ahogy mi akarjuk, hanem úgy működnek, ahogyan működnek.
"Mely anyagra gondolsz ? ... Ezek tábora az, amelyik csökönyösen állítja, hogy a becsomagolt házak bepenészednek. Mert a pára és a víz nem hatol át ezen az anyagon."
Én azoknak a táborába tartozom, akik abban hisznek, hogy egy rosszul kivitelezett hőszigetelés &|| vakolás képes tönkretenni a falat és az egyéb tartószerkezeteket. Ráadásul élhetetlenül párás lehet odabent a levegő, ha nem gondoskodunk a megfelelő légcseréről. A napi kétszeri szellőztetés ezen nem segít.
feco kibeszélt hungaro cellről. Nem minden hőszigetelés hungaró cell sőt nem is nikecell.
Van más is.
tehát hogy megértsd :
belső lég tér - fal - hőszigetelés - légrés - burkolat - külvilág. Ez egy un. szerelt hőszigetelés... már kiment a divatból, mert drága.
A belső térből a pára kifelé áramlik átmegy a falon és a hőszigetelésen, ennek egy része lecsapódik másik része kiszellőzik. De a lecsapódott nedvesség se marad ott az is elpárolog.
Egy bármilyen fal ha nincs is szigetelve annak a külső felülete általában nedves - csapódó eső , pára lecsapódás. De ez előbb- útóbb megszárad.
Nos ezért kell fagyálló vakolatot készíteni.
A nedves vakolat a fagytól tönkre megy .
és akkor a modern az. un ragasztott hőszigetelés
belső tér - fal - hőszigetelés - burkolat -külvilág
Na itt van a kutya elásva. ez a burkolat csak pára áteresztő lehet - erre kitűnőek az un. vékonyvakolatok / 2 és 1,5 mm /, amit itt is reklámoznak, lélegzőnek titulálva pedig csak annyi átereszti a párát.
van még egy megállapításod :
"de gyakorlatilag a víz és a pára nem hatol át ezen az anyagon,"
Mely anyagra gondolsz ?
Csak nem a nike- a hungaro- vagy a dunacellre ?
Akkor te is azok hatalmas táborába tartozol akik ebben hisznek . Ezek tábora az, amelyik csökönyösen állítja, hogy a becsomagolt házak bepenészednek. Mert a pára és a víz nem hatol át ezen az anyagon.
Tény hogy hőszigetelt házaknál is előfordulhat bepenészedés … ha nem szellőztetnek rendszeresen, alaposan.
Ja van még egy állításom ami azért magyarázatra szorul.
Ez pedig az hogy :
"A nedves vakolat a fagytól tönkre megy ."
Nos mi van a nedves vályog tapasztással ? elvileg az is nedves lehet ... jön ki a pára, aminek egy része lecsapódik a másik elillan, aztán ezt is éri csapódó eső. Tehát a külső vályog tapasztás is lehet nedves . csakhogy a vályog házakat, ha nem is ( az azért túlzás régen se értek ennyire rá az emberek - csak a naiv néprajzosok állítják ), de azért kettő - három évente lemeszelik.
És mivel a vályog egy olyan ravasz /különleges anyag, azaz agyag, hogy nedvesség hatásara regenerálódik. Reverzibilis !
A meszes- homokos vakolat lefagy, errodál . Na nem 2 év alatt, de néha 15 év alatt igen, a vályog tapasztásnál a 2 -3 évente történő meszeléssel a fal külsejét regenerálják. Gondolom én, lehet vitatkozni.
"A képen látható jelenség nem csak vályogházaknál fordul elő.
Akkor jelenik meg, amikor az épület tetőjének gerincképzése nem megfelelő, illetve - és ez a gyakoribb eset - nem figyelünk arra, hogy a cserepezés, a tetőfedés ezen a helyen ép legyen. Nem árt, ha tudjuk, hogy a régi házak tetőinek a sarkok fölé nyúló része a legsérülékenyebb... és sajnos egyúttal a legnehezebb karbantartható területe is."
Azért megjegyzendő , hogy a nedvesedés a külső és felső sarkoknál nem csak beázás miatt fordul elő, hanem pára lecsapódása miatt is.
Az első mondatodra igazt kell hogy adjak, a helyes kifejezés a feltorlódik lett volna.
A második mondatod nem áll össze számomra logikailag. Bár sejtem, hogy iszonyat nagy légrés van a hungarocell külső felületén, de gyakorlatilag a víz és a pára nem hatol át ezen az anyagon, így az benne felejtődik a falban.
Nem értem a felháborodásodat..végül is pont azt írják le a jellemzőiben hogy páraáteresztő. Személyszerint én nem a lélegzőre buktam,hanem az ár-kiadósság arányra,mivel fehér vakolatot keresek egyébként is és ha a leírtak valós dolgok lennének akkor ez minden téren megfelelő lenne. Bár számomra inkább a "felülete mosható" - "Kiválóan alkalmazható vályogházak homlokzataira is, mivel az épület páradiffúziós tulajdonságait nem befolyásolja" jellemzők gyanúsak. Egy műszaki adatlapot feltüntethettek volna,hogy mégis milyen összetevőket tartalmaz.
Csakhogy nem fog ott semmilyen nedvesség kicsapódni.... mármint a hőszigetelés és a fal között. Viszont a hőszigetelés külső felületén kicsapódik a pára, de azt a légrés eltávolítja.
