Keresés

Részletes keresés

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.01.14 0 0 236

A fúziós tehnikát nem ismerjük, lehet hogy nem is lehetséges . Tehát marad a atomenergia, mert a kémiai biztosan nem alkalmas ! 

 

 

Ha kedvetek van rá, számításokkal is előhozakodhatok ♥

Előzmény: névtelen (235)
névtelen Creative Commons License 2023.01.14 0 1 235

Ami még itt képbe jöhet: ha az emberiség majd épít egy ilyen képességű űrhajót, akkor az jó eséllyel olyan kockázatos lesz, hogy a Föld közelébe se jöhet, mert ha neadjisten valami megpukkanna a rendszerben, akkor abból olyan szép nagy tűzijáték lehetne, hogy az jobb a Földtől távol (extrém mennyiségű "kezelt" energia szabadul el kontrollálatlanul). Kicsi valószínűség - extrém kár.

Előzmény: Elminster Aumar (234)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.01.14 -1 2 234

"a 10 fényévnyi út kb. 6 évig tartana"

"Ami természetesen nem igaz."

 

Miért ne lehetne igaz?

Nem adtad meg, hogy az űrhajó sajátidejében van a 6 év vagy földi időben. Ha elég gyorsan halad az űrhajó, akkor akár 6 év sajátidő alatt is megteheti a tíz fényévnyi távolságot, mivelhogy az űrhajó rendszerében a megteendő út is hosszkontrakciót szenved: nem tíz fényévet kell mennie a célig.

Előzmény: construct (232)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.01.14 0 0 233

menjünk oda => 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=mssQ2oQN3FU

A nyolcadik utas: a Halál - Az Alien eredete

 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=s8ehfoPPYto

Meghalt az alienek atyja

 

 

Ha vadulni akartok, akkor keresetek utána valahol a NETen ♥

Előzmény: construct (225)
construct Creative Commons License 2023.01.14 0 1 232

"a 10 fényévnyi út kb. 6 évig tartana"

Ami természetesen nem igaz. Csak akkor volna így, ha fénysebesség fölé gyorsulhatna az űrhajó, ami lehetetlen, a valóságban ennél nagyságrendekkel több időre volna szükség.

Előzmény: construct (231)
construct Creative Commons License 2023.01.14 0 1 231

Csupán?

Számold ki, mennyi ideig tartana odaérni!

Tartósan az ember aligha élhet súlyos károsodás nélkül 1g-nél lényegesen nagyobb terhelés mellett. És a 10 fényévnyi út kb. 6 évig tartana akkor is, ha az első felében nagyrészt 1g-vel gyorsítana, majd a második felében nagyrészt 1g-vel fékezne. (A fel meg leszállás nagyobb gyorsulású rövid időtartamaitól most eltekintve.)

Ennyi idő alatt az összezártság, a mozgáshiány okozta mentális elfajulások, az izomrendszeri leépülés, a táplálkozási zavarok mellett számolni kell nagy kozmikus sugárzási ártalmakkal is. Még a Mars-utazás pár hónapja, egy éve alatt is ez az egyik legnagyobb kockázat. Jórészt ennek megoldatlansága miatt nem fogtak bele eddig komolyabban, noha a holdra-szállás idején a NASA még 1982-re jósolta.

 

És az Alfa-centauri a legeslegközelebbi bolygórendszer, arra pedig nagyon kicsi az esély, hogy épp abban találunk bármi, számunkra élhető környezetet. A többi közeli rendszer pedig már legalább emberöltőnyi útra esik.

Itt a Földön valami apokaliptikus katasztrófának kellene történnie ahhoz, hogy az emberiség ilyen tortúrákra kényszerüljön.

És akkor még nem is beszéltünk arról, micsoda mennyiségű energiára kellene hozzá, hogy egy megtelepedni képes kolóniát és felszerelését szállító űrhajót gyorsítson meg fékezzen éveken évtizedeken keresztül.

Ettől sokkal egyszerűbb, kellemesebb, olcsóbb, veszélytelenebb dolog, élhetően tartani a Földet. Ráadásul még érdekesebb változatosabb tevékenység is, nem ennyire egyirányú utca. Aminek során visszafordíthatatlan expedícióra kell vállalkoznia mindenkinek, aki túl akar élni.

 

És én nem vagyok annyira pesszimista a Földi élet hosszú távú fennmaradását illetően, mint a zöld aktivisták. Szerintem bármi éghajlati változás, túlnépesedés, környezetrombolás, háború, vagy energiaválság sokkal tűrhetőbb körülménynek látszik, mint bármi csillagközi migráció. Arra legfeljebb végső elkeseredésében szánná rá magát az emberiség.

Előzmény: Bölcs Árnyék (226)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.01.14 0 0 230

:)

Előzmény: Mungo (229)
Mungo Creative Commons License 2023.01.14 -1 1 229

Nem azért, de napjainkban az atom erőműveket bezárják, és a lignit bányákat megnyitják ! 

 

Az agylágyulás nem kíméli a bölcs vezetőket sem, az őket hatalomrajuttató polgárok meg gyakran nem is értik mivel szédítik őket, mert lusták utánanézni...

De előbb utóbb tarthatatlanná válik a kollektív idiotizmus amikor az igéretek nem válnak be, csak az elszegényedés réme lebeg az emberek feje felett.

Előzmény: Bölcs Árnyék (228)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.01.14 0 0 228

Nem azért, de napjainkban az atom erőműveket bezárják, és a lignit bányákat megnyitják ! 

Előzmény: Mungo (227)
Mungo Creative Commons License 2023.01.14 -1 1 227

Mióta megtudtuk, hogy még a legközelebbi bolygórendszerek is mennyivel messzebb vannak a számunkra beutazható távolságoknál, azóta nem tekinthetünk reális lehetőségként egy kozmikus költözködésre.

Kissé pesszimista vagy.:o)
Ha visszatekintesz az utolsó 3 - 400 év tudományos és technikai fejlődésére, feltételezve, hogy még néhány ezer évig ez lesz a trend, akkor szerintem még bármi megtörténhet, akár a távolabbi csillagok meglátogatása is. Folyamatosan nyitogatjuk az ajtókat és mindig találunk valami csodálatos dolgot mögöttük.

Előzmény: construct (225)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.01.14 0 0 226

Az Alfa-centauri ennek csak az kb. öttöd távolsága csupán . 

Előzmény: construct (225)
construct Creative Commons License 2023.01.14 0 1 225

"menjünk oda ."

Nyilván nincs rá lehetőségünk.

De értelme se volna.

Nekünk egyedül az élet földi lehetőségi érhetők el, józanul csak azokra támaszkodhatunk.

Mióta megtudtuk, hogy még a legközelebbi bolygórendszerek is mennyivel messzebb vannak a számunkra  beutazható távolságoknál, azóta nem tekinthetünk reális lehetőségként egy kozmikus költözködésre.

Csillagászattal se azért foglalkozunk, hogy úti célokat keressünk.  

Előzmény: Bölcs Árnyék (224)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2023.01.14 0 0 224

Eképesztő, tiszta szerencse ! - menjünk oda .

Előzmény: construct (223)
construct Creative Commons License 2023.01.14 0 1 223
pk1 Creative Commons License 2023.01.13 -1 0 222

Úgy van. A legdélebbi csillagkép (a neves benzinkomponens helyett). Ami egyben azt is jelenti, hogy onnan nézve a Föld antarktiszos oldala látszik. Azaz ha én LHS 475 b-lakó lennék, akkor lehet, hogy nem támogatnám, hogy expedíció induljon abba a csupajég-csupavíz világba.  :o)

Előzmény: e_laca (221)
e_laca Creative Commons License 2023.01.13 0 1 221

Oktáns lesz az.

Előzmény: Új Testaccio (220)
Új Testaccio Creative Commons License 2023.01.13 0 0 220

Oktán?

Előzmény: pk1 (219)
pk1 Creative Commons License 2023.01.13 -1 0 219

https://index.hu/tudomany/2023/01/13/james-webb-urteleszkop-nasa-urkutatas-csillagaszat-bolygo-fold/

 

és benne egy vicces leiterjakab:

 

"A bolygó neve LHS 475 b, és 41 fényévre van tőlünk az Oktán (sic) csillagképben."

construct Creative Commons License 2023.01.12 0 0 218
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.12.11 0 0 212

Mert nem te adod ki a teleszkóp időket .

Előzmény: Új Testaccio (210)
bakibaby Creative Commons License 2022.12.11 0 0 211

#146

Előzmény: Új Testaccio (210)
Új Testaccio Creative Commons License 2022.12.11 0 0 210

Üdv. A Webb miért nem főleg és elsősorban a Jupiter és Szaturnusz holdjait vizsgálja? Ez cél sem volt?

construct Creative Commons License 2022.11.30 0 0 209
jogértelmező Creative Commons License 2022.11.30 0 0 208
construct Creative Commons License 2022.11.19 0 1 207

Azt nem tudjuk, most mit csinál. Hiszen a most hozzánk érkező fényét 13,47 milliárd évvel ezelőtt sugározta ki. Csak feltételezhetjük, hogy az első csillaggenerációi mind kihunytak már, s legfeljebb a későbbiek éghetnek még.)

Egyébként az ideérkező fényük útközben annyi vöröseltolódást szedett össze (az Univerzum tágulása miatt), hogy már jócskán az infravörös tartományba esik. Ami a Webb fő észlelési tartománya.

Előzmény: Új Testaccio (206)
Új Testaccio Creative Commons License 2022.11.19 0 0 206

Oszt még mindig él?

Előzmény: construct (205)
construct Creative Commons License 2022.11.18 0 0 205

https://index.hu/techtud/2022/11/18/james-webb-urteleszkop-galaxis-csillagaszat-urkutatas-nasa/

Elképesztően nagy fényerejű és nagyon régi galaxisokat talált. Az egyik 350 millió évvel a nagy bumm után keletkezett, korábban minden eddig ismertnél.

construct Creative Commons License 2022.11.16 0 0 204
construct Creative Commons License 2022.10.28 0 2 203

Mint ahogy rámutattam

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=162834377&t=9249326

a H2 eleve ellentmond annak az Univerzum nagy léptékeiben megfigyelt (Zeldovics-palacsinta szerű) anyagcsomósodási mintázatnak, ami miatt egyáltalán felvetődött egy kölcsönhatásmentes (sötét) anyag létezésének feltételezése.

 

Egyébként ha te közismert tényeket akarsz tagadni, ahhoz neked kellene forrásokat produkálnod, nem pedig tőlem követelned, hogy ugyan igazoljak már olyan kozmológiai alapokat, amelyek évtizedek óta az egyetemi tananyagok részei.

 

De mivel te láthatóan híján vagy az ilyen ismereteknek, segítek, megadom neked a Szegedi Tudományegyetem infravörös és szubmiliméteres csillagászatot oktató tananyagának linkjét:

http://eta.bibl.u-szeged.hu/2305/5/urcsill-szeged5-infra-2019.pdf

 

Ennek bevezető oldalai:

 

Infravörös-csillagászati kronológia
1800 William Herschel: az infravörös sugárzás felfedezése
1856 Ch. Piazzi Smyth: termopárral detektálta a Hold IR-sugárzását
1878 Samuel P. Langley: széles hullámhossztartományban érzékeny
bolométert fejlesztett ki
1915 William Coblentz: termooszloppal 110 csillagot mért
1920-as évek Seth B. Nicholson és Edison Pettit: szisztematikus IR-
észlelések vákuumos termopárral
1948: IR-mérés alapján a Holdat finom por fedi
1950-es évek: a PbS-detektor bekerül a csillagászatba; IR-sugárzás hatására
változik a cella ellenállása; a hűtéssel nő az érzékenysége (cseppfolyós N,
77 K); 3 m-ig alkalmas detektor; G. Kuiper bolygóészlelései
19591961 Harold Johnson: R, I, J, K, L sávok, az első közeli-IR fotometria
1961 Frank Low: Ge-bolométer; a sugárzás felmelegíti a fémet, változik a
vezetőképesség; egészen alacsony hőmérsékleten működik jól (4 K,
cseppfolyós He, dewar)Infravörös-csillagászati kronológia
1960-as évek ballonokra szerelt detektorokkal 100 m-ig érzékeltek 120
fényes IR-forrást a Tejútrendszer fősíkjában
1967 rakétás mérésekkel a teljes égbolt térképe 4, 10 és 20 m-en; 30 perc
alatt 2363 IR-forrás (AFGRL-felmérés); legfényesebbek a HII-zónák és a
csillagkeletkezési régiók; detektálási határ 100 Jy
1967 a Mauna Kea Obszervatórium megalapítása (4200 m magasan)
1968 Robert Leighton és Gerry Neugebauer 2,2 m-es felmérése; 20000
forrás az égbolt ¾-éről (csillagkeletkezési tartományok, galaxisok, a
Tejútrendszer centruma stb.); az első katalógusban a legfényesebb 5000
forrás szerepelt
1974 a KAO repülésének kezdete a légköri vízgőz 99%-a fölött (2 évtizedig
szolgált)
1975 körül 3 ballonos repülés az ősrobbanás ellenőrzésére (mikrohullám); 1
K-re hűtött kriosztáttal; a legfontosabb bizonyíték a COBE előtt
1980-as évek panorámadetektorok IR-ben; rohamosan fejlődő képalkotásInfravörös-csillagászati kronológia
1983 IRAS (Egyesült Királyság, Hollandia, USA): 12, 25, 60 és 100 m; kb.
félmillió forrás (az addig katalogizált csillagászati források száma is annyi
volt); felfedezések: galaktikus cirrusz, a Vega porkorongja, IR-galaxisok
1985 Spacelab2: térkép a Tejútrendszer fősíkjának 60%-áról
19891993 COBE: nem egyenletes a mikrohullámú háttérsugárzás
1990-től Hubble-űrtávcső (IR + optikai + UV tartományban észlel)
1990-es évek adaptív optika; IR-hullámhosszakon is kedvező hatás
1994-től SPIREX (South Pole Infrared Explorer): az Antarktiszon 60 cm-es
távcső, 1999-től 10241024-es InSb mátrixdetektor (USA, Ausztrália);
alacsony hőmérsékleti háttér, tartós sötétség
1995. márc. IRTS (Infrared Telescope in Space): 28 nap alatt az égbolt 7%-
át mérte (Japán)
1995. nov. 1998. ápr. ISO (ESA): 60 cm-es távcső 2,5240 m között,
ezerszer érzékenyebb az IRAS-nál
1996. ápr. 1997. feb. MSX (Midcourse Space Experiment): 4,226 m
között az IRAS által kihagyott égrészt vizsgálta (USA)Infravörös-csillagászati kronológia
19962001 DENIS (Deep Near Infrared Survey of the Southern Sky, ESO): 1
m-es távcsővel (La Silla) 0,8, 1,25 és 2,12 m-en
19972001 2MASS (2 Micron All-Sky Survey, USA): JHK-felmérés 1,25,
1,65 és 2,17 m-en 1,3 m-es távcsövekkel (Mt. Hopkins + CTIO); PSC:
500 millió csillag + galaxis; XSC: 1,6 millió galaxis; felfedezések: barna
törpék, közeli törpegalaxisok, gömbhalmazok, aktív galaxismagok
1997-től NICMOS a HST-n: 3 kamera + 3 spektrométer
2001-től Keck-interferométer
2003. aug. 2009. máj. Spitzer (SIRTF, NASA): 85 cm-es távcsővel 3180
m között; 2009. május óta az IRAC kamera meleg üzemmódban
működik
2006. feb. 2011. nov. Akari (Astro-F, Japán): 67 cm-es távcső
2009. májustól Herschel + Planck (ESA): az L2 pontban; Herschel 3,5 m-es
távcső 55672 m között 2013. ápr.-ig; Planck: 1,91,5 m-es tükörrel
2013. októberig; Teljes szubmilliméteres térkép jó felbontással
2009. dec. 2011. feb. WISE (Wide Field Infrared Survey Explorer, NASA):
40 cm-es távcsővel 3,4, 4,6, 12 és 22 m-en (az IR-ben sikertelen WIRE
helyett)
2010-től SOFIA repülőgépes csillagászati obszervatórium
2013-tól NEOWISE, a WISE melegüzemű programja

 

Infravörös-űrtávcsövek
Név        Indítás Működési                 Távcső Felbocsátó
               idő      idő              Apertúra
KAO       1974   21 év          0,91 m   NASA
IRAS      1983   1 év            0,60 m   NL, UK, USA
HST       1990   >29 év        2,40 m   NASA, ESA
IRTS      1995   1 hónap      0,15 m   J
ISO        1995   2,5 év         0,60 m   ESA, J, NASA
MSX       1996   2 év           0,33 m   USA
Spitzer    2003   >16 (6) év 0,85 m   NASA
Akari       2006   1,5 év        0,69 m   J
Herschel 2009   4 év           3,50 m   ESA
WISE      2009   >10 (2) év 0,40 m   NASA
SOFIA     2010   >9 év        2,50 m   NASA, DLR

 

 

Előzmény: Astrojan (198)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.28 -2 1 202

Figyeld!

Az infravörös csillagászat legalább 100 évre nyúlik vissza! Mindenki nagyon jól tudja, hogy a légkör (és főleg a vízpára) nagy tartományokat elnyel az infravörös sugárzásból, ezért már a kezdetek-kezdetétől fogva igyekeztek minél magasabbra és minél szárazabb helyre rakni a földi infravörös távcsöveket. (Vagy éppen ballonra és repülőre.)

 

Azaz már az infravörös űrtávcsöveket megelőzően tudták a csillagászok az infravörös tartományt vizsgálni. Nem voltak "vakok" infravörösben sem a földi távcsövekkel.

A probléma az, hogy te a fejedbe vettél egy alapjaiban hibás elképzelést, és semmi magyarázat vagy tájékoztatás hatására nem vagy hajlandó a tévedésedet felülvizsgálni. Ezt hívják a pszichiátriában téveszmés megszállottságnak.

Előzmény: Astrojan (201)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!