Tegnap bemunkáltam a talajba a gyengén fejlődő két cseresznye fám körül egy tápanyag keveréket. Biosol, Phenix, Alginit, Marhajó egyenlő arányban. Most oldódhat, itt az eső.
A zacskókon, dobozokon de főleg az adatlapokon minden megtalálható. Általában olyan mikroelemeket, ásványi anyagokat tartalmaznak, ami az ember szervezetének is szükséges, vagy indifferens. (Azért nem kell inni belőle!!!)
A jól kezelt komposzt is olyan magas /50-65 °C/ hőmérsékletűvé válik érlelés közben, hogy pl. a gyommagvak elvesztik csiraképességüket. Egyes hasznos lebomlást segítő mikroorganizmusok azonban ezt kedvelik.
A pelletált trágyáknál fermentáláskor nem pusztulnak el a növények táplálásában szerepet játszó baktériumok és feltáródnak a mikroorganizmusok számára fontos tápanyagok.
A 'Marha-Jó' szarvasmarhatrágya /idézek:/ " szerves anyagokat, makro elemeket, - mikroelemeket, - aerob (2.164.000.000/gr.) és anaerob (1.715.000.000/gr.) baktériumokat hasznos, a talajban lévő mikroorganizmusok számára nélkülözhetetlen tápanyagokat" tartalmaz..
A komposztod eleve nagyobb mennyiségben áll rendelkezésedre /gondolom/, mint amennyi zsákost meg tudsz venni, merthogy nem olcsó. A komposztnak nagy a humusz tartalma!
A pelletált marhatrágya viszont, mikroelemeket /esetleg épp ami hiányzik a talajodból, pl. Mg/, és felszaporított hasznos mikroorganizmusokat is tartalmaz.
Ez utóbbival nem kell vesződni, hogy előállítsd, fogod a zsákot a boltban, fizetsz (nem keveset), viszed és szórhatod. Azért nagyobb zöldséges, gyümölcsös kertben nem kifizetődő.
Érdekelne a véleményetek: házikertben a pelletált szervestrágya pótolja-e a komposztált marhatrágyát ? Könnyebb szállítani, könnyebb kiszórni, bemunkálni , de úgy érzem az a kis darálék sehol nincs a komposztált marhatrágyához képest.
A tablettákat az ültetőgödörben a gyökérzet alakulásának megfelelően kell lerakni az egyenletes gyökérfejlődés serkentése érdekében. Beültetés előtt 2-3 cm-es földréteggel célszerű takarni. A tabletta lebomlása 2 év.
Összetétel:hatóanyag %: (A kb. 11,5 grammos tabletta 1,2 g segédanyagot tartalmaz.)
N: 20% P2O5: 10% K: 15%
MgO: 4% Mn: 0,2% Cu: 0,04%
Zn: 0,1% Fe: 0,35% B: 0,05%
A tabletta felhasználható ültetvények kondíciójának javítására is. Ebben az esetben a tablettákat megközeliőleg egyenlő távolságra, a gyökér intenzív hatóanyagfelvételi zónájába kell elhelyezni.
/Elnézést a nagy betű-méretért, a gép így másolta be./
"Nem baj az hogy a gödör aljára műtrágyát szórtál csak tegyél rá földet. A gyökerek alá csak szerves trágyát ne tegyél mert a trágya bomlásakor keletkező gázoknak növekedés gátló hatása van, ezért csak felülre a gyökerek fölé rakott termőföldre tegyél szerves trágyát. Így a csapadék majd kioldja a trágyából a tápanyagokat és eljuttatja a gyökerekhez."
Nem érdemes műtrágyát a fáknak ültetésnél adni. Szervestrágyát kell adni nekik összekeverve az eredeti földdel.
Valamint alárakva egy részét. Valamint az alginit ajánlott ültetésnél.
Ha műtrágyát adsz neki akkor nincs abba minden tápanyag ami a fának kell. Jellemzően pár dologból lenne több amit nem tud felvnni sem. A műtrágya nagyobb mennyiségben elpusztitja a gyökereket...kiégeti a növényt. Igy a megeredés kétséges vagy később az eredés után a fa elpusztulhat...
Mennyi és milyen műtrágyát érdemes ültetéskor a fa alá rakni?
Volt még otthon egy kis 15% NPK , abból azért szórtam a gödör aljára.Tudom a Nitrogén már nem lesz ott mire odaér a gyökér.
Érdemes még ezen felül vagy helyette PK-t szórni a gödörbe?
2, Vagy ültetéskor még egy kicsit a gyökerek közelébe?
3, Tápkkocka/tabletta mehet még vagy helyette? Tartalmaz 20% N, van benne még P,K,vas,cin,magnézium meg egyéb. Érdemes ebből pár darabot a fák alá tenni?
Válasz Flanel-nek: Az öntöző vizet célszerú savanyítani 5-5,5 pH -ra. Ezt csak néhány alkalommal célszerű használni. A pH ennél alacsonyabb ne legyen, mert megéghetnek a gyökerek. Néhány alkalom elég, hogy helyre jöjjön a növény, ha pl. vashány lép fel, mert a lugos talajból nem tudja felvenni.
Idén tavasszal bőségesen elláttam érett komposztal, aztán kapott komplex lombtrágyát is kétszer. Megemberelte magát és semmi baj nem volt vele egész évben. Normálisan kivárta a lombhullást. Majd tavasszal ujra adok neki komposztot.
Szerintem idén már ne csinálj vele semmit, hacsak a hajtások nem akarnak beérni (elfásodni).
Jövőre sok mindent lehet, egy általános táplálás biztosan nem árt meg semminek. Amit előző hozzászólásomban írtam kombót, az mehet máshova is, esetleg a Komplex Plusz csak 2 g/liter legyen, én csak gyümölcsfákra használom, másra nem tudom, milyen hatással van, de nem szeretném senkinek semmijét kidögleszteni. (gyümölcsfára simán rányomatok hetente 6-7 g/liter töménységet is, bírják, nincs gond)
Sok minden okozhat tápanyag hiányhoz hasonló tüneteket, ami aztán vagy az, vagy nem. Szinte soha nem egyértelmű, ezért is tartom érdemesebbnek egy általános, komplex tápoldat használatát. Fontos azonban, hogy a talaj is rendben legyen, sok gondnak lehet elejét venni.
Egyébként volt permetezve a fa? Kapott valamilyen táplálást? Műtrágyát? Esetleg sok vizet?
Több minden is lehet ennek a barna nekrózisnak az oka, jó volna tudni, hogy a levelek hol, a fának melyik részén helyezkednek el, ez sajnos nem derül ki a képekről. Nem említetted, hogy a növényvédelem megfelelően el volt-e látva? Kizárható-e egy levélbetegség? Ha igen, akkor a tápanyag hiányok között érdemes keresgélni (illetve érdemes megvizsgálni több, egyéb agrotechnikai tényezőt is, mint pl. a vízellátottság, talaj ph, műtrágya vagy valami volt-e kijuttatva, nem folyt-e sok víz/vegyszer a fa alá, stb)
Az alábbiakat ajánlom figyelmedbe tápanyag vonalon:
Ez egy olyan kombináció, amiben szinte minden van. Persze érdemes volna a talajba is juttatni a fa alatt, de hirtelen talán ez is megoldás lehet, rövid távon legalábbis. Persze felvetődik a kérdés, hogy a termőtalajod rendben van-e, ph, tömörödöttség, víztartalom, stb. Egy adott tápanyag hiány mögött éppúgy lehet vízhiány, mint valamilyen nagy adagú műtrágya, szóval nem feltétlenül az a megoldás, amit írtam.
Káliumtartalmú műtrágyákat a foszfáttrágyákhoz hasonlóan, azokkal együtt az ősszel szántással vagy ásással munkáljuk be a talajba. Erre azért most kerüljön a sor, mert mindkettő nagyon lassan mozog lefele és így a következő tenyészidőszakban nagy valószínűséggel a gyökérzónában lesz.
Köszönöm a választ ! Akkor jövőre "ő" is beáll a vasasok közé (elég sok növénynek kell adnom a kertben, valóban eszembe juthatott volna a juhar esetén is).