Bosznia-Hercegovina (Bosznia) a magyar államalapítás után nagyon hamar a magyar külpolitika érdeklődési körébe került, így a bosnyák-magyar közös térténelem végigkíséri az egész középkort. Ennek ellenére nem sokat tudok Bosznia korai, középkori történelméről. Ezért szeretném ha tájékozottabb fórumozók segítenének minél több részletet megismerni a bosnyák, és a bosnyák-magyar közös történelemről.
Nem vagyok azon a szinten, hogy Györffyt kritizáljam, de a Magyar Nagylexikon Orbász szócikkében az áll, hogy központja Orbászkő volt a a Vrbaka folyó melletti Gornji Podgradci területén. Ha ez igaz, akkor a központ 3040 km-rel nyugatabbra volt, mint a Vrbas menti Banja Luka (ill. Klanice, Laktai) környékére lokalizált Orbászvár(ill. Orbászvásárhely). Ez pedig azt is implikálhatja, hogy nemcsak a központ, hanem a keleti határ is nyugatabbra volt.
-----
Kis pontosítás: a középkori boszniai zsupa eredetileg nem közigazgatási egység, hanem egy nemzetség természetes határú szállásterületét (gazdasági és védelmi egységét) jelentette. http://bs.wikipedia.org/wiki/%C5%BDupa_%28srednji_vijek%29 Ezek az zsupák így Hrvoje előtt is léteztek az alsó-szlavóniai magyar vármegyékben is.
> Nekem az a Glaz gyanús, hogy nagyon a magyar Orbász vármegye területére esik
Hát ezt nem tudom: nem vittem ugyan túlzásba, de kicsit kerestem a neten, de úgy tűnik, igencsak tippelgetnek, hogy ez az Orbász megye meddig is terült el ténylegesen. Mindenesetre délszláv szempontból Vrbas zsupa a Vrbas folyótól nyugatra, míg Gla a keletre eső területet jelölte. Vö. a szerb Wikipedia-cikk végét a Donji Kraji-ról: Hrvoje Vukčić nagyvajda idejében hozzácsatolták Sana, Gla, Vrbas és ,rövid időre, Dubica zsupákat is.
A Gla területnév egyébként a jelenkorig megmaradt: pl. a II. vh.-beli Független Horvát Államnak volt egy ideig Lava-Gla nagymegyéje.
Közben rájöttem, hogy Só/Soli mai neve Tuzla. Az az érdekes a nevekben, hogy minden név sót jelent. A tuz szó törökül sót jelent. A város mellett gazdag sóbányák voltak, innen a név.
Nehogy már ne Mo. része legyen Szlavónia, sőt, Száván túli területek is, a XIV. sz.-ban ! Bánságok sora, Macsó, Kucsó, Só. Horváto. csak egy keskeny kis csík volt akkor az Adria mentén. Sőt, még az sem, mert Velencéé volt a lgtöbb sziget és sok város is. Már ami nem Mo.-é volt, pl. Ragúza is, ekkoriban.
dalmácia kotorig tartott, és tart. soha nem is tartott albánia közepéig, akár beleérted durazzo-t, akár nem. akármilyen idézetet hozol (és láthatóan értelmezni sem vagy képes), az ezt a tényt nem fogja megváltoztatni, mert nem Autocrator Authenticus mondja ezt meg. dalmatia provincia tartott dürrakhiónig bizonyos időszakokban (durrazzo akkor még nem volt, mert olasz nyelv sem volt), viszont ez a középkorban - ami saját magad által nyitott topik témája - már régen nem létezett.
köszönhetően annak, hogy nem vitapartnerként viselkedsz, hanem mint egy hülyegyerek, aki fújja a maga hülyeségét, nem fogok nekiállni megmagyarázni (mint tanult ember a google műveltségűnek), hogy melyek dalmácia határai, és miért azok azok.
te meg most komolyan azt hiszed, hogy az a pár kilométer, amit durazzo bele, vagy nem foglalása jelent fog téged igazolni? Hát barátom, nem fog. És jó lenne, ha befejeznéd már ezt a gyerekes "de nekem van igazam" attitűdöt a saját topikodban, és az is nagyon jó lenne, ha abbafejeznéd azt, hogy engem minősítgetsz, mert ha nem vagy képes megérteni, hogy ez itt nem divat, továbbá nem illik, akkor majd jön a moderátor, és ő érteti meg veled.
többek között azért, mert mind a szerbek, mind a horvátok szerint bosznia az övék volt. most akkor kinek van igaza?
Vagy megnevezed és igazolod konkrétan, hogy az általam közöltekből mi az, ami igazolhatóan a ˝határokat nem ismerő balkáni sovinizmus˝ terméke,
megneveztem, olvass vissza.
A forrásokat természetesen pontosan meg lehet nevezni.
akkor tedd meg.
Súlyosan demagóg hangulatkeltés még mindig ide citálnod a románokat.
nem az. a szerbek - amint látható - pont ugyanezt teszik. szerbiát vízionálnak boszniába, raguzába, stb.
Add elő a forrásokat, amik alátámasztják a történelmietlenül túlzó leegyszerűsítésed.
teljesen mindegy, hogy hogyan minősíted. a szerbek ortodoxok, a horvátok katolikusok. nincs ortodox horvát, és katolikus szerb (ez utóbbit néhány bunyevác vitatja, de ez legyen az ő bajuk).
De. A a szerb és a horvát, mint két nyelv nem azonos. Bár minden bizonnyal egy közös nyelvből ered.
de, az. ráadásul a különböző dialektusok nagyon nem fedik le az etnikai határokat. más kérdés, hogy a szerbek, horvátok, bosnyákok szerint nem az, de - tekintve, hogy jelenleg utálják egymást - ez nem meglepő.
Azt hiszem, innentől túlfutottál az értelem határmezsgyéjén. Már konkrétan el sem hangzott kijelentésekkel vitatkozol. Albánia egy hozzászólásomban sem került szóba.
durazzo szerinted mégis hol a fenében van? konkrétan azt állítottad, hogy durazzo dalmáciában van. hát barátom, az jelenleg kurvára albánia közepén van, és a jelenlegi albánia egyetlen négyzetcentimétere sem volt soha dalmácia része.
Igen, ez nagyon így néz ki. Ha még egyszer dáko-románozol, vagy balkáni sovinisztázol a közléseimmel kapcsolatosan meg kell hogy szakítsam veled az értelmes kommunikációt.
az a helyzet, hogy az alábbi néhány hozzászólásod bebizonyította, hogy veled nincs értelme értelmesen kommunikálni. egy lehetőséget kapsz még.
Bármit kérdeztem eddig az általad közöltek történelmi alapjairól, a rendelkezésedre álló adatokról, vagy forrásokról, dákorománozáson, balkánisovinisztázáson és arrajártamozáson kívül mást még nem adtál elő.
nem tudsz a linkekre rákattintani, vagy a térképekre? és nem mellesleg, a te forrásaid nemigazán kerültek eddig elő.
A minősítgetés a hozzászólásaid alapján szólt azok tartalmi részének, miszerint te (és ez elkerülhetetlen tény!) híján vagy az elégséges történelmi ismereteknek,
utoljára szólok: még egyszer minősítesz, és a moderátor fog dönteni, és az szerintem neked nem lesz jó. az engem gecire nem érdekel, hogy szerinted mi vagyok. nekem is megvan rólad a véleményem, de ez egy szakfórum, nem egy kocsmai verekedés. játszhatunk olyat is, de nem itt.
Az persze kétségtelen tény, hogy a birodalom sorsa nem ezeken a szerb lázadásokon múlott - de mivel a bizánicak újra és újra leverték őket (a 12. század végégig) - valamiféle fontosságot csak tulajdonítottak ezeknek a mozgolódásoknak.
egyfelől az olvtárs nem csak a 12. században említette őket mint akikre a rómaiak nagy hangsúlyt fektettek. másfelől nagyjából meg is fogalmaztad, mire gondoltam a lista összeállításakor. ugyanolyan fontosságot tulajdonítottak nekik, mint bármelyik másik lázadásnak.
A Római Birodalomnál azt akartam írni, hogy az első hadjárattól kb. 100 évig tartott, mire elfoglalták a középkori Bosznia vidékét. Szóval kivételesen nehéz falatnak bizonyult a terület megszerzése a hatalmas Róma számára is.
attól, hogy sokáig tartott, még nem volt kivételesen nehéz. épp ellenkezőleg, rómának nem volt értékes illíria, az első hadjáratok egyébként is a kalózkodás visszaszorításást, és a tengerparti települések ellenőrzését célozták. az ókori területszerzések egyébként is teljesen más logika mentén működtek, na meg akkor amúgy is sokkal alacsonyabb volt a népsűrűség a középkorhoz képest.
Azt hiszem, a leghatározottabban el kell utasítsam az általad itt közölteket. A szerbek nagyon is tényezők az 1200-as évekig is
utasítsd el nyugodtan, de attól még ez a helyzet.
Bizánc pedig rendkívül nagy hangsúlyt fektet a szerbiákra, folyamatosan.
felsorolok néhányat a rómaiak problémái közül, amire a 7-12. század között valóban nagyhangsúlyt fektettek:
- perzsák -7.sz
- avarok 7-8. sz.
- szlávok 7-9. sz
- arabok 7-11. sz
- bolgárok 9-11.sz
- longobárdok -8.sz
- normannok 11-12.sz
- magyarok 12.sz
- szeldzsukok 11-12.sz
- besenyők, úzok, kunok 11-12 .sz
amint látszik, a szerbek nem szerepelnek közöttük.
a rómaiak számára a hajdani dalmatia provincia saját terület, és ekként is kezelték. az pedig, ahogy az általuk foederatii-ként kezelt barbárnak számító szerb és horvát törzsszövetséget kezelték, nagyon is tipikusan római: arra számítottak, hogy majd romanizálódnak (pontosabban elgörögösödnek, mert ekkor már a görög a birodalom nyelve és kultúrája), és a birodalom alattvalói lesznek. sajnálatos módon az effajta birodalomszervezési elveknek lealkonyult akkor már jópárszáz éve.
A illusztrációnak beillesztett térkép nem a X. században készült.
nem mondod!!!
de komolyra fordítva: beillesztettél egy térképet, amelyen két(!!) várost jelölnek a 10. században bosznia területén, kérdőjellel (!!!).
Tisztáztuk. A mindenkori Bozniáról beszélünk, a középkorban.
az a helyzet, hogy nem tisztáztunk semmit. csapongsz folyamatosan össze-vissza. a földrajzi bosznia határai nagyjából egybeesnek a mai bosznia-hercegovina határaival: a száva, a drina, az una, és a dinaridák legdélebbi vonulata (amelyen túl van dalmácia). ezzel már nem teljesen esik egybe a középkori bosnyák királyság, a szerb zsupánság meg végképp nem.
Ezért nem tartom elfogadhatatlannak a két politikai entitás közös megnevezéssel összekötését. Lehet, hogy hibázok ezzel, de egyelőre még nem így gondolom.
ha pontos akarsz lenni, akkor ezeket a fogalmakat használod:
- bosznia zsupánság
- bosnyák királyság
- bosznia hercegovina
Diokleia az egyik szerbia. Később Zéta néven ismert.
duklja lesz az. és nem "az egyik szerbia".. a nem szerb források egy fokkal óvatosabban fogalmaznak, és szláv népességet említenek a területén az említett időszakban, nem pedig szerbet. és noha kényelmes azt állítani szerb részről, hogy a szlávok szerbek, ez nem igaz. minden szerb szláv, de nem minden szláv szerb. :)
Igen. Nagyon kevés adat áll rendelkezésre 1154 előttre vonatkozóan Boszniáról.
és ez nem gyanús? amiről nagyon kevés adat áll rendelkezésre, az általában azt jelenti, hogy nincs is ott semmi érdekes.
ezekhez mit szólsz?
itt bosznia területét a horvátokhoz sorolják.
ez pedig egy tiedhez nagyon hasonló nagyszerb térkép, pont ugyanabból az időszakból, amikor a horvátok szerint az övék volt bosznia:
Javaslom, felejtsük el végre a ˝nagyszerb képzelgéseket˝. A kora-középkori Bosznia valóban keveset árul el magáról.
két ok miatt is nehéz elfelejteni a ˝nagyszerb képzelgéseket˝. egyrészt, mert te rendszeresen ezekre hivatkozol, mint tényekre, másrészt, mert sajnálatos módon boszniáról csak szerb, illetve horvát forrásokból tudunk végső soron tájékozódni, mert mást nem érdekel a régió.
Mivel azonban határozott tényező a magyar külpolitikában, ismereteink szerint már 1137-től magyar uralom alatt lévőként, érdemes volna mégis minél többet megtudni erről az államalakulatról, az ismeretek és a rendelkezésre álló adatok összevetésével.
most itt konkrétan melyik boszniáról beszélsz? a szerb zsupánságról, az ekkor még nem létező királyságról, vagy a földrajzi régióról?
így a Római Birodalomtól a Hamadik Birodalomig minden megszállónak beletört a bicskája a Boszna-folyó vidékének, a környező hegyeknek a tartós uralmába
rómának miért tört volna bele?? illíria provincia az egyik legjobban romanizált vidék volt. mi több, még a középkorban is írnak le bosznia területén vlachokat, azaz latin nyelvű népességet! pedig, átvonult rajta jó sokféle népesség.
Mind a szerbek, mind a bizánciak, mind a magyarok igen nagy hangsőlyt fektettek Bosznia megszerzésére a középkorban.
?? szerbia, vagy a szerbek nem tényezők az 1200-as évekig. bizánc meg maximum addig tényező, de azt nem mondanám, hogy a balkán távoli szeglete annyira érdekelte volna őket. bekebelezték a bolgár államot, egészen a morava völgyéig, valamilyen szinten kiterjesztették az uralmukat a szerbekre, aztán volt manzikert után nagyobb gondjuk is, hogy boszniával foglalkozzanak.
Nem értem, hogy attól, hogy Horvátországot a Magyar Kiályság bekebelezte (nem perszonálunió!),
ezt te most komolyan mondod?
És miért lett volna Bosznia gyepü, amikor már a X. században jelölik két jelentős városát is???
két (!!) várost, kérdőjellel! ezzel kapcsolatban amúgy egy érdekesség: van nova varos nevű település boszniában, (vagy talán városrész, passz). horvát ismerősöm ezt azzal magyarázta, hogy a magyar eredetű szó használatának az az oka, hogy a fejlettebb városi kultúrát a magyarok hozták a vidékre... nem tudom persze, hogy a magyarázat helytálló e, nem vagyok nyelvész.
XII. századi bizánci krónikák írják le, hogy Bozsniát a többi szerbiától keleten a Drina-folyó választja el. Nem tudok róla, hogy Kelet-Bosznia Bizáncé lett volna a Drina-völgyével, vagy, hogy bármikor ketté lett volna osztva keleti és nyugati részekre, külön uralom alatt. Mik a rendelkezésedre álló adatok, amikből ezt kiolvasod?
ezért kértem, hogy tisztázzuk, milyen boszniáról beszélünk. ha a mai állam területével megegyező földrajzi fogalomról, akkor annak nem egységessége elég alapvető tény, akárhol nézel utána. ha a bosznia nevű állítólagos szerb fejedelemségről, az ennél sokkal kisebb területű lehetett. hogy bizánctól ezek mennyire voltak függetlenek, az egy jó kérdés. a 12. században még nem túlzottan, maximum mánuel halála után, amikor a rómaiak lényegében tökön szúrták magukat, majd a keresztesek őket.
A vazallus államokaban pedig nem szokás bevezetni az uralkodó birodalom közigazgatását
márpedig a szerb területeken a bizánciak felállították a thema rendszert a bolgárok leverése után, sőt, van ahol előbb is (pl. pont dalmáciában - igaz, ezt én nem nevezném szerb területnek). boszniában külön, viszont nincs thema. a területét hozzásorolják dalmatiához, vagy syrmionhoz (szávaszentdemeter), illetve akad egy diocleia nevű is, ami duklja-t jelenti leginkább.
A magyarok pedig, amint uralmuk alá hajtották Boszniát, minden valószínűség szerint, élére egy magyar vazallus bánt kinevezve bánsággá szervezték.
1160 körül tudunk boszniai bánról. előtte meg semmiről nem tudunk bosznia területének legnagyobb részéről. vannak szerbek a drina felső folyásánál, vannak szerbek, vagy horvátok a neretva mellett, meg vannak horvátok az una mellett, és - ezen megint vita van - de valamilyen szláv népesség a száva mellett (bár szlavónia is eléggé üres ekkorában). bosznia közepéről meg nem tudunk sokat (leszámítva a nagyszerb képzelgéseket, de azt azért inkább ne vegyük komolyan). márpedig amikor bosznia megjelenik a térképen, a központja eléggé azon a területen van, ahonnan előzőleg semmi hír.
A X-XI. századi Bosznia nem tudom, mennyire vitatott a szerbek és a horvátok között.
amint a térképekből is láthatod, eléggé.
Léteznek viszont írásos adatok a X. századtól a terület Szerbiába tartozásáról
hasonló érveléssel szokták a románok is alátámasztani a dáko román kontinuitást, mert vannak források, amibe bele lehet magyarázni. ők is hivatkoznak írásos forrásokra. konkrétan tehát itt tudnunk kéne pontosan mik is ezek a források, ki írta, mikor, hol olvasható. a balkáni sovinizmus nem nagyon ismer határokat, ha történelmet kell hamisítani...
Nem tudok róla, hogy miszerint írod, Dalmácia teljes területe a horvátokkal érintkezett
ha elfogadjuk, hogy a katolikusok = horvátok, az ortodoxok = szerbek, akkor másképpen elég nehezen magyarázható, hogy kotorig a tengerparton katolikus lakosság élt.az, hogy ma is ez a helyzet, az már nyilván nem következik ebből, mert a török idők alatt a terület kipusztult.
sőt, a középkori boszniában sem szokás ortodoxokról beszélni, csak városi katolikusokról, és vidéki eretnekekről/bogumilokról. a katolikus világot, és a pápát sem izgatták volna a boszniai eretnekek, ha a lakosság ortodox lett volna. ezt most csak azért említem, mert a szerb térkép szerint bosznia jó nagy részén szerb (azaz ortodox) lakosságnak kellett volna élnie. de ez a középkor későbbi részében, amikor a boszniai királyság létrejön, akkor nincs ott. mi lett velük? :) aztán, amikor a török megveri a szerbeket rigómezőnél, akkor megjelennek az ortodoxok, de ők menekülnek a török elől.
hiszen ezek az uralmak szerb fejedelemségek voltak, és a szerbiák közé tartoztak
a szerbek szerint. :) a horvátok szerint meg horvát.
Dalmácia a Kvarner-öböltől Durazzó városáig tartott
hát én nem tudok arról, hogy dürrakhion/durres/drács/durazzó dalmáciához tartozott volna, azazhogy oda sorolták volna. teljesen más tájegység, sőt kultúrálisan is más övezet. tény, hogy volt velencei uralom alatt. tudtommal kotor a keleti vége. ráadásul nyugaton is inkább Zadarnál kezdődik, Lika még nem dalmácia.
először tisztázni kellene, mit értesz Bosznia-Hercegovina alatt. Az elnevezés számomra ugyanis azt az entitást jelenti, amely 1878-óta OM, majd jugoszláv uralom alatt volt majd független. ez egy földrajzilag jól körülhatárolható terület, azonban mondjuk 1699 előtt ebben a formában soha nem létezett, és utána is csak azért, mert itt húzták meg a határokat a habsburg, és az oszmán birodalom között.
ha viszont a középkori bosnyák királyság érdekel, az más határok között között létezett, hercegovina meg nem volt a nevében. ha egy X. századi szerb államalakulat, az megint teljesen más területen létezett.
bosznia X-XI. századi kérdése egyébként eléggé vitatott a szerbek és horvátok között. a szerbek erre alapozzák ugye történelmi jogukat boszniára, és előszeretettel rajzolnak szerb államalakulatokat bosznia területének igen nagy részére. ugyanakkor bosznia jelenlegi etnikai térképéhez (vagy akár a 30 évvel ezelőttihez) semmi köze nincs a középkori viszonyoknak.
A balkán X-XI. századi etnikai viszonyai egyébként is eléggé érdekesek, és nem igazán "nagydobra vertek" az érintettek által.. Ezt most elég csúnyán fogalmaztam meg, de a lényeg a következő: a nyugat balkánon az avarok kárpát medencébe kerülése óta szláv törzsek éltek, konkrétan a horvát, és a szerb törzsszövetség (?). bizánc uralma ugye bizonyos időszakokban még a félsziget déli részére sem terjedt ki, de a 10. században is a bolgárokkal vívtak komoly háborúkat, míg a XI. század elejére megsemmisítették őket. Ez után kiterjesztették a fennhatóságukat a szerbekre, és részben a horvátokra is. Ez utóbbiakra valszeg azért már nem nagyon sikerült, de a szerbek elég sokáig római uralom alatt maradtak. Amit tudni lehet, az az, hogy a szerbek törzsterületei alapvetően a mai montenegro, és az azzal határos területek voltak, vagyis bosznia délkeleti, keleti részei, a szandzsák. a mai szerbia területének döntő többségén viszont nem szerbek éltek, hanem vagy bolgárok, vagy latinok. valamilyen nem szláv népességnek biztosan kellett élnie a bolgárt és a szerbet beszélők között, mert a két nyelv nincs egymáshoz túl közel, szemben mondjuk a horváttal, és a szerbbel. a horvátok törzsterülete pedig Knin körül volt (ironikus módon Knin ugye a szerbek központja volt a polgárháborúban), és bosznia nyugati része abszolút az ő területük volt. Dalmácia teljes területe is a horvátokkal érintkezett, és Hercegovinában is horvátok éltek - az ma is horvát terület. vagyis a horvát településterület is lehúzódott majdnem kelet boszniáig.
itt van egy térkép
ez itt egy másik, nyilvánvalóan túlzó. inkább hasonlít arra a nagy szerbiára, amit 1990 után akartak létrehozni:
A lényeg, hogy a 9.-10. század környékén a két törzsszövetség relatíve kis területet tudhatott magáénak, viszont a balkáni latin, és albán népességet leszámítva szláv népesség vette körül őket, akiket könnyű volt beolvasztani. ebből a szempontból pedig bosznia valszeg mindkettő számára eléggé mellékes lehetett: a horvátoknak szlavónia kézenfekvőbb terjeszkedési célpont volt, mert földrajzilag sokkal kedvezőbbek az adottságai, a szerbek számára pedig a morava völgye, illetve rigómező. terjeszkedés alatt itt nem fegyveres terjeszkedést kell érteni, hanem puszta migrációt. Boszniában ugyanis igen kevés a megművelhető terület. Miután horvátország perszonálunióra lépett velünk, az után pedig bosznia területének nagyobb része valszeg névleg a magyar király uralma alá került, de nemigen volt több, mint gyepű, legalábbis nem tudunk túl sokat arról, hogy komolyabb népesség élt volna a központi részein, vagy komolyabb városok lettek volna a területén. kelet bosznia (a drina völgye) pedig bizáncé. az is árulkodó, hogy se bizánc, se a magyar királyság nem szervezte meg a terület közigazgatását komolyabban.
A 12. századi bizánci uralom egészen konkrétan az 1167-1180 közötti időszakot jelenti, és eléggé közismert. a zimonyi csatában Magyarország (III. István) vereséget szenvedett Mánueltől, és a béke fejében át kellett adnia III. Istvánnak a Drávától délre levő területeket. Azt azért tegyük hozzá, hogy III. Béla ekkor Mánuel udvarában tartózkodott, és egyébként is Mánuel nagyanyja Piroska Szent László lánya. Bélának egy ideig esélye is volt arra, hogy ő legyen a következő császár, csak aztán Mánuelnek fia született. Lényeg mindenesetre az, hogy bosznia területe a birodalom része lett egy időre, és az eretnekek nagy valószínűség szerint ekkor kerültek a területre.
a 10. században van egy horvátország, meg egy szerbia. ezek között oszlik meg bosznia területe. bosznia nincs. bosznia az után kezd önálló entitásként megjelenni, hogy a drávától délre levő területek a 12. század közepén bizánci uralom alá kerülnek, és vsz. ekkor vándorolnak be bogumil eretnekek. miután III. Béla visszaszerzi horvátországot, kezd önálló hatalmi központ lenni.
ez valszeg azzal függ össze, hogy az előtt igen gyér lakossága lehetett csak, utána viszont már nem tagozták be az országba azzal, hogy vármegyékre osztják, hanem a királynak jobban megfelelt egy vazallus irányította bánság.
1137-ben nemigen van olyan, hogy bosznia. a balkán bizáncé, horvátország meg a magyar királyé. a mai bosznia területe e kettő ország között oszlott meg.
Igen 660-ban alapította a paulikánus mozgalmat Konstantine az örménylakta részeken. A 8.század közepén Constantinus Copronimus bizánci császár telepített paulikánus örményeket Trákiába. 970-ben az örmény származású Tzimisces János bizánci császár 200 000 örmény paulikánust telepített Philippopolis környékére. Határőrnek szánták őket az bolgárok ellen. A bulgárok közt is elterjedtek tanaik, egy Jeremiás nevű bolgár pap a tanok alapján saját egyházat alapított. A nevűk Bogomil lett, Isten barátja. A tanok egész Európában elterjedtek, ez volt az európai eretnekmozgalmak kezdete.
Remélem kapsz rá választ majd . Elnézést amiért másról írok, de nagyon érdekes kérdés a bosnyák történelemben a bogumilok. A régebbi könyvek szerint ez a nem keresztény szekta egy időben Bosznia államegyháza volt. Viszont egy magyar tanulmány szerint valójában nem is volt ilyen szekta, hanem egyszerűen a helyi katolikus egyház önállósodott és lettek különböző eltérései Rómától.
Ma általánosan elfogadott történelmi esemény Bosznia II. Béla magyar király általi elfoglalása 1137-ben. Ennek ellenére igen kevés történeti adatot ismerek, amelyek ezt az elfoglalást alátámasztanák, illetve a későbbi bosnyák-magyar viszonyt világosan jellemeznék a középkor folyamán. Lehetséges ennek a témának a részletes megismerése?
