Látod, mennyivel jobb, hogy kijött belőled a nárcisztikus pszichopata. Most legalább őszinte vagy. Mennyivel jobb ez, mint továbbra is eljátszani, hogy jót akarsz, hogy segíteni akarsz.
Nem nyavalygás, és úgy gondolom, másoknak is vannak problémáik. Másokra nem jutott eszedbe itt rászállni, ugye? Csak engem találtál meg. Micsoda véletlen. :) Az, hogy másokról negatívan írok, nem jelenti azt, hogy azt gondolnám, bennem nincs hiba.
Hogy milyen mentális zavarom van, azt nem te fogod megmondani.
Miért kéne örülnöm? Én egész életemben kívül voltam a társadalmi elvárásokon. Ha egyedül maradok, nekem az is jó, mivel születésem óta ez az alapélményem a világról. Ha te lefekszel a hajléktalannal is, mert nincs más, az a te dolgod.
Tarzan egy trollnikk.
Ne küldj számlaszámot, már elkezdted az élősködést. Elég volt leütnöd az első betűt a billentyűzeten. :)
Bizony, ez a topik arra van, hát ki is írtam magamból a "problémát"! Idegesít a folytonos nyavajgásod, a környezetrdben lévők egyoldalú ekézése, gondolom, ők is tudnának mesélni rólad...
Látom, hogy hol tartasz, pont ott ahol mindig is, sehol.
Hogy milyen mentális zavarod van, azt te nem tudod megítélni, lévén, hogy a bolondokra a betegségbelátás hiánya
jellemző. A dagi kúrásáról őszintén szólva azt gondolom,
hogy örülhetnél neki, hogy valaki eljátszott a gondolattal!
Nem is tudtam, hogy tarzannal is beszélgetsz a dzsungelben, csita is beleszól olyankor, meg a hangok, amiket folyton hallasz? Szívesen élősködnék rajtad, adok egy számlaszámot,
ahová utalhatsz nekem pénzt! Csinnadratta Bummmm!
Ezek a topikok alapvetően azért vannak, hogy kiírhassák az emberek magukból a problémáikat. Nem a te dolgod ítélkezni, eldönteni, hogy irodalmilag, filozófiailag használható-e, amit leírok, mert nem is ez a célja az egésznek. Nem tudhatod, hol tartok az életemben ahhoz képest, ahol pár éve tartottam, akár pozitív vagy negatív értelemben. Köszönőviszonyban sem vagyok a bipoláris személyiségzavarral, semmilyen mániás tünet nem figyelhető meg nálam. (nem leszek túlmozgásos, túl pozitív, lelőhetetlen mérgezett egér, még enyhe változatban sem)
20 éve lejárt témák? Te kinek akarsz megfelelni, amikor "lejárt témákról" beszélsz? Mert engem teljesen hidegen hagy, hogy a sok birka mit gondol "lejárt témának". Ugyanúgy hidegen hagy, ahogy a nem kívánt dagigyerek, akit a rokonai megpróbálnak rám passzolni. (ez a nem kívánjuk, de ezért biztos jól kúr és "tegyünk egy próbát", akkor is, ha elhányjuk magunkat, ez ugye nem volt mélységesen szánalmas?)
Még azt sem tudod eldönteni, hogy unalmas vagy szórakoztató. XD Az nem szánalmas, hogy annyira sem mered vállalni a véleményed, hogy mindig új nikkeket hozol létre, aztán törlöd őket? Miért is nem mered vállalni a felelősséget?
Nem gondolom, hogy csak azért, mert problémáim vannak, és ezeket időnként kiírom magamból, szánalmas lennék. Ezen már túl vagyok, ez már Tarzannál lejátszott. Ma már tudom, hogy csak beszólogató, mások problémáin élősködő, gyáva gecik vagytok.
Annál biztos nem rosszabb, amit csak ezen a nikkeden összehordtál. Tehát most megint idejön egy kétperces nikk, és megmondja a "tutit".(ami vagy hazugságot vagy eltorzított féligazságokat tartalmaz) Kit érdekel? Mit számít?
Miért, mit kellett volna írni? Talán azt, hogy hurrá, remélem mielőbb megkrepálsz? Iszonyatosan unalmas és szánalmas ez a bipoláris vergődés, amit itt előadsz a topikban, amellett
igénytelen és közhelyes. Ugyanazokat a köröket futod évek óta, olyan "kis szánalmas fasz ez" képet alakítottál ki magadról és ezt vagy nem vágod, vagy nem is érdekel...
Olvasol valami baromságot, 20 éve lejárt témákkal meg videokkal jössz elő, amiről aztán írsz egy logikátlan, közhelyes véleményt, úgy gondolván, hogy most aztán a filozófiai bugyrok mélységeiben leledzel... Mondjuk, én jól mulatok a fentieken de ami nekem mulatság, az neked a szomorú valóság! Ugye, nem hagyod abba? Kérlek, mulattas még, kicsi bohócom! ;)
Te vagy hangzatosan semmitmondó vagy, vagy egetverő baromságokat írsz. Nincs erre olyan közönséged, aki befogadó erre? Szerintem találd meg őket, hogy kölcsönösen boldoggá tehessétek egymást.
Örüljetek, dögkeselyűk, örüljetek. Lehet, hogy nem sokára belehalok a nagy "gyógyításba". Csak akkor vannak nagyobb szív- érrendszeri, neurológiai problémáim, amikor belekontárkodtok abba, amihez nem értetek. De hát ez volt a cél! Bontsatok pezsgőt! Nem baj, hogy ugyanolyan szar emberek maradtatok.
Akit a más nyomorúsága mindig vagy az esetek nagy részében megkönnyebbüléssel tölt el a saját sorsára nézve, az egy sekélyes ember, aki híján van az empátiának, és valószínűleg nem szenvedett még eleget ahhoz, hogy önmaga törékenységére mások tükrében ráeszméljen. A nálam jobban szenvedőnek nem építek a sorsából a magam számára lépcsőfokot, nem nyerészkedek rajta szellemi, érzelmi értelemben. Nem gondolom, hogy csak azért, mert neki rosszabb a helyzete, az engem felemel. Attól én még ugyanott maradok.
Ez a bollywood-os regresszió gecire irritáló lehetett. XD De nem tehetek róla, ez nálam valamennyire "bűnös élvezet". Egy-két darab belőle legalábbis.
Pl. ez a rész mennyire szép:
"Withering sooner than we blossom,
parting sooner than we meet.
This is our story.
We sail onto the high seas in a paper boat.
This is our life."
Ez a kvázi refrén meg mennyire hátborzongató:
"Shooting stars illuminate God's divine light"
Ha jók egyáltalán ezek a fordítások. :)
Shooting star lehet maga az ember, aki halandó, akinek a halandósága által felértékelődik az örökkévaló, vagy az által válik láthatóvá. De lehet egy uralkodó is, egy hullócsillag, akinek az aláhullása is az isteni rend része.
A lelki egyensúlyom viszont úgy áll helyre, ha azt mondom, csinálják. Az ő dolguk, az ő életük, ez különbözik az enyémtől. Nem kell ugyanolyannak lenni. Megyek tovább. :)
A műkörmös, a kozmetikus, az aztán a menő. Nem baj, hogy még egy utcaseprő is hasznosabb társadalmi munkát végez. Utcaseprőnek lenni ehhez képest nem kisebb emberi rang. :) Bármit is mondjon millió affektáló picsa, pöcs.
Nem, mint szakmát ítélem el ezeket a szépségiparhoz köthető munkákat, de ebben a túlfeminizált világban (ami nem azt jelenti, hogy a nőknek végre minden szempontból hű de jó lenne, csak a nőiség felszínes kellékeit tolják túl) ezek megdicsőülnek, és úgy tesznek, mintha ettől a státusztól ők értékesebb emberek lennének.
Nem világos, hogy az "Egy gazember vallomásai" valódi, teljesen elvtelen bűnözőket rejtenek-e (a dal nagyon nem ezt sugallja) vagy ilyen betyárokkal analóg, romantizált népi hősöket. Asszem az az egészséges, ha ez utóbbira szavazok, az egész kontextus azt sugallja, hogy ki fogják szabadítani az öreget. Ugye?
Tudom, hogy Bollywood, meg nem Bach, de azért ebben van valami, nem? Valami hátborzongató. Angol felirat van hozzá. (talán most a kisebb-nagyobb közel-keleti és egyéb diktátorok kapcsán, még akkor is, ha Indiáról szól) Magát a filmet nem láttam.
Semmilyen próbát nem ér meg az ilyen mértékű "nem kívánás". Soha. Akkor úgy érezném, bemocskoltam magam. Undorodnék saját magamtól is, hogy belemegyek egy ilyen szituációba.
A hímnemű egyedek egy nagy része bármilyen élőlényt ájulásig baszna, ha azon találna legalább egy, nedves és meleg lyukat. Ez újdonság? Miért ne nézzek ki inkább szexpartnerkeresőn egy számomra vonzó férfit, miért ne azzal "érne meg egy próbát"? Miért ne inkább egy vibrátort válasszak? De nem, én válasszam inkább a hájas falusi gyereket, aki senkinek nem kellett. Ugye nem nézel teljesen hülyének? Az ilyennek keressenek egy hozzá való kiscsajt, akinek ő tényleg perspektíva.
De lehet, ez baszott volna téged ájulásig mint egy állat, mig egy szépfiú meg csak csikizne a kis fütyijével! Próbát talán megért volna!
Dagi jó kúrással, vagy szépfiú kispöccsel?
Melyik a jobb?
Tudom már! Azért akartak ezek a jóindulatú spinék a nyakamba aggatni közveszélyes őrült "falu bolondját", elhízott proli csávót gyerekkel, idült alkoholista ránézésre is kocsmatölteléket, postai kis szőke pöcs alkalmazottat, mert azt akarták, hogy józanodjanak ki! Csupa szívből, csupa jószándékból! Végre leesett. XD
Nekem valahogy nem áll össze a kép. Túl rendezetlen, túl neurotikusnak tűnik az elején, aztán kétséget kizáróan pszichotikussá válik, és nem világos, hogyan lesz ebből az a maníros pszichopata, amilyen a Heath Ledger által megformált Joker például. A Heath Ledger-es Joker olyan figura, aki a pszichózisát befagyasztotta egy személyiségzavarral, így a szörnyeteg félig feljött a pincéből, mert becsípte a pinceajtó. Folyamatosan kontroll alatt van, néha elszabadul egy kicsit, de nem az az öntudatlan elmebeteg, mint amit itt látunk, aki alig juthatna el valameddig a valóságban. Valahogy nem győzött meg, vagy csak nem értem. Azt az összeszedett ördögi figurát hiányolom, amire azt mondhatnám, "Mefisztó-archetípus", már a kialakulásánál is. Valahogy nonszensz, hogy az anyukáját ápolgató csendes őrültből végül ez váljon. A csendes őrültből el tudom képzelni, hogy gyilkos válik, de mivel nem tudja összetartani magát, valamilyen formán gyorsan véget ér a "karrierje".
Persze lehet, hogy tudatában van valaki ennek az el nem érhetőségnek. Így végülis nem zsákutca, csak egy párhuzamos utca, ami ugyan soha nem fog találkozni a férfi léttel, viszont egy járható út.(túl lehet jutni a disszonancia élményen, nem kell megőrülni, öngyilkosnak lenni, visszaváltozni akarni) Bár annyi életút lehet, annyiféle személyiség, hogy ez biztos nem ennyire egyértelmű. Az sem eldönthető, hogy ha mindent elfogadunk, akkor minek a test megváltoztatása? Mert a környezet nem úgy reagál, mint ahogy a változás után reagálna, feltételezhetően. Populációt fenntartani nyilván nem lehet ezzel a "játszadozással", de néha annyira nem tűnik úgy, hogy bármi remény lenne a család kiüresített intézményében (kormánytól, pártoktól függetlenül), hogy akkor "hadd szóljon". Hadd legyenek olyanok, amilyeneknek belülről megélik magukat. Mert az, amibe bele akarnák nyomni őket a társadalmi elvárások, annak már a gondolatától is idegenkedést, kétségbeesést, boldogtalanságot éreznek. Akik így érzik.
Ami miatt úgy éreztem, nem reménykedem túlzottan ebben a lehetőségben, az az volt(amellett, hogy egészségügyi vonatkozásai lehetnek), hogy nem létezik teljes tranzíció. Még az MTF-ek esetében talán igen (de körülöttük is sokszor megmarad egy férfias aura, vagy minek nevezzem), nőből férfivá az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem lehet teljesen átváltozni, mert az soha nem lesz olyan, legfeljebb "díszkardot" kaphatsz. Ettől függetlenül még mindig érdekes, de ő is inkább aszexualitásról számol be, ami szerintem aggasztó, és hosszú távon iszonyú lehet. Minden felizgulás arra emlékeztet, hogy egyre erősebb férfitudattal nincs mivel bárkit megbasznod (amivel egy normális, életerős férfi teszi és nem egy nagypapa), szerintem ezért van szükség az aszexualitásra, mint énvédelmi mechanizmusra. Egyre közelebb lenni a célhoz, mégis annál jobban érezni, mennyire távol vagy tőle. Egyre nagyobb a belső feszültség, én így képzelem. Hogy soha nem lesz faszod. Soha nem leszel olyan, mint egy férfi, aki annak született. (vagy elég a máshogy megoldott? azokért a pozitívumokért, amelyek ezzel járnak? nem tudom.)
Te nem vagy az a hiteles személy, aki ezt megmondhatja nekem. A 16 éves meg valahonnan a legbelsődből jöhetett, amit kivetítettél rám. Te nem jársz előttem semmiben, akkor sem, ha azt hiszed, azt valósítod meg, amit én akarok. Én soha, ismétlem, SOHA nem akarok olyan lenni, mint te. Teljesen felesleges kapálóznod, hogy észrevegyelek, vagy miattam mások észrevegyenek téged, nárcisztikus vagy, és az ilyen embert a helyén kell kezelni, vagy kezeltesse magát, de ne ő akarja megmondani másoknak a tutit. Tudja, akinek szólt.
Mindenki más meg csak tartsa tiszteletben a határaimat. Nem én kértem idomítást, manipulációt, "terelgetést".
Ha nekem segít feldolgozni ezt, akkor leírom. (egyébként próbáltam már megértetni az illetővel, nem sikerült. Ha ide is utánam jött, tudni fogja, legyen az ő baja.)
Teljesen más világfelfogással, életszemlélettel, minek? Minek ezt húzni, mint a rétestésztát? Minek beleavatkozni abba, amiben nem kérték a segítségedet? Ha látják, hogy csak rosszabbul vagyok tőle? Ha majd beledöglök, akkor megállapítják, hogy meggyógyultam? De akkor ne nevezd a barátomnak vagy a jóakarómnak magad, ha az ellenségem vagy.