Csak három példa hirtelen a ma reggel általam látogatott topikokból: "esetleg nincs valakinek linksyshez képe a configről...?" "Nem lehet hogy Natolt ip címed van?" "Nem tud valaki vmi jó munkaközvetítő irodát...?" Miért egyre gyakoribb írásban és szóban is az a jelenség, hogy nemmel kérdezzük meg azt, amit tudni szeretnénk? Miért az kérdezzük, hogy nincs-e valakinek egy papírzsepije, amikor azt szeretnénk tudni, hogy van-e valakinek papírzsepije? És a helyes talán az lenne, hogy ha jelentkeznék: "Szia! Én például nem tudok munkaközvetítő irodát! Üdv!" ? Engem egyre jobban zavar. Azt kérdezzük meg, amit tudni szeretnénk az ellenkezője helyett!
A 'Jézuska' szó ebben a kontextusban nyilvánvalóan nem a názáretit jelenti, hanem azt a szokást, hogy a Jézuska ajándékot hoz. Sok helyet a 'Jézuska' szó az ajándékkal egyenlő. Olyan szövegek ismeretesek, hogy "neki idén nem volt Jézuskája". Én mindenesetre így gondoltam. Az ajándékozás pedig nem feltétlenül keresztény eredetű dolog.
Tudsz te bárkiről is, aki szerint a karácsony nem Jézus születése emlékének az ünnepe? Az más kérdés, hogy az ateisták, vagy nem vallásosak nem vallási ünnepként, hanem a szeretet ünnepeként ülik meg (bár nyilvánvalóan Jézus és a szeretet elég közel állnak egymáshoz). Az egy dolog, hogy a karácsony idejét és magát a tényt, hogy ünnepelnek a korábbi pogány hagyományokra építették rá, de ez bevett szokás volt a kereszténység terjesztésében. Gyakran a pogány vallási rituálékat formálták át keresztényivé, könnyebb volt így terjeszteni, hiszen az egyszerű emberek könnyebben megértették és elfogadták. (Dehát, neked írom mindezt... számtalan nyelvi forrás van a magyarban is erre vonatkozólag, jobban tudod ezeket, mint én.) A pogány vallásokban egész mást ünnepeltek a téli napforduló idején, és egész más indíttatásból. Ezért a karácsony mai értelmében igenis keresztény eredetű, akár Jézus születését, akár a szeretet ünnepét értjük alatta.
Valószínűleg ha gyerekem lesz, karácsony alkalmával a téli napfordulót fogjuk ünnepelni."
Ez egy következetes ateista gondolkodásnak tűnik, amiben a következetességet tisztelem. Másrészről viszont szerintem attól, mert valaki ateista, még nem kell (nem is lehet) megtagadni mindent, ami a kultúránkban keresztényi eredetű.
Akkor mit is írtál? Mi a karácsony? Karácsonyfa, ajándékozás, Jézuska, éjféli mise.
Ebből az utolsó a keresztény eredetű. A többi nem. Amúgy meg megmarad a téli napforduló, amelynek ünneplése régebbi a kereszténységnél.
Ez demokráciában úgy szokott lenni, hogy a kormány a többségével a háta mögött végrehajtja a programját (vagy akár a kormányfő tíz évvel ezelőtti vízióit). És senkinek nem jut eszébe az ellenzéket hibáztatni az ország sanyarú helyzetéért.
„épkézláb program az pont az, amit a kormánynak sem sikerül felmutatnia jó régóta.” Ebben nagyon nem értünk egyet. Gyurcsánynak kb. egy évtized óta, amikor is elkezdett a Népszabadságban publikálni, nagyon klassz, kicsiszolt, megvalósítható, koherens, ráadásul alkalmazkodóképes, mégsem ellentmondásos víziói vannak, és ezeket nem is fojtja magába (ezekért a jelzőkért, remélem, márciusban megkapom a Kossuth-díjat ;-) ). Csak hát mögötte van egy párt, ami olyan, amilyen, mögötte volt egy koalíciós partner, ami olyan volt, amilyen, és még inkább mögötte van egy ellenzék, ami olyan amilyen. Ergo a víziovak megvalósulása igen erős töredékességet mutat. Legalábbis én így látom.
Hát, ha a költő sem, mit v ársz mástól. A létprogram nem tartosik kormányokra, pártokra, csupán nemzetekre. A baj csak az, hogy a nemzeti létprogramok általában egymás rovására teljesülhetnek csak.
> Alapvetően szerintem egy általános értelemben vett létprogramról kell szólnia egy himnusznak.
Na, az épkézláb program az pont az, amit a kormánynak sem sikerül felmutatnia jó régóta. És hogy pártsemleges legyek, az ellenzéknek sem... akkor egy költő hogy tudná megoldani?
Ajjajaj, himnusztéma. Éppen annak okán, hogy az esztétikai aspektust felülírja a szimbólumstátusz, a tartalmi aspektust is felülírja, így aztán fölösleges, vagy inkább értelmetlen (nem is tudom, melyik) a lecseréléséről beszélni... Hacsak nem próbálunk abban a szerepben tetszelegni, amelyik létezéséről kijelentettük, hogy nincs.
Erre csak hümmögni tudok. Mert nemcsak "bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,", hanem szwerencsétlenek is éppen annyira vagyunk. Írtam később, át kéne már látni a Kárpátokon.
Azért írtam, amit írtam, mert tartok tőle, nem egészen egyformán értjük a dolgokat. Természetesen a Himnuszt lehet tisztelni is, szeretni is. Azonban, amíg szerintem elvárható, hogy a Himnuszt mindenki tisztelje, az nem várható el, hogy szeresse. És ez általában így van. Az elvárt szeretet az érzelmi-szellemi diktatúrák velejárója.
„Na ez vajon mit jelent?” Azt hiszem, nagyon sok mindent jelenthet. De jó lenne az országnak egyesült erővel megalkotnia. (Erről szól Hankiss Találjuk ki Magyarországot! mozgalma.)
„Ez egy következetes ateista gondolkodásnak tűnik” Pedig én nem tartom következetes ateistának magamat, annál inkább ateista-agnosztikusnak. Tehát alapvetően ugyanúgy kételkedem isten nemlétében, mint a létében (egyedül a gonosz nemlétében vagyok biztos), viszont Occam borotvája értelmében ez az általános szkepszis inkább az ateizmus felé billenti a mérlegem nyelvét.
„attól, mert valaki ateista, még nem kell (nem is lehet) megtagadni mindent, ami a kultúránkban keresztényi eredetű” Eszem ágában nincs mindent megtagadni. Ha ezt tenném, még a bő gatya és a fütyülős barack se maradna. De például pünkösd egyáltalán nincs, nem is volt a számomra, húsvét népi izéként egy ideig igen, karácsony meg hat évvel ezelőttig mindenképp – teljesen vallásmentesen. Annyira, hogy a Csendes éj és Mennyből az angyal énekeket az állítólagosan antiklerikális Kádár-rendszer parlamenti úttörőkarácsonyán hallottam először.
„ugye a nyári napforduló nem lesz gyásznap nálatok? :-)” Nem tudom, ez azért csak fikció a részemről. Szentivánt én meg szoktam magamban ünnepelni, és valóban, van némi gyászos éle (és nem azért, mert gyakorlatilag egybeesik apám halálával, hiszen a téli napforduló meg nagyanyám halálával esik egybe – egyébként azóta nem tudunk rendesen karácsonyt ünnepelni).
De hogy mi lenne jó himnusznak, például ott van Petőfi Nemzeti dala nem lenne rossz alapanyag, ha nem egyén és közösség párbeszéde lenne, hanem végig a közösség beszélne (ezt egyébként kitűnően valósítja meg Tolcsvay László zenéje). Ott is megvan a herderi alapattitűd, mégis tud csavarni rajta egyet. És érdekes, hogy a magyarok istene érzésem szerint jóval kevésbé sérti a szekularizmust, mint az Isten, áldd meg.
Ez már az OFF OFF-ja: Egyszer nagyapám vidéken járt valami (fél)hivatalos rendezvényen az ötvenes évek sűrűjében, amikor a Himnusz félig-meddig tiltólistán volt, és a Köztársasági indulóval próbálták helyettesíteni. Megy is minden rendben, mire valamelyik szervező felkiált, hogy: „Elnyomás!” Szegény megijedt, hogy mi fog történni vele, kapkodta a levegőt, törte a fejét, hogy meneküljön, mire néhány másodperccel később megszólalt a kórus a Köztársasági indulóval.
Csak hogy igazi fricska legyen, ennek a rémes indulónak is ugyanez a múlton búsongás az alapattitűdje.
"Alapvetően szerintem egy általános értelemben vett létprogramról kell szólnia egy himnusznak."
Na ez vajon mit jelent?
"Valószínűleg ha gyerekem lesz, karácsony alkalmával a téli napfordulót fogjuk ünnepelni."
Ez egy következetes ateista gondolkodásnak tűnik, amiben a következetességet tisztelem. Másrészről viszont szerintem attól, mert valaki ateista, még nem kell (nem is lehet) megtagadni mindent, ami a kultúránkban keresztényi eredetű.
De ugye a nyári napforduló nem lesz gyásznap nálatok? :-)
„Hát szerinted miről kell szólnia, ha nincs benne történelem?” (Zozi79) „A magyar himnusz énekelt része nem történelemóra.” (Kvász Ivor)
Akkor én most mit válaszoljak? Amúgy meg elég sok nemzeti himnusz nem a múltról szól, tehát miért kellene a történelemről szólnia? Alapvetően szerintem egy általános értelemben vett létprogramról kell szólnia egy himnusznak.
„ugye a karácsonyt sem ünnepled meg?” Hát meg kell, hogy mondjam neked, alig ünneplem a karácsonyt. De amíg ünnepeltem, se került szó Jézuskáról. Valószínűleg ha gyerekem lesz, karácsony alkalmával a téli napfordulót fogjuk ünnepelni.
„Ez kultúra, nem vallás.” Szerintem Isten emlegetése nem pusztán kultúra. L. van karácsony Jézus nélkül. Talán még Corvin nélkül is.