Egy kis szösszenet Zöld Marciról:
Zöld Márton (Ződ Marci) korának legismertebb,leghírhedtebb betyárja ,az eddigi köztudattal ellentétben nem Berettyóújfaluban,hanem Debrecenben látta meg a napvilágot! Bár a haramia
egyik vallomásában Újfalut nevezi szülőhelyének,ennek ellenére Debrecenben született!
Eme tényt és születése egyéb körülményeit 2014-ben sikerült kiderítenie a Hajdúszoboszlón élő Zöld Mihálynak, ( Marci apját is így hívták) aki a Zöld név eredetének lelkes kutatója,így nem hagyhatta figyelmen kívül az egyik legismertebb Zöld származását sem.
Marci felmenői 1651-ben kaptak nemesi rangot III. Ferdinándtól,bár a születésekor a kutyabőrön és a büszkeségen kívül nem sok mindennel dicsekedhetett a család. Már az édesapja Zöld Mihály is ismert volt a törvény emberei előtt,így gyakran a Nagy Mihály nevet használta ha esetleg nagyon keresték. Marci így vallott apjáról: - Életét bujdoklásban vagy temlecekben töltötte
Zöld Mihály először Vágó Máriát vette feleségül 1782 januárjában,még abban az esztendőben megszületett a Mária nevű közös gyermekük,de az anya belehalt a szülés komplikációjába.
Nem sokáig gyászolt az újdonsült apa,mert öt hónap múltán már újra nős volt! Az új arát Fodor Évának hívták és 1783 április 2.-n köttetett a házasság Debrecenben. Ebből a frigyből született
Zöld Márton negyedik gyermekként (előtte három lány) 1790 Március 17.-n. A bejegyzés a debreceni református anyakönyvben található,a szülők lakhelye Debrecen, Hatvan utca...
keresztszülők Sípos István és Balla Ferentz. Valószínűsíthető hogy még Marci kisgyermek korában
költözhetett a család Berettyóújfaluba(lehet hogy már az apa nélkül),ezért említhette később szülőhelyéül Újfalut. Fiatal éveiről nem sok mindent tudni,az viszont bizonyos hogy 1809-ben részt vett a Napoleon elleni nemesi felkelésben(inszurrekció).
A nyughatatlan borissza Marcinak egyik bűnperére, 1810 Június 13.-án került sor.
A vád ellene az volt hogy a nővére házába betérő lókereskedő Pap Sándort megverte.
Ezek után egymást követték a kihágások...verekedés,káromkodás,lopás, stb.
Nemesi származása ellenére a város elöljárói és bírái, nem nézték jó szemmel a korhely életmódot
folytató legény közfelháborodást keltő viselkedését. Összesen hat esztendőt töltött rácsok mögött,főleg Nagyváradon. Büntetése egy részét a nagyváradi regimentnél töltötte mint katona,lehetőséget kapva hogy a láncot egyenruhára cserélje. Mint sok hasonló sorstársának,neki sem ízlett a katonaélet így hát megszökött. Nem sokáig élvezhette a szabadságot...elfogták és újra a regimentnél találta magát.
Az ezekből az időkből származó Marcival, illetve a Zöld családdal kapcsolatos periratokat és azok tartalmát,átlátható formátumba rendezte és kísérő szöveggel látta el Dr. Seres István turkológus,
majd 2009-ben Források Zöld Marci életéhez címmel publikálta. Ezekből az is kiderül hogy volt egy névrokona,egy másik Zöld Marci,aki szintén összeütközésbe került a törvénnyel,valamint számos rokon illetve egyéb Zöld nevezetű egyén gaztettei találhatók a feljegyzésekben!
Marci betyárráválását 1815 karácsonya tájékától számíthatjuk...ugyan is ekkor szökött meg utoljára(és végleg) a Nemes Hessen-Hamburg gyalogezredből Kovács Imre nevű katona társával,és több hónapon át közösen
raboltak,fosztogattak a Sárréten,Bihar,Szsabolcs,Heves és Szolnok vármegyékben.
1816 Augusztus elején Bánházán a két haramia összetalálkozott az addig már igen jól ismert és rettegett betyárral Palatinszky Pistával, aki gyakran a Becskereki álnevet használta,
oly sikeresen,hogy sokan két különböző személynek hitték! A sokszor nagyobb létszámúra változó rablóbanda Zöld Marci és Palatinszky vezetésével az egész Tiszántúlt végig fosztogatta. Ám a törvény emberei sem voltak tétlenek,a pandúrok gyakran összecsaptak a betyárbandával,néhányukat megölték illetve elfogták,de a két vezérnek mindig sikerült kereket oldani. November tájékán már csak Marci és Palatinszky voltak szabadlábon,amikor is összetalálkoztak a szintén útonálló Kapus Miskával és hármasban folytatták a betyárkodást.
1816 november 16.-n a Fegyvernek és Tiszabő határában lévő csárdában iszogatott a háromfős banda, ugyan is lakodalomba voltak hivatalosak,a közeli házban báró Orczy juhászának a lánya tartotta éppen a menyegzőjét. Nem sokat időztek ott,mert nem messze onnan gróf Szerdahelyi hodályánál is éppen lakodalom volt,hát ott is megtisztelték a násznépet. Nem csak ők voltak hivatalosak,a Heves megyei pandúrok is tudhattak a mulatni vágyó betyárok ottlétéről.
Ezután felpörögtek az események! Lássuk hogyan írt erről az 1993-ban elhunyt Szántó Imre történész:
Zöld Marci és Kapus Miska pedig a másik szobában boroztak. De velük voltak töltött puskáik, pisztolyaik és fokosaik is. A betyárok nem is sejtették, hogy nyomukban van Bulyovszky komisszárius, aki Elek Mihály megyei biztossal egyetemben hat fegyveres hadnaggyal üldözte őket.
Elek Mihály mezei biztos cselt vetett; éppen ellenkező oldalról közeledett embereivel, ,.hogy az orgazda pásztorok hírt ne adhassanak nékiek, s ez által nyílást vévén magoknak, körmeik közül ki ne szabadulhassanak". Áteveztek a Tiszán, majd később estefelé Fegyvernek alatt Tiszabőnél minden zaj nélkül behúzódtak a nagy hodályba, ahol az ott tüzelű pásztorokat felvont fegyverekkel meglepték, s minden híradástól eltiltották. Elek Mihály és emberei a betyárok otthagyott paripáit rakásra fűzték és egyik hadnaggyal elvitették. A tűz mellett heverő pásztorok őrzésére fegyvereseket hagytak.
A komisszárius harmadmagával, halkan lépegetve, felvont fegyverekkel hirtelen berontott a táncos-házba és rettentő lármával zavarba ejtette a betyárokat, mind kiváltképpen az ezekkel a lakodalomban lévő és egyetértő számos zsiván pásztorokat". A pásztorok ijedtükben szétrebbentek. Palatinszky Istvánnak még annyi ideje sem maradt, hogy a mellette lévő töltött fegyverekhez, vagy fokosához kapjon, mivel a komisszárius félrerántotta s a hadnagyok leverték. A híres betyárvezért 1816 november 16-án fogták el.
Amíg a hadnagyok Palatinszky elfogásával és megkötözésével foglalatoskodtak, Zöld Marci és Kapus Miska az ellenkező oldalon álló házból észrevétlenül kiugrottak. Több lövést adtak le utánuk, de az éjnek sűrű sötétsége kedvezett a menekülőknek. Elszaladtak a nagykunsági földre és a túrkevei tanyák között bolyongtak.
De a komisszárius nyomon követte őket. Palatinszky megmaradt bandáját nem törte meg a bandavezér elfogatása; a kisújszállási tanyák között betyárkodtak tovább. A Csergető-csárdába vették be magukat. Mivel a szomszédságban ekkor akasztották fel az Előhalmon Dorogi János betyárt, egészen bátorságban érezték magukat. Azt mondogatták: ...most a Doroghi torában vannak a comissariusok, hozassunk muzsikust és legyünk vígan!"
Láthattuk hogy Fegyvernekről sikerült Marcinak és Kapus Miskának kereket oldani,egy idő után különváltak és Marci egy öcsödi tanyán talált menedéket egy Kukorica János nevezetű juhásznál...
itt érte a végzet 1816 november 26.-n! Szántó Imre így ír erről:
Zöld Marci elfogásában nagy részük volt Sütő István, D. Kiss János, Labantz János, Labantz István öcsödi lakosoknak és a betyárt elárúló Csökmei István gyalui gúlyásnak. Ezek 1817 január 12-én az alispánhoz intézet levelükben kérték a Zöld Marci elevenen elfogójának járó 50 arany forint kifizetését. Zöld Marci elfogatásának körülményeit így részletezik: Egyszerre bérontottunk és Zöld Marcit.... vasvillával vissza taszítván, a földre terítettük, megkötöztük és ámbár a nála lévő 100 egynéhány forintnak nékünk való ajánlásával csakhogy szabadon bocsáta-nánk kínálkozott; de mi mindamellett is őtet el; nem eresztettük, hanem inkább a gúlyásnak előre tett utasítása szerint megkötözve a magunk kocsiján s 3 lovon Tiszaföldvárra bévittük és ottan a helység házánál ahol már Palatinszky Pista fogva tartatott, resignáltuk".
Bulyovszky mezei biztos Kapus Miskát Vásárhelyen érte utól. Itt fogták el november 29-én Petri István házában. Ennyi küszködés után sikerült csak felgöngyölíteni és ártalmatlanná tenni a híres Palatinszky Zöld Marci-féle betyárbandát. A Törökszentmiklóson összeült rögtönítélő bíróság mind a hármat, Palatinszkyt, Zöld Marcit és Kapus Miskát akasztófára ítélte. 1816 december 6-án délután fél kettő órakor a fegyverneki pusztán ,,az akasztófán mind a hárman kötél által az élők számából ki is töröltettek"
A törökszentmiklósi tárgyaláson egy 17 oldalas jegyzőkönyv készült,melyben jó néhány rablás és fosztogatás körülményei elevenednek meg. Ezen kívül a rögtönítélő bíróság az 1813-ban kiadott bécsi rendelet szerint,köteles volt a tárgyalásról és az ítélet végrehajtásról jelentést készíteni.
Ezt a jelentést József nádor 1817.áprili 8.-n 9983.szám alatt jóváhagyólag vette tudomásul!
Zöld Marci élete nem múlt el nyomtalanul,nevét nótákba foglalták,életéről két ponyva regény is napvilágot látott,festményeken,faragásokon tűnt fel alakja,költemények,regények is ábrázolták!
Kodály a legszebb újkori balladának nevezte a róla szóló éneket:
Zöld Marci
Addig gyűjj el én Mártonom,
Míg a szöszöm le nem fonom.
Ha el nem gyüsz akkorára,
Mást kötök föl a rokkára.
Már harmadik orsóm járja,
Szívem a szívedet várja,
Gyere, Marci, bebucsájtlak,
Jaj, de tiszta szívbül várlak.
Zárott ajtóm nyitva tartom,
Szép galambom bebucsájtom,
Teszek széket, leültetlek,
Vetek ágyat, lefektetlek.Zöld Marci
Igyunk, együnk, ha jóllakunk,
Még reggelig jót alhatunk.
Borúnyi látom az eget,
Egy terhes felhő fenyeget,
Fúj a szellő Fegyvernektül,
Reszketek a menykövektül.
Kértem Marcit az egekre,
Hogy ne menjen Fegyvernekre,
De nem hajlott kérésemre,
Bánatot hozott szívemre.
Megengedjél, szép angyalom,
Nem hibából cselekedtem,
Megtámadt egy ellenségem,
Elvesztettem remínysígem.
Mikor a vígbúcsút vette,
Száját az én számhoz tette,
Úgy csókolt meg utoljára,
Úgy ülött fel a lovára.
Háromszor tért lova vissza,
Hogy hordozta ide s tova,
Tán érzette szerelmünköt,
Szerencsétlen esetünköt.
Ha Zöld Marci veszni talál,
Ragadj el engem is halál:
Mert nála nílkül az ílet
Már énnékem csak itílet.
Ha valaki bővebben,minden részletre kiterjedően szeretne többet megtudni a betyár és társai életéről a következő kiadványokat keresse:
Szűcs Sándor: Betyárok,pandúrok és egyéb hírességek
Dömötör Sándor: Zöld Marci a Hortobágyon
Szántó Imre: Zöld Marci (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1956)
Dr. Seres István: Források Zöld Marci életéhez
Valamint az egri,budapesti illetve a Hajdu-Bihar megyei levéltárak dokumentumai.
