-Ha Kiss Lajos foglalkozik a tájegységek, nem települések vagy vizek földrajzi nevével, akkor annak első írásos említése átlagosan későbbinek tűnik, mint a települések első írásos megjelenésének átlaga.
-Továbbá egy település megnevezése talán lényegesebb, mint egy tájegysége abban az időben, amikor még nem volt a népesség oly mozgékony, mint manapság. A társadalmi rangsor alsóbb rétegeinek népessége gyakorlatilag a születési helyének környékén élte le életét. Röghözkötöttség. Nekik nem feltétlenül kellett megkülönböztetni egy olyan tájegységet, ahova sose jutottak el. Persze ettől még a magasabb rétegek utazó kiváltságosai elnevezhették, de ezt meg nem feltétlenül ismerték az alsóbb rétegek. Pedig ezen utóbbiak voltak többen és adták a mai nyelvhasználati formánk, s feltehetőleg a tájegységi megnevezések döntő részének alapjait is.
A fenti két megfontolás miatt írtam a "megtámadott" kijelentésemet. Persze ez még nem jelent tényt, no meg én is tévedhetek. :o)
Ha arrafelé laksz és az ottaniaktól sosem hallottad, azon még nem kell csodálkozni. Nem két zárt kategóriaként, de vannak népi ill. "tudós" tájnevek. (Ráadásul a földrajztudósok fölkaphatnak és a könyvekben továbbéltethetnek eredetileg "népi", de közben kihalt tájneveket.) Én úgy emlékszem, a Bársonyos a régebbi Földrajzi Világatlaszomban is benne volt, az újban biztos hogy benne van. Elsődlegesen a dombságot jelöli: "a Vértesalji-dombságnak az Által-ér völgytől Ny-ra terjedő része" (Magyar Nagylexikon). Bársonyos falu az atlasz szerint a dombságtól északnyugatra, Kisbér és Pannonhalma között fekszik (már amennyire ki lehet ezen igazodni).
Tényleg jó volna, ha meglenne valakinek a Juhász Dezső könyve! A tájneveké egy elég kusza probléma és ahhoz képest nem hiszem, hogy sokan lennének itt, akik komolyan foglalkoztak volna vele.
"A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké" -- Nem feltétlenül, mért? Elég sok magyar tájnév utal pont olyan természetföldrajzi jellemzőre, amelyek éppen a terület benépesülése előtt lehettek meghatározóak, pl. Nyír, Somogy. Mint ahogy az Észak-Amerikát felfedező prémvadászok is nevet adtak az általuk bejárt vidékeknek, amelyek közül némelyik aztán megmaradt, a korai kárpát-medencei magyarok is sok félig-meddig lakatlan (hegyes, mocsaras, erdős), de a tájékozódás szempontjából fontos tájat nevezhettek el. Aztán meg volt úgy, hogy tájnevek/tájfogalmak ki is koptak a használatból anélkül, hogy a településeik neve megváltozott volna.
Akár az is, de jó rég óta. :o) Mivel első írásos megjelenése Barsunus alakban 1221-ből való. Vagy a talaja nagyon finom fövenyes, homokos. Ez egy másik feltevés a településnév eredetéről.
A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké, így vagy a településről, vagy arról kapta, amiről a település is. Ti. Kiss Lajos szerint: "Talán a környék jellemző növényzetével függ össze. L. a következő növényneveket: bársonykerep, bársonyos árvacsalán, bársonyos kakukkszegfű, bársonyvirág stb." Kiss Lajos a tájegységgel nem foglalkozik, azt sem állítja, hogy ott most vagy régebben ilyen növények voltak, csak települési névadó lehetett.
Az a vicc, hogy a Somlón volt apám családjának szőleje, de azt sose hallottam, hogy valamilyen tájegységhez tartozna. Azt hiszem, ez nem is jellemző. Hamvas Béla nagyon szépen ír a Somlóról Az öt géniuszban, úgy emlékszem.
Bocsánat, de Somló nem a Kemenes vidéke. Van viszont vára. Azonkívül van még két fontos Somlyó: Szilágysomlyó és Csíksomlyó. Megint csak Kiss Lajos szerint a név a hegy alakjára utal: somlik/somlyik 'suvad, megcsuszamlik'. A magyarból viszont ennek az igének csak egy '<dió> zöld héjából kifejlik' jelentését tudja idézni.
Kiss Lajos szerint igen. Szögedológusokból merít, mint Bálint Sándor és Péter László. Azt mondja, az első világháború után (gondolom a Nagyatádi Szabó-féle földreform idején) kiosztott rossz földekről kapta a futóhomokos terület ezt a nevet, "ahonnan a gazdáknak tanácsos volt elillanni". Az eredetet valószínűsíti, hogy ugyanígy hívták a bánáti Egyházaskér (szegedi telepítvény) legszegényebb részét is. A szócikk eleje viszont elég zavaros - itt az áll, hogy a környékre Jánoshalma (Jankovác) Terézhalom nevű külterületének a neve vonódott át. A Terézhalom nevet viszont 1907-ből már adatolja, tehát jócskán az I. világháború előttről. Különben ez egy másik topikba való.
Csak könyvtár. Én már vagy 10 éve keresem, és még nincs meg, pedig nem rossz a házi könyvtáram. (Egy időben megvolt a szótári része fénymásolatban, de költözéskor sajnos még az is elkallódott – csak a legfontosabb cuccaimat tartalmazó doboznak veszett nyoma, de ez benne volt.)