Keresés

Részletes keresés

Galgadio Creative Commons License 2007.05.03 0 0 20

"Ha arrafelé laksz és az ottaniaktól sosem hallottad,..."

 

Életemben egyszer utaztam azon a tájon vonattal keresztül, akkor is tévedésből:

Székesfehérváron a veszprémi helyett a komáromi vonatra szálltunk fel:-)))

 

A Göcsejre és a Zselicre tudtok valami magyarázatot?

 

Egyszer talán itt a topikon olvastam, hogy a Göcsej a magyar "göcs, göcsörtös" szóból származik, amelynek körülbelüli jelentése "röges, röges talajú".

Előzmény: Kvász Ivor (18)
Onogur Creative Commons License 2007.05.03 0 0 19
Én úgy érzem, hogy ez általában igaz.

-Ha Kiss Lajos foglalkozik a tájegységek, nem települések vagy vizek földrajzi nevével, akkor annak első írásos említése átlagosan későbbinek tűnik, mint a települések első írásos megjelenésének átlaga.

-Továbbá egy település megnevezése talán lényegesebb, mint egy tájegysége abban az időben, amikor még nem volt a népesség oly mozgékony, mint manapság. A társadalmi rangsor alsóbb rétegeinek népessége gyakorlatilag a születési helyének környékén élte le életét. Röghözkötöttség. Nekik nem feltétlenül kellett megkülönböztetni egy olyan tájegységet, ahova sose jutottak el. Persze ettől még a magasabb rétegek utazó kiváltságosai elnevezhették, de ezt meg nem feltétlenül ismerték az alsóbb rétegek. Pedig ezen utóbbiak voltak többen és adták a mai nyelvhasználati formánk, s feltehetőleg a tájegységi megnevezések döntő részének alapjait is.

A fenti két megfontolás miatt írtam a "megtámadott" kijelentésemet. Persze ez még nem jelent tényt, no meg én is tévedhetek. :o)
Előzmény: Kvász Ivor (17)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.05.02 0 0 18
Ha arrafelé laksz és az ottaniaktól sosem hallottad, azon még nem kell csodálkozni. Nem két zárt kategóriaként, de vannak népi ill. "tudós" tájnevek. (Ráadásul a földrajztudósok fölkaphatnak és a könyvekben továbbéltethetnek eredetileg "népi", de közben kihalt tájneveket.) Én úgy emlékszem, a Bársonyos a régebbi Földrajzi Világatlaszomban is benne volt, az újban biztos hogy benne van. Elsődlegesen a dombságot jelöli: "a Vértesalji-dombságnak az Által-ér völgytől Ny-ra terjedő része" (Magyar Nagylexikon). Bársonyos falu az atlasz szerint a dombságtól északnyugatra, Kisbér és Pannonhalma között fekszik (már amennyire ki lehet ezen igazodni).

Tényleg jó volna, ha meglenne valakinek a Juhász Dezső könyve! A tájneveké egy elég kusza probléma és ahhoz képest nem hiszem, hogy sokan lennének itt, akik komolyan foglalkoztak volna vele.
Előzmény: Galgadio (11)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.05.02 0 0 17
"A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké" --
Nem feltétlenül, mért? Elég sok magyar tájnév utal pont olyan természetföldrajzi jellemzőre, amelyek éppen a terület benépesülése előtt lehettek meghatározóak, pl. Nyír, Somogy. Mint ahogy az Észak-Amerikát felfedező prémvadászok is nevet adtak az általuk bejárt vidékeknek, amelyek közül némelyik aztán megmaradt, a korai kárpát-medencei magyarok is sok félig-meddig lakatlan (hegyes, mocsaras, erdős), de a tájékozódás szempontjából fontos tájat nevezhettek el. Aztán meg volt úgy, hogy tájnevek/tájfogalmak ki is koptak a használatból anélkül, hogy a településeik neve megváltozott volna.
Előzmény: Onogur (12)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.05.02 0 0 16
Nem, Bugac az a Kiskunságban van, a neve is kun eredetű: az ótörök boγaz 'torok, gége' szóval áll kapcsolatban.
Előzmény: Galgadio (13)
Onogur Creative Commons License 2007.05.02 0 0 15
Akár az is, de jó rég óta. :o)
Mivel első írásos megjelenése Barsunus alakban 1221-ből való.
Vagy a talaja nagyon finom fövenyes, homokos. Ez egy másik feltevés a településnév eredetéről.
Előzmény: Galgadio (14)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.02 0 0 14
Az is lehet, hogy maga a gyepszőnyeg bársonyos azon a vidéken, nem?
Előzmény: Onogur (12)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.02 0 0 13

Én inkább arra gondoltam, hogy a termőföld 'illan' el a futóhomok miatt...

 

És a szomszédos Bugac neve vajon összefügg a magyar 'bog, buga' szavakkal?

Előzmény: Kvász Ivor (7)
Onogur Creative Commons License 2007.05.02 0 0 12
A tájegységek megnevezése későbbi keletű, mint a településeké, így vagy a településről, vagy arról kapta, amiről a település is. Ti. Kiss Lajos szerint: "Talán a környék jellemző növényzetével függ össze. L. a következő növényneveket: bársonykerep, bársonyos árvacsalán, bársonyos kakukkszegfű, bársonyvirág stb."
Kiss Lajos a tájegységgel nem foglalkozik, azt sem állítja, hogy ott most vagy régebben ilyen növények voltak, csak települési névadó lehetett.
Előzmény: Galgadio (11)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.02 0 0 11

Valahová csak kellett, hogy tartozzon:-)))

Bár valóban eléggé izolált, szigetszerű képződmény.

 

Más: egy régi, de újra kiadott Magyarország-térképen találtam egy Bársonyos nevű tájegységet, nagyjából a Vértestől nyugat-északnyugati irányban.

 

Namost ennek nagyjából a közepén van egy Bársonyos nevű község.

 

Ennek az elnevezésnek a kialakulásáról tud-e valaki valamit?

A községről kapta a tájegység a nevét vagy fordítva?

 

Egyébként ez a Bársonyos elnevezés a tájra a köznyelvben mennyire használatos?

Én még sem az élőbeszédben, sem könyvekben nem nagyon találkoztam vele, leszámítva ezt az egy térképet.

Előzmény: Kvász Ivor (10)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.05.01 0 0 10
Az a vicc, hogy a Somlón volt apám családjának szőleje, de azt sose hallottam, hogy valamilyen tájegységhez tartozna. Azt hiszem, ez nem is jellemző. Hamvas Béla nagyon szépen ír a Somlóról Az öt géniuszban, úgy emlékszem.
Előzmény: Galgadio (9)
Galgadio Creative Commons License 2007.05.01 0 0 9

"Bocsánat, de Somló nem a Kemenes vidéke."

 

Jól van, no, akkor a Bakonyalja.

A lényeg az, hogy csodálatos kis hegy finom borokkal és romantikus várrommal.

Előzmény: Kvász Ivor (8)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.04.28 0 0 8
Bocsánat, de Somló nem a Kemenes vidéke. Van viszont vára. Azonkívül van még két fontos Somlyó: Szilágysomlyó és Csíksomlyó.
Megint csak Kiss Lajos szerint a név a hegy alakjára utal: somlik/somlyik 'suvad, megcsuszamlik'. A magyarból viszont ennek az igének csak egy '<dió> zöld héjából kifejlik' jelentését tudja idézni.
Előzmény: Galgadio (5)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.04.28 0 0 7
Kiss Lajos szerint igen. Szögedológusokból merít, mint Bálint Sándor és Péter László. Azt mondja, az első világháború után (gondolom a Nagyatádi Szabó-féle földreform idején) kiosztott rossz földekről kapta a futóhomokos terület ezt a nevet, "ahonnan a gazdáknak tanácsos volt elillanni". Az eredetet valószínűsíti, hogy ugyanígy hívták a bánáti Egyházaskér (szegedi telepítvény) legszegényebb részét is.
A szócikk eleje viszont elég zavaros - itt az áll, hogy a környékre Jánoshalma (Jankovác) Terézhalom nevű külterületének a neve vonódott át. A Terézhalom nevet viszont 1907-ből már adatolja, tehát jócskán az I. világháború előttről.
Különben ez egy másik topikba való.
Előzmény: Galgadio (6)
Galgadio Creative Commons License 2007.04.28 0 0 6
A Kiskunságban található Illancs neve vajon a magyar 'illan' igéből származhat?
Galgadio Creative Commons License 2007.04.27 0 0 5

Mindenesetre köszi.

 

Hazánk több táján található Somló vagy Somlyó nevű hegy.

Mindenekelőtt ott a dunántúli Somló a Kemenes vidékén, amely kiváló borairól és gyönyörű növényzetéről híres.

Aztán ott a Szársomlyó a Villányi-hegységben, aztán van egy Somlyó-hegy Fót mellett (Pest megye), de van egy a Pilisben is.

 

Van-e köze vajon a Somló, Somlyó elnevezéseknek a magyar som (lat. Cornus) növénynévhez?

Előzmény: rumci (2)
rumci Creative Commons License 2007.04.27 0 0 4
Nem volt pofám megkérdezni.
Előzmény: Kis Ádám (3)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.04.27 0 0 3
Dezsőnek sincs?
Előzmény: rumci (2)
rumci Creative Commons License 2007.04.27 0 0 2
Csak könyvtár. Én már vagy 10 éve keresem, és még nincs meg, pedig nem rossz a házi könyvtáram. (Egy időben megvolt a szótári része fénymásolatban, de költözéskor sajnos még az is elkallódott – csak a legfontosabb cuccaimat tartalmazó doboznak veszett nyoma, de ez benne volt.)
Előzmény: Galgadio (1)
Galgadio Creative Commons License 2007.04.27 0 0 1
Beszerezhető még valahol?
Előzmény: rumci (0)
rumci Creative Commons License 2007.04.26 0 0 0
Juhász Dezső: A magyar tájnévadás. Nyelvtudományi Értekezések 126. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Előzmény: Galgadio (-)
Galgadio Creative Commons License 2007.04.26 0 0 topiknyitó

Topik a Kárpát-medence tájainak elnevezéséről, a tájnevek eredetéről, azok esetleges népnyelvi változatairól.

 

Első körben aí legszebb, legváltozatosabb nagytájunk, a Dunántúl alábbi tájainak nevének eredete érdekelne:

 

Zselic

Göcsej

Kemenes

Sokoró

Hanság

Somogy

 

Belső- és Külső-Somogy: melyik milyen logika  alapján lett külső, ill. belső.

 

Kezdésnek ennyi...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!