Tényleg szükség van a Holdrepülések újraindítására?Ezért a feltehetően sok pénzért nem lehetne a Naprendszert automata szondákkal jobban kikutatni??it fognak csinálni az űrhajósok a Holdon hónapokig?
Gyerekkorom óta érdekel a csillagászat,ezért a Hold forgása miatt egy kicsit röstelkedem.Természetesen nem úgy értettem....stb.de az tény, hogy napot nem mindig kap,főleg az egyenlítő vidékén.A Mars utazáshoz való kötelező leszállást nem értem,mint ahogy az ásványi kincs bányászatot sem.Ha igaz,hogy a Holdat az éppen kialakuló Földből metszette ki egy nagyobbacska bolygó, akkor ott csak a könyebb fajsulyú anyagok lehetnek,értelemszerűen olaj,gáz,szén persze semmi.Véleményem szerint nem lehet mindenre azt mondani, hogy régen nem volt még repülés sem, ma meg íme ...stb.Valahol csak van egy ésszerű határa a tudománynak és a lehetőségeknek.Nanoszálak ide meg oda, a Holdra eljutni és oda ezer tonnákat elvinni, mert jég van a talajban és abból hidrogént lehet előállítani, az csak mese, amit a tudósok találnak ki, hogy legyen munkájuk.
Egy picit jobban olvass utána a témának. A Hold forgása szinkornban van a keringésével, azaz van egy Föld felöli és egy "kifele" néző oldala. Ez utóbbi ideális a rádiócsillagászat szempontjából (is).
A Holdutazás kell, de nem magáért a néhány napos ottlétért, hanem azért, mert ki kell építeni egy állandó Hold-bázist. Ez utóbbira szükség van a későbbi Holdon túli emberes utazások, és akár az ember nélküli csillagközi szondák indításához. A Hold-bázis segítségével lehet dolgozni a Földön kívüli energiatermelésen, amely megvalósulva igen jól jön majd, ha elfogy a gáz és az olaj (vagy nem elfogy, de nem akarjuk használni, hogy túlélhessünk), és még nem készült el a fúziós energiatermelés. A Holdat turisztikailag is fel lehet használni. Ez hülyén hangzik, de gondolj bele abba, hogy az ISS-en tölt9tt egy hétért is kifizetnek 20 millió dollárt egyesek, és csak azért ilyen kevesen, mert ennyi hely (alkalom) van.
Hát lett itt mindenről hozzászólás, de amit szerettem volna megtudni, arról egy kicsit kevesebb.vagyis,szerintetek mit lehet a Holdon kutatni hosszú hetekig? Persze biztos vagyok benne, hogy inkább az a nehezebb része a tudósoknak, hogy mit hagyjanak ki a kisérletek közül,semmint hogy mit tegyenek bele, de azért érdekelt volna néhány konkrét elképzelés.Végül is sok milliárd dollár valamire csak el fog menni.Ha akarják az amik, akkor Kinát ugyis megelőzik.Egy kisebb infravörös távcsövet,vagy egy összerakható rádiótávcsövet el tudok képzelni.Ezek automata üzemben is működhetnének,főleg a Hold éppen elfordul a Földtől.Előre beprogramozva és az adatokat rögzítve biztos működne.Kérdés,hogy mennyi aksi kellene az árnyékban való müködéshez?
akkor fogalmazzal mar meg egy ertelmes kerdest, mert egyelore te magad hoztal linket az en allitasom megtamasztasara ( az antarktiszon nem eri meg banyaszni semmit)
hat nem eppen apolaris oldoszer :))) ellenkezo esetben a a sejthartya nem lehetne zsirokbol.
a lenyeg a viz folyadek jellegeben van.
a folyadek lehetove teszi a Brown mozgas altal, hogy az enzimek masodpercenkent tobbmilloszor utkozzenek mas molekulakkal , igy hihetetlenul nagy reakciosebessegek jonnek ki. ezek a gyors reakciok teszik lehetove, hogy az elo szervezetek lekuzdjek az entropiat.
a gaz halmazallapot tul kis surusegu, a szilard halmazallapot pedig nem teszi lehetove az enzimekek hatekony mukodeset.
tehat en nem zarom ki, hogy folyekony CO2ben vagy ammoniaban is kialakulhasson elet, csupan latni kene egy bizonyitekot ra.
OK! Elfogadom, de a világegyetemben, de ha szűkebb környezetünket nézzük akkor a naprendszerben, rengeteg víz van - akár folyékony állapotban is - és ott bárhol lehet akkor élet... (Például ugye az Európán)
Na és mi a víz zerepe az életben? És nem az emberi életre gondolok? OK! Valami rémlik a víz kémiai tulajdonságairól, amik alkalmassá teszik erre a szerepre. Arról is rémlik valami, hogy nem csak alkalmas, hanem a legjobb (Apoláris oldószer, ha jól emlékszem, bár kémia soha nem volt a kedvencem)! De azért a szerepét más is betöltheti!
Fogalmam sincs. Jól látod. Csak amit fizikaórán tanultam.... De nem hagytad ki az ablakokat a számításból? ;-) Ja! És a poliuretán gyártásához nem kell egy kis kőolaj?
Hát tudod volt egy baktérium(vagy vírus?) a surveyor kameraoptikáján...(Valaki rátüsszentett volna? Mindegy.:D)Visszahozták a földre, és az az izé élt.... Bár lehet, volt nála kulacs! :DD
Csak mert pl. a szigetelő habból a legpuhább is lelegendő, megfelelő borítással, ami 20 000-40 000 Ft m3-ként . Az előbb számoltam 320 m2 -re cm-enként 3,2 m3
azaz 60 000 de max 120 000 Ft.. A ház árának kevesebb mint 1/100 -a...
A nikecell felszínére fagyálló csemperagasztót ajánlanak 4000 Ft/25 kg
kiszerélésben+ 50 Ft/m2 hálózással.. Ami helyett marosi homok+perlit+cement
habarcs 2-5 cm vastagságban átkötő hidakkal, tökéletesen megfelel, sőt! jobb!
De negyedéért...
Igaz úgy is el lehet kezdeni, hogy egy-egy falszakaszt, egy-egy szoba padló-plafon, abból amit azokon a részeken megspórolsz lehet folytatni..
És max a második idényre készen leszel az egésszel.. Ingyen!
Hiszen nem fűtésre elköltötted, hanem beruháztad 30 évre..