Most nem Drábikra gondoltam, hanem általában az ilyen elméletekre. A jog megszerzését kitartó lobbizás előzte meg, aminek során különböző piszkos módszereket vetettek be. Miért nem igaz ?
Azért nem minden összeesküvéstörténet alaptalan, az amerikai FED létrejötte ilyen, ahol bankárok kitartó háttérmunka eredményeként megszerezték az amerikai dollár kibocsátásának jogát. A mai napig abszurd módon magánbankok szövetsége kezében van a jog.
Nem azért vádolják összeesküvés-elméletekkel Drábikot, mert nem tudják cáfolni, hanem azért, mert egy szakmabeli számára Drábik álíltásai könnyen cáfolhatóak, viszont egy laikus számára nem, és inkább hisz mindenféle egyszerű összeesküvés-elméletben, mint az annál sokkal komplexebb igazságban.
Vannak olyan vélemények, pl. a magyar Dr. Drábik Jánosé, hogy már sokkal korábbi az ipari tőke, a finánctőke és bizonyos politikai körök és mozgalmak összefonódása, legkésőbb a 18. sz. végétől,19. sz. elejétől már datálja.
Adam Weisshaupt, az illuminátusok, ill. szerepük a nagy francia forradalomban, majd a 19. sz. polgári forradalmaiban.
Nagyon érdekes téma és Drábik nagyon színesen, szemléletes, élvezetes stílusban ír.
Persze a főáramlatú történészek összeesküvés-elméletek gyártásával vádolják, ugyebár az a legkönnyebb, ha valakit tudományos alapon nem tudunk cáfolni, de szeretnénk nevetségessé tenni...
Az ipari forradalom, ill. ezzel paralell a szabadversenyes kapitalizmus kialkulásának és gyors, sikeres elterjedésémek kérdéskörét vizsgálta valaki abból a szempontból, hogy ebben mekkora szerepe volt a nemzetek fölötti pénzoligarchia bizonyos befolyásos köreinek?
Hát, én őszintén szólva ferdinánd hadjáratától eltekintve nem tudok olyan Habsburg hadjáratról a korai 16. században, amelynek a szomszéd korona erőszakos "akvizíciója" volt a célja...
Na jó, de akkor mit keresett a magyar korona Bécsben 1464ig? (Mivelhogy én Mátyás koráról beszéltem)
Területeiket dinasztikus öröklés utján szerezték meg,
A dinasztikus öröklés csak a jog pókhálója volt, annak érvényt csak fegyverrel lehetett szerezni.
Nem szabad a még legnagyobb részt dinasztikus alapon működő európai államokra úgy tekinteni, mint egy mai vállalkozásra...
Szerintem se szabad, a legmegfelelőbb analógia a modern maffia rájuk:)
Maotai otnak egy kis kiegészités a pénteki vitához.
Nem is vitáztunk (kivételesen) :)
Kaif által alant elmondottakhoz az ezüstbeáramlásról -
sőt Potosi valójában veszteséges volt :
- brutális természeti körülmények a 4000 feletti szintmagasság miatt (a hőmérséklet +40 és -40 közt ingadozik, de még napon belül is simán lehet 60 fok különbség is.
- messze a környéken nincsen fa, pedig az az olvasztáshoz is kell.
-a kaját Argentínából hozzák
- mikor végül feltalálják a higannyal való olvasztást (tán amalgámos módszer ?), azt Spanyolországból (Európa legnagyobb higanytermelője, persze nagyrészt Fugger-kézben)
-le kell szállítani a chilei kikötőbe (jön 1 5000m feletti hágó)
-át kell hajózni a Karibokra, ott találkozik a mexikói szállítmánnyal, majd bazi erős kísérettel áthajózni.
Ez nem esett le Fülöpéknek, mert nem volt költséghelyi elszámolás, hanem a helyi vállalkozók maguknak a közvetlen költségeket, a közvetettek pedig 1kalapba az ÁH-sal.
A 16. sz..2. felében több ezüstöt termeltek ott ki, mint egész Európában addig összesen. Asszem, h jóval több, mint 100ezres lakosságát tán csak Párizs múlta felül Európában.
Hát szóval.... nem:) Az ezüst nagyarányú beáramlása a spanyol területekre csak 1560 után kezdődik el, amikor menyitják Potosí környéki ezüstbányákat. Egyészen addig főként arany érkezik az Újvilágból, de az sem akkora mennyiségben. A spanyol kincstár bevételeinek az 1530-40-es években csak 10-15%-át teszi ki a nemesfém-behozatal. Sokszor még annyit sem.
Ez bizos igaz, de semmi köze nincs, ahhoz, amit irtam. Sőt gyakorlatice engem erősitel meg.
Károlynak elsősorban a német és németalföldi kereskedők dobták össze a pénzt.
Fugger Jakab 850.000 florint adott neki kampánycélokra. Fugger pénze pedig Közép Európa bányáiból jött. Jakab 1480-1520 között megtizszerezte a saját tőkéjét, ez pedig egyértelmüen a bányákból jött. Bányák nélkül nincsennek gazdag német kereskedők és a németalföldi illetve angol gazdaságot is a bányákból származó monetáris stimulus pörgette fel. Ami a kapacitáskorlátokat elérve inflációba csapott át az 1510es 20as években, tehát még a spanyol arany és ezüst megérkezése előtt. Tankönyvi eset.
Gyakorlatice pedig az döntötte el, hogy Ferencnél kevésbé senkit nem kívántak császárnak a német rendek, erre Károly pénze csak ráerősített
Erről beszélek. Mátyás esetében is uez volt a helyzet. A helyi hatalmasságok (pl Fuggerek) nem szerették, ha nem az ő emberük van pozicióban a Közép Európai homokozóban, hanem olyan akit a Duna (vagy a Szajna) jegén választanak királlyá.
Hát, én őszintén szólva ferdinánd hadjáratától eltekintve nem tudok olyan Habsburg hadjáratról a korai 16. században, amelynek a szomszéd korona erőszakos "akvizíciója" volt a célja... Területeiket dinasztikus öröklés utján szerezték meg, és a következő két évszázadban csak arra törekedtek, hogy megtartsák, ami megvan.
Nem szabad a még legnagyobb részt dinasztikus alapon működő európai államokra úgy tekinteni, mint egy mai vállalkozásra...
"Igy belegondolva, logikusnak tünik, hogy Mátyást mérgezték, hiszen nem semmi hatalmi játékba szólt bele, egy igen értékes régió birtoklásáért indult harcba és valószinüleg a helyiek egyszerüen kinyirták a keleti betolakodót, ahogy a maffiózók is szokták, amikor új vagány próbál beszólni a kokó elosztási bizniszbe."
Ezen a logikai alapon nem egyik európai uralkodónak sem szabadott volna természetes halállal halnia...
"Tehát Mátyás halála és az abszolut hatalom összeomlása nem más, mint a Közép Európai helyi maffiózók (pl Fuggerek) hatalmának visszaszerzése egy tehetséges Észak Balkáni csibésztől.""
Fuggerek hatalmának visszaszerzése? Ne már.... Mátyás halálakor a Fuggerek még csak erős német család voltak, semmi több. majd csak 1490-es években jelennek meg az "osztrák" területeken nagyobb léptékben, Magyarországon pedig majd csak az 1500-as években.
"Ez lehetett az oka annak, hogy az Oszmánok, mint a legnagyobb gengszterek a környéken, először szétverték a Velenceiek arcát és elvették a bizniszüket az égei és fekete tengeri útvonalakon, majd leverték az elpuhult mamelukokat is és átvették az ő bizniszüket Egyiptomban, majd közvetlenül a Közép Európai bányavidéknek indultak, hogy azt is megszerezzék (útközben lenyomták az ócska vigécekből álló magyar hadsereget Mohácsnál), de Bécset már nem birták bevenni, mert túl sok volt arrafelé a hasonlóan rossz arc."
Szerintem ez egy fantázia-gyakorlat, semmi több. Az oszmánoknak viszonylag nagy és magas hozamú bányái voltak Anatóliában. Ráadásul semmi nem jelzi azt, hogy az oszmánok a Duna-völgyében a bányavidékek felé indultak volna, sőt. Soha nem szállták meg sem az erdélyi, sem pedig a felvidéki bányákat, pedig arra talán lehetőségük is lett volna, és egyszer sem indultak el a cseh területek irányába.
Ráadásul a keleti kereskedelem jó részét az arab tengereken szépen lenyúlták a portugálok... Velence keleti területeinek (pl. Ciprus) elfoglalás elsősorban nem gazdasági, hanem katonai és biztonsági okokra vezethető vissza. Nézz csak rá a térképre:)
Eléggé leegyszerűsítette a cikk a dolgokat, mit ne mondjak:)
"A közép európában kibányászott ezüst és réz kb olyan brutális hatásokkal birt, mint 1530 után az amerikai ezüst és arany. Infláció és katonai/politikai hatalom terén. Gyakorlatice ez az ezüst és réz döntötte el, hogy a V. Károly lett a német római császár."
Hát szóval.... nem:) Az ezüst nagyarányú beáramlása a spanyol területekre csak 1560 után kezdődik el, amikor menyitják Potosí környéki ezüstbányákat. Egyészen addig főként arany érkezik az Újvilágból, de az sem akkora mennyiségben. A spanyol kincstár bevételeinek az 1530-40-es években csak 10-15%-át teszi ki a nemesfém-behozatal. Sokszor még annyit sem.
Károlynak elsősorban a német és németalföldi kereskedők dobták össze a pénzt. Gyakorlatice pedig az döntötte el, hogy Ferencnél kevésbé senkit nem kívántak császárnak a német rendek, erre Károly pénze csak ráerősített.
"Miután az amerikai nemesfémáradat elkezdett folyni az 1550es években, hirtelen Közép Európa leértékelődött, ami abban is megmutatkozik, hogy a spanyol ág eleresztette az örökös tartományokat."
Ahhoz képest Károly, majd Fülöp "spanyol" katonáinak cseppet sem elhanyagolható része állomásozott magyar területen.
"Igy a török újra nyomulhatott az 1540es évektől, a császár már nem tudott 100.000es hadsereget összpontositani a Duna völgyébe, mint 1532ben."
Őszintén szólva nem is nagyon akart. A spanyolok számára Duna völgye mellékhadszíntérnek számított a Habsburgok terület-felosztása után. Továbbá a német, a francia és a mediterrán helyzett tette lehetetlenné, hogy újra ekkora sereget gyűjtsenek össze a magyar hadszíntéren. Ennek nem sok köze van a nemesfém-beáramláshoz....
Az tény, hogy Mátyás alaposan összerúgta a port valamennyi szomszádjával, hiszen III. Frigyes éppen úgy nem volt szívélyes jóbarátja, mint a Jagellók vezette Cseh Királyság, és Lengyel Királyság. Ráadásul Mátyás, miután elvette Aragónia Beatrixot, átkalibrálta a külpolitikáját is, hogy nápolyi szövetségeseire támaszkodva valósítsa meg céljait, de közben olyan fontos szövetségeseket is elvesztett, mint a pápaság...
Ez tudtommal nem valószínű. A mérgezések nehezek voltak akkoriban, mert nagyon alaposan vizsgálták a kajákat, ezért a mérgezések zömét rokonok, barátok, főemberek, uralkodók követték el rokonaik, barátaik, uraik és alattvalóik ellen, az osztrákok erre nem nagyon lettek volna képesek Mátyás viszonylatában. Meg egyébként se lett volna értelme, ha van Mátyásnak fiúutóda.
Asszem Qedrák írta, hogy Mátyás már az utolsó években végig betegeskedett (túlsúlyos volt, meg minden nyavalyája volt a húsban meg zsírban gazdag egészségtelen étrend miatt), és a magyar főurak szép csendben eladták pár évvel korábban vásárolt bécsi ingatlanaikat: sejtettek valamit...
a nemesfémbányászat Közép Európai felfutása megmagyarázza azt, hogy miért fordult Mátyás figyelme a Balkán helyett Csehország és Szilézia felé, ugyanis ezek a területek igen intenziven fejlődtek gazdaságilag ezekben az években a nemesfém kibocsátás évről évre dinamikusan nőtt.
Azonban valszeg törvényszerü volt, hogy Buda központtal nem lehet egy Cseh-Osztrák- Sziléziai birodalmat irányitani, valszeg ez volt az oka annak, hogy Mátyás átette központját Bécsbe, azonban ez azt is jelentette, hogy Mátyás nagyhatalmi státusza többé már nem Magyaroszágon alapult, ezért is omlott össze hatalma olyan gyorsan halálával.
Igy belegondolva, logikusnak tünik, hogy Mátyást mérgezték, hiszen nem semmi hatalmi játékba szólt bele, egy igen értékes régió birtoklásáért indult harcba és valószinüleg a helyiek egyszerüen kinyirták a keleti betolakodót, ahogy a maffiózók is szokták, amikor új vagány próbál beszólni a kokó elosztási bizniszbe.
Tehát Mátyás halála és az abszolut hatalom összeomlása nem más, mint a Közép Európai helyi maffiózók (pl Fuggerek) hatalmának visszaszerzése egy tehetséges Észak Balkáni csibésztől.
Ezen kivül azt is irják a cikkben, hogy a Közép Európai nemesfém termelés nagy része Velencén keresztül a Levantei kereskedelembe ment.
Ez lehetett az oka annak, hogy az Oszmánok, mint a legnagyobb gengszterek a környéken, először szétverték a Velenceiek arcát és elvették a bizniszüket az égei és fekete tengeri útvonalakon, majd leverték az elpuhult mamelukokat is és átvették az ő bizniszüket Egyiptomban, majd közvetlenül a Közép Európai bányavidéknek indultak, hogy azt is megszerezzék (útközben lenyomták az ócska vigécekből álló magyar hadsereget Mohácsnál), de Bécset már nem birták bevenni, mert túl sok volt arrafelé a hasonlóan rossz arc.
Maotai otnak egy kis kiegészités a pénteki vitához.
Valóban igen komoly gazdasági okai voltak annak, hogy Mátyás halála után a hatalmi centrum eltolódott tőlünk nyugatra, és ez valóban a bányászathoz köthető, mégpedig a közép európai ezüst és réz bányászat hatalmas fellendüléséig, amely kb 1460-1530 körül zajlott, de igazán az 1480as évektől vált nagypályássá.
Az ok részben monetáris volt, a gazdasági fellendülés miatt a pénzkereslet meghaladta a pénzkinálatot, ez deflációt okozott, igy tkp egy csomó lelőhely kiaknázása hirtelen gazdaságossá vált, aztán innovációk történtek, amelynek következtében a defláció inflációba fordult át és hihetetlen tőke koncentrálódott az örökös tartományokba.
A közép európában kibányászott ezüst és réz kb olyan brutális hatásokkal birt, mint 1530 után az amerikai ezüst és arany. Infláció és katonai/politikai hatalom terén.
Gyakorlatice ez az ezüst és réz döntötte el, hogy a V. Károly lett a német római császár. Valamint ez az új hatalmi központ szoritotta vissza Magyarországot jelentéktelen, decentralizált agrárország szerepkörbe, ami aztán kiszolgáltatta a töröknek.
Miután az amerikai nemesfémáradat elkezdett folyni az 1550es években, hirtelen Közép Európa leértékelődött, ami abban is megmutatkozik, hogy a spanyol ág eleresztette az örökös tartományokat. Igy a török újra nyomulhatott az 1540es évektől, a császár már nem tudott 100.000es hadsereget összpontositani a Duna völgyébe, mint 1532ben.
nem kellett volna depresszálnia, ugyanis ez két külön dolog. akkor közel sem volt akkora társadalmi mobilitás mint ma
az adatok alapján ezek az emberek márpedig beköltöztek városba, illtve vidéken fogtak ipari tevékenységbe úgy, hogy közben nőttek a reálbérek.
hogy nincs értelme Kínát összevetni Európával, mert ott teljesen más jellegű volt a mezőgazdaság éghajlati okok miatt.
már hogyne lenne, csak igy lehet következtetéseket levonni
Kínában a mezőgazdaság "területarányos termelékenysége" az élőmunka ráfordítás növekedése miatt következett be a sejtésem szerint, és nem technológiai változások miatt.
nem, Kinában a talaj nitrogénutánpótlásának megoldása miatt nőtt a területarányos termelékenység a 16-18 században. észak kinából hozott préselt szójával trágyázták a földeket
uez történt Angliában is kb ugyanekkor, csak ott a nitrogénpótlás eszköze a lucerna volt
de mindez csak nagyobb népességet jelentett, nem nagyobb urbanizációt
az urbanizáció oka az ipar mgtől független, autonóm fejlődése volt
"hat en nem hiszem, hogy olyan sok nemes elpusztult volna Angliaban, de ha igen, megis mi van akkor, nagyobb birtokkoncentracio, ettol meg eppugy lemehetnek kutyaba."
ha nem hiszed, járj utána. :)
a nemesi családok kihalása nem okoz nagyobb birtokkoncentrációt, mert a földjük nem másik nemes kezébe kerül, hanem az államéba. de ez mellékes. itt most történelmi tényeket vitatsz, ez nem viszi jó irányba a vitát...
"a parasztok roghozkotottsege szinten gazdasagi okokra vezetheto vissza"
nem, egyáltalán nem. a társadalmi változásokra vezethető vissza. hogy ezeket a társadalmi változásokat (feudális anarchia) mi indukálta az más kérdés, lehettek közte gazdasági okok is, de nem ezek voltak a fő kiváltó okai. az angoloknál a wat tyler féle 1381-es parasztfelkelés sem gazdasági okok miatt lehetett sikeres, hanem azért, mert a 100 éves háború alatt a királynak nem volt elég erőforrása ahhoz hogy még a parasztokkal is meccseljen.
"az angolok pedig eppugy haboruzhattak volna a skotok, irek es franciak ellen, ha eppen nem erte volna meg jobban a gazadasaggal foglalkozni."
történetesen háborúztak is, ezzel most mit akartál mondani?
"nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket."
nem kellett volna depresszálnia, ugyanis ez két külön dolog. akkor közel sem volt akkora társadalmi mobilitás mint ma, továbbá a mezőgazdasági tevékenység nem kizárólag az árutermelést szolgálta, hanem az önfenntartást is. vagyis nincs átmenet a földdel rendelkező árutermelő paraszt és a városi munkás között. vagyis a reálbéreknek ehhez semmi köze.
"akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban."
feltételezem Kínában a paraszt nem tulajdonolta a földet, csak dolgozott rajta. egyébként is leírtuk, hogy nincs értelme Kínát összevetni Európával, mert ott teljesen más jellegű volt a mezőgazdaság éghajlati okok miatt.
"meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog."
kezdem érteni mit akarsz ezzel hangsúlyozni, de megint beleesel a kínás csapdába, illetve abba a csapdába is, hogy megint pusztán közgazdasági okokkal próbálsz magyarázni egy annál sokkal összetettebb okokra visszavezethető folyamatot. Kínában a mezőgazdaság "területarányos termelékenysége" az élőmunka ráfordítás növekedése miatt következett be a sejtésem szerint, és nem technológiai változások miatt.
hat en nem hiszem, hogy olyan sok nemes elpusztult volna Angliaban, de ha igen, megis mi van akkor, nagyobb birtokkoncentracio, ettol meg eppugy lemehetnek kutyaba.
a parasztok roghozkotottsege szinten gazdasagi okokra vezetheto vissza, az angolok pedig eppugy haboruzhattak volna a skotok, irek es franciak ellen, ha eppen nem erte volna meg jobban a gazadasaggal foglalkozni.
nem tudom elfogadni, hogy a mg-i munkatermelekenysegnovekedes autonom tenyezo volt az ip. forradalom kialakulasaban, mert abban az esetben depresszalnia kellett volna az ipari realbereket. akarcsak kinaban, ahol szinten akkora munkatermelekenyseggel dolgoztak a mgben, mint angliaban.
meg egyszer hangsulyoznam, a mg-i teruletaranyos termelekenyseg es a a munkatermelekenyseg kulon dolog.
az un. mg-i forradalomban mindketto megtortent.
a varosi lakossag aranya nem fugg a teruletaranyos termelestol, hanem a munkaero termelekenysegtol.
a nepesseg ingadozasa pedig attol fugg, hogy elerte e a nepsseg a teruletaranyos termelekenyseg korlatot.
hiszen pl Japan lakossaga is hullamzott a shogunatus koraban, holott vszeg meglehetosen urbanizalt volt, mar akkor is.
tehat az en kovetkeztetesem az, hogy a teruletaranyos termelekenysegnovekedes autonom folyamat volt(Kinaban is lezajlott kb ugyanakkor), de nem erintette az iparosodottsagot (neutralis hatasa volt az ip. forradalomra)
viszont a mg. munkaeroaranyos termelekenysegnovekedese nem autonom folyamat, hanem az ipar felfutasa miatti eroforrasatcsoportositas a gazdasagon belul.
"de ezek tenyek, az osszes szakirodalom teljesen egybevagoan allitja, hogy a textil es selyemipar sulypontja a mediterran tersegbol Angliaba es Nemetalfoldre tevodott at a 16-17. szazadban."
akkor valamit én érthettem félre. nekem úgy jött le, hogy te ezt úgy érted, hogy az iparág maga helyeződött át, holott Flandria már a középkorban is az európai textilipar központja volt. maximum a térség súlya nőtt a mediterráneumhoz képest, de ez nem csak a textilipar tekintetében igaz, hanem sokminden másban is.
"hacsak fel nem tesszuk, hogy a spanyol nemes genetikailag mas, mint az angol, akkor valszeg racionalis gazdasagi indokai lehettek annak, hogy spanyol nemesnek nem volt kedve a gazdasaghoz inkabb macsoskodott, mig az angol nemes meg szamolta a garast es gazdalkodott."
ezt már párszor leírtam: nem genetikai és nem gazdasági oka volt ennek, hanem történeti-politikai, de ez is összetett dolog: - a középkori angol nemesség nagy része elpusztult a rózsák háborújában, a spanyol épp ellenkezőleg, a reconquista befejezése után megerősödött. - angliában eleve nem voltak röghöz kötve a parasztok, a spanyoloknál sokkal erősebb volt a kötöttségük - azzal hogy angliában a tudorok új nemességet hoztak létre, még jobban elhalványultak a határok a társadalmi csoportok között. spanyolországban épp ellenkezőleg történt - a spanyol nemest foglalkoztatta az udvar mint katonát: kaphatott földet az újvilágban, vagy harcolhatott a hitetlenek/lázadók/franciák ellen, az angol nemesnek ilyen lehetősége nem volt. - és akkor ott van a vallásból adódó különbség: protestáns etika vs. ellenreformáció
"ez az allapot csak ugy johetett letre, hogy a relative emelkedo ipari/varosi berek huztak a munkaerot ki a foldekrol, es ez kenyszeritette ki a produktivitas novelest a mgban"
de nem csak így jöhetett létre. mai szemmel nézed a dolgot, ami hiba. Leírtuk már, hogy eltérő úton fejlődött a holland/angol és a spanyol/olasz társadalom. az előbbiekben a nemesség önként vált kvázi tőkéssé, mivel az előjogaikat részben elvesztették, részben meg eleve lecsökkent a számuk. Spanyolországban és Dél Itáliában meg ezzel ellentétes folyamat indult el, a nagy számú nemes megerősítette a privilegizált helyzetét és ez elnyomta a városokat, illetve az ott élő polgárságot. a parasztságot röghöz igyekeztek kötni, nem volt szabad föld piac, a városi polgárság adóterhe nőtt, ami ugye nem éppen gazdaságösztönző. az iparban dolgozni MINDIG nagyobb fizetést jelent, mint a mezőgazdaságban! ugyanis a parasztot nem fizetik, ő csak a feleslegét tudja eladni, de ez bizonytalan bevételt jelent. a munkás meg fix fizetést kap vagyis elvben a parasztnak (ha nincs földje) mindenképpen megérte a városba menni. a mezőgazdasági forradalom topikban leírtuk már, hogy egészen addig, amíg meg nem indult, a népességszám az agrároutputtól függött. ha kevesebb kaja termett, akkor éhínség volt. Ez jól látszik abban, hogy Európa népességingadozásai köthetőek bizonyos éghajlatváltozásokhoz. Vagyis ez nagyban bekorlátozta a városi lakosság számát. ameddig az output alacsony volt, addig nem tudott a népesség nagy városokat eltartani. Ráadásul ha a paraszt növeli a gazdálkodásának a színvonalát (=mezőgazdasági forradalom) -> nő a feleslege -> nő a bevétele -> több árut tud vásárolni. vagyis nem csak a több kaja miatt fontos, hanem fogyasztópiacként is.
már egyszer írtam: nem tények. NEM RELOKÁLÓDOTT a textilipar, az eleve adott volt helyben!
de ezek tenyek, az osszes szakirodalom teljesen egybevagoan allitja, hogy a textil es selyemipar sulypontja a mediterran tersegbol Angliaba es Nemetalfoldre tevodott at a 16-17. szazadban. maskulonben nehez is lenne megmagyarazni az ipari realberben mutatkozo kulonbsegeket. olyan ez, mint pl a vasioar sulypontja, amely 1880-1910 kozott Nemetorszagba tevopdott at. az igaz, hogy Nemeto. 1850ben meg alig gyartott acelt, de 1913ban mar 3x annyit gyartottak, mint az angolok. mindekozben persze az angolok termelese is novekedett. egyebkent ez a relokacio, legalabbis selyemipar tekinteteben globalis meretu volt. a kinaiaknak a 6. szazadban meg monopoliumuk volt, a 9. szazadra mar tobb selymet gyartottak kulfoldon, mint Kinaban, a 12 szazadra mar a mediterraneumban is nagyban ment a selyemipar, a 16-17. szazadra anglia lett a vezeto itt is. tehat termeszetes folyamatok zajlanak le, hasonloan ahhoz, ahogy manapsag az ipar sulypontja relokalodik a tavol keletre.
a farok csovalja a kutyat peldan pedig azt ertem, hogy mind Angliaban, mind Spanyolo.ban, mind Franciao. ban abszolutizmus volt, megis Angliaban fejlodott az ipar, Spanyolo.ban meg visszafejlodott. hacsak fel nem tesszuk, hogy a spanyol nemes genetikailag mas, mint az angol, akkor valszeg racionalis gazdasagi indokai lehettek annak, hogy spanyol nemesnek nem volt kedve a gazdasaghoz inkabb macsoskodott, mig az angol nemes meg szamolta a garast es gazdalkodott.
