Első felvetésed előtt nem sokkal, a 1007 hsz-ben már ajánlottam a http://gyorkos.uw.hu/ oldalt (konkrétan ugyan zabfalónak, de mivel tárgybéli adataimat azt megelőzően önnan vettem, gondoltam belenéznek azon kevesek is, aki nem ismerik, mert érdemes) Áttekinthető, részletes párhuzamos kronológiát ad. Prímán kiolvasható belőle amit meg akarsz tudni, pl. azt, hogy - mint írtam - 1566-ban május 1-én, 1529-ben 2 részletben a nagyvezír még április 19-e előtt, a szultán május 10-én, 1532-ben április 25-én (csütürtöki nap), stb.
Athmeidani, de az hogy a központi kaszárnya ott volt, nem jelent semmit. A janicsároknak csak egy része volt Isztambulban, a többi szét volt szórva a különböző tartományokban. Budán és Nándorfehérváron is voltak janicsárok.
Van egy török nóta, a mai napig éneklik is, az üszküdári (Szkutari) janicsár kaszárnyáról. A magyar hasonmása, persze más szöveggel, a "Fehér László lovat lopott, a fekete halom alól.."
"Szulejmán halála miatt még lehetett volna folytatni a hadjáratot" Ki van zárva, a török seregnek kellett az isteni vezér a küzdelemhez. Nem véletlenül kötözte a pasa a trónhoz, ha nem teszi, a sereg elvonul az Allah a magyarokkal van felkiáltással.
Hát azt nem hiszem, végülis a Győrnél összegyűlt "sereg" nagyobb létszámú volt, mint a török. És ha Győrnél csak 10000 ember kiválik és elindul Szigetvár felé (csak pár nappal elhúzzák az ostromot, nyernek), vagy esetleg az egész elindul Buda ellen, sikerük lett volna, hiszen egy meglehetősen demoralizált sereggel kerültek volna szembe. Sajnos Miksa még tapasztalatlan (gyáva?) volt.... Tudom, senki sem szereti a "ha" kezdetű mondatokat, de azért így elb..ni valamit...
Arszlán palotai kudarca után semmi reális esély sem volt Bécsig jutni, hiszen az idő mindig behatárolja, hogy egy adott hadjárat meddig tud eljutni.
Érdekes viszont, hogy Szelim már nem aknázta ki a győzelmét, talán Szulejmán rettegett uralma kivette a török államból az "erőt".
1566-ban messze voltak tőle, mint Makó Jeruzsálemtől:-)
Azért fordultak vissza, mert Szigetvárnál eltökölték az időt, közelgett az a Kászim-nap vagy micsoda, ami után a hithű muszlim már nem köteles harcolni.
Szulejmán halála miatt még lehetett volna folytatni a hadjáratot, hiszen a tényleges főparancsnok Szokolu Mehmet pasa, a nagyvezír volt.
Hát elég nagy jelentősége volt a sereg hozzáállása szempontjából, hogy ott volt (szigetvárnál rákötözték a trónra, és füstölőkkel nyomták el a szagot). Pedig a török elöljárók hibázás esetén nem busás végkielégítéssel léptek le ugye... (ezt a gyakorlatot most is visszahozhatnánk...) Talán ebből azt is lehet következtetni, hogy Magyarország "kemény" helynek számított, ha a zoltánnak is ide kellett jönnie.
OFF: A rekonstrukciós régészet sok addigi állításról bizonyította be, hogy marhaság.... Egyébként is nagy baj, hogy a régészet "bölcsész" alapon rendeződött el, több mérnök egyenlő lenne kevesebb nevetséges következtetés. Egy (építész, faipari, vizes, agrár, etc.) mérnök olyan vonatkozásokat is meglát, amiket egy bölcsész soha. Tehát nem lenézni.
Kötekedik a fene. Legyen elég az, hogy itt, Szigetvár ostrománál halt meg a híres Szulejmán szultán, aki egyébként több jelentős magyarországi hadjáratban is ott járt személyesen.
ha már mindenképpen kötekedni akarsz, Zrínyi egyetlenegy hadjáratot írt le, és ott is azt, hogy a szultán (és nem az egész serege) indult Isztambulból. Egészen pontosan (a korabeli leírások szerint) 20 000 emberrel, a többi a Balkánon gyülekezett. Szigetvár és az egész hadjárat egyébként nem Szulejmán ötlete volt, hanem Ṣoḳollu Meḥmed nagyvezíré, az egészet ő irányította, a szultán már induláskor olyan beteg volt, hogy a sátrából nem tudott kikelni. Rossz péda:)
Aha, talán Zrínyi ezt jobban tudta. Ha nem is mindig, de elég sokszor, mint pl. a szigetvári ostromnál is, ahol végül kilehelte bűnös lelkét a vén Szulejmán.
