Keresés

800x797 pixel, 119 kB, nem kicsinyítem tovább...

Előnézetben már 350 kB-nál megjelent!

Remélem, most a fotó is látható!

Iraklion, Régészati Múzeum.

3. terem, 41. tárló.

Phaisztoszi terrakotta korong, i.e.1700-1600 körül készült, 240 jelet tartalmaz.

Rhütón (ivóedény) Zakroszból

Alsó részén a Knósszoszban is látható híres bikaszarvak

      Tömjénégető az Arab-félsziget délnyugati részéről

Kr. e. II. évezred vége–I. évezred eleje

The Metropolitan Museum of Art, New York

A csillag és a hold együttes jelentéséről a Nemzeti jelképeink igaz története rovatban már volt szó (az isteniség kifejezésére szolgált)

"Remélem, nem azt akarod kihozni e topicból is, h a minoszi krétaiak is ősmagyarok lettek volna"

Eddig egyetlen magyar témájú topikot indítottam mindössze, és az a Magyar (méd) őstörténet, nem értem, honnan veszed, hogy én ősmagyar vonalon munkálkodnék...

Természetesen más kérdés, hogy élhettek magyarok (médek) nagyobb arányban a szigeten az ókorban, látni fogjuk majd a régészeti leletek alapján, h ez egyáltalán nem elvetendő meggondolás, de senki nem beszélt itt a mai értelemben vett magyarságfogalomról...

A három legnagyobb feltárt minószi palota:

1. Knósszosz

2. Phaisztosz

3. Malia

Természetesen engem is érdekel, bár inkább csak azért indítottam be, mert most jöttem vissza Krétáról. Ez egyelőre csak tengerparti kirándulás volt, azzal a hátsó szándékkal, hogy bőszen hagytam magam megérinteni a hely szellemétől (az asszony meg ne tudja :) )... Ezért is jöhetett ki valahogy úgy, hogy rendre a legnagyobb minószi paloták közelben ütöttünk tanyát:

Lendas - itt is vannak romok, és nem messze esik Phaisztosztól (ma: Festos), a 2. legnagyobb komplexumtól a déli partoknál, a Mesara-síkságon (Phaisztosz kikötője azonban nem itt, hanem a mai Matalánál volt; megjegyzem, Lendasban elég mostohán kezelik az egész ügyet, igaz, ki van írva valami táblácskára, h archaeological site, de a hetente egyszer közlekedő buszjárat rozsdás felirataihoz hasonlóan ez is eléggé el van dugva, úgyhogy sztem még a szemközti, 60 év távlatából néhány német szóra épphogy emlékező parasztbácsi, akitől kecsketejet akartam venni, de közölte, hogy az ő kecskéje fiú jószág, szóval ő se tudja, hogy mi van ott elkerítve)

Malia - a 2. legnagyobb minószi palota itt található; maga a község a rendkívül hosszú, finom homokos partjáról meg a helyben termesztett banánjairól ismert (no meg arról, hogy itt található Krétán a legtöbb diszkó meg mini dűnefutó); mi azonban a déli, óvárosi (magaslati) részen szálltunk meg, a parti út túloldalán, a szállásárak is itt az elviselhetőbbek

Kokkini Hani - kelet felől közvetlenül szomszédos Amnissosszal, Knósszosz hajdani kikötőjével (ez utóbbi helyen épült a legnagyobb minószi palota, mint az közismert)

Nem tagadhatom, az odaát már pedzegetett hatti (szkíta) kapcsolatnak is köze van az új topic megnyitásához...

Engem is érdekel ez a téma, mint általában a bronzkori mediterrán civilizációk.

Bár a jövő héten én sem nagyon leszek gépközelben, Pannoniában töltöm a szabadságomat.

No de azért csak pörgessük!

Ma még sziesztázom, így lehet, h belefér...

Érdekel a dolog. Kiváló topik lehet, azért, legalább eleinte írj bele, ismertesd a könyvet, adj más szakirodalmat stb.

Kösz.

Hiánypótló topik, amibe egyhamar nem lesz időm sokat írni.

Figyelmébe ajánlom mindenkinek Sinclair Hood A minószi Kréta c. könyvét (Gondolat, Bp., 1983)...