...A francba:((( Elkezdtem összeállítani web-könyv formára Curchill ,,Londontól Ladysmithig Pretorián át" könyvét (a haditudósítási cikkei a ,,Morning Post" számára, amiket 1899 októberétól írt 1900 áprilisáig; meg a fogságba esésének és szökésének történetét), és elszontyolodtam. Előzőleg az 1962-es posztumusz kiadását vettem alapul (Churchill W. ,,Frontier and Wars". - London: Eyre & Spottiswoode, 1962.). Csupán az érdekesség kedvéért elővettem a helyi Egyetemi Könyvtárban az első, 1900-as kiadását a könyvnek, illetve megkaptam a ,,Morning Post" újságcikkeinek másolatát.... ...Hát, gyakorlatilag kezdhetem a munkát elölről, mivel az 1962-es könyvben rendkívül megkurtították a cikkeket.:/ Nem baj. Talán így viszont sikerül majd teljesen lefordítani a cikkeit, valódi tartalomban...
Egyszer az is elkészül. Ráadásul lesz egy rakat igen ritka kép is (köszönet a SAR-ban élő (vagy ZAR-ban?) barátoknak.)
1884 óta Délafrikai köztársaság, a két boer köztársaság közül az északibb fekvésü, a D. sz. 22° 5' és 28° 40', meg a K. h. 24° 45' és 32° 10' alatt; a matabelék földje, a portugál birtokok, Tonga-föld, Brit-Zuluföld, Natel, Oranje állam és a Becsuána-föld között, összesen (a Szvaziföldet is beleszámítva) 326,700 km2 területtel, 490,000 lak., akik közt (1896) 180,000 fehér bőrü.
...
Oranje köztársaság
(Oranje-river Vrij Staat), a D.-afrikai köztársaság, vagyis Transvaal, Griqualand-West, a Fokföld, a bazutok földje és Natal közt, 131,070 km2 területtel, (1890) 77,716 (40,571 férfi, 30,145 nő) fehér bőrü lakossal, akik közül 21,116 a Fokföldön született és 129,787 benszülött.
...
és
Fokföld
(Cape Colony), brit gyarmat Afrika D-i végében 571690 km2 területtel, (1891) 1526456 lak. (1 km2-re 2,6). Ny-on, D-en és részben K-en az Atlanti- és Indiai-oceán határolják. É-on természetes határai az Oranje, amelynek azonban a középső részében az É-i partjára is messze benyulik a Kalahari sivatagban, és a kis Umtata-folyó, azonkivül az Oranje-köztársaság és Natal. Tágabb értelemben hozzászámítják még a becsuánák, a zuluk, a baszutok földjét, Kafrariát és Natalt is. Leirásunkban csak a tulajdonképpeni F.-re szorítkozunk; a többiekről saját nevök alatt irunk.
...
A lakosok
közt még maig is tulnyomó számmal vannak a szines bőrüek. A fehérek száma 376812; ezek közt ismét a hollandi bevándorlottak utódai, a nagyobbára földműveléssel foglalkozó és állattenyésztő boerok a legszámosabbak. Az angolok leginkább városokban laknak. A benszülöttek (850 ezer) hottentottok, busmannok, zuluk és becsuánák. A hottentottok és busmannok mint szolgák és különösen mint pásztorok élnek a fehérek között; a zuluk a K-i részeken, a becsuánák pedig É-on vannak tömegesebben. A szines bőrüek, akik részben bevándorlottak (mintegy 300000), nagyobbára v. pogányok v. mohammedánusok. A hittérítők (London Missionary Society, Soc. f. the Propagation of the Gospel, Wesleyan, Presbyterian stb.) azonban már sokat térítettek a keresztény vallásra.
Csak így tovább, nagy érdeklődéssel olvasom a topicot. Nagyon nem tudok hozzászólni így azt sem értem hogy mi köze van Mahdinak a búrokhoz. Annyit tudok csak hogy az angolokat nem szeretem a táborok miatt, a búrok meg szimpik más csak azért is mert jól tudtak lőni. Om Paulról meg az arany krugerland jut eszembe. Bár ugy látom elég szakmai a topic ezért nem nagyon merek se kérdezni se hozzászólni.
most olvasom a könyvedet a búr háborúról. Felmerült bennem egy kérdés, amikor leírtad a búrok katonai erejét. Mekkora volt a két állam fehér lakossága és az össz lakossága a háború kitörésekor? Csaka a viszonyítás kedvéért érdekelne.
TG
Ui: lehet, hogy még majd zaklatlak kérdésekkel.....
1888-ban nem a társulás történt meg, hanem megtervezték az új ágyúkat és a Maxim géppuskák haditengerészeti verzióihoz a kerekes deszant-talpat (erre pakolták a Maxim-Vickers géppuskákat, a haditengerészeti, partraszálló különítmények számára rendszeresített ,,Pom-pom"-okat és a Maxim-Nordenfeldt ágyúkat (szintén deszant) . A honlapunk angol-búr háborúval foglalkozó részén a Naval Brigad cikkben megtalálhatók ezek fotói.
A Nordenfeldt cég valóban 1882-ben egyesült a Maximmal, de ők nem géppuskákat gyártottak, hanem ágyúkat a RFA (tábori tüzérség), RHA (lovas-tüzérség) és gépágyúkat a haditengerészet számára (a híres 37-mm-es ,,Pom-Pom"-okat.
1884-től a Maxim céghez betársult a Vickers, és ők gyártották az új, háromlábú állványokat.
Hát, ahhoz képest a fotókon, amiket láttam (a Mahdi lefoglalt tüzérsége címmel) szerepeltek Gathlingok, Maxim-géppuskák és meglehetősen modern ágyúk is (mondjuk elenyészó mennyiségben a britekhez képest. De volt!).
Lehet, hogy így volt. nem vagyok szakértője a témának.
De én igazság szerint eddig egyik csataleírásban sem találtam olyat, hogy a Madhi-hadsereg géppuskákat használt volna.
Sőt, igazság szerint arra sem emlékszem, hogy a Madhi elleni hadjáratokban a Madhi csatok legyőztek volna olyan seregtesteket, amelyek rendelkeztek géppuskával. (ami a géppuskaszerzés evidens módja lett volna - sőt adott esetben magyarázná azt is, miért nem használták).
Sőt, Omdurmannál született egy szállóige is Hilaire Belloc-tól: "Whatever happens, we have got The Maxim Gun, and they have not."
Kichenernek nagyjából 25 000 fős serege volt, géppuskákkal, és tüzérséggel. (előbbivel a szudániak még nem találkoztak).
................
Hát, ahhoz képest a fotókon, amiket láttam (a Mahdi lefoglalt tüzérsége címmel) szerepeltek Gathlingok, Maxim-géppuskák és meglehetősen modern ágyúk is (mondjuk elenyészó mennyiségben a britekhez képest. De volt!).
Bár nagyon más körülmények között zajlott a két ütközet.
Omdurmannál al-Taahsi egy szétesőben lévő ország csapatait vezette. Míg Mahdi a fénykorában 30-40 000 könnyű lovast tudott kiállítani, addig al-Taashi Omdurmannál csak 3-4000 ilyen anszárral rendelkezett. Seregének többségét (kb. 40 000 fő) a Khartoum környéki falvakból toborzott parasztok tették ki, akik többségükben lándzsával voltak felszerelve (vagy olyan, még török időkből származó muskétákal, amelyek veszélyesebbek voltak a használójukra nézve, mint az ellenségre)
Kichenernek nagyjából 25 000 fős serege volt, géppuskákkal, és tüzérséggel. (előbbivel a szudániak még nem találkoztak)
Ez a térkép talán segít a csata menetének megértésében:
Szóval. Al-Taahsi terve egyértelműen az volt, hogy Kitchener fő erőit elcsalogatva a Nílus partról (ahol az utánpótlás volt), bekeríti. Ezért a Kichenerékkel szemben álló, körülbelül 16 000 főt számláló gyalogsággal támadást intézett az angol vonalak ellen, majd visszavonult. (persze itt már gond volt, hogy a tervezettnél nagyobb veszteségeket szenvedett a gerinc, mivel al-Taahsi a korábbi tapasztalatok alapján "csak" a lövészek összetüzére számított, evvel szemben viszont tözérséggel, majd géppuskákkal is megtizedelték a támadó sorokat, amelyek el sem értek az angol vonalakig.
Kitchener, ekkor a sereg többségét elindította Omdurman felé. (az előnyomulást az angol lovasság vezette, -21. lándzsások, akik szétverték a visszavonulás után újra-rendeződő kb. 4000 fős anszár gyalogságot.)
Kitchener utóvédje McDonalds vezetésével egy 3000 főből csapattest volt (kb egy mérfölddel lemaradva követték Kitchenert)
Erre az utóvédre támadt al-Taahsi fő serege kb. 20 000 ember. Csakhogy az utóvéd szintén rendelkezett tüzérséggel és Maxim géppuskákkal, így a "rajtaütés" nem járt átütő sikerrel. Mindenestre közelharc bontakozott ki, így Kichenernek a fő erőkből erősítést kellett küldenie McDonaldsnak. Ez az erősítés eldöntötte a csata sorsát. Közben a Kerrei dombok mögött állomásozó 15 000 fős madhista tartalék még egy támadást intézett Kitchener fő erői ellen, ez azonban eleve kudarcra volt ítélve.
Szóval szerintem al-Taashinak több szempontból sem volt semmi esélye. Egyrészt serege csak árnyéka volt a Madhi féle seregnek. Ütőképes könnyűlovassággal -ami Madhi sereg erejét adta, gyakorlatilag nem rendelkezett. A sereg morálja is alacsony volt (ez egyértelműen következett abból, hogy a Madhi állam a Madhi személyére épült, így halála után gyors bomlásnak indult).
Erre már csak rátett az, hogy Kitchenerék a korábbi évtized hadjárataihoz képest 3-4 szeres erőkkel érkeztek Szudánba, ráadásul bevetették a géppuskát, amivel a szudániak korábban nem találkoztak.
Igazág szerint al-Taahsi a Madhi taktikáját próbálta alkalamazni, csakhogy egyrészt saját csapatai nem voltak megfelelőek erre, ráadásul angol csapatok mind fegyverzet, mind létszám tekintetében más minőséget képviseltek, mint az egy évtizeddel korábbiak.
Az a gond, hogy nem túl jó az angolom, ezért szeretem, ha van egy magyar szövegem, amit ismerve, nem forditok nagyon félre. A magyar szöveg a gerincvonal, amit ki tudok egészíteni.
A honlapunk angol-bur haboruval foglalkozo oldalan ujabb kepekkel (es vegre normalis, haromnezeti, illetve szines rajzzal) bovitettuk a Fowler pancelozott traktorokrol szolo cikket (mint kiderult - nem is tevedtem olyan sokat a magam csinalt vazlatokkal:))
Radikálisan frissítjük honlapunkon az angol-búr háború tüzérségi eszközeinek képanyagát (a búr és brit tüzérséget egyaránt; majd jön az ostrom tüzérség és a Naval Brigad tüzérsége.)
A honlapon bővítettünk a következő konfliktusok felvezető cikkeivel:
Parasztháború Brazíliában (,,Contestado”) (1902-1917). Katonai puccs Paraguayban (1902). Parasztfelkelés Ukrajnában (1902) Felkelés Marokkóban (1902). Venezuela blokádja Nagy-Britannia, Németország és Olaszország részéről (1902-1903) A Herero és Hottentota törzsek felkelése a Német Dél-Nyugat Afrikában (1903-1907).
A hadifoglyok listáját a következő rubrikák szerint töltötték ki:
Száma, Neve, Vezetékneve, nemzetisége (állampolgársága), életkora, otthoni címe, a katonai körzet (districkt) neve, a commandó neve, hol esett fogságba, a fogságbaesés dátuma, a nyilvántartásba vétel dátuma.
Az angol-búr háború oncentrációs táborairól szóló cikk végére érek lassan.
Egy-két adat pontosítása maradt.
Amit eddig sikerült megállapítani, rövid előzetesben bedobom ide /ha befeszi a táblázatokat a forum/.
Foglyok száma (búr és fekete koncentrációs táborok)
Dátum
Búr táborok
Fekete táborok
1901, május
35.192
-
1901, június
79.967
32.360
1901, július
102.651
37.472
1901, augusztus
111.540
53.154
1901, szeptember
116.225
65.589
1901, október
118.408
75.950
1902, január
115.037
97.986
1902, február
114.181
101.344
1902, május
Nincs adat
115.700
A ,,red jacket"-tek caré-ja, 1882.:) Meglepő, de a filmben az alakzatok is a korabeli szabályzatok szerint készültek!