A francia arany természetesen a kétezres Eb-re vonatkozott...
A skótok egyébként azóta is hatalmas kedvenceim... Az íreket pedig akkor szerettem meg, amikor kb. 8-10 éve lenyomtak a HBO-n egy az 1990-es vb-ről szóló dokumentumfilmet...
Nekem -fiatal korom okán- a svéd Eb (1992) volt az első nagy eseményem... Az nagyon tetszett... Milánosként az akkori holland csapat nagyon szimpatikus volt... De szorítottam a németekért is, máig emlékszem egy hatalmas Hässler gólra, szabadrúgásból... De igazán a skótok álltak közel hozzám, élükön a langaléta Gordon Durie-val...
A '94-es vb egy kalap szar volt... Meccsek fényes nappal egy plasztikus környezetben, tőlünk többezer km-re... Gól nélküli döntő - ez mindent elmond...
A '96-os Eb és a '98-as vb nálam a közepes kategóriába sorolandó... Bár utóbbi -a franciák győzelme okán- inkább negatív emlék... Szegény Ronaldo akkor készült ki, pedig ő nagy kedvencem a mai napig...
A 2000-ben és 2004-ben tartott Eb-k jók voltak, főleg utóbbi (úgy tűnik, hogy nálam az európai vonal a nyerő)... Csak az a francia arany megint... A közéjük ékelődö vb viszont... Sárgák tömkelege a lelátón valamely európai csapat mezébe öltöztetve... Hatalmas bírói csalások... Fényévnyi távolság Európától... De Ronaldo legalább kitett magáért...
Összességében amondó vagyok, hogy ez az idei eresztés még nem is annyira vészes... Volt nagy küzdelem (pl. Portugál-Holland), hatalmas gólok (pl. Frings, Cole, Ronaldo), igazi izgalmak (pl. az Olasz-Némat hosszabbítása)... Úgyhogy fel a fejjel! Meg különben is: négy év múlva úgyis visszasírjuk majd... Ugyanis Dél-Afrika a következő megálló...
és a mostani indianapolisi tömegbaleset után mi lenne az indulási sorrend? :-))
De inkább térjünk vissza a focira, hogy mivel lehetne rávenni a csapatokat, hogy nem betömörülünk a kapuba és akkor nem fér be a labda stratégiát játszanak?
Nálam 94 az olyan jó közepes VB volt, de hozzáteszem, hogy tényleg sok meglepetés-eredmény született, ami emlékezetessé teszi a mérkőzéseket.
Pl. Nigéria - Bulgária 3:0
Bulgária - Németország 2:1
Románia - Argentína 3:2
Oroszország - Kamerun 6:0
(Kolumbia korai búcsúja is meglepetés volt)
És ha nem is voltak a mérkőzések olyan óriáési színvonalúak, legalább potyogtak a gólok, nem úgy mint ezen a mostani VB-n, ahol egy impotens támadójátékot fölvonultató francia válogatott a döntőbe masírozik.
(Bárcsak nyomnának nekik a dígók egy hármast a döntőben).:)))))))))))
Ez épp olyan kérdés, mintha azon morfondíroznál, hogy ha a mai agyaddal-tudásoddal bemennél az egykor volt általános iskolai 2. osztályodba, beülnél a padba, majd szellemi-műveltségi vetélkedőt rendeznétek, akkor ott vajon mi történne. Csodálkoznál, ha az akkori osztálytársaid közül (magadat is beleértve) senki nem tudná, hogy kinek a nevéhez fűződik az általános relativitáselmélet kidolgozása?!
Nálam meg 94 egyértelműen mélypont volt, tényleg csak pár meccset tudnék mondani, amire szívesen emlékszem. Hasonlóan a mostanihoz, a sótlan, kivárós focit játszó csapatok diadalmaskodtak rendszeresen. Csak egy példa: 90-ben az afrikai meglepetéscsapat a labdával varázslatot bemutató Kamerun volt, 94-ben a favágó Nigéria.
Azért írtam hozzád, mert egyetértek veled abban amit írtál (csak ez kimaradt belőle:)). Szóval, hogy nem kellene úgy rácsodálkozni a kevés gólra. Mert aki folyamatosan követi a nemzetközi focit, az láthatja, hogy merre tartanak a dolgok. Szinte borítékolható volt a sok tizenegyes párbaj, és a meglehetősen deffenzív, agyontaktikázott mérkőzés. Túl nagy már a tét és a pénzek ahhoz, hogy bátor támadójátékkal rukkoljon ki valaki. Minden csapaton látszott az a mentalitás, hogy elsősorban "nem továbbjutni akar, hanem inkább nem akar kiesni". De hozzáteszem a kevés gól ellenére láthattunk volna szinvonalas VB-t, mert sztem ez nem elengedhetetlen feltétele ennek.
Én 9 éves voltam a 82-es vb idején, de természetesen nekem is 82 és 86 volt a meghatározó élmény. Főleg 82. Gyerekként szerintem teljesen másként éli meg az ember az egészet. Most már látod, hogy mi mért van, felnyomod az agyad a Blatter-féle idiótákon, a közvetítés és a szakkommentátori tevékenység színvonalán stb. Szóval a pult mögé látsz. Szerintem ez az egész életre igaz, nem csak a vb-re. Elfogynak lassan az illúziók.
Nem az ujjamból szoptam ezt a dolgot. Az egészet onnan veszem, hogy láttam egy filmet a Discovery-n, ( vagy Spectrumon ?) profi játékosok bemutatták mit tudnak technikailag a labdával, volt ott dekázgatás, figurázás, minden. Utána rájuk adták az 50-es évekbeli felszerelést, és itt jött a döbbenetem: nem tudtak kettőt egymás után dekázni !
Szerintem is a 94-es volt az utóbbi idők legjobb vb-je.
A 2002-es pedig a legbénább, a csalások miatt. A világbajnokságot szerintem ott rontották el, hogy kibővítették 32 csapatosra a mezőnyt. Nevetséges, hogy Costa Rica, Togó, és hasonló szintű válogatottak játszanak.
A legjobb torna amit valaha láttam az viszont a 2000-es EB volt.
Ez szubjektív, de szerintem a 94-es vb tele volt remek meccsekkel, fantasztikus egyéniségekkel, kiváló meglepetéscsapatokkal. Nekem az volt talán a legjobb, de a 98-as sem rossz. 2002 számomra a brazilok miatt kedves emlék, ez a mostani meg katasztrofális.
Hát ezeknek a példáknak kb. a felét csak az emlékek szépítik meg (a spanyol-németre egyáltalán nem is emlékszem, de hát én nem vagyok spanyolfan), az olasz-spanyol sem volt túl jó meccs semlegesként, az olasz-bolgár elődöntő pedig 15 percig tartott. Ráadásul ugyanennyi jó meccset más vb-kről is fel lehet sorolni.
98 (itt még több): brazil-dán, dán-nigériai, angol-argentin, brazil-holland, argentin-holland, marokkói-norvég, német-jugoszláv, francia-horvát, nigériai-spanyol, német-horvát, és persze a döntő...