Az gondolkodtat el néha, hogy miért éppen a "polgárháború" elnevezés terjedt el?
Ez ugyebár azt jelenti, hogy egy országon belül zajlik a háború. De ez ebben az esetben "győztes írja a történelmet" szemléletet tükröz, az Észak nem ismerte el Dél elszakadását.
Véleményem szerint helytállóbb a ritkábban használt "szecessziós háború", csak a szecesszió szót mifelénk jobbára a művészettörténeti értelemben ismerik.
A 7 éves háború, a Függetlenségi háború, 1812-1814 Angol Amerikai háború (erről nem szivesen beszélnek az USA fia). A brittek kétszer lealázták az amerikaiakat, miközben a másik fronton Wellington Napoleon tábornokait páholta Spanyolhonban.
A britek felgyújtották a Fehér Házat Washingtonban és a Kanada USA határon is elpáholták az USA tábornokait. A háború végén New Orleansnál volt egy brit partraszállás visszaverése amit lelkesedésre adott okot számukra végül.
A Mexikói háború, ahol mind a déli mind az északi oldal tábornokai jelentős harci tapasztalatokra tett szert.
Gondolom gyarmati háborún a hétéves háború gyarmati szakaszára gondolsz 1754-'63 között (utolsó mohikán stb.). Amúgy teljesen jó a felsorolás (1775-1783, illetve 1861-1865).
Világosítson fel valaki,az amerikai háborúk sorrendjéről! Előszőr volt a gyarmati háború,az angolok,a franciák és közöttük az amerikai telepesek,aztán a függetlenségi háború az angolok ellen,kontra amerikai telepesek (Washington),aztán az észak dél elleni polgárháború 1865-ig. Jó a felsorolás?:)
Bár az amarikai mítoszteremtők nem zetri hőst csináltak George Armstrong Custerből (1837-1876), ő a közhiedelemmel ellentétben nem volt jó katonatiszt, sőt még közepesnek sem igen mondható.
Arrogáns, beképzelt, vakmerő alak volt, a beosztott tisztjei és a legénység sem túlságosan kedvelte.
1864-ben a Shenandoah-völgyben vívott harcokban hívta fel magára felettesei figyelmét egy vakmerő lovasrohammal, amely sikerrel végződött ugyan, de végződhetett volna súlyos vereséggel is.
1867. nyarán lovasezredével a Kansas állambeli Fort Riley-be irányították át, ahol a fő feladata a portyázgató csejenn, arapahó ás lakota (sziú) indiánok fékentartása volt.
Legnagyobb katonai "sikere" 1868. novemberében egy békés csejenn falu lakóinak lemészárlása volt az Indian Territory-beli Washita folyónál (ma Oklahoma, USA).
1873-ban északra vezényelték, a Dakota Territory-beli Fort Lincolnba.
1873-ban és 1874-ben is részt vett ezredével egy lakoták ellen indított katonai expedícióban, de komoly harcokra egyik alkalommal sem került sor.
1876-ban viszont pusztulásba vitte ezrede nagy részét a Montana Territory-beli Little Bighorn folyónál.
a vereség előtt számos súlyos katonai hibát vétett:
az alaposabb felderítést elmulasztva súlyosan alaábecsülte az ellenséges lakota-csejenn harci csoport létszámát, harcértékét és elszántságát
a csata előtt közvetlenül három részre osztotta csapatát
nem hallgatott felderítrőire, akik óvatosságra intették
eltért az eredeti haditervtől, amely szerint be kellett volna várnia John Gibbon tábornok északról érkező hadoszlopát.
Az északiak közül kiemelhető még Philip Henry Sheridan is, aki a háború végére az északi lovasság főparancsnoka lett.
A polgárháború után a sííksági indián törzsek elleni harcokat irányította, majd Sherman nyugdíjazása után rövid időre commanding general, azaz vezénylő tábornok lett. A commanding general a 19. sz. második felében aféle tényleges főparancsnok vagy vezérkari főnök volt, a névleges főparancsnoki tisztséget a mindenkori elnök töltötte be.
Sheridan nevéhez fűződik az 1876. évi háromágú sziú hadjárat megtervezése is, ami aztán Custer fegyelmezetlensége és Little Bighorn-i veresége miatt kudarcba fulladt.
Érdekes vonása még Sheridan egyéniségének, hogy a síksági indiánok legyőzéséig minden eszközzel támogatta a bölénycsordák kiirtását, később azonban a vadon megőrzésének egyik szószólója lett.
Állítólag abban is nagy érdeme volt, hogy a Yellowstone Natinal Park az 1880-as években nem került szétosztásra a földéhes telepesek között.
A déliek tábornokainak a többsége kitűnő minősítést kap a történészektől. Az északiak közül a Grant, Sherman, Thomas, Sheridan, Scoefield, McPhearson on kívül ki volt még kitűnő?
Ebben azért némileg tévedhettek, a film végén, a szereplők utóéletének bemutatásakor el is hangzik, hogy megtört emberként fejezte be az életét. Mondjuk, nem is csodálom...
Ja ha akciófilmekhez szoktál.:) Darwinizmus hát igen lehet nem is sokat tévedtek. George(Pickett) biztos a majomtól származik!.) És itt( a tűznél) magyarázzák az angol tisztnek hogy a déliek nem akarnák mást csak hogy hagyják őket békében élni ne akarják a jenkik rákényszeríteni a saját éltformájukat. Nade a film itt picit off,itt viszont nem! http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9004831&la=15565097
Nekem egy picit vontatottnak tűnt ez a Gettysburg c. film, bár összességében tényleg nagyon jó volt.
Emlékezetes nekem az a jelenet is, amikor déli tisztek éjszakai tábortűznél Darwin akkoriban megjelenő evolúciós elméletéről beszélgetnek. Persze többnyire elutasítóan...
Hasonló alapmű a Gods and Generals Kőfal Jackson-ról Jeff Daniels-szel, Stephen Langgal és Mira Sorvinoval. Ha jól emlékszem, 2003-as film, nekem angol nyelven van meg, két teljes dvd-n.
"A kedvencem amikor Longstreet tábornok eligazítja XY ezredest a tüzérség avatott parancsnokát,miszerint tarsa egyfolytában tűz alatt az északiakat de spóroljon a lőszerrel."
Valahogy nekem is ez a jelenet a legemlékezetesebb..)
